Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-05 / 23. szám

2 Néplap 1990. MÁJUS 5. Az államfő nevezze ki a minisztereket! Megkezdték munkájukat az Országgyűlés állandó bizottságai Az Országgyűlés alakuló ülé­sén választott állandó bizottsá­gok közül - közvetlenül a plená­ris ülés bezárását követően - több már megkezdte munkáját. Az alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi bizott­ság titkára, Hack Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmond­ta: a több órás ülésen három tör­vényjavaslat megvitatása szere­pelt napirenden. Az alkotmány módosításának részeként a má­jus 9-i Országgyűlésen a bizott­ság javasolni fogja, hogy a Mi­nisztertanács elnöke elnevezés helyett a jövőben a miniszterel­nök megnevezést alkalmazzák. Ez a formai megoldás külföldön bevett gyakorlat, csak a szocia­lista alkotmány rendelkezik másként. Az ülésen élénk vita bontakozott ki a miniszterek, a kormány megválasztását illető­en. A jelenlegi alkotmány értel­mében a minisztereket az Or­szággyűlés választja meg, a mi­niszterelnök javaslatára. Az új elképzelés azt szorgalmazza, hogy a minisztereket - az Or­szággyűlés által választott - mi­niszterelnök javaslatára az ál­lamfő, a köztársasági elnök ne­vezze ki. A javaslat lényegében egy későbbi változtatás - a konst­ruktív bizalmatlansági indítvány - előkészítéseként szolgál. A koncepció lényege: a kormány, mint a végrehajtó hatalom birto­kosa, egészében legyen felelős a parlamentnek, ne pedig külön- külön az egyes miniszterek. Az ülésen szó volt egy további mó­dosításról, a minisztériumok fel­sorolásáról szóló törvényről. A tervezet szerint a miniszterelnök feladata, hogy meghatározza: sa­ját céljait milyen kormányzati struktúrában tudja a legjobban megvalósítani. A jövőre nézve értelmetlen megkötni a kormány kezét ab­ban, hogy milyen jellegű minisz­tériumokat hozzon létre. Székely Mihály zenei napok Jászberényben Tegnap délután ünnepélyes ke­retek között megnyitották Jászbe­rényben az egy hónapig tartó Szé­kely Mihály zenei napokat. A Szé­kely Mihály iskola előtt rendezett ünnepélyen fél ötkor megszólaltak a fanfárok, majd az iskolai kórus elénekelte a Himnuszt. Ezután Kispál Béla igazgató, az emlékbi­zottság vezetője köszöntötte a je­lenlévőket, tanulókat, szülőket, pedagógusokat, a város vezetőit és a forgalomtól elzárt úton össze­gyűlt járókelőket. Születésének 89. évfordulóján a város világhírű szülöttjére - fel­idézve emberi és művészi nagysá­gát - Gubicz Györgyné, a városi tanács osztályvezetője emlékezett, majd megnyitotta aló. Székely Mi­hály zenei napokat. A névadónak az iskola falán elhelyezett dombor­művénél a városi tanács elnöke, Búzás Sándor és az emlékbizottság részéről Kispál Béla helyezett el koszorút. A hagyományokhoz hí­ven most adták át a művész özve­gye által alapított, évenként kiosz­tott Székely Mihály-díjat, melyet Kiss Henriett és Béres Gábor 8. z. osztályos tanulók vehettek át. A Lehel Vezér téri megnyitó a Szózat eléneklésével zárult. Ezután a Déryné Művelődési Központban jubileumi hangver­senyt adott a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő Vasas Mun­kásénekkar. A vidék nem mond vétót Ha lesz világkiállítás, ha nem... Tegnap délután nem minden­napi sajtótájékoztatóra hívták az újságírókat