Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-06 / 75. szám

1990. ÁPRILIS 6. Néplap 3 Két nap a Munkaerő Szolgálati Iroda közvetítőjében Munka nélkül Emberek és esetek Két pici helyiség egyikében szorongunk mi négyen az egyik oldalon, a túloldalon pedig ki félénken, ki magabiztosan, ki igaza tudatában, ki bizonytalanul, ki válogatva, ki kérve, ki örömmel véve minden javaslatot, ki elutasítva mindent - egyszóval az ügyfél. A MESZI jászberényi irodájának képe ezzel együtt is nyugalmat áraszt. Köszönhető ez mindenekelőtt Kelemen Sándoménak, az iroda köz­vetítőjének, akinek segítőkészsége hallatán a "szolnokiak”, a MESZI pszichológusa, Pauliny Józsefné, dr. Balló Ilona, az asszisztense Örkényi Magdolna és az újságíró sem zavaró tényező. Pedig a történeteket hallva igencsak az lehetne, hiszen itt nem mindennapi sorsok vonulnak fel az újságíró számára pillanatképként, olyan idő­szakban, amikor ezek a pillanatok állóképekké, vagy egy hosszú filmszalag részeivé válhatnak. Attól függően, hogy az egyes ember szempontjából nézzük, vagy a sokaság sorsa áll össze egyetlen folyammá. Mert sajnos ilyen korban élünk. Az egyes ember esete mindig magában hordozza a tipikust, a tipikus pedig feladatot jelent, amit meg kell oldani, ezért is ültünk be először az említett jászberé­nyi, majd egy hétre rá a szolnoki iroda egy-egy közvetítő helyiségé­be. Igazság kemény kézzel Mátyás emlékezete Sok embernek nem itt a helye Az első ügyfél Jászberényben akivel találkoztunk, húsboltot sze­retne nyitni, ehhez neki újrakezdé­si kölcsön kellene. A fiatal­embernek van munkája, s ha vélet­lenül nem is lenne, az iroda ki tudja közvetíteni más munkára, így neki a kölcsön nem jár. A megoldás: végig kell járni a jogszabályban előírt utat, ami minimum egy hó­nap, de inkább több. A közvetítő pontosan tudja, hogy el kellene utasítania, hiszen neki a bankban, az OTP-nél volna a helye, mégsem teszi. Megpróbál segíteni, elma­gyarázza mit kell tenni. A kedvező kölcsönfelvétel lehetősége a fiatal­embert nyilvánvalóan a legköze­lebbi viszontlátásra inspirálja, nö­velve az úgyis magától növekvő sort az iroda előtt. A következő kopogtató egy fiatalasszony. Magabiztos, hiszen szakmája gyógyszertári asszisztens. A kör­nyéken ilyen munkahelyet felaján­lani nem tudnak. Hogy mégis mire ez a magabiztosság? Ő újrakezdési kölcsönt szeretne, amit meg is fog kapni, hiszen szakmája erre a "biz­tosíték". Az eddigiekhez Kele­menné fűz kommentárt. Az embe­rek nagy részének itt Jászberény­ben nem ide kellene jönni - kezdi. Sokan eleve kijelentik: semmit se ajánljanak, úgy sem vállalják el, nekik csak papír kell, mert "újra­kezdésit" akarnak. Ők mindenféle kifogást kitalálnak, bármit is ajánl a munkáltató. A bank vállalkozók­nak nyújtandó, magas kamatozású kölcsöne és az újrakezdési kölcsön között kellene valamit kitalálni. A 400 ezer egyébként is kevés. Aki­nek van alaptőkéje, annak elég, de a nulláról indulóknak szinte semmi reménye nincs. Sokan nem is tud­ják mire vállalkozzanak, itt kémek tanácsot, ami nyilvánvalóan nem megy. További gond lehet - amit ma még nem is tudunk felmérni -, hogy mi lesz egy év után azokkal, akiknek lejár a munkanélküli se­gély, majd újabb egy év után a munkanélküli járadék. Nekik újabb egy évet kellene végigdol­gozniuk, hogy elölről kezdhesse­nek mindent. De mi van, ha nem sikerül? Canossa-járás A táppénzen lévő fiatalemberrel az iroda újfent nem tud mit kezde­ni. A táppénzzel gond van, talán az egyszeri tanácsi segély lehet a megoldás. Zavaros a helyzet, a pa­pírokkal is baj lehet. Sokáig kelle­ne faggatni - igazi pszichikai eset -, de sokan vannak, nincs rá idő. Lyukak vannak a szociális hálón, ez itt a tragédia - jegyzi meg Kele­menné. A következő fiatalemberrel való beszélgetésbe mi is bekapcsoló­dunk. Neki tanács kellene először is, azután pedig vállalkozói köl­csön. A feleségének szeretett volna az újrakezdési kölcsönhöz igazo­lást kapni, aki butikba akar beszáll­ni. Állása, s ráadásul 10 ezer forint körüli jövedelme van. Ezt feladni nagy rizikó, ebben sikerült meg­győznünk, a bankkölcsön pedig túl drága. Az esete mégsem ilyen egy­szerű - kapcsolódik be a beszélge­tésbe újfent Kelemenné, miután a fiatalember eltávozott. A fiatal­­asszony a férj segítségével jó vál­lalkozó lenne, ráadásul a MESZI kiközvetíthetne helyére egy mun­kanélkülit. Tehát a kölcsön meg­ítélésével mindenki jól járna. De ez tisztán nem megy, nekünk csak a dilemma marad. Ilyen eset­tel még aznap többel is találkoz­tunk. Sok embert canossa-járásra kényszerítünk, a munkaadók ért­hetően nem szeretik, ha valaki "fal­ból" megy csak hozzájuk, a ME­SZI is plusz munkára kényszerül. Kinek jó ez? A kiendeltség vezetőjével, Ba­cher Konrádnéval való beszélge­téssel zárjuk a jászberényi utat. A helyzetünk szemmel láthatóan nem könnyű - kezdi mondandóját -. Keressük az ideális közvetítőket, akiknél a türelem a leegalapvetőbb követelmény, hiszen aki ide jön, annak sokkal rosszabb a sorsa. Itt Jászberényben még csak kezdőd­nek a problémák. Pest közel van, a jászok konokok, csak az utolsó pil­lanatban jönnek ide. Ugyan van közgazdász, nyelvtanár, óvónő, té­­esz-elnök ügyfelünk is, de nálunk a legkevesebb a segélyes a megyé­ben. Nekünk mindig nagy sikerél­mény, ha sikerült valakit kiközve­títeni. A rendeletek nem mindig segítik a munkát. Ezek csak annyit érnek, amennyit be lehet tartani be­lőlük. Nekünk mindig az egyes embert kell nézni - fejezte be a gondolatot Bachemé. Szolnokon a gép is segít Szolnokon, mint azt Lőrincz Leó csoportvezetőtől megtudtuk, négy szobában azonos időben folyik közvetítés, számítógép segítségé­vel. A számítógép minden válto­zást rögzít. A helyzet óráról órára változik. Egy-egy módosítást a gépbe három másodperc alatt be lehet táplálni. Ekkora ügyfélforga­lom mellett ez nem is megy más­képpen. Általában száz felett van a forgalom, de szerdánként, amikor egésznapos az ügyelet, 180-250 fő fordul meg az irodában. A munkanélküli segélyen lévők­nek havonta egyszer kötelező a be­jelentkezés, de többnyire kétszer is be kell jönni. Nekik napi összege­ket határoznak meg a két jelentke­zés közötti időszakra. A családi pótlékot szintén itt intézik. A fen­tiek tisztázása után megyünk Ba­­ricza Imréné közvetítőhöz, hogy miként Jászberényben is, keressük az egyesben az általánost. A köz­vetítő irodában most nem volt "szerencsénk" Tipikus esetnek a munkanélküliséget tekinthettük, okai ahány, szinte annyiféle. A be­tontechnológus szakmában példá­ul a megyében csak egy-két helyen lehet elhelyezkedni. így az az üzemmérnök, aki ilyen helyet ke­res, bizony nagy gondban van. Az elvált fiatalasszony érthetően ide­ges. Gondnoki munkát szeretne végezni gimnáziumi érettségivel, de legtöbb helyen az ilyen munká­ra nyugdíjast vesznek fel, mert ne­kik kevesebbet kell fizetni. Fod­rászként sem tud elhelyezkedni, mert mint mondja, sok a maszek, keveset lehet keresni. Újoncként pedig egyébként sem tud beférni ebbe a szakmába. A gyereket vi­szont most kell eltartania, így tan­folyamra sem tud járni. így is több a kiadás mint a bevétel. A családi pótlékot január helyett például februárban kapta meg. A gyerek­­tartási díj csak 1000 forint. Érthe­tően elkeseredett, ezzel együtt is úgy tűnik az irodával való együtt­működése nem felhőtlen. Ez nehe­zíti a dolgot. Van aki nem érti Törökszentmiklósról egy keres­kedelmi szakmával rendelkező munkanélküli fiatalasszony érke­zett. Véleménye szerint szókimon­dása miatt került ilyen helyzetbe, s ez ma még sokakat zavar. Gyere­két egyedül neveli, ez is hátráltató tényező az elhelyezkedésben. Most a gyerek tartósan beteg, így nem tud munkát vállalni, igaz így nem is kötelezhető erre. Addig a munkanélküli segélyből él. A kö­vetkező, szintén fiatalasszony már nyugodtabb. Ugyan munkanélküli segélyt kap, de vállalkozott és az első hat hónapban a vállalkozás beindulásáig a MESZI fizeti a se­gélyt. Ez hasznos információ lehet másoknak is. Az ezután soron kö­vetkező fiatalember már nem ilyen nyugodt. Egészségügyi okok miatt szakmáját nem gyakorolhatja, ne­héz fizikai munkát nem végezhet, így gyakorlatilag szakmával szak­képzetlennek számít. Minden bi­zonytalan körülötte. O is azok kö­zé tartozik, akivel előzetesen be­szélgetni kellene, tanácsokkal se­gíteni. Most még erre nem igazán tud vállalkozni a MESZI. Az utol­só egy középkorú hölgy Tiszaföld­­várról, még nem igazán fogja fel a körülötte történteket. Nem is gon­dolta, hogy ide kerülhet, most is bízik a bizonytalanban, pedig nincs jó helyzetben. A környéken segédmunka nincs, otthon három gyerek kér enni, öt éve építettek, a törlesztés sok, s így egy fizetés kevés. Mi lesz vele? Mi lesz ve­lük? A szolnoki helyzet további vizs­gálódást is szükségessé tesz. Itt csak annyit említünk még meg, hogy a kialakulatlanság bizony meglátszik az itteniek tevékenysé­gén. Kevés a profi munkaközvetí­tő, ilyen végzettségű ember gya­korlatilag nincs. A számítógép ma még megbízhatatlan, emiatt még mindig sok a papírmunka. A köz­vetítőknek sok kilométert kell emiatt megtenniük nap mint nap és ez zavarja az ügymenetet. Összes­ségében is kevesen vannak, a he­lyiségek száma is kevés. Csak bíz­ni lehet abban, hogy pozitív irány­ban változik minden. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik. Tapasz­talataink szerint az itt dolgozók mindent megtesznek az előrelépés érdekében. Füle István 500 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án halt meg Bécsben a talán leg­ismertebb magyar uralkodó, Hu­nyadi Mátyás. Á törökverő Hunya­di János kormányzó és Szilágyi Er­zsébet fia 1443-ban Kolozsvárott született. Apja még 1456-ban, nán­dorfehérvári győzelme után el­hunyt, bátyját, Lászlót 1457-ben V. László király kivégeztette, a 14 éves Mátyást fogságra vetette. A király halála után 1458. január 24- én a magyar országgyűlés királlyá választotta az akkor prágai fogsá­gában tartózkodó 15 éves Mátyást, az ország legnagyobb birtokosát. E gazdagság és apja híre egyaránt hozzájárult megválasztásához. Az új király előtt szinte megold­hatatlan feladatok álltak. Az Albert király /1438-1439/ halála utáni belső harcokban felbomlott a rend, a királyi birtokok nagy része ma­gánkézre került, külső és belső el­lenség is veszélyeztette az orszá­got. A Szent Koronát, Sopron vá­rosát, több nyugat-magyarországi várat Albert özvegye annak idején elzálogosította III. Frigyes csá­szárnak, aki V. László rokonaként igényt tartott a trónra is. A Felvi­dék nagy részén cseh huszita zsol­dosok tartották kezükben a hatal­mat, és nem ismerték el Mátyás királyságát. Időközben a törökök kiheverték a nándorfehérvári csa­tavesztést, és újra folytatni akarták északi hódításaikat. A huszita és a török veszély szá­mos nagyhatalmú magyar urat a királyi politika támogatására kész­tetett. Mátyás mellett foglalt állást a pápa és a magyar püspöki kar is. így lassan sikerült helyreállítani a rendet és a királyi hatalmat. Má­tyás 1459-ben leverte azokat a nagybirtokosokat, akik vele szem­ben III. Frigyes császárt választot­ták meg. Hosszas harcok után 1462-ben kiegyezett Jan Giskrá­­val, a felvidéki cseh zsoldosok ve­zetőjével is. A belső rendcsinálás miatt nem tudta megakadályozni a török bal­káni térnyerését. 1459-ben II. Mehmed szultán Szerbiát, 1463- ban Boszniát foglalta el. Mátyás azonban - a török főerő elvonulása után - 1463 őszén vissza tudta fog­lalni Bosznia északi részét, és az ottani várakat. Mátyás pontosan látta, hogy Magyarország katonai ereje arra alkalmatlan, hogy a szul­táni főerővel hosszabb ideig szem­be tudjon szállni /II. Mehmed évi bevétele több mint kétszerese volt a Mátyás alatt megnövelt magyar királyi jövedelmeknek/, ezért csak ritkán vezetett törökellenes hadjá­ratokat. Fő célja az egyes végvárak védelme volt. Mátyás állította fel ugyanis azt a magyar végvárrend­szert, amely Mohácsig megvédte az országot. Visszaszerezte a Szent Koronát és Sopront is a császártól. Igaz, ennek fejében el kellett ismernie a Habsburgok örökösödési jogát. Ez viszont lehetővé tette, hogy 1464- ben megkoronáztassa magát, és ez­zel megerősítse legitimitását. A koronázás után kormányzati refor­mokat léptetett életbe, szabályozta a kancelláriák és bíróságok műkö­dését, és ami még fontosabb, egy­séges pénzügy igazgatási szerveze­tet hozott létre, ami megakadá­lyozta a királyi bevételek szétfor­­gácsolódását. Bevételei alapját az 1458 óta - a külső és belső veszé­lyek elhárítására - az ország­­gyűlések által rendszeresen meg­szavazott rendkívüli, gyakran évente kétszer is beszedett adó ké­pezte. Ez a jobbágyságot sújtotta: egy jobbágy gazdaság /"porta"/ egy aranyforint adót fizetett, ami öt­szöröse volt a rendes adónak. /Egy ökör két forintba került./ A pénzügy igazgatási reform és a magas adó lehetővé tette egy állan­dó hadsereg felállítását, amit vi­szont foglalkoztatni kellett. A pápa és a császár kérésére 1468-ban há­borút indított a huszita cseh király, Podjebrád György ellen. Elfoglal­ta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, sőt a cseh királyi cí­met is felvette. A cseh háborút vé­gül az 1479-ben ratifikált olmützi béke zárta le. Mátyás megtartotta hódításait és a cseh királyi címet. A császárral is megromlott a vi­szony. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, majd egész Alsó-Ausztri­­át, és felvette az osztrák hercegi címet. Ezzel - kisebb területen - létrejött a későbbi osztrák-magyar monarchia előképe, de magyar ve­zetéssel. Mátyás hatalmának kiter­jesztésével - feltehetően - a török­kel szemben esélyesebben ellen­állható államra is gondolt. A magyar király azonban nem csupán katonai babérokra áhíto­zott, hanem jelentős kulturális központot hozott létre Magyaror­szágon. Az olasz humanizmus és a reneszánsz Közép-Európában elő­ször Mátyás udvarában vert gyö­keret. Egykori nevelője, majd fő­kancellárja, Vitéz János érsek kö­rül is humanista kör alakult. Vitéz unokaöccse volt Janus Pannonius pécsi püspök - különben királyi főkincstartó, szlavón bán, stb. -, a XV. század legnagyobb latin nyel­vű humanista költője. Udvarának dolgozott a természettudós Regio­montanus. Létrehozott továbbá a király a budai várban egy csodála­tosan festett, kéziratokból álló nagy könyvtárt /Bibliotheca Cor­­viniana/. 1467-ben egyetem nyílik Pozsonyban. A király építkezései - főként Budán és Visegrádon - részben reneszánsz jellegűek. Joggal tartották kortársai Má­tyást az akkori Európa egyik leg­nagyobb uralkodójának. /Az egy­korú francia diplomata, Philippe de Commynes XI. Lajos francia, IV. Edward angol, Mátyás magyar királyt és II. Mehmed szultánt so­rolta közéjük./ 1458-tól 1490-ig tartó uralkodá­sa országunk fényes korszaka volt. A kemény kezű. igazságos király alakja versekben, legendákban, a nép emlékezetében is tovább élt. Haditettei, a központi hatalmat megszilárdító ereje, és kultúra­teremtő cselekedetei történelmünk legnagyobbjai közé emelik. Dr. Kubinyi András Temetői barbarizmus A napokban kétségbeesett telefont kaptam. A szolnoki katolikus temető egyik vezetője beszélt a vonal végén és kért bennünket, hogy ugyan men­jünk már ki hozzájuk, s nézzük meg mit csináltak ismeretlen emberek a sírokkal. A helyszínre érve bizony magunk is elszömyedtünk, amikor meglát­tuk az összerombolt sírokat, a ledöntött sírköveket, a majdhogynem porrá zúzott emlékműveket. Egyik napról a másikra ismét négy-öt síremlék feküdt a földön - meggyalázva. Sajnos nem egyedi esetekről van szó. Nem tudom kik - egyáltalán emberek-e? - azok akik primitívségük kézjegyét ilymódon hagyták az örök nyugvóhelyeken. Fölvetődik a kérdés: tu­dunk-e tenni valamit ellenük? Keveset, vagy ép­pen semmit - mondták a temető dolgozói, mert aligha állíthat őrséget az egyház, a rendőrség, a lakosság a sírok mellé. A primitívséget, a fékezhe­tetlen indulatokat, a rombolási vágyat kellene ki­cserélni, lecsillapítani, megszelídíteni, eltüntetni. Csak az a kérdés, hogy hogyan? Mindenesetre az biztos, hogy ezek a naponta ismétlődő esetek az egyéni és társadalmi nyavalyák talán túlságosan is bőséges példatárát mutatják. Fotós kolléganőm beszélgetésünk közben sűrűn kattogtatta masináját; A fényképezőgép pedig mint tudjuk, objektív, nem szépít, hisz képtelen mást megörökíteni, mint a valóságot. Az pedig ilyen. Ezek a képek - mi úgy hisszük - arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, amit elhárítani vagy megelőzni ugyan majdhogynem megoldha­tatlan feladat, ám mégis sürgető kötelességünk... lenne.-n-Fotó: Korényi Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom