Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-28 / 42. szám

1990. MÁJUS 28. 3 Néplap Vésárnéz6ben- Útlevél nélkül Emlékszem, amikor Tőkés László Magyarországra érkezett, megkérdezték tőle, hogy mit ér­zett, ahogy átlépte Románia ha­tárát? És erre ő azt felelte, hogy repülőből nézve minden elmosó­dik, észrevehetetlenné válik. Ez kellene, hogy jellemezze Európa határait is - tette hozzá még. Nos, úgy tűnik, hogy a mosta­ni tavaszi BNV-n ez az óhaj - legalábbis kicsiben és rövid idő­re - mintha valóra vált volna. Hisz itt jól megférnek egymás mellett a külföldi és persze a ma­gyar vállalatok legkülönfélébb termékei is. Úgy araszolhatunk egyik nyugati országbeli cég standjától a másikig, hogy még útlevelet sem kémek tőlünk. No­ha egyetlen cent sem cincog a zsebünkben - mégis meg-megál- lunk. Nézegetjük, hogy mi van. Sokan sóváran szemlélik a számítógépeket, televíziókat, videókat és töprengő képpel mennek tovább. Nem mindenki vevő. Mi sem, hisz kollégámmal együtt inkább látszunk valamifé­le lóti-futi embereknek, mint mondjuk olasz autógyárosok­nak. Ennek ellenére az egyes standokon strázsáló, jól öltözött hölgyek és urak kedvesen néz­nek ránk. Talán még ennél is ba­rátságosabbak lennének, ha ko­moly vevőket, leendő üzletfele­ket látnának bennünk. Mi taga­dás, a kedvességben már mi ma­gyarok is versenyképesek va­gyunk a nyugattal. Legalábbis mindenfelé ezt tapasztaljuk. ■jiy j+v sdv íp* A Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet pavilonjánál ol­vasom a kiállított és számomra ismeretlen masinák neveit: él- hajlítók, hengerítők, peremező bordázok és így tovább...- Ezek a hagyományos termé­keink - mondja Nagy Sándor, a kisszövetkezet elnöke - de sok újdonságot is elhoztunk a vásár­ra. Megvettük például a hűtőtor­nyok algásodását gátló fény­csapdák gyártási jogát, s ezt a BNV-n most először mutatjuk be. Reméljük lesznek megrende­léseink, annál is inkább, mert ez a tennék valóban kiküszöböli a hűtőtornyok egyik leggyakoribb betegségét, hisz miközben a hű­tést biztosítja, meggátolja a fény behatolását és így a tartályokban az algásodás nem indul meg. Má­sik újdonságunk a saját tervezésű és fejlesztésű profilozó görgősor, BNV-1990 aminek segítségével gyakorlati­lag két milliméter vastagságú le­mezből bármilyen alakú idomo­kat lehet gyártani. Ugyanakkor egy svájci céggel kialakított ko­operációs kapcsolatunk eredmé­nyeként bemutatjuk azt az élhaj­lító gépet, ami két métertől 18 méterig tetszés szerint növelhe­tő, és ehhez miközben alkatré­szeket gyártunk, hazai forgalma­zására is vállalkozunk. Ugyanis május elseje óta már önálló ex­port-import joggal rendelke­zünk, s így ennek sincs különö­sebb akadálya. S arra a kérdésre pedig, hogy miért éri meg nekik a BNV-n részt venniük, amikor ma már a puszta jelenlét is egyre többe kerül, az elnök így felel: - Az biztos, hogy költséges mulat­ság a BNV, de ugyanakkor az is tény, hogy a cégünk termékeit ma már nemcsak itthon, hanem külföldön is ismerik. S ez min­denképpen köszönhető ennek a vásárnak is. * sriv sriv -j+v Bizonyára ugyanígy véleked­nek erről a Kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Kisszövetkezet vezetői is, hisz mint Győrfi Ist­ván fejlesztési főmérnöktől meg­tudjuk, már nyolc esztendeje rendszeresen megjelennek a ta­vaszi vásáron. Az idén szokásuk­hoz híven új termékeket is hoz­tak: így például a különböző tí­pusú és kapacitású hegesztőbe­rendezéseiket mutatják be, s be­szélgetőtársam nem kis büszke­séggel újságolja, hogy kifejlesz­tették a varrathőkezelő-berende- zést, ami tulajdonképpen a he­gesztés során a különböző anya­gokban keletkezett feszültsége­ket szünteti meg.- Ez egy importkiváltó termék - teszi hozzá -, hisz eddig az ilyesféle berendezéseket csak nyugatról lehetett beszerezni, és ötmillió forintba került. A mienk meg csak két és félmillióba... Amerre megyünk, mindenfelé röpködnek a levegőben a százez­rek, a milliók. Ugyanakkor meg a hangszóróból azt búgja felénk egy borízű férfihang, hogy "szo­lid árak, megbízható minőség" és aztán hosszan sorolja a listát. Percről percre nő a tömeg. A Ti­szántúli Autójavító Vállalat Szigma névre, keresztelt városi kisautója is úgy vonzza az embe­reket, mint esti fény a lepkéket. Pedig a túrkeveiek nemcsak ez­zel a jármüvükkel jelentek meg a vásáron, hanem elhozták után­futóikat, univerzális és hidrauli­kus kerékszerelő berendezésü­ket is. Persze ez utóbbiak az egy­szerű vásárlátogatót nem, legfel­jebb csak a vállalatokat érdeklik, így aztán én is inkább a kisautó­ról kérdezem Baráth Attilát, a vállalat műszaki-fejlesztési osz­tály vezetőjét.- Ha jól emlékszem, tavaly is bemutatták már itt ezt az autót.- Valóban, de akkor még csak a gipszmintáját állítottuk ki. Ma viszont már elkészült a prototí­pus. Ebbe bele lehet ülni, és ki lehet próbálni.- Mikor kezdik a sorozatgyár­tást?- Ahhoz még további partne­reket kell keresnünk, de szeret­nénk, ha 1992 elején már nagy­ban is értékesíthetnénk.- Előreláthatólag mennyibe fog kerülni?- Túl korai még az árról be­szélni.- De mégis érdekelne. Saccol- gathatok?- Hát persze.- Kétszázezren felül lenne?- Igen. Az utolsó kérdést felesleges volt feltennem, mert amikor a körülöttünk álldogálók meghall­ják ezt az "igen"-t, mintha egy­ből szertefoszlana lábadozó re­ményük. Szinte hallom ahogy mondják: ezt se a mi pénztár­cánkhoz szabták. így aztán som- fordálnak tovább. Mi is megyünk. S egyszer csak az erősödő melegben ke­nyérillatot érzek. Az egyik bódé felől hozza a szél és besodorja a pavilonok közé. Elgondolko­dom. Ipar és kenyérillat? Hát igen. Az életünkhöz tartozik. Hisz a kenyér is megszűnt házi­nak lenni, régen kilépett a falusi pékségek, az otthoni búboske­mencék világából, s ipari végter­mék lett: gyártják, szállítják, for­galmazzák, úgy, mint az itt kiál­lított többi terméket. Kenyér és kenyérkereset - vagyis a munka - elválaszthatatlan egymástól - játszom tovább a gondolattal. S hogy lesz-e munkánk, lesz-e elég tennivalónk a jövőben is - nos,-az nem kétséges, hogy ezen a vásáron is múlik. Nagy Tibor Fotó: Mészáros János Beszéljünk róla! Mindennap nap Nem tudom, hány iskolában írnak ma dolgo­zatot ilyen címmel: Milyen volt a gyermekna­pom? Hány nebuló veti papírra azt, hogy tévét néztem délelőtt és délután, azután pedig apuká- mékkal tévét néztünk. Hány írja le gyönyörűség­gel: Kinder-tojást kaptam ajándékba, mint hús- vétkor, meg mint karácsonykor, meg mint a szü­letésnapomon. Azután vettünk fagylaltot is, egy gombóc tíz forint volt, az én torkom a hidegtől, a mamáé meg a gombóc árától szorult el. Szeretem a gyermeknapot, mert ráirányítja a figyelmet a gyerekekre - ha nem Vettük volna észre őket. Szeretem a közelgő pedagógusnapot is, mert ráirányítja a figyelmet a pedagógusokra - ha az év folyamán nem tudnánk, hogy a gyerek nem olyan mint a fű, nem nő csak úgy magától. És szeretem az an^ák napját is - hasonlóképpen, mint özv. Hegedűs Lajosné, aki az azt követő hetekben minden reggel remegő kézzel öleli ma­gához Lajos fia üdvözlő táviratát. Persze, mint megtudtam, Klárika, a lánya hiába kesereg azon, hogy özv. Hegedűs Lajosné észre sem veszi, hogy virágot is kapott és jókora felfekvések len­nének rajta, ha Klárika nem forgatná, magára maradna betegen, ha nem etetné, nem itatná. Özv. Hegedűs Lajosné azonban mindig Lajosról mesél, aki küld anyák napjára egy-egy táviratot. Ez a nap ugyanis ráirányítja a figyelmet az anyákra. így találták ki ezeket a jó irányítós napokat. A nők napján a nőkre, a bányászok napján a bányászokra, az építők napján az építőkre figye­lünk és nem például a környezetünk védelmére, mert erre a környezetvédelmi világnapon illik a figyelemnek irányulnia. Szóval rájuk figyelünk, ha nem vettük volna észre, mit csinálnak év közben. Tudom, nem ez az első és várhatóan nem is az utolsó felszólalás nap- ügyben. Megszoktuk már az ilyen "akadékoskodásoknál". Jön az a fordulat, hogy jó lenne, ha egész évben "nap" lenne, és a 24 órás figyelemirányítás helyett min­den ünnepelt az esztendő minden napján meg­kapná az őt megérdemlő érdeklődést. Én azon­ban igenis fontosnak tartom ezeket a napokat, mert például ha nem lennének, özv. Hegedűsné nem kapna táviratot, egy csomó gyerek Kinder- tojást, s annak a társadalomnak, amelynek erköl­csi nívója addig süllyedt, hogy egy pedagógust egy szülő, csak úgy ukmukfukk megpofozhat egy rossz jegyért, szóval annak évente legalább három pedagógusnappal kellene "kompenzál­nia" a nevelőket. De hát van még szép számmal másfajta pótol­nivaló is. El tudnám képzelni, hogy más mulasz­tásainkra is felhívhatjuk eképp a figyelmet. Pél­dául, lehetne egy szerény adósságtörlesztő nap, amikor az egész család devizát indul keresni, s ha nem is találnának, de a figyelem a törleszten­dő nemzeti adósságainkra irányulhat. Vagy le­hetne nagy csinnadrattával rendezni árucikkek napját, amikor is mindenki normális, színvona­las, a piacon eladható és ugyanott megkapható termékeket állítana elő, s még ha nem is sikerül­ne rögtön, de a figyelem már ott is van. Aztán, eljöhetne az ígéretek napja, amikor mindenki ígérne, lehet az magánszemély, vagy más, s nem számítana az sem, ha az ígéret nem teljesül, de a figyelem... Lehetne még napja a drágaságnak, a gyengédségnek, a gondolkodásnak, az igényes­ségnek, a beosztottaknak és a vezetőknek. Nincs is annyi nap az évben, amennyi napot rendezhet­nénk virággal és virág nélkül szónoklatokkal, alkalmankénti számvetésekkel. Amikor egy pil­lanatra megállunk... És lehetne egy igazán nagy nap is. Saját ma­gunk napja. Arra lenne jó, hogy önmagunkba néznénk. A látvány nem biztos, hogy olyan ün­nepélyes, nem biztos, hogy olyan felemelő len­ne, de megérné. Rendszeresítésével akár el is hagyhatnánk a többit. Hajnal József A Mezőgép és a MAE szervezésében Tudományos tanácskozás és gép­bemutató nemzetközi részvétellel AGRO-SHOW MÁJUS 30-ÁN A Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társasá­ga és a Szolnoki Mezőgép Vállalat által szervezett 2 napos tudományos tanácskozás és bemutató színhelye lesz a héten a megyeszékhely, valamint az újszászi Szabadság és a zagy varé- kasi Béke Tsz. A szálastakarmány-termesztés gépesítésének helyzete, fejlesztése lesz a téma a rendezvényen, amelynek programjáról a házigazda Mezőgép Vállalat vezérigazgatóját, aki egyben a MAE társaság alelnöke is, Sziráki Andrást kér­deztük.- Mi adja az aktualitását a té­mának és miért éppen Jász- Nagykun-Szolnok a házigazda?- Azt hiszem, nem csak mező­gazda körökben köztudott, hogy az állattartás költségein belül a szálastakarmányok ára teszi ki a legnagyobb hányadot. A hazai szálastakarmány- és gyepgaz­dálkodás jelenlegi színvonala hovatovább veszélyezteti a ké­rődzők gazdaságos tartását, a jö­vedelmező tej- és hústermelést, ami természetesen kihathat ezen termékek fogyasztói árának drá­gulására is. A műszaki fejlesztés, a gépesítés szerepének növelése hozhat az ágazatban kedvező változásokat, ez adja a nemzet­közi részvételű konferenciánk aktualitását. Ami a házigazda szerepet illeti: vállalatunk mint­egy 45 százalékban tőkés export­ra termelő mezőgépgyártásának, fejlesztési elképzeléseinek a be­mutatására is jó alkalom egy ilyen fórum, tehát szívesen vál­lalkoztunk rá.- Miben áll a tanácskozás nemzetközi jellege?- A rendezvény első napján, május 29-én Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban sorra kerülő plenáris ülésen, amelynek Dimény Imre akadémikus lesz az előadója, szót kért az NSZK-beli Class- cég képviselője is, és a konferen­cián való részvételi szándékát eddig bejelentett mintegy 300 szakember között több mint fél­száz a külföldi érdeklődő. A nyi­tóelőadást követően egyébként szekcióüléseken a gépkereske­delem, ezen belül is a farmgépe­sítésre való elkészülés helyzetét, a szálastakarmány-betakarító gépek fejlesztési lehetőségeit vi­tatják majd meg a szakemberek.- A második nap programja?- Május 30-án, szerdán agro- show jelleggel szántóföldi, gya­korlati gépbemutatót tartunk az újszászi Szabadság és a zagyva- rékasi Béke Tsz. szálastakar- mány-termő területén. Vállala­tunk és a velünk együttműködő külföldi mezőgépipari cégek utóbbi két évben megvalósított fejlesztési, gyártási eredményeit mutatjuk be: összesen mintegy 150 gépet, természetesen műkö­dés közben. Négyezer hazai és külföldi szakembert várunk a be­mutatóra.- A szekcióülések témái között említette a farmgépesítést. Ezek szerint a Szolnoki Mezőgép Vál­lalat is felkészül a kisgazdaságok eszközellátására ?- Ezen már rég túl van a cé­günk, legfeljebb úgy helyes, hogy idehaza is felkészülünk a mezőgazdálkodás méretbeni változásaira. A nyugat-erurópai piacokra ugyanis már jó másfél évtizede szállítunk nagytételben kisüzemekben is gazdaságosan és praktikusan alkalmazható szá­lastakarmány-betakarító gépe­ket, kaszáló berendezésekből például tizenkét típust. Az átfogó profiltisztítás alatt álló vállala­tunknál egyébként - amit szintén szeretnénk már most a kétnapos rendezvényen tudatosítani az ágazati szakemberek körében - a közeljövőben lényegesen, mint­egy 90 százalékos arányra fog bővülni az úgynevezett takar­mányvonal. A kis- és nagyüzemi gyepműveléstől az öntözésen, a betakarításon és a manipuláláson keresztül egészen a jószágokhoz való kijuttatásig a szálastakar- mány-gazdálkodás teljes verti­kumának gépesítését vállaltuk fel. Hogy ezt megfelelő színvo­nalon művelhessük, és hogy ne nőjön a technológiai rés a fejlett nyugati országok mezőgépgyár­tása és a mi tevékenységünk kö­zött, máris elkezdtünk egy csak­nem háromnegyed milliárdos beruházást. Elsősorban a lemez­megmunkálás, forgácsolás, vala­mint a felület elő- és kikészítés fejlesztését segíti ez majd, ter­mészetesen csúcstechnológiá­val; T.F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom