Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-12 / 5. szám
4 1990. ÁPRILIS 12. A polgári védelmi felkészítés tapasztalatai Háttérsugárzás-mérés a lakosság védelméért A polgári védelmi kiképzés eredményei hazánkban az utóbbi években tovább szilárdultak, annak ellenére, hogy jelentősen csökkentek az e célra felhasználható anyagi lehetőségek. Javultak a képzés személyi és tárgyi feltételei, emelkedett a szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek alkalmazhatósági készsége, gyakorlatiasabbá vált a dolgozók munkahelyi felkészítése, a levezetett komplex polgári védelmi gyakorlatok céljukat elérték és elmondható, hogy azokon az állomány és a bevont lakosság magasfokú állampolgári kötelességtudattal vett részt. Az eredményeket alátámasztják a polgári védelmi versenymozgalom eredményei, a végrehajtott átfogó parancsnoki ellenőrzések tapasztalatai és az utóbbi időben bekövetkezett természeti katasztrófák (Vas megyei földrengés, Borsod megyei árvíz, a Heves megyei felhőszakadás, stb.) esetén a polgári védelmi parancsnokságok és szervezetek kimagasló helytállása is. Szakszerűség és hatékonyság A fent említett csökkenő anyagi lehetőségek és a felkészítés eredményesebb, emelkedő színvonala között mintha ellentmondás lenne. Ez az ellentmondás azonban látszólagos. A jelzett eredmények csak úgy jöhettek létre, hogy a felkészítést végző személyek és parancsnokságok szakmai és nem utolsósorban pedagógiai ismeretei, gyakorlati tapasztalatai gazdagodtak, és ennek hatására nőtt a kiképzést tervező-szervező, irányító munka hatékonysága. Ez a megállapítás még akkor is igaz, ha ettől - néhány helyen - eltérő tapasztalatok is előfordultak. A polgári védelmi szervezetek működésének szakszerűsége és hatékonysága jelentősen függ a vezető állomás felkészültségétől, melyre a múlt és a jelen kiképzési évben is különös figyelem irányult. Cél, hogy a parancsnoki állomány a polgári védelmi feladatok-, a szervezeti formák, az erők-, eszközök alkalmazásainak elvein túl megismerkedjen a rendkívüli időszakban (elemi csapások, civilizációs katasztrófák, háborús cselekmények) a szervezetek irányításával, vezetésével és azokkal a körülményekkel, amelyek között feladatait végre kell hajtani. A vezető állomány felkészítése megelőzte a szervezetek beosztott állományának felkészítését. Ez jelentősen hozzájárult a hatékonyság emeléséhez. Az ellenőrzések tapasztalatai azt bizonyították, hogy a kitűzött célok teljesültek. A beosztott állomány foglalkozásait jól felkészített alegységparancsnokok vezették. A foglalkozások - néhány kivételtől eltekintve - megfeleltek az elvárásoknak, az alegységek képessé váltak feladataik eredményes teljesítésére váratlan helyzetekben is. 1989-ben 90 üzemi komplex gyakorlatot hajtottak végre. A gyakorlatokat úgy szervezték meg, hogy az a polgári védelmi feladatok megoldása mellett társadalmilag hasznos munkát eredményezzen. 1989-ben a társadalmilag hasznos munka értéke meghaladta a 14 millió forintot. Ezek az üzemi komplex gyakorlatok nemcsak az állomány felkészítését és összekovácsoltságát növelték, hanem módot adtak a polgári védelmi terveik pontosítására is. Az elmúlt kiképzési időszakban három megyében volt átfogó parancsnoki ellenőrzés. Azt tapasztaltuk, hogy a parancsnokságok az országos irányító szervek által meghatározott követelmények alapján szabták meg a felkészítés feladatait. A kiadott intézkedések és parancsok jó alapul szolgáltak és biztosították, hogy a végrehajtók - a helyi sajátosságokat figyelembe véve - a követelményeknek megfelelően ismerjék meg, illetve gyakorolják be feladataikat. Az ellenőrzések pozitív tapasztalatai mellett természetesen találkoztunk néhány helyen bürokratikus megoldásokkal éppen úgy, mint túlzott "lezserséggel" is, de nem ez volt a jellemző. A kiképzési feladatok végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében "Kiváló", Komárom és Vas megyében "Jó" értékelést kapott. Az ellenőrzések alapján - a megyei értékeléseket figyelembe véve - a Magyar Köztársaságban folyó polgári védelmi kiképző munkát - az arra illetékes Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnok "Jó”-ra értékelte. A felkészítés egyik talán legjelentősebb eredménye: végre sikerült a felkészítés monotonságát, merevségét enyhíteni, és érdekeltté tenni a résztvevőket azzal, hogy a békeidőszaki katasztrófákkal kapcsolatos helyi veszélyforrások sajátosságainak megismerése és a veszély elhárításának kérdései kerültek a felkészítés középpontjába. Az üzemek, vállalatok, intézmények zömmel a saját katasztrófaelhárítási tervükben meghatározott feladatokat dolgozták fel, ellenőrizték azok gyakorlati végrehajthatóságát. A pozitív jelenségek mellett találkoztunk negatív jelenségekkel is. Pl. a népgazdaságban, valamint az államigazgatási területen történő gyakori átszervezések csökkentik a polgári védelmi szervezetek stabilitását, a vállalatok megszűnése miatt jól kiképzett és összekovácsolódott állomány válik egyik pillanatról a másikra semmissé a polgári védelem számára. Az újjáalakult termelőegységeknél szervezett polgári védelmi szervezeteknél találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az állomány egy jó része igen magas szinten képzett, míg mások pv. alapismeretekkel is alig rendelkeznek. További feladatainkról A jelenlegi 1989-90. felkészítési év több jelentős sajátosságokkal rendelkezik. Ezek közül a két legjelentősebbet említem meg, melyekből a feladataink fakadnak. Legfőbb sajátossága, hogy egy rövidebb felkészítési ciklust és egy hosszabb ideig tartó - legalábbis a Polgári Védelem életében - történelmi jelentőségű korszakot zár le, amelyet szinte kizárólagosan háborúra történő ■felkészülés jellemzett. Ezzel együtt már az előző felkészítési évtől kezdődően egyre markánsabban magában hordozta egy új felkészítési filozófia csíráit, nevezetesen előtérbe kerültek a természeti és civilizációs katasztrófák elleni küzdelem, az erre történő felkészülés elméleti- és a helyi sajátosságokat tükröző - gyakorlati kérdések, természetesen nem elhanyagolva a háborús feladatokból ránk háruló teendőket. A másik sajátosság, hogy ez az év átmenetet képez az új felkészítési rendszer bevezetéséhez, amelynek kezdete 1991-ben várható. Ebben az évben meg kell teremteni az új polgári védelmi felkészítés bevezetésének feltételeit, más szóval ez az év közvetlenül készíti elő egy új képzési korszak bevezetését, melynek munkálatai 1988-ban megkezdődtek és napjainkban is folyamatban vannak. Úgy gondolom, hogy a felsorolt két fontos sajátosság alapvetően determinálja a már megkezdett, illetve az elkövetkező kiképzési évben feladatainkat. Központban a helyi feladatok A felkészítés keretében meg kell teremteni annak feltételeit, hogy - a feladatok különbözőségére tekintettel - már ebben az évben is a munkahellyel, illetőleg a lakóhellyel összefüggő polgári védelmi ismeretek kerüljenek a felkészítés középpontjába. Alapelvnek tekintendő: valamennyi, a felkészítésben részvételre kötelezett állampolgárt fel kell készíteni békejdőszaki katasztrófák és háborús körülmények között az ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a megelőző védelmi rendszabályok megválasztására; az államigazgatási és más állami szerveknél, továbbá a termelő és szolgáltató ágazatban dolgozók - differenciáltan - olyan polgári védelmi felkészítésben részesüljenek, amelyekre békeidőszakban bekövetkezhető természeti és civilizációs katasztrófák, illetve háborús körülmények között munkakörüknél fogva előreláthatóan szükség lesz. Mindezek után a parancsnokság és a magam nevében megköszönöm mindazoknak a közreműködését, akik ebben a nehéz gazdasági helyzetben és bonyolult társadalmi viszonyok között is biztosították és biztosítják a -polgári védelmi felkészítéshez szükséges feltételeket. Kérem, hogy munkájukkal továbbra is segítsék és járuljanak hozzá a felkészítés célkitűzéseinek megvalósításához. Deák Dezső alezredes osztályvezető Hátország! és Polgári Védelmi Parancsnokság Bevezetésként néhány érdekes és a mérés fontosságának megértéséhez szükséges gondolat. Atomerőművek környezeti hatásai: Bármennyire is eltérőek az általában erősen szubjektív, a technikai valóságtól eltérő vélemények, ma már nem nélkülözhetjük az atomenergiát, s a világ energiatermelésének egyre nagyobb hányadát nyújtják ezek a létesítmények. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt is, hogy az atomerőművek hatással vannak környezetünkre. A környezeti hatások megítélésénél két alapvető kérdést kell áttekintenünk: a. / Milyen biztonságos az atomerőmű? b. / Mi történik a maghasadás során keletkező erősen radioaktív hasadványokkal, azaz a radioaktív hulladékkal? Az atomerőművek biztonsági kérdéseivel összefüggő tapasztalataink megnyugtatóak: az atomenergetika, mint iparág, a legbiztonságosabb foglalkozási ágak közé sorolható, s ugyanez a kijelentés tehető az atomerőművek környezeti hatásait illetően is. Nem ennyire egyértelmű a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének kérdése. A hasadványokban előforduló hosszú felezési idejű radioaktív izotópok miatt a radioaktív hulladékok mintegy 600 éves tárolására kell felkészülni. A fejtehetőleg legnagyobb baleset következményeire Farmer angol fizikus végzett becsléseket. Feltételezte, hogy a balesetet szenvedett reaktortól néhány km távolságban egy 10 ezer lakosú kisváros helyezkedik el, illetve a reaktor 50 km-es környezetében egymillió ember éj. Amennyiben a reaktorból kiszabadul a hasadási termékek 10 Az 1990-es esztendőben a XXXII. évfolyamát kezdte meg a Polgári Védelem című képes, havi szakmai folyóirat. Az elmúlt három évtizedben ez a lap jól szolgálta a polgári védelmi szervezetet. Részt vett a polgári védelmi szakpropaganda terjesztésében, színvonalas szakmódszertani írásai pedig eddig is nagy segítséget nyújtottak a különböző szintű parancsnoki gárda felkészítéséhez. A megjelentetett elvi jellegű írások pedig biztosították a területen dolgozók és a volt PVOP, illetve az utóbbi időszakban a Polgári Védelmi Főnökség között az "egy nyelven" beszélést. Más szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a polgári védelem legfelsőbb vezetése a lap hasábjain keresztül tudta érvényesíteni a központi akaratot, a központi irányelvek elterjesztését, azoknak a helyes értelmezését. Mindezen feladatok megoldásában a polgári védelem különböző szakalegységeinek felkészítésében - úgy is, mint kiképzési segédeszköz-jelentős szerepet vállalt magára a Polgári Védelem című képes havi folyóirat. A jelenlegi időszak célkitűzései azonban az eddigiektől eltérő, másfajta követelményeket támasztanak a polgári védelem szervezete elé, s a lap mint e humanitárius szervezet félhivatalos szócsöve, természetesen tartalmi összetételében is igyekszik követni ezt a változást. A változás igényét több tény is magyarázza. Ezek között alapvető változás, hogy a polgári védelem szervezetei eleget tettek az eddigi elvárásoknak. Döntő többségében megfelelően képesek használni a különböző védőszázaléka, a következőkre lehet számítani: a. / A következő 20 évben háromezer ember hal meg pajzsmirigy rákos megbetegedésben. b. / A következő 20 évben háromszáz lakos leukémiában, tüdőrákban vagy más daganatos megbetegedésben hal meg. c. / A reaktor mi ntegy 20 km-es körzetét egy évre teljesen ki kell üríteni. d. / A reaktor 200 km-es körzetében évekig ellenőrizni kell a mezőgazdasági termékek radioaktivitását. Ekkora kockázatot egyetlen állam sem vállalhat, azonban a magasfokú biztonságvédelem miatt egy baleset bekövetkezésének valószínűsége 100 ezer -100 millió évenként egy eset. Lényegében hasonló következtetésekre jutott Rassmussen is. Az USA- ban alapos vizsgálat tárgyává tették az atomerőművek alkalmazásának kockázatát, amelynek eredményeként megszületett egy közel 3000 oldalas összeállítás, mely Rassmussen-jelentés néven ismert. Ennek alapján elmondható, hogy száz atomerőmű együttes hatásának kockázata az USA népességére kb. század része bármely más civilizációs ártalomhoz viszonyítva. Ha a természeti katasztrófákat tekintjük az öszszehasonlítás alapjának, akkor a következőképpen fogalmazhatunk: annak valószínűsége, hogy valaki az USA-ban száz atomerőmű együttes hatásainak következtében haljon meg, nem nagyobb, mint hogy az illetőt a világűrből a földre hulló meteor üti agyon. Az atomerőmű balesetek vizsgálatainál azonban kiderült, hogy ez a valószínűségi érték csak a technikára vonatkozik, tehát az emberi tényezőt nem veszi figyelembe. Az eddig történt atomerőmű baleseteket kizáróeszközöket, a beosztottak ismerik a műszerek kezelését, használatát. A jelen időszak szerencsésen enyhülő nemzetközi légkörében alegységeink felkészítésénél a háborús körülmények között végzendő munkáról egyre inkább áttevődik a hangsúly a béke körülményei között előfordulható civilizációs katasztrófák közepette történő mentő-mentesítő munkák területére. Ezért a felkészítés során a jövőben a nukleáris háború következményeinek felszámolása helyett a földrengések, ipari katasztrófák, tömeges balesetek, a tűzvészek, árvizek során végrehajtandó feladatok, a környezetvédelem, a tiszta környezet biztosítását szolgáló teendők kerülnek előtérbe. E feladatok sikeres megoldását olyan szervezeti változások is segítik, mint a Minisztertanács 1989. november 30-i ülésén hozott döntés, melynek értelmében meg kell kezdeni a polgári védelmi szerveknek a Belügyminisztérium hatáskörébe való átadását. Tiszta levegő, szennyeződésmentes élelmiszer és víz. Ez a hármas alapkövetelménye az élet, létünk megőrzésének. Tulajdonképpen ezt az összefüggést kívánjuk kifejezni abban a döntésben is, hogy 1990. márciusától lapunk, a Polgári Védelem, LÉTÜNK címmel jelenik meg. Félreértés ne essék. Nem szűnt meg a Polgári Védelem és nem új lapként lép az olvasók elé a LÉTÜNK. Ez a tény kifejeződik abban a realitásban is, hogy márciusban nem I. évfolyam 1. számmal, hanem XXXII. évfolyam 3. számmal jelöltük a LÉTÜNK soronkövetkező megjelenését. De lag az ember hibás beavatkozása okozta, amelyet valószínűsíteni nem lehet. A lakosság bárminemű többletsugárzásának felderítése, illetve az alapszint rögzítése érdekében, a KFKI által kifejlesztett Tungsram gyártotta PILLE-E típusú termolumineszcens dózismérővel végeztük a méréseket. A dózismérő rendszer megfelelő érzékenységgel rendelkezik a környezeti és személyi sugárellenőrzésnél szükséges kis dózisok méréséhez és baleseti dozimetriai, valamint diagnosztikai célokra is használható, mivel mérési tartománya hét nagyságrendű. Szigorú tesztelések bizonyították a rendszer használhatóságát nehéz környezeti és kezelési körülmények között is, többek között az űrhajókon is. Mérési eredmények: A méréseket 1989.11.15. - 1990.01.15. között végeztük. L Épületen belül: 0,16 - 0,18 mGy/2 hónap 2. Szabadban: 0,07 - 0,08 mGy/2 hónap 3. Személynél: átl. 0,17 mGy/2 hónap Ha ezeket az értékeket éves viszonylatra növeljük, akkor egy személy sugárterhelése Jász- Nagykun-Szolnok megyében 1,02 mSv gamma és röntgen sugárzásra vonatkoztatva. Ez az érték azonban nem ad pontos információt, mert csak 2 hónapra vonatkozik és többek között a belső Alfa sugárterhelést nem mutatja. Ha ezeket a nem mért értékeket az egyéb mérések alapján hozzáadjuk a mérési eredményünkhöz, akkor kb. megkapjuk azt a 2,5 mSv/év sugárterhelést, amely az emberiséget éri mindennemű természetes és mesterséges eredetű forrásból átlagosan a Földön. egyértelművé teszi a valóságot, a fejléc címszava is, amely kimondja: "A polgári védelem lapja". Mit jelöl akkor hát az új cím? Ha röviden kívánnám összefoglalni a kérdést, akkor így válaszolhatnék: a tartalom bővítését, gazdagodását. Mindezt persze érdemes részletesebben is elmondani. A lap egységét két nagy szervezeti egység teremti meg. Ennek egyik része számít minden olyan olvasó érdeklődésére, aki szívesen olvas tanulságos környezetvédelmi riportokat, aki kt váncsi a katonapolitika aktuális tennivalóira, akit izgatnak életünk, létünk napi kérdései, s az azokra adható írásos, képes válaszok sokszínűsége, aki szeret vetélkedni, s nyertesként értékes díjakban részesülni. A lap másik szerkezeti, illetve tartalmi része azokra az olvasókra számít, akik a polgári védelem különböző szakalegységeiben, önvédelmi szervezeteiben látnak el akár más-más jellegű - parancsnoki, akár beosztotti feladatokat. Mindenki közlekedik címszó alatt az OKBT olyan közlekedési fejtörőjét tesszük közzé, amelynek a helyes megfejtői között minden lapszámban 3 db háromezer forintos betétkönyvet sorsolunk ki. A 24 oldalas, közérdeklődésre számító lapon belül plusz 8 oldalas terjedelemben polgári védelmi szakmódszertani segédletet közlünk olyan füzetszerű megjelenésben, amelyben kifejezetten szakmai, módszertani, tapasztalatcsere jellegű írásokat teszünk közzé. Csömör László Létünk = Polgári Védelem Polgári uédelem
