Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-30 / 44. szám

2 Néplap 1990. MÁJUS 30. Újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozó Gorbacsov nem utazhat el nyugodtan Moszkvából BALTI NYILATKOZAT A TÁRGYALÁSOKRÓL Mihail Gorbacsov kedden Ka­nadába utazik, ahonnan szerdán továbbmegy Washingtonba, az újabb szovjet-amerikai csúcsta­lálkozóra. A szovjet elnök és pártfőtitkár hatalomra kerülése óta még soha ilyen feszültségét nem hagyott maga mögött hazá­jában. A szovjet tömegtájékoztatás mindent megtesz azért, hogy á hazai közvéleményt „ráhangol­ja” az újabb csúcsra, amely, ha a leginkább várt eredményt - a ha­dászati támadó fegyverek felére csökkentéséről szóló szerződést - nem is hozza meg, komoly szerződéseket ígér a vegyi fegy­verek ügyében, csakúgy, mint a kétoldalú kapcsolatok terén. Csakhogy az utazás napjaiban a szovjet közvéleményt vajmi kevéssé izgatják a csúcs előké­születei. A figyelmet intézmé­nyesen, a sajtó eszközeivel is ne­héz a diplomáciai események felé fordítani. Az ellentétet csak növelik azok a képek, amelyek az észak-amerikai kontinens áruktól roskadozó polcait mutat­ják, miközben a szovjet emberek az amúgy is szűkös áruellátás­ban, a maradék árukészletek megszerzéséért folytatnak oly­kor a szó fizikai értelmében is ádáz harcot. Bármilyen sikeres legyen is Mihail Gorbacsov észak-ameri­kai utazása, amely egyúttal el­nökké választása óta az első kül­földi útja, Moszkvából a koráb­binál jóval kisebbb érdeklődés követi az elnöki csúcsdiplomáci­át. Ma elsősorban a belpolitiká­ban várják tőle a látványos ered­ményeket, a sikereket. Gorbacsovnak „nincs tör­vényes hatalma” ahhoz, hogy a balti államokat képviselje május 31-től június 3-ig esedékes washingtoni tartózkodása alatt - olvasható abban az észt, a lett és a litván külügyminiszter által Rigában aláírt nyilatkozatban, amelyet kedden juttattak el a francia hírügynökséghez. A balti köztársaságok „nem ismernek el semmi olyan rájuk vonatkozó kötelezettséget és rendelkezést”, amelyekről Gor­bacsov a következő szovjet­amerikai csúcstalálkozón köt kétoldalú megállapodást. Azt azonban üdvözölnék a balti álla­mok, ha a csúcstalálkozón meg­egyezés születne „Litvánia, Lettország és Észtország függet­lenségének helyreállításáról, a második világháború okozta megoldatlan problémák kikü­szöböléséről, vagyis a tartós és megalapozott béke megteremté­séről” - hangzik a nyilatkozat. A PARLAMENTI ÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSEKÉNT Megkezdték munkájukat a bizottságok 4 Külügyi: Zárt ülést tartott kedden az Országgyűlés külügyi bizottsága. ’A tanácskozásról Bratinka József (MDF), a bizott­ság tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a testü­let Magyarország varsói szerző­désbeli tagságával foglalkozott. Elsősorban katonai szakértőket hallgatott meg arról: milyen ka­tonai kötelezettségeket ró a Ma­gyar Köztársaságra VSZ-tagsá- ga, milyen nehézségeket, illetve zavart okozhat katonai szem­pontból a kilépés. Lévén, hogy katonai, több ponton pedig titkos tájékoztatásról volt szó, ez indo­kolta, hogy ezúttal a bizottság üléséről kizárták a nyilvánossá­got. A döntés egyébként alapos körültekintést igényel és megkö­veteli a diplomáciai szabályok betartását is. Az elkövetkező időszakot a véleménycsere jel­lemzi majd, hiszen az Ország- gyűlés elvetette e témában a sü- gősségi tárgyalást. Kulturális: „Pótvizsgára” kényszerül a megyei lapkiadó vállalatok, illetve a megyei la­pok tulajdonjogának átalakításá­ról szóló állásfoglalás-tervezet, amelyet Balázsi Tibor (MDF) képviselő javaslatára vitatott meg keddi ülésén az Ország- gyűlés kulturális, oktatási, tudo­mányos, sport-, televízió- és saj­tóbizottsága. Balázsi Tibor a vi­tában elhangzott kifogásokat fi­gyelembe véve módosított ja­vaslatot tesz majd le a sajtóalbi­zottság asztalára, s az új tervezet majd csak az albizottsági meg­tárgyalás után kerül ismét a kul­turális bizottság napirendjére. E megoldás ötlete azután született meg, hogy a javaslattevő a több, mint kétórás vita után, az ülés szünetében konzultált a bizott­ság MDF-es és keresz­ténydemokrata tagjaival. Emberi jogi, kisebbsé­gi és vallásÜgyhA hazai nemzetiségek parlamenti képvi­seletéről tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés emberi jogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizottsá­ga, de emellett szóba került az amnesztia-rendelet előkészítése is.A nemzetiségek parlamenti képviseletének megoldása kér­désében a bizottság már meg­hallgatta az egyes cigányszerve­zetek képviselőinek vélemé­nyét; most a magyarországi nemzetiségek közül a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének, valamint a Hor- vátok Szövetségének meghívot­tal fejthették ki nézeteiket. A Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének kép­viselője úgy ítélte, hogy jelenleg általános bizonytalanság tapasz­talható a hazai horvátok, szerbek és szlovének körében, mert nem tudják eldönteni, mely politikai erő mögé sorakozhatnának fel. Ugyanakkor rámutatott, hogy a délszlávok szövetsége nem tartja elfogadhatónak azt a tervezett formát, miszerint valamennyi nemzetiség részéről egy-egy képviselőt kooptálhatnak a par­lamentbe. Hozzátette: célszerű lenne a nemzetiségi településeket egy választókörzetté összevonni, s így választani képviselőket a tör­vényhozó testületbe. A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmai betonüzemében speciális vízügyi műtárgyakat gyár­tanak. Képünkön a szállításra váró késztermékek, -nzs­Az Agrober is készül a farmergazdálkodásra Kevesebb beruházás, növekvő bizonytalanság Növényvédelmi tanácskozás a megyében Hódítanak ajapánok IFolytatás az I. oldalról./ tozott kémiai tulajdonságaihoz alkalmazkodtak, hanem a nö­vényvédőszerekkel szemben is nőtt az ellenállóképességük. Ezért a mezőgazdaságban nemkívánatos jelenségnek számító gyomnövények és kár­tevők elleni küzdelem bizony nem kis fejtörést okoz a szak­embereknek. A régebben piacra került készítmények hatékonysága már gyakran kívánnivalót hagy maga után. Az új növényvédő­szerek azonban igazán korsze­rűnek. környezetkímélőnek, és sok esetben gazdaságosnak bi­zonyulnak. Nos, ezen a' területen a ja­pán vegyipar a nyugati világ után a magyar piac felé kacsin­gat, és valószínűleg nem is re­ménytelenül. A tanácskozáson a Nichi- men Corporation cég bemutat­ta a legújabb készítményeit, amelyek közös jellemzője a ki­csiny felhasználási mennyiség. Örvendetes ugyanis az a fejlő­dés, hogy rűá már egy-másfél liter vegyszer is elegendő egy hektárra, míg néhány évvel ezelőtt még tíz literrel kellett ugyanekkora területet kezelni. A japánok tehát teljes erővel bevonultak a Kárpát-medencé­be, s mint dr. Herczeg Gyulá­tól, a szolnoki Agroker Vállalat főosztályvezetőjétől megtud­tuk, ügyesen kihasználják a környezetbarát, hatékony nö­vényvédőszerekre történő átté­rés időszakát. Az import-liberalizációnak köszönhetően az egyre kiéle­zettebb piaci verseny igazi nyertese a magyar mezőgazda­ság, az élő környezet, a talaj, és nem utolsósorban az ember. L.Z. /Folytatás az I. oldalról/ Az állami gazdaságok és a téeszek zöme csak a legszüksége­sebb gépeket, eszközöket vásá­rolja meg, esetleg öntözésfejlesz­tésre vállalkoznak. Az öntözéses gazdálkodásnak azonban komoly érvágást jelen­tett az év elején - az állami támo­gatások megszűnésével - bekö­vetkezett drasztikus mértékű víz­díjemelés. A kedvezőtlen változások per­sze nem hagyták érintetlenül a tervező-, beruházó- és kivitelező vállalatokat, így az Agrober Szol­noki Irodáját sem. Az idei eszten­dő első négy hónapjában mintegy 10 százalékkal csökkent a terve­zési megbízások száma az elmúlt évek hasonló időszakához ké­pest, ezért a tradicionális szakte­rületük, a mezőgazdaság mellett más beruházási feladatokat is fel­vállalnak. így kommunális létesítmé­nyek, tornatermek és műanyag­üzem tervezése is szerepel az Ag­rober ezévi tevékenységében, hi­szen a vállalat szellemi potenci­álja mindezt lehetővé teszi. Erre az évre is jut azért öntözési beru­házás az örményesi Új Élet és az abádszalóki Lenin Tsz-ben, tehe­nészeti telep rekonstrukció Jász- kiséren, valamint egy szennyvíz­tisztítómű a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat Rip­/Folytatás az I. oldalról/ igyekszik hatalmát a magántulaj­don égisze alá helyezni. A mun­kások pedig kiszolgáltatottak, jogfosztottak, nem tudja őket megvédeni a szakszervezet. Ki­zárólag önmagukra vannak utal­va. A munkástanácsok által vi­szont kézbe tudják venni saját sorsukat. Az országban egyéb­ként már 38 bejegyzett szerveze­tet tartanak számon. Nagy gond, hogy nincs tisztázva a munkásta­nácsok jogállása. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ne igyekezze­rop üzeme részére. Tevékenységi körüket a fővállalkozás irányá­ban bővítették. Jó példa erre a június végén átadásra kerülő kar­cagi éticsiga-feldolgozó üzem, amelynek munkálatai a tervezés­től a kivitelezésig az Agrober zászlaja alatt folynak. A szolnoki iroda szakemberei is felkészültek a mezőgazdaság fokozatos magánkézbe adására, a kistermelők, vállalkozók beruhá­zási igényeire. Piackutatást vé­geztek és ennek eredményeként készült el az a katalógus, mely elsősorban kistermelői állattartó épületek, telepszerű tejtermelő tehenészetek, fejőházak és egyéb kiszolgáló létesítmények műsza­ki elképzeléseit tartalmazzák. Két farmergazdaság megrende­lésére most készülnek az 50-100 férőhelyes tehenészetek tanul­mánytervei és költségvetései. A telep fejőházzal és az egyéb léte­sítményekkel együtt a jelenlegi árakon kalkulálva 15-20 millió forintba kerül. Ez bizony nem csekély összeg, főként, ha a tej­termelés csökkenő jövedelmező­ségét és a mostani hitelfeltétele­ket is figyelembe vesszük. Ter­mészetesen nem csak az állatte­nyésztéssel, hanem a növényter­mesztéssel összefüggő műszaki létesítmények, öntözőtelepek kisgazdasági változatait is meg­álmodják a közeljövőben az Ag­rober tervezőasztalain. L.Z. nek jugoszláv típúsú önigazgató szervezetekké válni, és ne vindi­káljanak magúknak közhatalmi funkciókat. Dr. Thoma László el­mondta, hogy az országos szö­vetség minden megyében infor­mációs irodát akar kialakítani a .munkástanácsok nagyobb ütemű szerveződésének elősegítésére. Az előadás után a résztvevők adtak tájájékoztatást az üzemi kezdeményezésekről, illetve kér­déseket tettek fel a szervezés konkrét teendőivel kapcsolatban. B.I. "Hogyan szervezzünk munkástanácsot?" Döntött a munkaügyi bíróság Nem nyerte meg a pert a jászberényi sebész főorvos ÖT NAP KÉSÉS VOLT A VITA TÁRGYA Helyet adnak-e dr. Késmárky József kérelmének? Vagy eluta­sítják? Érvényes-e a jászberényi kórház igazgatójának döntése, melynek értelmében nem hosz- szabbította meg a sebész főorvos osztályvezetői kinevezését? És ha nem érvényes, akkor mi lesz? Újra dr. Késmárky József lesz az osztályvezető főorvos a jászberé­nyi sebészeten?- Ezek a kérdések jártak a fe­jemben, amikor tegnap délután beléptem a Szolnoki Munkaügyi Bíróság tárgyalótermébe. De miről is van szó? Mint arról lapunkban koráb­ban beszámoltunk, 1989 decem­ber elsején új igazgatója lett a jászberényi kórház-rendelőinté­zetnek. Dr. Jakus Zoltán kineve­zése után nem sokkal, december 18-án foglalta írásba döntését, hogy a sebészeti osztály vezető főorvosának, dr. Késmárky Jó­zsefnek a vezetői megbízását ­amely 1990. május 13-án lejár - nem hosszabbítja meg. És hogy miért? Az igazgató indoklásának pontjaiban az fogalmazódott meg, hogy a sebész főorvos nem alkalmas az osztályvezetői fel­adatok elvégzésére. Nem tudja úgy irányítani és szervezni az osztály munkáját, ahogy az egy városi kórházban elvárható len­ne. Az igazgató döntése ellen elő­ször a munkahelyi döntőbizott­ságnál keresett orvoslást dr. Kés­márky József. Mivel ott nem ta­lálta igazát, a Szolnoki Munkaü­gyi Bírósághoz fordult, ahol dr. Tóta Erzsébet bíró vezette a teg­napi tárgyalást., Dr. Késmárky József ügyvédje arra hivatkozott, hogy az igazga­tó nem értesítette időben a főor­vost arról, hogy nem hosszabbít­ja meg a kinevezését. A rendelet értelmében ugyanis legalább öt hónappal előtte kellett volna tá­jékoztatni a sebész főorvost. Mi­vel - öt nap híján - az öt hónap nem volt meg, ezért dr. Kés­márky József és ügyvédje azt vi­tatta, hogy az igazgató döntése érvényes-e. A kórház jogtanácsosa azzal védekezett, hogy az igazgató a sebész munkaviszonyát nem szüntette meg, csupán módosí­totta; főorvosi munkakörben to­vábbra is az osztályon dolgozhat. A munkaügyi döntőbíróság el­utasította dr. Késmárky József kérelmét. A tárgyalóteremből kilépve új kérdések léptek a régiek helyébe. Az ügy végére pontot tettek, dr. Késmárky József immár nem osztályvezető főorvos. De ki lesz utána? Ki fogja rendbehozni a jászberényi sebészetet? Ki te­remt olyan légkört és bizalmat, hogy a betegek visszapártolja­nak a kórházhoz? Paulina Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom