Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-26 / 41. szám

Magazin

A főbejárat rekonstrukciója hamarosan befejeződik

Vidáman ugrándoznak a mindenféle majmok, más apró jószágok a hegyszirtet idéző sziklakertben. A főigazgató szobájának ablakai éppen erre a látványra nyílnak. Behallatszik a vison- gatás, a mekegés, az uffogás, - ki tudja még, milyen állathangok csaknem muzikális zsivaja. Az állatkák játszanak, de milyen békésen! Mégis azt mondjuk róluk: vadállatok.

Méltatlan lenne az emberhez, de a helyhez is, ha a külvárosi kocsmák hangulatára, mindennapi tülekedéseinkre, összecsapásainkra emlékeztetnénk. De azt tényszerűen megállapítom, engem ez az állatzsivaj nagyon nyugtatott. Pedig lett volna okom az izgalomra. Személyes ügy, de talán elmondhatom, mert

A nagy előd, Nádler Herbert nemrégiben felállított mellszobra, László Péter alkotása

a dolgok lényegéhez tartozónak érzem, hogy dr. Szíjj József főigazgató - akivel negyven éve nem találkoztam - gyermekkorának lehetséges részét a Tisza ártereiben cserkészkedte, pákász- kodta, madarászkodta, az iskolatársam volt. Nem írhatom egyértelműen, hogy játszótársam, vagy csak valamelyest az, mert ő bizony az akkori megítélésünk szerint - persze nem tudtuk ezt akkor pontosan meghatározni - bizony különc volt. Mi is meg- másztuk a legnagyobb fákat, ő is. Ebben egyformák voltunk, de mi azért, hogy kiszedjük a fészkekből a tojásokat, ő meg azért, hogy ha valahol a vastag avarra sértetlenül leesett madártojást talált, akkor felvigye a fészekbe. Sőt, elkunyerálta tőlünk, mikor miért, üveggolyóért, medveszíj- cukorért a zsákmányunkat, és csalhatatlan pontossággal visz- szarakta azokat a fészkekbe. Már ahová megtehette: jól ismerte a

madarak, mindenfajta kisállatok természetét.

Hogy lesz valakiből állatkerti főigazgató, kínálkozik a kérdés, bár magamban érzem a választ: méltányosságból, hiszen ha úgy indul az életút, ahogy dr. Szíjj esetében, akkor törvényszerű a következmény, a beteljesülés. Csak hát az elmúlt évtizedek ennek megannyi cáfolatát is adták! Mégis előhozom a kérdést:- Hogy lesz valakiből állatkerti főigazgató?- Isten kegyelméből! - mondja Mosolyogva, szó szerint is érthetem, meg akár kitérésnek is ve- hetném, netán valahol a kettő közötti határon lévőnek is. - A kö- lyökkorom determinált, mindig az volt a vágyam, ott legyek, ahol legtöbbet tehetek a természetért. A kisfiam első, maga olvasta könyvébe ezt írtam: "Keresd a természet barátságát, benne sohasem csalódsz!"

Észrevettem a beszélgetés során, hogy én mindig állatkertet mondok, a főigazgató meg kertet. Jól hangsúlyozottan: kertet.- Hivatalosan Állat- és Növénykert vagyunk, de a köznyelvi szóhasználat csak állatkertként említi. Pedig a mi 11,7 hektárunkon a növényvilág is nagyon figyelemreméltó. Különösen mostanában, amikor is kitűnő kertészeink vannak. Ezért a Kert számomra a világváros zsivajába ékelődött boldog sziget, az állatok és a növények paradicsoma, amely végül is az ember harmóniatudatába akar beépülni. Talán nem is sikertelenül, hiszen a gyermekkor első élményeiből az itteni séták emléke örökre megmarad.- Akárhányszor jártam a Kertben, itt mindig százakat, ezreket találtam, gyerekeket, felnőtteket...- Örömteli gond ez számunkra, hiszen a Kert eredetileg évi 300 ezer látogatóval számolt. Manapság már kétmillió látogatót fogadunk. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának egyötöde minden évben eljön hozzánk.

Egy libáért elefántot

A pesti Állatkert - szöveghűen említem - 1866. augusztus 9-én déli 12 órakor nyitotta meg kapuit. Tizenegy épületben mintegy ötszáz állatot mutattak be. A belépőjegy húsz krajcár volt, ez akkor egy sovány liba árának felelt meg, de ezért elefántot, oroszlánt, tevét, tigrist, mindenféle-fajta nagy és kisállatot láthatott, aki megvette a belépőt. Sajnos ez az állatkert a század- fordulóra anyagilag csődbe ment, majd 1907-ben átvette a főváros. Az ezt követő esztendőkben épült a ma is műemléknek számító főkapu, a Zru- meczky Dezső és Kés Károly tervezte pompás épületek sora.

A második világháború a Kertet sem kímélte meg, egyetlen épület sem maradt épen, 1944. december 13-án az egész terület hadszíntérré vált, tüzérségi állásokat, géppuskafészkeket telepítettek az állat- és növényházak köré, helyére. Az állatokat a környék éhező lakói - akkor nagyon is érthető módon - osztozva a- Köszönöm, Lara\ - intett neki dr. Szíjj, a jószág pedig a nevét hallván, szinte szárnyakat kapott a boldogságtól.

Az új Majomházban - három éve épült, tényleg világszínvonalú, automatikus klímaberendezéssel ellátott - már méltóságteljesebben fogadták a lakók a főigazgatót.- Ez itt Golo úrfi és Liesel kisasszony. A budapesti Kertnek még sosem volt gorillapárja: az egyik zürichi, a másik frankfurti

let kétszersült. Öt órakor: idénygyümölcs, déligyümölcs.

Igaz, Liesel kisasszonyt és Golo úrfit nem kell ruházni, mert gyönyörű fekete "öltönyük" van, - de épp elég etetni.

Van dolguk bőven az anyag- beszerzőknek: 70 ezer kiló hús, 10 ezer kiló tengeri hal, 26 ezer kiló alma, 2 ezer kiló déligyümölcs, 57 ezer darab friss tojás, 100 ezer kilogramm széna, 220 ezer kg zöld takarmány, 10 ezer kg árpa, 40 ezer kg speciális keveréktakarmány, 11 ezer kg búrA Tisza mentifüzesektől a "Kert"-ig

Kert nagyragadozóival - megették. 1945 tavaszán veteményeskertek voltak a mai területén, de néhány hónappal később már az egyik legnevesebb hajdani főigazgató, Nádler Herbert irányításával hozzáfogtak a romok eltakarításához. Csaknem tízezer köbméter törmeléket kellett eltá- volítaniuk.

A háború utáni első "fejlesztés" csere útján történt: nyolc magyar parlagi tyúkért és nyolc gyöngytyúkért két mosómedvét adott a prágai állatkert. Abban, hogy a Kert viszonylag rövid idő alatt kiheverte a háború pusztítását, nagy érdeme volt Kittenber- ger Kálmánnak, a híres Afrika- utazónak, aki széles körű nemzetközi kapcsolatai segítségével elérte, hogy a tehetősebb külföldi állatkertek támogassák a tönkrement budapesti Zoo-t.

Mása, Golo és a többiek- Kedvenc állata?- A szépek azért, mert azokat könnyű szeretni, a csúnyácskák meg azért, mert azokat belső kényszerem szeretteti. De nem titkolom, a legközelebb áll hozzám Mása - "ő" különben személyes tulajdonom is - a kétéves orosz-európai Lajka-kutya. Nagyon büszke vagyok rá, mert eddig hat versenyen indult, mindet megnyerte. Júniusban megyünk a briinni világkiállításra, remélem, a szépek szépe versenyén is ő lesz a legszebb. De úgy tűnik, én is kedvence vagyok némelyik jószágnak, ha meglátnak, kitörő lelkesedéssel "üdvözölnek".

Erről hamar meggyőződhettem. Amikor a majmok kifutójához közeledtünk, egyszer csak egy jókora csimpánz kivált a játszadozó csoportból, két lábra állva futott a karámig, táncolt, integetett, nevetett, mókázott a főigazgató tiszteletére.

illetőségű, tizenegy, illetve tizennégy évesek. Idekerülésük- nek az a története, hogy világszerte összefogtak az állatkertek a mesterséges körülmények között élő gorillák tartásának, tenyésztésének érdekében. Nemrégen két hetet töltött nálunk H O. Kopf NSZK-béli zoológus, aki azt figyelte, hogy az először Budapesten összekerült gorillapár hogyan viselkedik. Megfigyelése szerint "jól élnek".- Kiderül a végén, hogy amolyan párválasztási ügyekkel is foglalkoznak?- Ha minden jól megy, hamarosan lesz egy számítógéprendszerünk, amelyben a világ összes állatkertjében lévő minden állat legfontosabb ismérvei benne lesznek...- Tehát ennek alapján keresnek majd "menyasszonyt", vagy "vőlegényt"?- Többször tettünk mi már ilyet. Volt két vérségi kapcsolatban lévő hópárducunk. Az egyik fiúcska, a másik lányka. Megtudtuk, hogy Csehszlovákiában is él két ilyen testvérke. "Kiközvetítettük" a nászt, a mi lányunk odautazott, a cseh meg ide. Boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Az ország legnagyobb konyhája?

A laikus számára elképzelhetetlen, milyen tudományos háttér kell ahhoz, hogy az állatok jól érezzék magukat kényszerű (?) körülmények között.

íme - rövidítve - a "gorilla-étlap": fél nyolckor 40 Celsius fokos híg fekete tea, ascorbinsav- val, C-vitaminnal, szőlőcukorral. Nyolc órakor: főtt darált hús, túró, méz, tojás, zabpehely, kakaópor, stb. Fél tízkor: zöld lucerna. Tizenegy órakor: idénygyümölcs, vagy kompót, déligyümölcs, napraforgómag. Fél háromkor; kakaó, szőlőcukor, tejpor. Három órakor: négy szeLátogatóban dr. Szíjj Józsefnél, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójánál

rém feltenni, mint volt ver- seghysta diáknak: hogy mert "belevágni"?- Világéletemben "ilyesmiket csináltam", vezettem állami gazdaságot is, a gödöllői vadaskertben is működtem, majd 1984-től helyettes voltam a Kertben. Az immáron közel négy évtizedes különféle biológiai, zoológiái és agrárius ismereteim talán megadták azt a tudományos és tapasztalati hátteret, hogy merjem vállalni ennek a csodálatos birodalomnak a gondját-baját.- Nem érzi néha úgy Ön, aki annyira szereti az állatokat, hogy azok, esetleg olykor-olykor szemrehányóan néznek: miért tetszik engem rács mögött tartani, miért nem tetszik engem visszaengedni az őserdőbe, a sivatagba, a tengerbe, stb. Én úgy fogom fel, hogy ezek a derék állatok egyfajta szükséges emberi önzés, a megismerés áldozatai.- Tudni kell, hogy a Kertben lévő jószágok már nem természetes közegükben, hanem különböző állatkertekben születtek. Akklimatizálódtak, szociaA főigazgató és a szépséges Mása

Újjáépült Kos Karoly Madarhaza

Golo úr, mintha azért bizalmatlan lenne a fényképezőgéppel szemben

gonya, 10 ezer kg friss zöldség, 15 ezer kg édesvízi hal, 20 ezer egér és patkány kell évente a Kert konyháiba.

Ráadásul van "aki" fázik nálunk, van "akinek" melege van: 624 ezer köbméter gáz, 613 ezer kWo villanyáram fogy évente.

A Tengeri Akváriumba, a friss élő tengervizet sav- és lúgálló bevonattal bélelt tartálykocsik szállítják az Adriai-tengerből.

Valóban " szegény” állatok?

Dr. Szíjj József három éve főigazgatója a^Kertnek, most hívták meg az Állatkertek Nemzetközi Szövetségének igazgatótanácsába. Felsorolni is sok lenne, mi minden épült az elmúlt években. A látogató természetesnek veszi, hogy mutatósak és praktikusak az épületek - Majomház, Darvak háza, Keltetőház, stb. -, de aki akár egy családi házat épített manapság tudja, hogy milyen bonyolult egy szimpla építkezés is! Hát még a szerteágazó és speciális igényekhez igazodni!- Szemfelfn kérdés* cpak a közös alma mater okán, jogán melizálódtak. Általában itt, a megfelelő gondozás révén tovább élnek, mint természetes közegükben. Ha visszahelyeznénk őket a számukra kívánatosnak vélt miliőbe, igen gyorsan elpusztulnának. Mondjam az öreg Pikét, a zebrakancát? Olyan lábhibás, hogy két napot sem élne meg a szabadban, örömfalat lenne bármelyik nagy ragadozónak. De említhetem az öreg Szinbát is. Ő aztán már tényleg fogatlan oroszlán volt nálunk, daráltuk neki a húst, azt nyammogta. Arra gondoltunk, elaltatjuk. Az ápolók nem engedték. Szépen örök álomra szenderült. De van ám a Kertnek más funkciója is, nemcsak a közművelődési. Naponta több száz faj pusztul ki! Nekünk gondoskodni kell arról is, hogy bizonyos veszélyeztetett fajok ne tűnjenek el a zoológiái térképről. Ezeket a jószágokat szaporítjuk, majd fokozatos neveléssel visszahelyezzük a környezetükbe.- Örömmel látom az újságárusoknál a hosszú évtizedekig szüneteltetett lapjukat, A természetet.- Most jelent meg a harmadik számunk. Nem a nyereségérdekeltség vezérelt bennünket, hanem a természet ismeretét és szeretetét akarjuk ezzel is az emberekbe plántálni. A mai betonrengetegekben élő városlakó ifjúságban szeretnénk a természet tiszteletének csíráit elültetni, hogy a jövő magyar társa-dal- mában ne politikai követelmény, hanem természetes emberi magatartás legyen természeti környezetünk védelme és megőrzése. E gondolatokhoz is kapcsolhatom talán azt a tervemet, hogy ha az ország anyagi kondíciói valamelyest javulnak, szafá- riparkot akarok kialakítani néhány száz hektáron Gödöllő térségében vagy a Pilisben. Ha befejezzük a Kert most folyó rekonstrukcióját, szeretnék ennek a tervemnek megvalósításához hozzálátni.

t . ■ Tiszai Lajos

Fotó: Illyés Csaba