Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-03 / 21. szám
A válság felszámolására adócsökkentést A Kiszöv ezt javasolja a gazdasági gondok megoldására (3. oldal) Vetik a vízi gabonát Képes információ a Palotási Állami Gazdaságból a rizs vetéséről (3. oldal) A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből, hozzászólások cikkeinkhez, tudósítás a tárgyalóteremből a 4. oldalon ______________________________________________________________ Megalakult az új, többpárti Országgyűlés Hazánk ideiglenes államfője: Göncz Árpád — Megválasztották a tisztségviselőket — Törvény az 1956-os forradalomról Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság - az ünnepi pillanatokban még - ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének megnyitója után előbb Varga Béla, a Nemzetgyűlés volt elnöke, majd Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott ünnepi beszédet. Ezt követően megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülésének hivatalos programja. Szűrös Mátyás: Vörös Vince: Történelmi esemény Szűrös Mátyás köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill al- elnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt elmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Kérte a képviselőket, gondoljanak mindazokra, akiket a kor követelményeiből fakadó hit és szenvedély fűtött, s a haza, a nemzet iránti elkötelezettség vezérelt, amikor pártállásuktól, egzisztenciális helyzetüktől függetlenül, emelkedett gondolkodással, magatartással és meggyőződéssel lebontói lettek a múltnak, vagy már tisztultabb légkörben csatlakoztak a kezdeményezőkhöz, és együtt lerakták az alapjait az új Magyarországnak. Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet. Varga Béla: Az egység hiánya is hozzájárult nemzeti tragédiáinkhoz Bevezetőben köszönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába, és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán. Majd így folytatta: - Köszönöm a Gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást. egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult nagy nemzeti tragédiáinkhoz. Varga Béla méltató szavakkal szólt a magyar nép tehetségéről, figyelmeztetve ugyanakkor, hogy ezt elhomályosíthatja a pártoskodás. A magyar nép büszkesége embersége legyen - hangoztatta. Tartsa tiszteletben nemcsak Varga Béla beszédét mondja A továbbiakban, a jövőről szólva, a magyar egység fontosságát elemezve, hangsúlyozta: Mohács után, az első világháború után, a második világháborút megelőzően és alatt a magyar a más ember véleményét, hanem személyiségét is. Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Ennek az Országgyűlésnek utat kell mutatnia Mint mondta: meghatottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szavazással hozott létre. A továbbiakban kifejtette: ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből. Végezetül a koalíciós időszakban derékba tört 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés törekvései közül a képviselők figyelmébe ajánlotta: mutassák meg a világnak, hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket felhasználjuk azon népek megértésének és bizalmának elnyerésére, amelyek mellénk kívánnak állni, segíteni, támogatni szándékoznak bennünket. A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő körjegyzőként látja el. így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla - ő egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő -, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott 383 megbízólevelet - mandátumvizsgálat céljából - a korelnök és a körjegyzők rendelkezésére bocsátotta. Szolnok megyei MDF-képviselök Kéri Kálmán: Meg kell tanulnunk jobban dolgozni Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. A korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy "I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodásának idejében felöltötte a katonai egyenruhát". A felhalmozódott adósságállomány kapcsánrámutatott:ezeketazösz- szegeket csak abból lehet visszafizetni, amit mi magunk megtermelünk. Ehhez pedig meg kell tanulnunk jobban dolgozni! - mondotta. - Ám elengedhetetlen az egyetértés is; az hogy ne szenvedjenek hátrányt az emberek vallási, faji, származási vagy osztálykülönbségek miatt. Az alakuló ülés napirendje 1. a.) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselő-választásról. b) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbízottjának személyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. 5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése. 7. Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás szándékának kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. Beszámolók a képviselő-választásról A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvánosság mellett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. A választás eredményes, törvényes megszervezéséhez nagy segítséget nyújtott a nemzetközi és a hazai nyilvánosság, a tömegkommunikáció megkülönböztetett figyelme. Egyebek között e fontos megállapításokat rögzítette az Országos Választási Bizottságnak a képviselő-választás tapasztalataival foglalkozó írásos beszámolója, amelyet a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslatára készített el az OVB. A már elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt mondott. A választások állami feladatainak megszervezése, technikai lebonyolítása, valamint a szava- zat-összeszámlálás mikéntje biztosította a választások törvényességét - ez derült ki Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár írásos beszámolójából. A választási tapasztalatok írásos összegzéséhez a beterjesztő államtitkár nem kívánt szóbeli (Folytatás a 2. oldalon)
