Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-04 / 22. szám

4 Néplap 1990. MÁJUS 4. Mégis lehet remény Olykor egy önálló lépés maga a boldogság... EGY DÉLELŐTT A SZOLNOKI "PETŐ INTÉZETBEN" Hátborzongató filmet látha­tott a közönség április 20-án es­te a Panorámában. Európa köze­pén, ugrásnyira az országhatár­tól, nem messze Nagyváradtól, a gyönyörű "Pece-parti Párizs­tól" egy elhagyatott, omladozó kastélyban ruhátlanul vagy ron­gyokban éhhalálra ítélve éli mindannapjait több mint száz értelmi fogyatékos állami gon­dozott kisgyerek. Szívszorító képsorokon - a Svájci Televízió örökítette meg a csegődi ször­nyűségeket - ámulhatott a mű­velt világ, hogyan létezhet, tör­ténhet meg ilyen a harmadik évezred küszöbén. Jómagam - mint oly sokan, akik látták a filmet - képtelen vagyok szabadulni a borzalmas képektől, nem tudom felejteni az ártatlanul elkínzott, meggyö­tört gyermekarcokat. Persze, hogy őket látom magam előtt, amikor a szolnoki speciális böl­csődei csoportot keresem a Vö­rös Csillag úton, ahol azonban egészen más látvány fogad. Mozdulatlan élet Két egymásba nyíló, tágas, széfjen berendezett helyiségben a gondozónők masszírozzák a járásra képtelen gyerekek lábát, a hajlani nem akaró izmokat, öl­töztetik, babusgatják őket, majd elkezdődik az egyénre szabott terápia. Egy hároméves kislányt egy pléd segítségével, mintha csak a játék kedvéért lenne az egész, görget a gondozónő. Pe­dig arról van szó, hogy a kicsi nem tud átfordulni az egyik testhelyzetből a másikba. A sa­rokban négy év körüli kisfiúval "kártyázik" a gondozónője. A kártyán a személyek, tárgyak nemzetközi jelei láthatóak, arra az eshetőségre, ha a kisfiú nem tanulna meg beszélni megértet­hesse magát. A kérdésre ponto­san rámutat az almára, apára, anyára, autóra, stb. Hallja a kér­dést, tudja a választ. Beszédre azonban nem nyílik a szája. Hogy idáig mégis eljutottak, hosszú hónapok eredménye. Akárcsak annál a kislánynál, aki a korlátot szorongatva ugyan, de már egyedül is megtesz né­hány lépést. Kicsit idősebb társa pedig már vidáman hajtja a há­romkerekű biciklit. Közben újabb kisfiú érkezik a "nagyszülőkkel". A házaspár készségesen felidézi a kisgyerek eddigi nem mindennapi sorsát. Születése után lemondott róla az édesanyja, s az ő lányuk vette magához. Jóval később derült csak ki, hogy a kisfiú nem olyan mint a többi... Orvostól orvos­hoz vitték, megfordultak vele budapesti kórházakban is. A koraszülés? Vagy szülés közbeni sérülés okozza, hogy lassabban fejlődik, mint a többi gyerek? Nem lehet tudni. A vizsgálatok annyit mindenesetre bizonyítottak, hogy lehet re­mény. Pedig nincs könnyű élete an­nak, aki mozgássérült, vagy ér­telmi fogyatékos, netán halmo­zottan is sérült gyermeket ne­vel. A remény, és a bölcsőde jó híre hozta el Szolnokra azt az édesanyát is, aki vidékről hord­ja naponta kisfiát. A négy és féléves szöszke gyerek két éves koráig meg sem mozdult. A szülők elvitték a budapesti Pető Intézetbe is, de a mindennapos utazást nem tudták vállalni. Ott ajánlották a szolnoki bölcsődét. A speciális böcsődei csoport 1986. január 13-án nyitotta meg kapuit kísérleti jelleggel, az Egészségügyi Minisztérium megbízásából. Már az indulás­nál sem az volt a szándék, hogy megőrizzék a bölcsődében a gyerekeket, amíg a szülők dol­goznak, hanem lehetőség sze­rint elősegítsék habilitációjukat, fejlődésüket. A hat gondozónő A szülőkkel való kapcsolat- tartás, a családlátogatás különö­sen fontos ebben a bölcsődei csoportban. Megtanították a szülőket is az egyszerűbb gya­korlatokra, hogy otthon ugyan­csak tudjanak foglalkozni a gye­rekekkel. Közösen figyelik a fejlődés minden mozzanatát, egy ici-pici javulás is már öröm­teli, biztató eredménynek szá­mít. Az orvosokból, gondozónők­ből álló team tavaly a miniszté­riumba küldött jelentésében töb­bek között az olvasható: "Az 1986. január 13. és 1989. január 13. közötti időben összesen 31 gyermeket gondoznak. ...A gyermekek betegsége veleszüle­tett. Minden gyermeknél igazol­ható a mentális retordátió és je­lentős részüknél mozgásszervi károsodás is fennáll. Többségük halmozottan fogyatékos. ...A három év során 11 gyermeket tudtunk egészséges közösségbe tovább adni." Ez utóbbi tény az a remény­- Szobatiszta lett, már megis­meri az autómat - mondja elér- zékenyülve a nagyapa, aki rövi­desen kétszeresen is nagyapa lesz. Időközben ugyanis lányuk anyai örömök elé néz, ezért is van most náluk az örökbefoga­dott kisfiú. Senki nem vethetne rájuk követ, ha visszaadnák ál­lami gondozásba a gyereket, de erről hallani sem akarnak. különböző - gyógymasszőr, stb. - tanfolyamon, tapasztalatcsere látogatáson Debrecenben, Kar­cagon és a Pető Intézetben, ál­landó önképzéssel, a szakiro­dalom olvasásával sajátította el a gyerekekkel való foglalkozás fortélyait. Valamennyien ren­delkeznek gyermekápolói képe­sítéssel is. Nehéz, de láthatóan nagy-nagy odaadással, szere­tettel végzett munkájukat gyer­mekorvos, gyermek­ideggyógyász, gyógytornász, pszichológus, konduktor segíti. A bölcsőde berendezése - nagy része házilag készült - a gyerekek foglalkoztatásához igazodik. Járókorlát, lejtővel összekapcsolható lépcső, bor­dásfal, billenődeszka, tornapad, speciális fogódzóval ellátott asztal, fokos szék, járógép, stb. szolgálja a gyerekek fejleszté­sét. sugár, ami vonzza a szülőket több kilométer távolságról is a szolnoki bölcsődébe. A siker persze attól függ, hogy milyen mértékben fogyatékos a gyer­mek, s mennyi idős korában ke­rül a speciális csoportba. A har­mincegy kisgyerek közül továb­bi kilenc megtanult járni, hat szobatiszta lett, őrnél pedig megindult a beszédfejlődés. A gyermekükhöz határtalanul ra­gaszkodó szülők számára azon­ban ennyi is öröm. A speciális bölcsődei csoport­ból "kiöregedő", egészséges kö­zösségekbe nem távozható gye­rekek gondozására, fejlesztésére 1988-ban létrehozták az Értelmi Fogyatékosok Napközi Ottho­nát. Ebben kislétszámú csopor­tokban gyógypedagógus és kon­duktor irányításával folytatják tovább a gyerekek habilitáció- ját, hogy amennyire csak lehet­séges, emberi életet élhessenek, amit elvett tőlük á természet, legalább részben visszakapják. Tál Gizella Ez már nem kísérlet! Jár a baba, jár... SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ A tudományban szokatlan könyvet adott ki a megyei mú­zeumi igazgatóság: Szabó Lász­ló, a Damjanich Múzeum kan­didátusa Néprajzi tanulmányok című kötetét. A kiadvány attól szokatlan, hogy Szabó Lászlót ötvenedik születésnapján kö­szöntötték ezzel a könyvvel a megye muzeológusai. Általá­ban 70-75 éves tudósokat ünne­pel így a tudomány. Hogy Sza­bó László ötvenévesen is kiér­demelte ezt a kitüntetést, az ed­digi nagyon gazdag életművé­nek köszönhető. Az ünnepelt 1963-ban vég­zett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-tör- ténelem-néprajz szakán Gunda Béla professzor tanítványaként. Az egyetem után a Damjanich Múzeumban helyezkedett el, 1965-től átvette a néprajzi gyűj­temény vezetését. Első gyűjté­seit, kutatásait a Tiszazug és Kunszentmárton területén vé­gezte. A földművelés, a pa­raszti munka, a népi társada­lom, a magyar rokonsági rend­szer voltak a kutatás témái. Ké­sőbb a Jászsággal, s az egész megyével, majd az oszét-jász kapcsolatokkal bővült a gyűjté­si terület. Az eltelt majdnem harminc év alatt - az első szaklapban megjelent tanulmányát, Az al­mabor és az almaecet készítése a Tiszaháton című műve óta - még egyetemistaként 1961-ben írta - több száz munkáját olvas­hattuk az Ethnographiában, a Néprajzi Értesítőben, a Magyar Nyelvben, a Múzeumi Levelek­ben, stb. Több könyve, illetve átfogó kötetekben tanulmányai jelentek meg. Ilyen munka volt f Néprajzi > tanulmányok például a Szolnok Megyei Nép­rajzi Atlasz, a Magyar Néprajzi Lexikon, Szolnok megye nép­művészete. Könyveket, idősza­ki kiadványokat is szerkeszt rendszeresen. Szabó László a hazai nép­rajzkutatás egyik szaktekinté­lyének számít. Tagja a Magyar Néprajzi Társaság Választmá­nyának, a Társadalomnéprajzi Szakosztály elnöke. Kiváló tu­dományszervező, a közös gyűj­tések, kutatások számos népraj­zos kollégáját, egyetemi hallga­tókat, felnőtteket és diákokat vonzott köré. S persze színes egyéniségének is szerepe van ebben. Szabó László nem amo­lyan szemüveges, könyvmoly tudósfajta. ízes, szókimondó stílusa, humora, s természetesen óriási szakértelme sok-sok tisz­telőt, tanítványt, barátot szerzett számára. A születésnapjára kiadott kö­tetben tizennyolc tanulmánya olvasható. A válogatás jól tük­rözi sokoldalú érdeklődését. Esszéket, könyvismertetőket, folklór és tárgyi néprajzi cikke­ket, tanulmányokat szedett egy csokorba T. Bereczki Ibolya és Gulyás Éva, a két szerkesztő, egyben két tanítvány is. A dol­gozatok zöme - például a Győrffy Istvánról készült tanul­mány, Mária Terézia 1760/61 - es cigányrendelete a Jászság­ban, a Játék fogalma és helye a társadalomnéprajzban, A pa­raszti olvasás és folklór, Erdei Ferenc társadalomszemlélete, Illyés Gyula költészetének er­kölcsvilága - különböző kiad­ványokban látott napvilágot. A testvérével, Szabó Istvánnal kö­zösen írt A Tiszazug történeti és néprajzi kérdéseiről című munka azonban először olvas­ható teljes terjedelmében a "születésnapi" kötetben. A könyvet haszonnal forgat­hatják a néprajzzal foglalkozók mellett a csupán érdeklődők is. A tanulmányok hozzásegítenek bennünket szűkebb hazánk jobb megismeréséhez, s ezáltal sze- retetéhez. Ez utóbbi csendül ki Szabó László munkáiból is. Hi­szen mint néprajzi szaktekin­télyt bárhol máshol szívesen látták volna az ország múzeu­maiban. Itt maradt, nem enged­ve a csábításnak. Kívánjuk, hogy munkássága - amely gaz­dagsága ellenére is a delelőt je­lenti - itt, megyénkben teljesed­jék ki mindannyiunk örömére. T.G. HOGY KERÜL A CSIZMA AZ ASZTALRA? Bibliai versek az egészséges életmódról A TIT szervezésében dr. Rei- singer János irodalomtörténész második éve tartja népszerű Biblia-ismereti előadásait. A Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola előadóterme min­den alkalommal zsúfolásig tel­ve érdeklődőkkel. Az évad utol­só előadására az Új Néplap kul­turális rovata is meghívást ka­pott. Mi tagadás, nagy megle­petés volt: megérkezésünkkor dr. Reisinger János gyü­mölcsteát főzött a főiskola konyháján. Ezután következett a nagy előadóban Pál apostol életútjáról szóló tanítás, mely után a folyosón megterített asz­talokhoz invitált bennünket Reisinger János. Mint elmond­ta, az ételbemutató csak szerény kezdet és ízelítő a jövő évi te­matikához. A Biblia - mondta - számos egészségügyi törvényt, szabályt ír elő az ember számá­ra, ezért a jövő évi előadássoro­zat az életmódról szól majd - természetesen a Biblia alapján, előtérbe helyezve a lélek és a test összhangját. Előadásában utalt azokra a bibliai versekre, amelyek az emberi élet egész­ségügyi területeire tartalmaznak praktikus recepteket: a helyes táplálkozásra, a tisztálkodás szabályaira, a pihenésre, a nemi élet kultúrájára, orvosi törvé­nyeire; mindebből látható, a Biblia milyen messzemenően gondol a lélek építésén túl az emberi testre is. Végezetül Reisinger János, aki maga is a vegetáriánus étke­zés és életmód híve, a kulturált, "reform" életmódhoz adott hasznos tanácsokat - úgymint: jó, ha a napot egy-két pohár víz elfogyasztásával kezdjük. Aján­latos a nap folyamán többször is mézzel készült gyümölcsteát inni. Cukrot ne használjunk, mivel az igen sok, a szervezetre ártalmas anyagot tartalmaz. Amerikai felmérések a kelet­európai embert az étkezési kul­túra alacsony szintje miatt "túl­táplált éhezőnek" titulálják. Szerintük az ember a nagy mennyiségű cukor, fehér liszt és zsír fogyasztásával ássa meg saját sírját. Ezek szerint étkezé­si kultúránk akkor lenne helyes, ha fordítva étkeznénk, mint ed­dig megszoktuk - vagyis gyü­mölccsel, gyümölcslével kez­denénk, ezután következhetnek a hús nélküli ételek és a minél több zöldségféle. Mikor együnk? Reisinger János erre azt mondotta: elég lenne na­ponta kétszer, délelőtt 11 óra körül és délután 5-kor enni, ak­kor kevesebb lenne a kövér és főként a beteg ember hazánk­ban. Ne'főzzünk annyit! - taná­csolta a háziasszonyoknak. Szí­nes, tanulságos életmódreform­ját mindvégig a Bibliából vett versekkel támasztotta alá, végül pedig egyszerű ételrecepteket is elmondott, melyeket ő maga és három gyermeke is szívesen fo­gyaszt. Finom humorral fűsze­rezett előadása máris nagy si­kert aratott, a terített asztal kö­rül pedig kellemes beszélgetés­ben vacsoráit nagyszámú hall­gatóságával együtt. Úgy tűnik, előadásai jövőre ismét nagy érdeklődésre szá­míthatnak. K.SZ. Fotó: Korányi Éva A népszerű irodalomtörténész az élesztőpástétomos szendvicset ajánlja hallgatói figyelmébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom