Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-05 / 23. szám
Néplap 1990. MÁJUS 5 Az Új Néplap vendége: Zrínyi Elekné, Ugiai Margit Néha jó azért távolról rálátni kicsi hazánkra: így talán még annak a gondolatnak a megszületése sem eretnekség, hogy jó, bizony nagyon jó itt élni. A szép arcú, párás szemű fiatalasszony köténye köré csak élénk fantáziával lehet odaképzelni a négy gyermeket. Már a kora miatt, mert maga is inkább látszik lánynak, mintsem asszonynak. Pedig a mezőtúri lakótelep óvodájában ott hancúrozik Zrínyi Hunor, Gellért, Orsolya és Ilona. Az édesanyjuk pedig ha kinéz munkahelyének, a vendéglátó konyhájának az ablakán, szemével meg is simogathatja őket. Apjuk, Zrínyi Elek, a KAEV- nél folytatja azt a szakmát, amit Erdélyben odahagyott. Ugiai Margit Marosvásárhelyen született, édesapját korán elveszítette, így az édesanya nevelte aiét lányt. Az, hogy szakácsnő volt egy gyár kantinjában, akkor és ott egyáltalán nem volt lebecsülendő szempont, mivel az éhezést a lányok nem ismerték. Zrínyi Elekné, Ugiai Margit ízesen, szépen, amúgy Tamási Áron dialektusában beszéli a magyar nyelvet.- Nem volt olyan időszak az életében, amikor ezt a kincset veszély fenyegette? Megütközve néz rám.- De hiszen én magyar vagyok... Magyar iskolába jártam nyolc évig, és románul csak akkor tanultam meg, amikor a mezőgazdasági líceumot végeztem.- Bárhogyan is számolok, az iskola elvégzése után a házasságnak kellett következnie, hogy a négy gyerek "beleférjen" az időbe. Nagyot nevet a fiatalasszony.- Valóban így történt. Még tizenhét éves sem voltam, amikor 1981- ben hozzámentem Zrínyi Elekhez. Ő marós volt, és egy metáltechni- kai üzemben dolgozott. Az esküvő után az anyósékhoz költöztünk Székelybozsra, ami Marosvásárhelytől tizenegy kilométerre van. Jöttek sorban a gyerekek, már három volt, amikor még mindig egy szoba-konyhás lakásban laktunk, mi öten, és az anyósék ketten. Hát persze, hogy adtuk be egymás után a lakáskérelmeket, de semmi eredmény. A negyedik gyereket vártuk, amikor éreztük, lépni kell. Erkört- vélyesre költöztünk édesapám anyjához, úgy gondoltuk, öregségére gondját viseljük, s ott lesz majd az otthonunk. A férjem innen is eljárt dolgozni, és naponta panaszokkal tért haza. Mert nehogy azt higgye bárki is, hogy ez a nemzetiségi ellentét most kezdődött. Van ennek nyolc esztendeje, hogy éreztük: nem nézik jó szemmel a magyarságunkat. Amikor a tanácsházán bediktáltam a gyerekeim nevét, rákérdeztek: mi az, hogy Hunor, Gellért, Orsolya és Ilona? Csodálkoztam: hát hogy kereszteljük őket, amikor magyarok vagyunk?*- Mi keserítette meg legjobban a mindennapi életüket?- Aki nem élte át, nem tudhatja, mit jelent az, négy gyerek mellett nélkülözni. A férjem mit összeügyeskedett, míg naponta hazahozta azt az egy-másfél kiló kenyeret. Én a boltban könyörögtem cukorért, lisztért. A boltos kerek-perec megmondta: van, de nem adhat. Aztán odaadta olyannak, akit jobban ismert. Az volt az előírás, hogy aki nem adott be az államnak bizonyos mennyiségű zöldséget, babot, húst, nem kapott fejadagot.- Mikor született meg az elhatározásuk, hogy átjönnek Magyarországra?-1988. március 2-án éjszaka felraktuk a négy gyereket két biciklire, és nekivágtunk a határnak. Tizenöt kilométert gyalogoltunk, és csodálatos módon a határig nem találkoztunk senkivel. A gyerekek sokáig nyűgösek voltak, de mikor a kritikus szakaszhoz értek, mintha érezték volna, hogy most mukkanniuk sem szabad. Keresztüljöttünk a határon, aztán átgázoltunk egy derékig érő mocsáron is, majd Penészlek határában egy gázfogadó állomáson találkoztunk egy őrrel. Ő hívta ki a határőröket, akik bevittek minket az őrsre, s miközben mi a ruhákat szárítgattuk, a gyerekek aludtak. Reggelig beszélgettünk, aztán Nyírbátorból hazatelefonáltunk, hogy szerencsésen megéra két és félszobás lakást, elmondtuk, hogy nem szenvedünk hiányt semmiben. Azt viszont nem esett jó hallani, hogy odahaza a dolgok most sem állnak túl jól.- További terveik?- A magyar állampolgárságért folyamodtunk még tavaly, reméljük az idén már meg is kapjuk. Itt vertünk tanyát Mezőtúron, tetszik a város, jószívvel fogadtak az emkeztünk. Mert senkinek nem mertük elmondani, mire készülünk. Nem tudták a férjem szülei, de még a testvérei sem, nagymamámnak is azt mondtuk, hogy Marosvásárhelyre utazunk, és kerékpárral az állomásig megyünk. Nem lehetett bízni senkiben. Hallottuk már akkor, hogy hány ember halt meg szökés közben. Lelőtték a szomszédunk nagybátyját is. És a szeku- ritáténak mindenütt ott voltak a besúgói, csak éppen nem tudta az ember, hogy ki?- Magyarországon hogyan alakult a sorsuk?- Most már azt mondom, köny- nyen ment minden. Nyírbátorból Pestre mentünk, ahol egy központi irodában munkahelyet és lakást ajánlottak. A férjemnek megtetszett Mezőtúr és a KAEV, most hát itt lakunk. Húsvétkor már rokonaink jöttek odaátról, és meglátogattak bennünket az anyósomék is május elsején. Örömmel mutattuk berek, nem hiszem, hogy elmegyünk innen bárhová is. Ha pedig már magyar állampolgárok leszünk, akkor útlevélért is folyamodhatunk, és talán megadja a jó isten, hogy hazalátogathatunk Marosvásárhelyre - mondja, és ezt már nem állja meg könnyek nélkül. Előkerül a zsebkendő, és kissé rés telikedve ugyan, de hamarosan lucskosra sírja azt a kedves fiatalasszony. Odakint közös fénykép készülne a családról, de a négy apróságot szinte lehetetlen.különválasztani a többiektől. Valamennyi óvodás ott tolong köröttük, mind rajta akarnak lenni a fényképen - dehát így hogyan is derül ki, melyik az a Zrínyi család? Végül is sikerül távol tartani a játszótársakat, és a kép elkészül. Aztán a négy Zrínyi gye rek ismét elvegyül az óvoda gyermekáradatában. Palágyi Béla Fotó: Tarpai Zoltán Mégis, kinek az érdeke? A Szociális és Egészségügyi Minisztérium tavaly kiadott rendeletében határozott arról, hogy csak azok számára engedélyezhetik a magánorvosi tevékenységet, akik felelősségbiztosítást kötnek. Azoknak az orvosoknak viszont, akiknek már magánpraxisuk van, az engedélyüket meg kell újítani - tehát munkájuk ugyanúgy a felelősségbiztosításhoz kötött. Ha az orvos " elszúrja"... Labanczné Bóné Borbálától, a Hungária Biztosító megyei igazgatóságának főelőadójától érdeklődtem: mi is az a felelősségbiztosítás?- Mit térít meg a biztosító a magánorvos helyett?- A véletlenül, váratlanul jelentkező személyi sérüléses, elhalálozási, vagyoni és nem vagyoni károkat, amelyekért az orvos a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.- Említene néhány példát?- Kártérítést kérhet a beteg téves diagnózisért és az ebből adódó téves kezelésért, vagy ha az orvos nem az előírásoknak megfelelően gyógyította. Kártérítés jár, ha a gyógyítás tárgyi feltételeit nem biztosították; ha nem megfelelő vizsgálati eljárást vagy eszközt használtak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a beavatkozás nagyobb kockázattal jár, mintha nem csináltak volna semmit, vagy ha a betegnek abból származott baja, hogy nem tájékoztatták, nem adtak utasításokat a kezeléshez, a gyógyszerhez.- Az a helyzet, hogy Magyarországon a betegek nemigen jelentik föl az orvosukat. Vagy ha igen, nagyon kevés esetben ítélnek meg kártérítést. Ezért nem tudom, milyen összegeket lehet kifizetni kár. térítés gyanánt.- Hogy mennyit fizetünk ki, az a felelősségbiztosítás díjától is függ.- Mennyit is kelllenel fizetniük a magánorvosi tevékenységet gyakorlóknak?- Évente 5 ezer forinttól 20 ezerig. Ha főállás mellett folytatnak magánorvosi gyakorlatot, akkor negyven százalékkal kevesebbet kell fizetniük. Hogy valaki az ötezer vagy húszezer forintos kategóriába tartozik, az a szakmájától függ. Ezek mellett a biztosítási összegek mellett személyi sérülésre egymillió, vagyoni károkra pedig 500 ezer forintot is kifizethetünk.- A tapasztalat az, hogy az orvosokat nemigen citálják bíróság elé. Ön szerint kinek az érdeke, hogy a magánorvosok felelősségbiztosítást kössenek?- Az orvosé is és a betegé isi Az orvosoknak biztonságot ad, hogy Arborétum / Felvételünk Szarvason készült / Fotó: N:Zs. ha egy nagyobb kártérítési összeget kémek tőlük, akkor a biztosító * kifizeti helyettük. A betegnek pedig garanciát, hogy ha jogos a követelése, akkor megtérítik a kárát.- Hány magánorvos élt már Szolnok megyében ezzel a lehetőséggel?- Elég sokan érdeklődtek iránta, és van, aki már kötött is felelősségbiztosítást.- Már megint adóztatnak bennünket! Dr.Király Ferencnek, Tiszaföld- váron gyógyító szülész-nőgyógyásznak teljesen más a véleménye a dologról:- Jó ürügy arra, hogy az orvosokat megint megadóztassák. A biztosításkötés kötelezővé tétele pedig alkotmányellenes. Egy jogállamban ezt nem lehet kötelezővé tenni.- Ön mióta folytat magánorvosi gyakorlatot?- Több mint huszonöt éve.- És egyszer se jelentették föl kártérítést követelve?- Egyszer sem. Nézze, hogy ez egy újabb adóztatási forma, arra az is bizonyíték, hogy éppen a magánorvosi tevékenységre tették kötelezővé. A magánorvos hová, kihez fordulhat? Szakszervezet már nincs, az orvosi kamara még nem működik igazán; kihez mehetünk tiltakozni? Az egészet teljesen megalapozatlannak érzem. Mert ha mondjuk, a minisztérium kimutatja, hogy az elmúlt években ennyi és ennyi magánorvosnak kellett kártérítést fizetnie, és ráment mindenük, el kellett hogy ad1 "“"i A magánpraxist folytató orvosok törhetik a fejüket: felelősségbiztosítást kötnek vagy bezárják a maszek rendelőt? ják a házukat, a kocsijukat; akkor az egésznek van alapja.-Valóban: inkább a kórházi gyógyítás miatt fordulnak az emberek a bírósághoz.- A magánorvosi gyakorlatban nem is nagyon lehet műhibát elkövetni. Ráadásul ezek a doktorok vigyáznak is a jóhírükre. Persze vannak köztük olyanok, akik rizi- kósabb beavatkozást is vállalnak. De nem a magánrendelőjükben! Hanem bent, a kórházi osztályon! És ha valami baj van, akkor a kórház "viszi el a balhét." A felelősségbiztosításnak, ennek az új adóztatási formának az lesz a következménye, hogy sokan majd engedély nélkül, meg az SZTK- rendelőben folytatnak magánorvoslást. "Feketén" is lehet ezt csinálni, az állam eszközeivel, anyagaival, az egészségügyi intézet rendelőjében! Mert most már az a bolond, aki engedélyt kér, meg kiírja a kapujára, hogy ekkor és ekkor rendel. Az a véleményem, hogy ez mindenkinek jó üzlet - a magánorvosokat kivéve. Azért érzem igazságtalannak, mert ahol a tevékenység veszélyesebb része folyik - a kórházakban -, még nincs felelősségbiztosítás. Ha ugyanis ott kötelezővé tennék, akkor az pil- lantnyilag behajthatatlan lenne. A beteg perel és nyel tes nem sok olyan esetet tud, amikor a betegek kártérítést követeltek volna, pláne magánorvostól.- Az elmúlt öt évben Szolnokon öt ilyen ügy volt, Jászberényben pedig egy. De mindegyik kórházi orvos ellen irányult.- Hogyan végződtek ezek a perek?- Általában úgy, hogy: az orvos nem követett el hibát. A kártérítés alapja ugyanis a vétkesség. Ha felróható az orvosnak, hogy nem úgy járt el, ahogy kellett volna, akkor megítélhető a kártérítés. De ha az orvos vétkessége nem bizonyítható, akkor nem.- Volt-e olyan per, amelyben jelentős összeg fizetésére köteleztek volna egy orvost, mert mondjuk, "elkezelte" a beteget?- Az utóbbi években nem akadt erre példa. Annak ellenére, hogy rendszerint nagy tekintélyű, pártatlan orvosszakértők véleményét kéri a bíróság. Olyan kártérítési perrel, amelyet magángyakorlatot folytató orvos ellen indítottak, nem is találkoztam, csak nagyon- nagyon régen, egyetlenegy esetben. A magánorvosok kötelező fele- lősségbiztósításával kapcsolatos kérdőjeleknek itt azonban még nincs vége. A Hungária Biztosító főelőadója, Labanczné Bóné Borbála azt is elmondta, hogy peres ügyekben a Magyar Orvosi Kamara fog szakértőket biztosítani. Ahogy a kamara megyei szerveződésének kezdeti lépéseit ismerem, erős kételyek támadtak bennem. Dr. Pintér Sándort, a kamara megyei szervezetének elnökét kérdeztem meg. A kamarának még nincs joga Szolnok megyében százkilenc- vennyolcan rendelkeznek magánorvosi engedéllyel. Dr. Fülöp Ferenc, megyei bírósági elnökhely et- Ez a szakértői bizottság egy ad hoc bizottság lesz. Ha a biztosító kéri, akkor rendelkezésre bocsátjuk azokat az orvosokat, akik az adott ügyben szakértők lehetnek. Pillanatnyilag azonban a Magyar Orvosi Kamara még nem jogosult arra, hogy szakértőket jelöljön ki. Ugyanis az országyűlés eddig csak a kamarának azon jogát szentesítette, hogy etikai, fegyelmi ügyekben eljárhat. A kamara elképzeléseiben ugyan szerepel, hogy szakértői bizottságokat hozzon létre, de ezt a jogát még nem szentesítették.- Mivel felelősségbiztosítást már kötöttek a magánorvosok, tulajdonképpen bárki bármikor felléphetett volna kártérítési igénnyel. És akkor a kamarának szakértőket kellett volna küldeni, holott ezt a jogát még nem biztosítja a törvény. Hogy van ez?- Ez a probléma akkor lesz élő, hajön az első kártérítési ügy. És ha a biztosító szakértőket kér majd, a kamarának akkor is segítenie kell, ha ez a joga nincs még szentesítve. Bár már hozzászokhattunk, hogy előbb születnek a rendelkezések, mint ahogy a végrehajtás feltételeit biztosították volna; mégiscsak szerencse, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe kártérítési pert akasztani magánorvosa nyakába. De hogy is jutott volna, mikor a betegek nem is tudnak róla, hogy immár a biztosító biztosítja nyugalmukat; vagyis állja a cehhet, ha sikerül bebizonyítani a magánorvosról, hogy hibát követett el. A pácienseknek, a leendő pácienseknek - vagyis Magyarország tízmillió lakosának - ugyanis elfelejtettek szólni erről a lehetőségről. Bevallom, én akkor se hajtottam volna nyugodtan álomra a fejemet, ha szólnak. Mert a nyugalmunkat akkor tudja majd valamelyest is biztosítani a biztosító, ha a kórházban dolgozó orvosok be se tehetik a lábukat az intézménybe, ha nem kötöttek felelősségbiztosítást. Ez azonban - a hírek szerint - még várat magára. Paulina Éva