a főváros sajtóköz­pontjába, a MUOSZ székházába. A toliforgatók még nem tudták, hogy a meghívókat kipostázták a tizenkilenc megye elsőszámú vezetőjének is - akik közül ha 3-4-en megjelentek a világkiállí­tás védjegyével súlyosbított ta­nácskozáson. De miről is volt szó? Printer Károly, Melboumeben élő új­ságíró és a Messenger Ausztrál- Magyar Kft. valamint a köztu­datba már bekerült Radius Hun- garicus játszott agondolattal, mit is tennének ők, ha tényleg lenne világkiállítás Magyarországon? Előszöris a vidék ügyét karolnák fel, mert az a hír járja, hogy a fővároson kívül élő emberek ki­fejezetten ellenzik ezt a világmé­retű attrakciót. Nos hát azzal az ötlettel segítenének, hogy vala­mennyi megyének egy-egy jó­módú tőkésországot közvetíte­nének ki. Nem lenne több ez a kapcsolat egy flörtnél: annyi tör­Komoly a játék ténne, mint amikor egy maga­magát kínáló leányzó leejti a zsebkendőjét, s azt egy készsé­ges úr felveszi, s ezzel a megis­merkedés polgárjogot nyert. Ebben a szellemben sorsolták össze a tizenkilenc megyét a ki­szemelt tizenkilenc országgal - komoly játék, játékos komolyko­dás - és Jász-Nagykun-Szolnok megyének éppen Görögország jutott. Hogy mi a következő lé­pés? A rendezők megpróbálnak házasságot közvetíteni, de ehhez természetesen szükséges a Szol­nok megyei fél kezdeményező készsége is. Nyitni kell hát Gö­rögország felé, s felajánlani a Hellén-föld vállalkozóinak, hogy ha a világkiállítás színhelye valóban Magyarország lesz, Ausztriával egyetemben, akkor hazánkban örömmel várják a be­áramló drachmát. Bár az állami szinten intézke­dő világkiállítást szervezők kö­zül senki nem volt jelen ezen a hangulatos összejövetelen egy dolog meglepő bizonyítást nyert. A régi parlament gyakran elját­szott a világkiállítás megrende­zésének gondolatával és rendre arra a következtetésre jutott, hogy ezt elsősorban a vidékiek torpedóznák meg, mivel szá­mukra, úgymond, túl sok jót nem hozna az öt kontinenset mozgó­sító kavalkád. Ezúttal kiderült, hogy egyetlen vidéki képviselő sem emelt szót a megrendezés ellen, sőt kifejezetten örültek a házigazda szerepnek, így lapunk javaslatára egy szándéknyilatko­zatot juttattak el a sajtótájékozta­tó szervezői a távolmaradt állami szerveknek, amely azt tartalmaz­ta, hogy a vidék nem mond vétót! Hogy lesz-e kiállítás, vagy sem, ez feltehetően még hosszú­hosszú parlamenti csatározások témája lesz. Egy azonban bizo­nyos: ha megkapjuk a rendezés jogát, vállalkozókban aligha lesz hiány.-pb­Hogyan gondolkodik önmaga perspektívájáról? Mit hagyományoz az utódra? — Milyen embert látna szívesen örökösként? Tanácselnökök válaszolnak AZ ELSŐ KÉRDÉS VOLT A LEGNEHEZEBB A hatalomváltás a legfelső tör­vényhozás szintjén az új parla­ment megalakulásával lezajlott. Az államhatalmi struktúra vi­szont mind ez ideig érintetlen. Nyilvánvaló, hogy a legfelső szint után az alsóbb régiók átren­deződése következik. Ma még nem lehet tudni ennek formáját és pontos menetrendjét - de az idő sürget, a felemás állapot so­káig nem tartható. A helyhatósá­gi választásokra előreláthatóan az ősszel kerül sor. De mi lesz a most funkcióban lévő tisztségvi­selőkkel? Három azoijos kérdéssel ke­restünk fel négy tanácselnököt. A kérdések a következők voltak: 1. Hogyan gondolkodik önma­ga perspektívájáról? 2. Mit ha­gyományoz az utódra? 3. Mit ta­nácsol az örökösnek, egyáltalán milyen embert látna szívesen utódjául? A megkérdezettek az első kér­dést ítélték legnehezebbnek. A másik kettő megválaszolása már kevesebb gondot okozott. Néz­zük tehát a tanácselnökök vála­szait - az elmondottak értékelése a választópolgárokra tartozik. Kóródi Antalné, a Törökszent­miklósi Városi Tanács el­nökasszonya:- Az első kérdés a legnehe­zebb. Még nyolc évem van a nyugdíjig. Tisztában vagyok az­zal, hogy a választások után is dolgoznom kell még. Mindennel számol az ember és számolnia is kell. Állásügyben még senkit sem kerestem meg, és nem is fo­gok. Funkciómat az utolsó napig igyekszem becsülettel ellátni. Nem zárom ki annak lehetősé­gét, hogy indulok a helyhatósági választásokon, de biztos választ csak az önkormányzati törvény ismeretében tudok adni. A második kérdésre azt tudom mondani, hogy az utóbbi öt év meglehetősen nehéz volt. Ismert tény az anyagi lehetőségek be­szűkülése, a gazdasági feltételek kedvezőtlen változása. Ennek el­lenére ez az öt év sokat jelentett a városnak. A legnagyobb beruházás, a szennyvízhálózat kiépítése a be­fejezéshez közeledik. Ebben a ciklusban épült a városban a leg­több úthálózat és gázvezeték, az ivóvízellátás pedig majdnem tel­jes körűvé vált. A fejlesztések közepette arra is ügyeltünk, hogy ne adósodjon el a tanács, a követ­kező ciklusban ne alakuljon ki lehetetlen pénzügyi helyzet. Az utód egy jó szakmai felkészültsé­gű apparátust is örököl, olyat, amelyik az önkormányzat igé­nyeit is ki tudja szolgálni. Az ap­parátusból még senki nem "me­nekült" el, de azt nem tudom megjósolni, hogy mi lesz a kö­vetkező hónapokban. ^ Az új tanácselnök - vagy pol­gármester - szeresse a várost, le­gyen megértő, de következetes. Pártonkívüli ember megválasz­tását tartanám a legszerencsé­sebbnek. A megkezdett beruhá­zások befejezésén túl többek kö­zött figyelnie kell a szociális gondok, a munkanélküliség fe­szültségeinek enyhítésére, a fia­talokra - és sorolhatnám még hosszasan a teendőit. Nagy József, a Fegyvemeki Nagyközségi Tanács elnöke:- Másfél éve vagyok tanácsel­nök, korábban a költségvetési üzemnél dolgoztam építészként. A jövőről még nincs elképzelé­sem. Az önkormányzati törvény után tudok majd dönteni abban, hogy indulok-e a választásokon. Mindenesetre a jövőtől nem félek. Ha váltani kell, nem lesz nehéz, visszamegyek a régi mun­kahelyemre, ahol tizenkét évig dolgoztam. Őszintén mondom, hogy a funkció nem érdekel. Ha például a jövőben a polgármes­ternek pusztán reprezentációs szerepe lesz, nem is gondolok arra, hogy pályázzak a megbíza­tásra. A nagyközségben legnagyobb gond az ivóvízellátás, ennek megoldása eddig nem sikerült. Az utód feladata lesz, hogy befe­jeződjön a tavaly megkezdett, két ütemben épülő tornacsarnok. Úgy gondolom, neki is nehéz pénzügyi helyzettel kell számol­nia, de talán az önállóság enyhíti az ebből származó gondokat. Az örökös egy racionalizált tanácsi apparátust kap ehhez, és felké­szült intézményvezetőket. Az apparátus szakmai színvonalát az ellenőrzések értékelései bizo­Téma az eljövendő egységes Németország /Folytatás az 1. oldalról/ romisszumhoz az NSZK a nyu­gati szövetségi jelleg megfelelő, elfogadható módosításának el­képzeléseivel kíván hozzájárulni, kidomborítva a leszerelés és a né­met egység folyamata közötti szoros összefüggést. Genscher javaslatot akar, előterjeszteni ar­ról, hogy miként lehet bevonni Lengyelországot is a tárgyalá­sokba. Sevardnadze megérkezésekor egyértelművé tette, hogy nem hí­ve az NSZK NATO-tagságának, mert szerinte egy katonai szövet­séghez tartozó olyan hatalmas ipari, technológiai, valamint tu­dományos és szellemi kapacitás­sal rendelkező ország, mint ami­lyen Németország, esetleg veszé­lyeztetheti az áhított európai sta­bilitást. Mindamellett ez. alka­lommal is megpendítette: a kér­désben kompromisszumra kell törekedni. A lényeg: összeurópai biztonsági struktúrákat kívánatos létrehozni. Gyarapodott a mezőtúri főiskola /Folytatás az 1. oldalról/ végére - amelynek költségeiből oroszlánrészt vállalt a MEM - a tegnapi avatóünnepség tette oda a pontot. Az új épülettömb tágas folyo­sókkal összeépült a régi épület- szárnyakkal, s egy hangulatos udvart fognak közre. Az avatóün­nepség vendégeinek először az előadótermeket mutatták meg a házigazdák. Az épülettömbben három: egy száznegyvennégy és kettő száznyolc-száznyolc sze­mélyes előadót alakítottak ki. A lépcsőzetesen emelkedő terme­ket zártláncú tévérendszer, tol­mácsfülkék, szellőzőberendezés, mozgatható táblarendszer, film­vetítő alkalmassá teszik konfe­renciák tartására is. Az épület­részben kapott helyet a video­A tornacsarnok megfelel a nemzetközi méreteknek központ-stúdió, egy kisebb élel­miszerbolt és egy ebédlő. Ez utóbbin keresztül is megközelít­hető az új tornacsarnok, amelyet sportbemutatóval avattak fel a hallgatók. A 48x24 méteres területű tor­nacsarnok 40x20 méteres arénája megfelel a nemzetközi méretelő­írásoknak. A pálya mellett három szinten, alul az öltözők, szertá­rak, középen a tekepálya, míg legfelül a háromszázötven sze­mélyes lelátó, a padok mögött pedig kondicionáló sporteszkö­zök találhatók. A tornacsarnokból az átriumba szoboravatóra invitálták a ven­dégsereget, a MÉM, a PM, a me­gye, s a város intézményeinek és a tangazdaságok képviselőit. A hangulatos, friss pázsitos kis ud­var közepén Nagy István szob­rászművész Díszkútja vonzza a tekintetet. Az alkotást dr. Dohy János, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem rektorhelyettese avatta fel. Az új tornacsarnok létesítésé­vel megüresedett a régi tornate­rem, amelyet könyvtárrá alakí­tottak át. A 441 négyzetméteres, galériás, a helyhez illően kultu­ráltan berendezett szabadpolcos könyvtárban több mint 20 ezer könyv, kétszáztizenhét féle - köztük húsz külföldi - folyóirat várja az olvasókat. A könyvtárban tartotta meg avatóbeszédét dr. Gősy Sándor, a MÉM főosztályvezetője. Beszé­dében emlékeztetett az 1972-ben szerény körülmények között megnyílt főiskolai karra, s szám­ba vette az azóta eltelt csaknem két évtized eredményeit. Ma az intézmény külsejében is megfe­lel a felsőfokú szakemberképzés követelményeinek - szögezte le a főosztályvezető, majd a mező- gazdaság és az agrár-felsőokta­tás feladatairól szólt. Az ünnepi beszéd után dr. Pat­kós István, a főiskola főigazgató­ja tiszteletbeli mezőgépésszé avatta dr. Újházi Ilonát és dr. Be- reczki Lajost, majd Keres Emil Kossuth-díjas kiváló művész adott műsort a könyvtárban. Az új létesítményeket Pintér Béla Ybl-díjas építőművész ter­vei nyomán a Törökbálinti Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet végezte el példásan pontos, szép kivitelben.-tg- Fotó: Tarpai nyitják. A harmadik kérdésre nem tudok válaszolni. Talán csak annyit, hogy a nagyközség egész lakossága válassza meg, ő pedig emelkedjen felül a kiscso­port érdekeken, a lakosság egé­szét szolgálja. Czakó Sándorné, a Kenderesi Nagyközségi Tanács elnöke:- Tizenöt éve látom el ezt a tisztséget. A jövőt illetően ve­gyesek az érzéseim. Egyfelől op­timista vagyok, mert azokon a rendezvényeken, ahol találko­zom az emberekkel, biztatást, tá­mogatást kapok tőlük. Többen kértek arra, hogy ismét vállaljam a jelölést. Másfelől viszont szá­molok azzal, hogy más munkát kell keresnem. Állás után szán­dékosan nem járok. Nem is te­hetném, mert az demoralizálná az apparátust és a tanácsi testü­leteket, feszültségből így is van elég. A választásokig változatlan hittel és szorgalommal dolgo­zom, legfeljebb a hosszabb távú gondolkodást befolyásolja ez az időszak. Az utód eredményeket és gondokat egyaránt örököl. Né­hányat említek ezek közül. Új könyvtár, fogorvosi rendelő, tor­naterem, hat kilométer gázveze­ték épült, az utak 35 százaléka szilárd burkolatú. Több beruhá­zás megindult - félig kész az óvoda, négy utcában elő van ké­szítve az aszfaltozás, az intézmé­nyek fokozatosan áttérnek a gáz­fűtésre. Gondjaink: a gyermek­étkeztetés nem megoldott, az időskorú lakosság támogatása alatta marad az igényeknek, a belvíz elvezetése nem kielégítő, stb. Az új tanácselnök helybeli le­gyen és pártonkívüli, rendelkez­zék vezetői gyakorlattal. Fonto­sak a jó emberi tulajdonságok: a korrektség, a határozott kiállás, a szolgálatkészség. Tanácsom pedig az, hogy nap, mint nap fo­gadtassa el magát a lakossággal. Négyesi Zoltán, a Tiszabői Községi Tanács elnöke:- Pedagógus vagyok, az isko­lába bármikor visszamehetek, és még a fizetésem sem lesz keve­sebb. Tehát félelmek egyáltalán nincsenek bennem. A helyható­sági választásokon indulok, mert úgy érzem, még öt év kell annak bizonyításához, hogy ez a köz­ség életképes, ha mindnyájan akarjuk. Az örökség olyan teher, ami­vel nagyon kemények kell bir­kózni. Óriási a szegénység a te­lepülésen. A személyi jövede­lemadóból származó bevétel itt a legalacsonyabb a megyében, 981 forint személyenként. A minket megelőző községben pe­dig 1700 forint. A lakosság fele cigány származású. A munka- nélküliség 38 százalékos. Gond­jaink vannak az ellátásban, a közrend, közbiztonság terén. Néhány biztató kezdeménye­zés már útjára indult, azokat folytatnia kell az utódnak. Mun­kahelyteremtő beruházásokra van remény: csiszolóüzem, tej- feldolgozó, vágóhíd, háziipari szövetkezet létesítésére. Szük­ség van az iskola, a szilárd bur­kolatú úthálózat bővítésére is - ezen túl természetesen meg­annyi teendő vár a polgármester­re. Tanácsom: függetlenítse ma­gát minden kívülálló hatástól. Most mégfelelő alkalom adódik arra, hogy Tiszabő a saját lábára álljon, önmaga és ne mások döntsenek sorsában. Csak így van esélye a fennmaradásra. Kí­vülről az elmúlt évtizedekben le­pusztították a községet, putrit csináltak belőle, pedig régen még járási székhely is volt. Berki Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom