Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-16 / 32. szám
Néplap 1990.6 MÁJUS 16. Vésztőtől nyugatra, a mágori dombon 1968- ban kezdték meg a Vatá- tól leszármazó Csolt- nemzetség által XII. században épített nemzetiségi monostor maradványainak a feltárását. Az • 1800-as évek elején Wenckheim gróf, a terület akkori birtokosa pincét épített a domb alá. A pince falát és boltozatát jórészt a templom lebontásából eredő anyagokból készítették. 1982-től látogathatja a közönség a pincét, melyben kiállították a feltárás során előkerült leleteket. A domb tövénél szoborparkot létesítettek, melyet az Alföld nagy szülötteinek mellszobrai díszítenek. Fotó: Mészáros Hogyan juthat az On véleménye a Parlamentbe? SZÁMÍTANAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKRA A közelmúltban megalakult a Magyar Demokrata Fórum Egészségpolitikai Tanácsa. A tanács Jász-Nagykun-Szolnok megyei felelőse Hegedűs Endre, kisújszállási gyógyszerész lett, aki a városi MDF-szervezet elnöke. Őt kérdeztem arról, hogy mi értelme van a Fórum egészségpolitikai tanácsának, és mennyivel több ez a szervezet a hasonló egyesületeknél, szerveződéseknél.- Hogyan született az ötlet? Hiszen annyi szervezet foglalkozik már az egészségvédelemmel...- Az MDF-nek több mint 800, egészségügyben dolgozó tagja van. Az országgyűlési képviselők közül 23 orvos és 4 gyógyszerész; többségük a Magyar Demokrata Fórum színeit képviseli. A magyar parlament történetében még soha nem volt ennyi diplomás orvosegészségügyi képviselő. Mindezek lehetőséget adnak nekünk, egészségügyi dolgozóknak, hogy az eddiginél jobban és nagyobb határozottsággal szóljunk bele abba, hogy az egészségügyet hogyan formálja a politika.- Úgy tudom, hogy az MDF- nek az egészségügy reformjáról van elképzelése.- A magyar egészségügy úgy, ahogy van, rossz. A Demokrata Fórum szeremé megvalósítani többek között a szabad orvosválasztást, a családi orvoslást, az emberközpontú gyógyítást. A mai orvosi gyakorlatban ugyanis a beteg egyénisége eltűnik, nem számít. Nincs idő arra, hogy az orvos beszélgessen a pácienssel, inkább elküldi egy csomó vizsgálatra. Válságban van a gyógyszerészet is. Amikor államosították a patikákat, mesterségesen létrehozták a gyógyszertári központokat, amelyeknek nincs igazán funkciója. Ugyanakkor a gyógyszerészek fix fizetést kapnak, és nem érdekeltek a forgalom növelésében, mert a Nem beszélgetnek a beteggel, inkább elküldik ilyen-olyan vizsgálatokra hasznot a gyógyszertári központok viszik el.- És hogyan lehetne ezen segíteni?- A gyógyszertári központokból valódi nagykereskedelmi vállalatokat kell létrehozni, amelyeknek feladata lenne többek között a gyógyszergyártás összehangolása. Természetesen a piacgazdaság szabályainak, viszonyainak kell érvényesülniük. A gyógyszertárak kerüljenek magántulajdonba, illetve az ott dolgozók tulajdonába.- És hogy jön mindehhez az MDF egészségpolitikai tanácsa?- A tanácsnak 34 tagja van. Ha például előkészítenek egy egészségügyi törvényt, akkor az MDF parlamenti képviselői az egészségpolitikai tanács tagjait megkérdezik, hogy mi a véleményük. Én csak a saját nézetemet, tapasztalataimat tudnám elmondani. Szükségünk lenne egy megyei tanácsadó testületre, melynek munkájában 10-15 egészségügyi dolgozó vesz részt Hogy ne a magam feje után menjek, hanem legyenek szakemberek, akiktől tanácsot kérhetek. Ha például a kórházban dolgozókat érintő döntés van születőben, akkor fel tudjak hívni egy kórházi orvost mondjuk Szolnokon és Jászberényben, és megkérdezzem a véleményét. Ezt tolmácsolom az egészségpolitikai tanácsnak, amely összeköti az ország területeit a Parlamentben dolgozó egészségügyi szakemberekkel. A tervek között szerepel az is, hogy tanulmányokat, javaslatokat készít a parlamenti egészségügyi képviselők, illetve az MDF-frak- ció és az MDF elnöksége részére. Javaslatokat készítenek arra is, hogy milyen legyen az egészségügy kormányzati munkájának ellenőrzése.- Tehát a tanács biztosítja, hogy az egészségügyben dolgozók, a "közkatonák" javaslata, véleménye egyenesen az országgyűlésbe jusson és befolyásolja a döntéseket?- Igen. Ezért van szükség megyénkben is a tanácsadói hálózat kiépítésére. Várom azoknak az egészségügyi dolgozóknak a jelentkezését (a kisújszállási Kossuth úti gyógyszertárban), akik kedvet éreznek ehhez a munkához. Nem jár érte pénz, aki vállalja, részt vehet az egészségügy újjáépítésében.- Mi van akkor, ha valaki nagy kedvet érez, hogy jelentkezzék Önnél, de nem MDF-tag?- Ez nem probléma. Pártállástól függetlenül várom az érdeklődőket. Hiszen ők nem az MDF-nek fognak dolgozni, hanem a szakmájuknak. Lehet az illető pártonkívüli, vagy akár más pártnak a tagja is. A célunk közös: jobbá formálni a magyar egészségügyet.- paulina (Munkatársunk a fenti interjút még az öt párt bojkottfelhívása előtt készítette. A szerk. megj.) KIÉ A FOLD? "Kezdetben " volt a Kisgazdapárt, mármint néhányon alig másfél esztendeje újjászervezték a történelmi pártot, aztán a választásokra megszületett híres földprogramjuk is. E program kezdetben majd minden politikai szervezetből ellenérzést váltott ki, de mára úgy tűnik, hogy az 1947-es földtulajdon-viszonyokat alapul vevő koncepció elfogadható a koalíciós tárgyalásokon is. Az elképzelésről, annak megvalósíthatóságáról kérdeztük Benke Attilát, a Kisgazdapárt szaktitkárát és Izsó Mihályt, a párt Pest megyei szervezetének alelnökét. FKgP: földtulajdon, tulajdonreform- A mi elképzelésünk, az 1947-es földtulajdon-viszonyok visszaállítása, nem különíthető el az általános tulajdonreformtól - mondja Benke Attila. - Abban egyedi viszont a föld, hogy sajátos, különleges termelési eszköz, s épp ezért a hozzá fűződő tulajdonosi jogosítványokat, kötelmeket külön törvényben kell megalkotni. A törvény végrehajtását, a tulajdonképpeni új-régi földtulajdon-viszonyok helyreállítását, széles társadalmi közreműködéssel, a földhasznosító bizottságok révén kell megvalósítani. Ehhez szorosan kapcsolódik az új önkormányzati törvény megalkotása, amelyet jelenleg - éppen meghatározó elsődlegessége miatt - fontosabbnak tartunk a földtörvénynél is. Egy esetleges fordított sorrend a jó elképzelések megvalósítását is kérdésessé teheti.- Pontosan hogyan kell a 47- es tulajdonviszonyok visszaállítását érteni? S ha az egykori földek "elvesztek": út épült rajtuk, iskola, lakóház áll a régi szántókon? Hogyan lehet ezt megvalósítani? Természetesen az 1945/600-as rendeletre épített földreform alapján kialakult birtokviszonyok és az 1947-es decemberi telekkönyvek alapján kell visszaadni a tulajdonjogot az egykori gazdáknak - mondja Izsó Mihály. - Attól függetlenül, hogy az érintett kéri-e a tulajdonjogon kívül a használati jogot is. Tehát mindazok, akik önállóan kívánnak gazdálkodni, kérhetik az adott föld használati jogát is. Ebben a formában olyan birtoknagyságokat szeretnénk megvalósítani, amilyenek ma Hollandiában, Dániában léteznek: 25-30 hektáros birtokok. Visszatérve a kérdés másik részére, ha ezek a régi földterületek már beépültek, akkor ugyanolyan aranykorona értékű földdel kell kárpótolni az adott gazdát, ha kéri a használati jogot. Ha nem, akkor a föld után járó haszonbért kell megkapnia a tulajdonosnak.- Kitől?- A föld használójától.- És ha ő nem hajlandó erre?- Miért ne lenne, régen is a földek nagy részét haszonbérbe vették a gazdálkodók. MDF: a falun élők érdekében Mi minderről az MDF véleménye? Erről kérdeztük Bo- gárdi Zoltánt, a Fórum elnökségi tagját.- A földkérdésben az 1945- ös földreform utáni állapotokból kell kiindulni. Mint az MDF és a Kisgazdapárt április 18-án kiadott közös nyilatkozata is kimondja: az 1947-es földtulajdoni állapotokat alapul véve kell gondoskodni a tulajdoni viszonyok orvoslásáról. Itt természetesen nem arról van szó, hogy a 47-es földtulajdoni állapotokat kell visszaállítani, hiszen az megvalósíthatatlan. S megvalósíthatatlan elméletek kormány- programba emeléséről nem lehet szó. Az orvoslás egyes köröknél a földtulajdon visszaadását, másoknál kártérítést jelentene, és mindenképpen a föld magántulajdonának a visszaadását. Természetesen az új földtörvénynek elsősorban a jelenleg is falun élők érdekeit kell szolgálnia. Kéri G. Tibor mmmmaammmmammmm W U Lf. [tJ tűi IiTmMiiB
