Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-29 / 19. szám
Magazin Az első kunmadaras! templom egyik oszlopfője MADARASI KRÓNIKA Hogyan tréfálták meg Csokonait? - Min szalonnázott Kossuth Lajos? - Ki az Iszapeső hősnője? A Csokonai-pad. A dombormű Nagy József debreceni művész-lelkipásztor munkája Csend, nyugalom. Már virágzanak az orgonák, ágaik szinte behajlanak a szobába, ahol dr. Ötvös László tiszteletes úr, az 1608-ban kiadott Biblia eredeti példányát mutatja. Háromszáz, különböző datálású és kiadású Bibliája van a kunmadarasi református lelkipásztornak, irodalomtörténésznek. A dolgozószoba más szekrényeiben, polcain a tiszteletes úr könyvben megjelent írásainak szép sora, tanulmányok, cikkek, kéziratok rendszerezett kötegei.- Lelkész úr, mielőtt jöttünk tényleges céljáról, a Madarasi Krónikáról beszélnénk, engedjen meg egy kérdést, van-e kiadatlan tanulmánya, könyve?- A lelkipásztori elfoglaltságomtól függően meglehetősen sokat dolgozom, kutatok, írok, így természetes, hogy most is van néhány kiadásra váró munkám. Magyar református népkönyvek összefoglaló cím alatt szeretném megjelentetni a Károli Gáspárról, Szegedi Kis Istvánról, Meliusz Juhász Péterről, Szenczi Molnár Albertról és másokról megírt résztanulmányaimat. A Csokonai és más hírességek című munkám is talán mielőbb a közönség elé kerül. Ebben írok például Petőfi szellemi tanítványáról, Nagyváradon találkoztakis,Adykésőbbiprofeszszoráról, Balogh Ferencről. Talán mielőbb megjelenik nyomtatásban a Zempléni kalauz, ezt műfaját tekintve irodalmi és művelődéstörténeti jegyzeteknek vehetjük, de ezeken kívül is van még néhány olyan munkám, amely már nyomdába kívánkozik. A második mérföldút A félreértés elkerülendő, nehogy azt higgye valaki, hogy dr. Ötvös az íróasztalának dolgozik. Az elmúlt másfél évtizedben számos önálló kötete jelent meg, igen sok tudományos és irodalmi gyűjteménynek volt részese. Két verseskötete is az olvasókhoz került. A második mérföldút éppen a napokban, a Madarasi Krónika pedig néhány hónappal ezelőtt. A lelkészlak belső bejárata előtt két faragott oszlopfő; szépségük, régiségük megállít.- Az első templom maradványai ezek, mindkettő 1570-ből való.- A mostani templom főhajója viszont megszólalásig hasonlít, bár kisebb, a Debreceni Református Nagytemplom belső elrendezésére. Ez vajon csak építészeti egybeesés?- A madarasi emberek kérése volt, hogy templomuknak ez a része olyan legyen, mint a debrecenié. Mindenki tudta, hogy miről van szó, hogy Kossuth Lajos 1849. április 14-én hol mondta el híres beszédét, és hogy mi kapcsolódik ehhez. Néma tüntetés volt ez a madarasiak részéről. 1860-ban, amikor elkészült a templom hajója, felkeresték a jászkun kapitányt, aki annak idején Kossuthot fogadta, arra kérték, adjon nekik egy olyan tárgyat templomukba, amelyhez Kossuth hozzá ért. Nem olyant adok, amelyhez a kormányzó hozzáért, hanem olyant, amin ült, mondta a kerület kapitánya. A szék ma is a kunmadarasi templomban van, Úrvacsora osztáskor az egyházfi ül benne, más különböző ünnepélyes alkalmakkor a lelkész. Dr. Ötvös művészettörténésszel vizsgáltatta meg a gyönyörű bútordarabot, s kiderült, a korhűsége elvitathatatlan, egy ungvári műhelyben készült, az 1800-as évek első harmadában. A templomban van egyébként az az asztalka is, amelyről a kunmadarasiak tudni vélik, hogy Kossuth erről szalonnázott, vöröshagymával. Nagy elődök A Madarasi Krónika egyik különlegesen értékes része az egyháztörténeti fejezet. Az itteni lelkészek működéséről, név szerinti munkásságáról - dr. Ötvös könyve alapján -1631- tői tudunk. A második templom építésekor jött az itteni gyülekezethez Szegedi János a debreceni kollégiumból. A hajdanvolt madarasi lelkészek életútjából is egyértelműen következtethetünk, hogy a református egyház milyen következetesen képviselte a művelt Nyugathoz tartozás szándékát. A nagykollégiumból kikerülő fiatalemberek néhány évig a környéken tanítóskodtak, majd neves külföldi egyetemekre mentek tanulni, később pedig visszatértek iskoláikhoz, gyülekezeteikhez. A legnevesebb volt kunmadarasi lelkipásztorok egyike Sinay Miklós is nagyjából ezt az utat járta be, bécsi, oxfordi tanulmányai után szolgált a kun városban.Innenhívtákmegprofeszszomak a debreceni kollégiumba, ahol harmincegy éven át irodalmat és történelmet tanított. A Kunmadarason működő lelkipásztorok munkássága arra is bizonyíték, hogy az egyház milyen nagy gondot fordított arra, amelyet a mai értelmezés szerint a köz művelődésének is nevezhetünk. A vallásoktató lelkészi, illetve a harmadik prédikátori állás szervezése ezt a célt szolgálta. Több mint sajnálatos, hogy 1948 után mindez fokozatosan, természetesen kényszer hatására elhalt, így 1972-től például a kunmadarasi lelkipásztornak négy gyülekezet lelki igényeit kell egyedül szolgálnia. Külön tanulmányt lehetne arról írni, hogy a református lelkipásztorok jelesebbjei milyen sokoldalúan képzett emberek voltak, és mennyire hatékony részesei a magyar művelődéstörténet alapításának.- A Vasárnap címmel megjelenő keresztyény családi lap 1921-es évfolyamát például Tóth János kunmadarasi lelkipásztor szerkesztette. Az egyházkerület vezetőinek ugyanis az volt az álláspontjuk, hogy évente más és más, a Tiszántúl különböző helységeiben szolgáló lelkipásztor szerkessze a lapot. Nem tűnhet erőltetettnek, ha ebből is visszakövetkeztethetünk az egyház rendelkezésére állott szellemi erőkre. Poéták, literátorok Kevés olyan városa, faluja van szűkebb hazánknak, ahonnan az ottani emberekről két könyv is született volna.- Lelkész úr, Ön kimondatlanul is kimondja, hogy Szemere Györgyöt méltatlanul felejtettük el.- A madarasi király Szemere egyik legjobb könyve. Híven ír a "jó kunokról", a fondorlatos bírákról, a keményfejű legényekről. A kötet Királyválasztás Madarason című fejezete a szabadságharc előtti kort eleveníti meg, hogyan ünnepel a kunság népe. A humorral átszőtt história a kunsági gondolkodásmódot híven villantja fel. Sinay Miklós professzor, egykori madarasi lelkipásztor portréja- Ön azt írja a Madarasi Krónikában, hogy az Iszapeső is Kunmadarashoz kötődik.- Csoóri Sándor, amikor a Tízezer napot forgatták, hetekig itt élt közöttünk. Ennek, és későbbi visszajárásainak egy regény lett a gyümölcse, az Iszapeső, melyet 1981- ben adtak ki. Valóban egy madarasi lány tragédiáját mondja el Csoóri Sándor.- Csokonai Vitéz Mihály kunmadarasi legátiójáról még ma is élnek legendák.-1793 nagypéntekjén, és természetesen húsvétján Csokonai Kunmadarason volt legátióban. Itt tréfálták meg, a hagyomány szerint, azzal, hogy a szószéken lévő szentkönyvet szakácskönyvre cserélték ki, amelyben a jelző éppen az ecetes ételeknél volt betéve. De a legátus feltalálta magát, és az ecetbe mártott szivacsról - Jézus szenvedésének egyik jelképéről - tartotta meg prédikációját.- A Csokonai-pad a templom kertjében ennek a legátiónak az emlékét őrzi?- A költő többször is járt Kunmadarason, de Karcagon is volt legátus, jó emberei éltek mindkét városban, és Igaron is, tehát Csokonai és madarasi barátai emlékét őrzi ez a pad. Szívesen üldögélnek rajta az itteni emberek. Érthető ez a kötődés, hiszen tudott dolog, hogy a költőnek igen széles körű kapcsolata volt a környéken élő kortársaival, így például a tiszaroffi Borbély családdal is. Koczik Mihály tiszaroffi lelkész - a madarasi temetőben nyugszik - verset is írt Csokonai Vitéz Mihály halálára.- Köszönöm a szellemi kalauzolást. Tiszai Lajos Fotó: Mészáros János A presbitérium 1855-ben határozott a templomhajó újjáépítéséről. Ragaszkodtak ahhoz, hogy ez is Kossuthra emlékeztesse őket. Kossuth-ereklyék a templomban AZ Ö TESTA? TŰM MELLE VE Ti k a n y v re, Mcliyec Apociyphulőknacne..TuáauUic 'nHtf tUrwchpnyt*. LtvtU. JOjmdprtpktífm adtfm kW uu&kté Pf&MbiYVii&ekSnjvt. Eflhtrhtt. UamtsUdk. $>. —ua KbnjVe, auCj UtCttfriHu/k mez uűtt ktfffvimtemMjjtH. 'JiiMbafóuftceííZtíitíjve. üi(tftdk i»*/«.' tJtUtbtlfayV* ktaJx<» l *%• tit ßiiiBy tó. Az 1608-ban kiadott Biblia belső címlapja Dr. Ötvös László református lelkipásztor, irodalomtörténész
