Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-16 / 32. szám

2 1990. MÁJUS 16. De hol van már máltai csúcs?.. Borúlátó az amerikai sajtó / Folytatás az 1. oldalról / s a hazai újságírók is meglehe­tősen mostoha munkafeltételek közepette dolgoznak a Parlament­ben. A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól meg­fosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgya­lására. A napirendet az alkotmán­yügyi, törvényelőkészítő és igaz­ságügyi bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesz­tette elő. A szavazás eredménye­ként a képviselők 339 igen, 1 ellen- szavazattal elfogadták a törvényja­vaslatot. Az elfogadott módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében ha­tálytalannak kell tekinteni a jog­fosztó intézkedést, tehát magyar állampolgárságukat nem veszítet­ték el. Két órán át tartó, cjlykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezése­ket, ironikus megjegyzéseket és vi­szontválaszokat tartalmazó felszó­lalás kísérte az államtitkárok jogál­lásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvényter­vezet tárgyalását. Ez a törvényja­vaslat az alkotmányügyi, törvény­előkészítő és igazságügyi bizott­ság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formá­ban került a törvényhozók asztalá­ra. Lényege - miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta -, hogy megszűnik a mi­niszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos ha­táskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat sze­rint az államtitkárokat a miniszter­elnökjavaslatára a köztársasági el­nök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhe­tetlen a kormányalakításhoz. Végül is az SZDSZ - a Fidesz egy áthidaló javaslatát elfogadva - csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkár kineve­zése történjék az illetékes minisz­ter javaslatára - a miniszterelnök útján -, és csak a közigazgatási ál­lamtitkárokat hallgassák meg az il­letékes parlamenti bizottságok. Míg e kompromisszum megszü­letett, ahhoz nem csupán az általá­nos vita, hanem az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság ebédszünetben lezajlott vitája is szükségeltetett. Ennek is volt köszönhető, hogy a plénum a tervezetet - az SZDSZ módosító javaslatával - 309 egyetértő szava­zattal, ellenszavazat nélkül, 12 tar­tózkodással elfogadta. A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatan­dó tárgyalások megkezdésére vo­natkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás Gás­pár Miklós (SZDSZ), az önálló in­dítvány beterjesztője felszólalásá­ban egyetértett a külügyi bizottság által végleges formába öntött hatá­rozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító javaslatait is. Véleménye szerint a magyar Országgyűlés késznek fog bizonyulni arra, hogy példát mu­tasson a térségben saját, türelmes, toleráns, nagylelkű kisebbségi po­litikájával. Azt kell felmutatnunk, hogy Magyarországot nem nemze­ti önzés vezérli - noha a féltést, a gondot, az érzelmeket nem kíván­juk letagadni -, a kérdést demokra­tikus alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a magyar Országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédainak. Magyaror­szág kétoldalú szerződések soro­zatával szeretné a kelet-közép-eu- rópai nemzeti kisebbségek kultu­rális autonómiáját létrehozni, en­nek révén elősegíteni a térség bé­kés együttműködésén alapuló de­mokratikus fejlődését. Hazánk bé­kejobbot nyújt szomszédainak, ak­kor is, ha azt egyelőre még nem fogadják el - mondta. Fodor kontra Csengey A vitában az emberi jogi, kiebb- ségi és vallásügyi bizottság nevé­ben Baka András a módosító indít­ványokat terjesztette elő. Fontos­nak tartotta, hogy a kormány ne csak,a kétoldalú, hahem a regioná­lis szerződések kidolgozásáról is kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormány­aival. Elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy az Országgyűlés az új kormányt ne csupán a magyaror­szági nemzeti, hanem az etnikai kisebbségek jogainak intézményes biztosítására is kérje fel. Horváth Aladár (SZDSZ) a marosvásárhe­lyi pogrom során a magyarok se­gítségére siető cigányok elítélése kapcsán leszögezte: a román ható­ságok nem az incidensekért felelős személyeket büntették meg. A fe­lelősséget a legvédtelenebb ki­sebbségre, a cigányságra hárítot­ták. Kifejezte reményét, hogy a magyar kormány határozottan fel fog lépni a bebörtönzött cigány foglyok szabadon bocsátásáért. Az Országgyűlés külügyi bizott­ságának határozati javaslatát, az emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottság módosító indítvá­nyaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fo­gadta el. Több órás vitát váltott ki a követ­kező napirendi pont témája, neve­zetesen az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kap­csolatos előterjesztés. Abban a fel­szólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállí­tani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozó­an. Fodor Tamás (SZDSZ) - ra­gaszkodva eredeti indítványához - hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkoz­zon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladások felől, mert különben bizonytalan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető dön­tés. Ehhez a véleményhez csatla­kozott Dörnbach Alajos (SZDSZ) is, aki a privatizációs anomáliákkal kapcsolatos tapasztalataira hivat­kozva arra figyelmeztetett: ha nem akarnak gittegyletet létrehozni, ak­kor a felállítandó bizottságnak minden figyelmét és szakértelmét erre az egy ügyre kell összpontosí­tania. Annak is megvan a veszélye - mondotta -, hogy az általános körű vizsgálódás elriasztja a kül­földi tőkét. Mások úgy vélték: en­nek az egy vizsgálatnak a tapasz­talatai kellő alapot adhatnak egy későbbi jogszabályalkotáshoz. Nem osztotta ezt a véleményt Elek István a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság elnöke, aki a bizott­ság állásfoglalásában megfogal­mazottakkal összhangban fontos­nak tartotta, hogy a felállítandó testület vizsgálódása terjedjen ki minden más lapeladásra és a sajtó­val kapcsolatos privatizációs ügyekre. Ezt az álláspontot alátá­masztandó Csengey Dénes (MDF) drámai szavakkal ecsetelte a kiala­kult helyzetet. Mint mondotta: tel­jesen szabályozatlanul történik a külföldi tőke bevonása a magyar sajtóba, a legnagyobb káoszt az okozza, hogy tisztázatlanok, átlát­hatatlanok a tulajdonviszonyok, s erős a gyanú: az esetek többségé­ben jogosulatlanok tárgyalnak a lapeladásokról a külföldi partne­rekkel. Nyomatékosan hangsú­lyozta: nem a külföldi tőke bevo­nása ellen emel szót, hiszen az többnyire gyógyító hatással van a működésképtelenség határán lévő magyar sajtó siralmas technikai ál­lapotára, hanem annak a veszélyé­re figyelmeztet, hogy a zavaros körülmények közötti lapeladások együtt járhatnak a „közvélemény kiárusításával,,. A vitában többen is megpróbál­ták a megyei lapok eladását össze­függésbe hozni az MSZP-vel, ám végül is úgy egyeztek meg a kép­viselők, hogy az MSZP vagyoni ügyeivel majd külön foglalkozik az Országgyűlés. Néhány ügyrendi kérdést tagla­ló hozzászólás után az elnöklő Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők többsége a kulturális bizottság állásfoglalá­sával értett egyet, amely magában foglalja az SZDSZ alapindítvá­nyát és a Fidesz több módosító javaslatát is. Mindezek értelmé­ben a felállítandó bizottság hatás­köre kiterjed a nyomtatott és elekt­ronikus sajtó privatizációs eljárá­sainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Bu­dapest Kft. ügyleteinek feltárásá­ra. A bizottság legkésőbb 1990. június 30-ig tesz jelentést az Or­szággyűlésnek. A sajtóügyek tárgyalása után kérdések kerültek a plénum elé. Kelemen József (MDF) az önvé­delmi fegyverek birtoklásával kapcsolatban kérdezte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt. A Heves megyei 2. számú válasz­tókerület állampolgárai nevében arról tudakozódott, hogy kiknél, milyen foglalkozásúaknál vannak még a lakosság körében önvédel­mi célú fegyverek. Már „csak" 18 000 önvédelmi fegyver Gál Zoltán válaszában elmond­ta: az elmúlt év végén meghaladta a húszezret azoknak a száma, akiknek engedélye volt önvédelmi fegyver tartására. Az elmúlt hóna­pokban - a korábban ígérteknek megfelelően - megkezdődött a tar­tási engedélyek bevonása. Eddig mintegy négyezret vontak vissza, ily módon jelenleg valamivel több mint 18 ezer személy jogosult fegyverviselésre. A fegyverek mintegy 80 százaléka a fegyveres erők, testületek hivatásos állomá­nyába tartozó személyek, állami alkalmazottak birtokában van, a többi mezőőrök, pénzszállításra, pénzőrzésre vállalkozók bizton­ságát védi. Gál Zoltán bejelentette, hogy május 15-étől minden fajta enge­dély kiadása megszűnt, mert az Alkotmánybíróság - véleménye szerint nagyon helyesen - hatályon kívül helyezte azt a belügyminisz­tériumi utasítást, amely az e tárgy­körben készült, elég homályos jogszabály konkretizálására szüle­tett meg. Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarországon fegyvertartási engedélyt önvédelmi célokra sen­ki sem kaphat. A válaszokatkövetően az elnök­lő Szűrös Mátyás bejelentette: az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását május 23-ára halasztják. Elmondta azt is: az Országgyűlés megbízott elnöke a parlament soron következő ülé­sét május 22-én 15 órára hívja össze, ez a tanácskozás várhatóan két napig tart. James Baker vezető tanács­adói népes csoportjának kísére­tében hétfőn éjjel Moszkvába re­pült. A szovjet fővárosban szer­dán kezdődnek a két nagyhata­lom külügyminiszteri tárgyalá­sai, az utolsók a május 30-ra ki­tűzött washingtoni szovjet-ame­rikai csúcstalálkozó előtt. Az amerikai sajtó borúlátó. A kommentárok úgy látják, hogy a decemberi, máltai csúcs sokat ígérő légköre szertefoszlott, mi­vel a Szovjetunió mind súlyo­sabb belpolitikai, gazdasági ne­hézségei, belső ellentétei bénít­ják a döntéshozatalt. Baker és Szovjet-amerikai tudományos csúcstalálkozó kezdődött kedden Budapesten. A kormány Béla Ki­rály úti vendégházában, a két nagyhatalom tudósainak tanács­kozása a közelgő Bush-Gorbacsov találkozóhoz kapcsolódik. A találkozó gondolata először a múlt évben a MTESZ és az Ame­rikai Tudomány fejlesztő Társaság megbeszélésein került szóba. A közvetítőként szerepet vállaló MTESZ az indítványról tájékoz­tatta a szovjet társszövetséget, amely egyetértett a javaslattal. így kerülhetett sor arra, hogy a MTESZ és a Magyar Tudományos Akadémia együttesen előkészítse a szóban forgó „tudóscsúcsot,,. A találkozó résztvevőit a keddi megnyitón Szentágothai János akadémikus, országgyűlési képvi­selő üdvözölte a parlament elnöké­nek nevében. Ezt követően Berend T. Iván akadémikus tartott plenáris előadást a magyarországi változá­sok politikai, társadalmi, pénz­ügyi, közgazdasági és műszaki vo­natkozásairól. Hétfőn a késő esti órákba nyú­ló ülést tartott a parlament házbi­zottsága. A zárt ülésről kiszivár­gott információk szerint a fő té­ma a miniszterek meghallgatásá­nak módszere volt, amely kér­désben végül is megállapodásra jutottak. Az MTI értesülései sze­rint a kérdésben élénk vita bon­takozott ki. Mi volt ennek a lé­nyege? - erről kérdezte az MTI munkatársa Tölgyessy Pétert, a Szabad Demokraták Szövetsé­gének parlamenti frakcióvezető­jét.- Valóban nagy vita bontako­zott ki a témában. A szabadde­mokraták egy klasszikus minisz­teri meghallgatást szerettek vol­na elérni. Ez azt jelenti, hogy a bizottságok nyilvánosan hallgat­ják meg a kijelölt minisztereket, hangsúlyozom, a még nem kine­vezett minisztereket. Fölteszik azokat a kérdéseket, amelyeket szükségesnek látnak ajelölt élet- útjával, programjával és ágazat- politikai elképzeléseivel kapcso­latban. Magának a meghallgatás­nak egyébként nincs jogkövet­kezménye, de természetesen nagy a politológiai és politikai jelentősége. Sajnos, a kormány­zásra készülő pártok közül akadt olyan, amelyik ezt a javaslatun­kat nem akarta elfogadni. Az SZDSZ azonban a leghatározot­Eduard Sevardnádze szovjet kül­ügyminiszter április eleji was­hingtoni tárgyalásain a szovjet fél - olvasható az amerikai sajtó- elemzésekben - visszalépett a ha­dászati fegyverzetkorlátozási egyezmény korábban megol­dottnak vélt kérdéseiben és sok a nyitott probléma a hagyományos haderőcsökkentési tárgyaláso­kon is. A balti kérdés az amerikai kormány kezét köti meg. Jóllehet a Bush-kormány nem kíván be­avatkozni és Mihail Gorbacsov helyzetét nehezíteni, a törvény- hozás sokkal határozottabb fellé­pést sürget. A beszámolót követően a szak­értők megkezdték eszmecseréjü­ket a találkozó két fő témájáról - a fúdósok és a tudományos eredmé­nyek politikamentes cseréjéről és szabad áramlásáról; valamint a tu­dósok szerepéről a nemzetközi po­litikai folyamatok alakításában, különös tekintettel a kelet-nyugati együttműködésre. A két kérdés­körhöz amerikai részről a tudo­mányos képzéssel foglalkozó ple­náris előadást kapcsolták, míg a szovjetek a tudomány és a tudo­mánypolitika összefüggéseiről tartottak referátumot. Ezt követő­en a résztvevők kerekasztal-be- szélgetésen vitatták meg a részlet- kérdéseket. A háromnapos fórumon szóba kerülnek olyan fontos tudományos kérdések is, mint a nukleáris ka­tasztrófák hatásai, vagy a tudo­mányos információcsere és a nem­zetközi együttműködés kapcsola­ta, továbbá a tudományos és mű­szaki eredmények - mint szellemi tulajdonok - szerzői és jogi kérdé­sei. (MTI) tabban ragaszkodott ahhoz, hogy a meghallgatások ne formálisak legyenek, s azokra kellő időben és nyilvánosság mellett kerüljön sor. Úgy véljük, elemi érdek, hogy a választópolgárok megis­merjék azokat a személyeket, akik irányítani fogják az egyes tárcákat. Másrészt kifejtettük azt a véleményünket is, hogy a meg­hallgatások nélkül a parlament aligha tud állást foglalni akkor, amikor a miniszterelnökről sza­vazni fog. Végül is csak hosszas vita után sikerült olyan megol­dást találni, ami az SZDSZ sze­rint még éppenhogy elfogadha­tó.- Mi ez a megoldás?- A megoldás az, hogy a kije­lölt miniszterelnök hétfőn - de lehet, hogy még korábban - is­mertetni fogja a miniszterjelöl­tek névsorát, s a jövő hétfőn és kedden délelőtt a bizottságok párhuzamosan és nyilvánosan hallgatják meg a jelölteket. Az SZDSZ szerette volna,hogy a Magyar Televízió egyenes adás­ban közvetítse a meghallgatáso­kat, ám ezt több párt határozottan ellenezte. Ugyanakkor ered­ménynek tekintjük, hogy a ház- bizottság végül is elfogadta a nyilvános meghallgatás szüksé-, gességét. Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről „A Magyar Köztársasága Or­szággyűlése a szomszédos orszá­gokban élő magyar nemzeti ki­sebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan ve­szélyezteti az egész térség de­mokratizálódási folyamatait és a jószomszédi kapcsolatok új ala­pokon történő kiépítését. Felhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy - folytatva az ország nemzeti kisebbségek jo­gainak nemzetközi és különösen európai szintű kodifikálására tett erőfeszítéseit - kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos álla­mok kormányaival a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve regionális szerződések kidolgozásáról. En­nek során támaszkodjék a legkor­szerűbb európai kisebbségvédel­mi egyezmények (például Auszt­ria, Olaszország és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az aláb­bi elvekre:- a Magyar Köztársaság elköte­lezett az ENSZ-alapokmány cél­jai és elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi dokumen­tumok, valamint a helsinki záró­okmányban foglalt elvek és az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartá­sa és a gyakorlatban való alkal­mazása mellett,- a nemzeti kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartása nem ké­pezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az anyanemzetnek a nemzeti ki­sebbségei sorsa iránt érzett fele­lőssége és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyerjen,- alapvető fontosságú a nemze­ti kisebbségek identitásának vé­delme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása, a közéletben és saját ügyeik eldöntésében való részvé­telük, önszerveződésük és önkor­mányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes garantá­lása, a nemzetiségi igények kielé­gítése az anyanyelv használata, az oktatás, a kulturális élet, a val­lásgyakorlás és a tájékoztatás te­rén. A Magyar Köztársaság kor­mánya a helsinki folyamat szelle­mében és vállalt kötelezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú szerződésekben garan­tálni az emberek és eszmék sza­bad áramlását, beleértve a nem­zeti kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását is. Nyújtson se­gítséget á szomszédos országok­ban élő magyar nemzeti kisebb­ségek igényeinek kielégítéséhez, és kérje ugyanakkor a szomszé­dos országok támogatását a Ma­gyarországon élő nemzeti ki­sebbségek igényeinek kielégíté­séhez. A Magyar Köztársaság Or­szággyűlése bírálattal illeti az el­múlt évtizedek hazai kisebbség­politikai gyakorlatát, és felkéri az új kormányt a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak - beleértve a megfelelő parlamenti képviseletüket is - in­tézményes biztosítására terjesz- szen mielőbb javaslatot az Or­szággyűlés elé. A Magyar Köztársaság Or­szággyűlése kifejezi azon meg­győződését, hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az em­beri jogok és az alapvető szabad­ságok regionális és egyetemes ér­vényesüléséhez, a Magyar Köz­társaság és valamennyi szom­szédja közötti jó viszony megte­remtéséhez, a kelet-közép-euró- pai térség békés együttműködé­sén alapuló demokratikus fejlő­déséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez.,, Országgyűlési ülés, sok-sok hozzászólással Budapestre a tudósok jöttek A jövő hét elején hallgatják meg a parlamenti bizottságok a minüszterjelölteket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom