Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-31 / 45. szám
1990. MÁJUS 31. Röplap 3 A Szolnoki Mezőgép felvállalja a szálastakarmány-termesztés teljes vertikumának gépesítését Az árváltozásokról — gazdaszemmel A magyar gazdaságban zajló változások érzékenyebbé tették a mezőgazdasági termékek termelésével foglalkozó gazdálkodó szervezeteket a piaci hatások iránt. A piac értékítélete több vetületben mérhető, de ma még a magyar mezőgazdaság számára leginkább a hazai felvásárlási árakon keresztül érvényesül. Az áruforgalom első fázisában ugyanis a mezőgazdasági termékeket - mint nyersanyagot - döntően a belföldi gazdálkodó szervezetek vásárolják meg. A termelők közvetlen külpiaci értékesítése az elmúlt évtizedben még elenyésző arányt képviselt, a szabadpiacon, a termelők saját boltjaiban is csak kis töredéke értékesült. A felvásárlási árakat alapvetően az állami árszabályozás alakította ki. Az árpolitikai kötöttségek csak 1988-tól csökkentek lényegesen, teret adva a piaci ármozgásoknak, ezzel a reálisabb gazdasági döntéseknek. /Folytatás az 1. oldalról/ gyénkbeli cégnek és a MAE gépesítési társaságának rendezésében kezdődött ugyanis tegnap, az említett határrészen - a nemzetközi részvételű szálastakar- mány-termesztési és betakarítási konferencia folytatásaként - gépkiállítás és gyakorlati bemutató. Növelik a garanciális időt A vállalat vezérigazgatója, Sziráki András a mezőgépiparban - az utóbbi időszak iparpolitikai tévedései, a túlméretezett technológia és az alacsony színvonal miatt - kialakult országos helyzet ismertetésével kezdte megnyitóbeszédét. Mint elmondta, a szolnoki cégnek ennél kedvezőbb a helyzete, a bel- és a külföldi piacokat illetően egyaránt. Az előző relációban, a fizetőképes kereslet csökkenése ellenére, a 3,5 milliárdos termelésük mintegy 30 százalékával tudnak jelen lenni azáltal, hogy fejlesztési politikájukban maximálisan figyelembe veszik a hazai felhasználói igényeket, és hasznosítják a legújabb kutatási eredményeket. Nyugati exportjuk 45 százalékos részesedését a termelésből elsősorban a tartós kooperációs kapcsolatoknak köszönhetik olyan világélvonalbeli cégekkel, mint például a Class, a Kühne, a Bauer vagy a Hesston. Törekvésük, hogy a jövőben - természetesen nem egyes gépekben, hanem technológiai rendszerekben gondolkodva - termelőkapacitásuk csaknem 90 százalékát a takarmány, illetve a mezőgazdasági melléktermék betakarító eszközök gyártása kösse majd le. Az eddiginél nagyobb gondot kívánnak fordítani a garanciális és szervizszolgáltatások színvonalának javítására. Ezzel kapcsolatban újdonságként közölte a több száz jelenlévő termelési szakemberrel a vezérigazgató, hogy a jövő évtől a Szolnoki Mezőgép Vállalat termékeinek garanciális idejét egyről két évre növelik. A gépkiállítás és a bemutató - amelyhez magyamóta-énekesek és cigányzenekar kölcsönzi a show-jelleget - jól tükrözi, mennyire felismerték a mezőgépgyártók, a forgalmazók és a szolgáltatók, hogy csak kínálatban és árban a hazai mezőgazdaságban végbemenő üzemméret változásokhoz igazodva tudnak helytállni a piacon. A Szolnoki Agroker Vállalat állít ki a legnagyobb területen, összesen másfél száznál több munkaeszközt vonultat föl. Ezek között megtekinthetnek - vagy akár meg is vásárolhatnak, rendelhetnek - az érdeklődők 3,5 lóerős kiskerti rotációs kapát és 180 lóerős nagyüzemi traktort is. Újdonságként forgalmazza a vállalat a kisgazdaságokban is jól alkalmazható ZWEEGERS rendkezelőket, a Debreceni Mezőgép Vállalat által gyártott permetezőgépcsaládot, a Kühne talajművelőt, magágykészítőt és kultivátort, valamint a Minirot-típusú, félautomata öntözőberendezést. Produkál a produker A változó üzemméretekhez való alkalmazkodást jól reprezentálja a gépbemutatón a nem kevesebb mint tíz nyugati céget - köztük a nyugatnémet Weigert, az olasz Stortit és a holland Ploegert - képviselő ROAG CONSULT magyarországi irodája. A kétfejestől a hétfejesig, barázdamentesen szántó, kis helyen megforduló Lemken vált- vaforgató ekék minden típusát kiállították. A 35 lóerőstől a 185 lóerősig negyvenötféle változatát forgalmazza a cég a FENDT traktoroknak, ezek közül a kisüzemekben jól hasznosítható eszközhordozó, és a hátramenettel is rendelkező nagyüzemi gépet mutatják be. Üzemelés közben is meggyőződhetnek az érdeklődők a FENDT traktorok sokoldalú hasznosítási lehetőségeiről, ugyanis egy ilyen erőgép Stoll rendkezelőt üzemeltetve dolgozik a gyakorlati bemutatón. Az újszászi kiállításon nem akármit produkál a PRODUKER. A szolnoki Kereskedelemszervező Közös Vállalat elsősorban a Mezőgép termékeit forgalmazza és ezúttal azok pótalkatrészeinek nagy választékát mutatja be. Hasonlóan jó a vállalat kínálata olyan fontos, tőkés importból beszerzett gépelemekből, mint például csapágyak, csavarok, ékszíjak, görgősláncok és hidraulikák. Nem csupán a gépteljesítmények választékával, hanem árkategóriákban is igyekszik teret nyerni a kisüzemi piacon a PRODUKER, ezért is kezdték meg a kiállításon látható, az NSZK-beli Platzer cégtől importált használt traktorok, rendkezelők, fűkaszák forgalmazását. Ma is tart a bemutató Az ugyanilyen meggondolásból Lengyelországból vásárolt eszközrendszerből csak a munkagépeket tudták kiállítani az újszászi határban, merthogy az ugyancsak kisüzemeknek ajánlott lengyel traktorral éppen a kőbányai vásárvárosban népszerűsíti export-import tevékenységét a PRODUKER. A gyakorlati gépbemutatón elsősorban a Szolnoki Mezőgép Vállalat által kifejlesztett, vagy a jó nevű nyugati cégekkel kooperációban gyártott technikai újdonságokat mutatják be munka közben. A paletta teljes: a kaszálástól a rendkezelésen és a felszedésen keresztül a jószágokhoz való kijuttatásig, a szálastakarmány- betakarítás egész vertikumának gépesítéséhez bármilyen eszközt kiválaszthatnak az egyéni vállalkozók is, a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei is. Magyarázatként a tudósításban következetesen alkalmazott jelen időre: a Szolnoki Mezőgép Vállalat és a MAE gépbemutatója még ma is várja az érdeklődőket az újszászi határban, a 32-es út mellett. A felvásárlási árak növekedése átlagosan évi 4 százalékot tett ki. Kiemelkedően gyorsan, nyolc év alatt duplájára nőtt a burgonya ára, a búza tonnánkénti ára azonban 3138 forintról csak 3954 forintra emelkedett, a szabvány minőségű napraforgóé pedig nem változott. A növénytermelési és kertészeti termékek árnövekedésével tartott lépést a vágóállatok és állati termékek felvásárlási ára is. Nagyobb költségek* Az általános áremelkedési folyamat azzal járt együtt, hogy a felvásárlási áraktól a szabadpiacokon kialakult árak, továbbá a bolti kiskereskedelmi árak egyre inkább elszakadtak, elsősorban a zöldség- és gyümölcsféléknél voltak jóval magasabbak annál. A paprika bolti ára csaknem háromszorosa, az almáé több mint kétszerese volt a szövetkezeti kereskedelem felvásárlási árainak, de a többi terméknél is hasonló eltérések voltak tapasztalhatók. Mindezek az utóbbi években különösen felerősítették a termelők azon törekvéseit, hogy árujukat biztonságosan, de értékarányosan adják el. Közel tíz év távlatában sem változtak az egyes termékek egymáshoz viszonyított árarányai. A búza árnövekedését követte a többi terméké is, így lényegében megmaradt - sőt, valamelyest tovább erősödött - a búza más mezőgazdasági termékekhez viszonyított alulértékeltsége. A bekövetkezett áremelések évente 7,6-15 milliárd forintos árbevétel növekedést jelentettek a mezőgazdasági termelőknek. Kivétel volt az 1982-es év, amikor az értékesítési árak csökkentek, és ez közel egy milliárd forint veszteséget okozott a gazdálkodóknak. A hatékony, intenzív mező- gazdasági termelés ipari anyag- és eszközigénye számottevő, az árak pedig 1980 óta folyamatosan növekvőek. Nyolc év alatt a már korábban is drága állategészségügyi anyagok kétszeresére, a fűtőanyagok és a villamosenergia ugyancsak duplájára drágultak, az ipari takarmányok, továbbá a műtrágyák 30-50 százalékkal kerültek többe a gazdáknak. Egészében véve az áremelkedés 50 százalékos volt, és a vásárlások visszafogására ösztönözte a termelőket. Ez különösen egyes zöldségfélék és a szőlő terméskiesésében volt mérhető 1989-ben. A felhasznált ipari anyagokhoz hasonlóan drágultak az építkezések és gépek is. A termeléshez szükséges ipari termékek árváltozása tehát gyorsabb volt a mező- gazdasági termékek árváltozásainál, másként, szakszerűbben fogalmazva az agrárolló 10 százalékos nyílású lett. A statisztikai mutatók változása tehát megerősíti azt a gazdálkodók által érzékelt folyamatot, hogy az árviszonyok számukra igen kedvezőtlenül alakultak. Egy kombájn például két évvel ezelőtt 632 tonna búzáért volt megvásárolható, 10 tonnával többért, mint 1980-ban. A növényvédő szereknél még kedvezőtlenebbül alakultak a cserearányok. 100 kg gyomirtó szer megvásárlásához az évtized elején 35, az utolsó években már 60 kg takarmányárpa volt szükséges. Az egyenleg Amikor azt nézzük, hogy az ipari termékek drágulása mekkora költségtöbbletet okozott a mezőgazdasági termelőknél, figyelembe kell venni, hogy e termékek a termelőfelhasználásnak nem egészen háromnegyedét jelentik, a másik rész mezőgazdasági eredetű költség. Ezzel számolva, a már említett 50 százalékos ipari árnövekedés 41 milliárd forint, azaz évi 5 milliárdos nagyságrendű többletterhet jelentett. Szembeállítva ezt a felvásárlási árak növekedése eredményezte bevételi többlettel, évenként változó nagyságú, 4-8 milliárdos pozitív szaldót kapunk. Az árváltozások egyenlege csak 1982-ben járt veszteséggel. Mindezek alapján megállapítható, hogy a 80-as években a termelőknél maradó jövedelem csökkenését nem az árviszonyok alakulása okozta. Az ágazat jövedelme alakulásának értékelésekor az árhelyzetben beállott változások mellett az állami támogatási és elvonási rendszer mindenkori változását is figyelembe kell venni. Külföldi változások A magyarországi felvásárlási árak növekedése a 80-as években hasonló mértékű volt, mint Nyugat-Európában. A szomszédos Ausztriához viszonyítva, tíz fontosabb termék közül hétnél a magyar áremelkedés volt nagyobb. Az európai országok többségében is érezhetik a gazdálkodók az agrárolló hatását. Például Dániában, az Egyesült Királyságban, az NSZK-ban is gyorsabb volt a termelés ipari eredetű ráfordításainak áremelkedése, mint az értékesített termékeké. Cserearányok tekintetében sem minősíthető egyértelműen kedvezőbbnek más országok gazdálkodóinak helyzete a hazainál. Az ipari takarmányok közül sertéstápért kilenc or- szágbólhatbanegységnyimeny- nyiség megvásárlásához több vágósertést kellett értékesítenie a termelőnek, mint nálunk. A műtrágyák és növényvédő szerek árpában mért ára is ol- sóbb nálunk, mint a nyugat-európai országok többségében. Más a helyzet a mezőgazdasági gépek árszínvonalának megítélésében. Egy azonos minőségű kombájn megvásárlásáért itthon 1988-ban például 162 tonna búzával többet kellett fizetni, mint az NSZK-ban. A mezőgazdaságban dolgozók keresete idehaza - annak ellenére, hogy növekedése a nyolcvanas években gyorsabb volt - a nyugat-európainál közismerten lényegesen alacsonyabb. Egy traktoros nyugati szomdszédunknál osztrák schillingben másfélszer annyi órabérértdolgozik,mintamenynyit magyar társa forintban kap. Az NSZK-ban egy traktor- vezető órabére közel másfél kiló sertéscombbal vagy nyolc kilogramm cukorral egyenértékű, ez a magyarországi megfelelőknek három és félszerese. Természetesen más oldalról ez azt jelenti, hogy a nyugati gazdáknak a mezőgazdasági munkások foglalkoztatásakor ezzel, mint költségtényezővel számolnia kell. Sándor István a KSH megyei igazgatója
