Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-11 / 28. szám

1990. MÁJUS 11. Néplap A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola rekonstrukciójá­nak utolsó fázisa a 4-es főút felöli résszel befejeződik. A kivitelezési munkákat a helyi Vas-, Fa- és Épftőipari Szövetkezet végzi. Fotó: Mészáros VÁLLALKOZÓ KEVIEK Egész évi nyereségét tette fel a sikerre a téesz Új, a gazdálkodás egészét át­fogó érdekeltséget vezettek be év elején a túrkevei közös gazda­ságban: 28 belső vállalkozási egységet alakított a három kerü­letben foglalkoztatott 1150 té- esztag és alkalmazott. A rendszer feltételeinek kidolgozásában oroszlánrészt vállalt Kontos Jó­zsef főkönyvelőtől érdeklődtem annak lényegéről.- A kerületek alkotják a fő vál­lalkozási egységeket. Azokon belül is önállóan gazdálkodnak a növénytermesztők, az állatte­nyésztők, a traktorüzemek, a műhelyek és persze a különböző ipari ágazatok. Valamennyi egy­ség saját éves teljesítmény-, költség- és eredményterv alap­ján dolgolzik. Egymásnak vevői vagy szállítói, méghozzá piaci árakon adnak át egymásnak ter­méket vagy végeznek szolgálta­tást. Ha sikerült teljesíteniük az eredménytervet, akkor év végén az egység jövedelemtermelő ké­pességének arányában megálla­pított nyereséghányad náluk ma­rad, és azt maguk oszthatják fel a vállalkozásban résztvevő dol­gozók. Ha kell, győzik kevesebben is- A mezőgazdálkodás sajátos­ságaiból adódóan egy negyedév alatt, különösen az év első ne­gyedében még tudom nehezen mérhetők a teljesítmények. Mégis, van már látszata az új érdekeltségi rendszer bevezeté­sének?- Az már most látszik, hogy minden munkaterületen min­denki úgymond „nagyon fogja a pénzt”. A költséggazdálkodási mutatóink szerint időarányosan a tervezettnél kevesebbet fizet­tek ki az egységek bérre, anyag­3 ra. Munkaerő-tartalékok is fel­színre kerültek. Rájöttek ugyanis a kollektívák, hogy nem mind­egy, hányán oldják meg a terme­lési feladataikat, hiszen a megta­karított béren is osztozhatnak. Annyit azért el kell mondanom, hogy nem csak a tagok, az alkal­mazottak vállaltak kozkázatot. A szövetkezetünk például jószeri­vel az egész évi nyereségét tette fel az új érdekeltségi rendszer sikerére. A vállalkozásban részt vevők ugyanis év elején kaptak 15 százalékos béremelést, és ugyanennyivel nő év végén is az éves jövedelmük, ha teljesítik az eredménytervet. Figyelembe vé­ve a téeszünk 100 milliós béra­lapját, annak 30 százaléka, vala­mint a 43 százalékos társada­A 408 férőhelyes növendék- marha-teleppel együtt egy vál­lalkozási egységet alkotó 1040 férőhelyes tehenészeti telepen éppen az állomány hármas állat­egészségügyi mentesítése ad munkát a szakembereknek. Sá­fár Gyyörgy telepvezetőtől tuda­koltam, milyen változásokat je­lentett eddig az ott dolgozóknak az önállóság.- Hát ami azt illeti, felelősség is jár bőven az önállóbb gazdál­kodással. Naprakészen figye­lemmel kell kísérnünk, hogyan alakulnak a költségeink, a bevé­teleink. Mindig tudnunk kell, hogy mennyi pénzünk van az egység külön bankszámláján. Csak így tudunk tervezni, már­pedig azt is rövidebb távon kell most már. Ha például látjuk, hogy az egyik hónapban a terve­zettnél többet kellett költenünk a telep kezelésébe adott gépek üzemanyagára, akkor azt a má­sik hónapban mondjuk a takar­mányozásnál meg kell spórol­nunk. Ezért is vittük szzámító- gépre - a téesz ügyvitelgépesíté­sétől függetlenül - mi is a vállal­kozási egységünk teljes gazdál­kodását.- Személy szerint a tehené­szetben dolgozóknak mi minde­nen kellett változtatniuk?- Elsősorban a szemléletükön.- A változások lényegét kérde­zi? - vakarja a füle tövét a trakto­ros. - Úgy gondolom az a lényeg, hogy most már mindenkinek minden zsebre megy. Negyed- magammal 100 ezer forintot kaptam erre az évre négy traktor üzemeltetésére. Ebből kell meg­vásárolnunk az üzem- és kenő­anyagot, az alkatrészt, javíttat­nunk az MTZ-ket.«Hacsak nem muszáj, nem is látják ezeket a S ket a műhely közelében! ként 157 forintot kellene fi­zetni és lehet, hogy két órai mun­ka miatt két napig is ott állna a traktor. Lehetőleg inkább ma­gunk javítunk, mert nem szeret­nénk elkölteni mind a 100 ezret. Amit ugyanis megspórolunk be­lőle, azon év végén osztozhatunk négyen. Eddig se nagyoltuk el a munkát, de most már még jobban oda kell figyelni, mert például lombiztosítási járulék bizony egy-egy évi jó nyereségünkkel azonos összeget tesz ki. Ha valami meghibásodik a tele­pen, nem a telefonhoz vagy a rádióhoz nyúlunk rögtön, és ha nem feltétlenül kell, nem hívjuk a szerelőket a műhelyből. Min­den munkát, amiért fizetni kelle­ne más egységnek, igyekszünk mi magunk elvégezni. A takar­mányozási, a fejési technológia betartását se lehet most már fél­vállról venni, hiszen a higiénián a tej csíraszámának, a pontos utófejésen pedig a zsírtartalmá­nak alakulása múlik. Mindket­tőn pedig a több vagy kevesebb árbevételünk lehetséges. Idén eddig csak extraminőségű tejet szállított el tőlünk a feldolgozó ipar. A téesz növénytermesztői­nek pedig most már mi is piacot jelentünk, merthogy nem fix áron vesszük át tőlük - mint ko­rábban - a, takarmányt, hanem laboratóriumi vizsgálat alapján beltartalmi minőség szerint. A tehenészeti telep és a kétpói út közötti 250 hektáros cukorré­pa táblában két MTZ mögött porzik a föld. Rá is fér az eső után hirtelen megszikkadt cserepes talajra a kultivátorozás. Gönczi László gépe ér előbb a dűlőúthoz, tőle tudom meg, hogy az MTZ-sek, vagyis a könnyűgépes traktor­üzem tizenegy tagú, önálló vál­lalkozási egység lett. annak, az út túloldalán lévő répa- táblának a bevetéséért keveseb­bet fizetett a növénytermesztési egység, merthogy ritkásabbra si­került a kelleténél. Sűrűn tekintget beszélgető- partnerem a társa, Kiss Sándor gépe felé, amelyik közben már túl van egy újabb forduló felén.- Az a helyzet - szabadkozik -, hogy nem mindegy mikorra vég­zünk a kultivátorozással. Ha be­fejeztük, szétnézünk a többi ke­rületben, nincs-e szükségük be­segítésre. Külön pénzért persze, megállapodás szerint. Kell a be­vétel a traktorüzemnek, mert a 100 ezer forint négyünknek az adott az egész évre. Csakhogy az üzemanyagot meg az alkatrészt is annyiért tudjuk-e megvásárol­ni majd répaszedéskor mint ve­téskor, arra már nem mernék mérget venni. T.F. Nem lehet elnagyolni a munkát Minőség szerint fizetnek a silóért Kistermelők a föld megműveléséről Nem a nyugati traktor drága, a búza az olcsó AZ ÉLELMISZER STRATÉGIAI CIKK Lapunkban nemrégen megjelent egy cikk, amelyben a megye néhány mezőgazdasági nagyüzemének vezetőitől ar­ra a kérdésre kértünk választ, hogyha rajtuk múlna, milyen intézkedéseket tennének az agrárágazat több évtizeden ke­resztül felgyülemlett gondjainak megoldására. Akkor meg­említettük, hogy a későbbiekben a kistermelők, vállalkozók véleményét is közreadjuk. Ezért felkerestük és beszélgetésre kértük Király Istvánt, a több tízezer tagot számláló Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Kistermelők Szö­vetségének elnökét- A véleményem - kezdte - a kisgazdákéhoz közel áll, és úgy gondolom, a magyar népnek va­lóban földéhsége van. Én mindig gazdálkodó voltam, ma is négy hektár földet művelek. Tíz évvel ezelőtt az akkori pártvezetők még ujjal mutogattak rám, hogy kulák vagyok. Ennek ellenére úgy vélem: az üzletek ámbősége nagymértékben köszönhető a kertbarát mozgalomnak és a kis­termelőknek. Nem szabad azon­ban abba a hibába esnünk, hogy az új földtörvény majd mindent megold. Hisz a téesz-majorokat őrültség lenne úgy szétverni mint hajdan az urasági birtokokat. Na­gyon fontos, hogy legyen a föld­nek valódi értéke. Jogilag ren­dezni kell ezt a kérdést, de elő­ször az kapja vissza a "birtokát", aki ezt valóban megműveli és nem dúlja. Már csak azért is, mert az élelmiszer stratégiai cikk, és ebben hazánk egyértel­műen nagyhatalom. Hiszem és tudom, hogy az új földosztás után is az marad.-Mi a véleménye a fiatal gene­rációról, hogyan birkózna meg a földműveléssel és az állatte­nyésztéssel?- Úgy érzem a fiataloknak megvan a földszeretetük, ezért segíteni kell/ene/ őket a gazdál­kodásban hitelekkel és a gyakor­lati tapasztalatok átadásával. Persze az is igaz, hogy a fiatalság jó része már elszakadt a földtől, de vannak olyanok, akik vállal­koznak növénytermesztésre, ál­lattenyésztésre és kertészkedés­re. Szóval mindenképpen lehető­séget kell teremteni nekik, de nem 15 ezer forintos hektáron­kénti földbérlet mellett, jelenleg ugyanis ennyi pénzt kell fizetni­ük a kistermelőknek, ha bérbe vesznek a téesztől egy hektárt.- Közismertek a kisgazdasá­god gépesítési gondjai is. Ho­gyan látja ezeknek a problémák­nak a megoldási lehetőségeit?- Nézze, egy kistraktort - amit én inkább játéknak neveznék - 400 mázsa búza áráért lehet meg­vásárolni. Az agrárolló rendkívül nagymértékű szétnyílása miatt azonban nem a kistraktor drága, hanem a búza olcsó. Láttam a közelmúltban 600 ezer forintért egy Massey Ferguson traktort. Ahhoz, hogy én ezt a gépet meg tudjam venni, a meggy kilójáért 110-120 forintot kellene kapnom a jelenlegi 15 forint helyett. Te­hát a nyugati gépek nem drágák, ha a világpiaci vagy ahhoz köze­lítő árakon adhatnák el terméke­iket a kistermelők. A magyar em­ber úgy dolgozik mint egy igás- ló, de ha végképp elveszik a ked­vét, akkor biztosan üresek lesz­nek az élelmiszer üzletek polcai. A jelenlegi nagyüzemi termelési szerkezetben az ott dolgozóknak is biztosítani kell az egyéni gaz­dálkodás lehetőségét, ezzel erő­sítve a tulajdonosi szemléletet.- Ön szerint milyen ár-, hitel­és kereskedelempolitikára van szükség a kistermelés nemzetközi és belföldi versenyképességének fenntartása, javítása érdekében?- A lánckereskedelmet csak a monopóliumok megszüntetésé­vel lehet kiküszöbölni. Lehető­séget kell teremteni a kisterme­lőknek, hogy a termékeiket pél­dául a szabadkai piacra vigyék és ott értékesítsék. A felvásárlók napi limitárakat diktálnak, ez szintén nem szolgálja a piac tör­vényeinek érvényesülését. A je­lenlegi hitelek kamatai már-már a csillagos eget súrolják. A vál­lalkozókat kedvezményes kama­tozású kölcsönökkel kéne támo­gatni úgy, hogy a hitelt a termelés első két évében ne kelljen tör­leszteni. Ugyanis a gazda is csak akkor tud beruházni és fejleszte­ni, ha van miből.- Köszönöm a beszélgetést. L.Z. /Folytatás az 1. oldalrólI gű fizikaiak között 5 ezertől 14 ezerig lehet választani. Ez utób­bit gázelőkészítő kezelőknek ígéri Kenderesen a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. De több tízezres javaslattal is talál­koztunk. így ács-állványozók, cipőfelsőrész-készítők, csúcs­esztergályosok, kohászati salak­feldolgozók, vasbetonszerelők, villanyszerelők készülhetnek a jobb lehetőségre. A MÁV itt is jól fizet. Megemlíthetjük, hogy Szolnokon mozdonyvezetőknek 12 ezer 200 forintot is ígérnek. Mindehhez hozzátehetjük, a leg­bőségesebb kínálat éppen a kö­zépfokú végzettséget igénylő fi­zikai munkakörökben található. Jóval szegényesebb a kínálat a középfokú végzettséget igénylő szellemi munkakörökből. Az al­só határ itt 4 ezer 800 forint, s bár a felső javaslatok között találunk egy kiugrót is, összességében mégis csak az előző kategória szintje alatt helyezkedik el. Mondanunk sem kell, most már a kiugró 14 ezer 700 forintos ja­vaslattal itt is a MÁV szerepel. Ennyit ígérnek a körzeti üzemfő­nökségen egy forgalmi szolgá­lattevőnek. Bár számomra nem világos, hogy egy pályakezdők­nek szánt kiadványban milyen realitása van egy 5100 -14700 forintos javaslatnak. A konkrét összeg nyilván a megegyezéstől függ. De nem tudom, hogy két pályakezdő között tudunk-e ek­kora különbséget tenni. A felsőfokú végzettségűek esetén a felsőtagozatos általános iskolai tanárokból nagy a keres­let. Itt is találunk igazi furcsasá­gokat. Amíg például a karcagi Zádor úti Iskola 5400-9200 fo­rintot javasol, a tiszafüredi Kos­suth téri 10-13 ezret, de például a tiszasasi 5500-6000 forint ke­vésnek tűnik. Ebben a kategóri­ában az átlag javaslatok jobbak - 8-9 ezer körüliek - mint az eddi­giek, de jóval kisebb a szóródás, így nem csoda, hogy az összes javaslatot figyelembe véve nem itt, hanem a fizikai, középfokú végzettségűek között találjuk meg a legmagasabb ajánlatot.- Természetesen minden furcsa­ságra nem térhetünk ki, miként az ismertetőben szereplő javas­latokra sem. A kiadvány a bruttó fizetések és munkakörök mellett tartalmazza még a munkaválla­lásról szóló tudnivalókat. így azt: kik létesíthetnek munkavi­szonyt, mit kell tudni a munka- könyvről, a munkaviszonyról, milyen kötelességei vannak a munkavállalóknak és a munkál­tatóknak. S ha mindez kevés, a MESZI irodáit fel lehet keresni. Májustól várhatóan már az újabb hármat is Martfűn, Kunhegyesen és Jászapátiban. FJ. A Szolnok - Kenderes • Karcag - Tiszafüredi út mentén hatszáz méteren­ként ICM regenerátor (erősítő) szekrényeket szerelnek fel. A megyénkben folyó telefonfejlesztés részei ezek az erősítők, mivel az 1935-ben kiépített kábelek nem bírnák el a leendő terhelést. Felvételünk Fegyverneknél örökí­tette meg az Első Magyar Telefonkábel Kft. (Budapest) szakemberéit Fotó: Mészáros nyf A. * • i a* a »a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom