Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-05 / 74. szám

4 Néplap 1990. ÁPRILIS 5. A szerkesztőség postájából Válasz egy nyílt levélre A kamatadó eltörlése nem visszamenőleges A már tövényellenessé nyilvánított kamatadó ügyében rend­szeresen tájékoztattuk olvasóinkat, ám a megsemmisítés idő­pontja nem mindenki előtt ismeretes, ezért visszatérünk rá. Az Alkotmánybíróság április 2-i ülésén megerősítette azt a döntését, hogy a kamatadóra vonatkozó jogszabály akkor veszíti hatályát, ha az alkotmánysértést megállapító határozat a Magyar Közlönyben megjelenik - várhatóan még ebben a hónapban. Az Alkotmánybíróság döntése sajnos nem visszamenőleges, tehát azok, akik az elmúlt hónapokban befizették a hiteladót, nem kaphatják vissza a pénzüket, akik pedig hátralékban vannak, azoktól az adóhatóság törvényesen behajtja. v______________________________y Néhány gondolat a gondatlanságról Héja Máté besenyszögi olva­sónk levelét Meggondolatlanul vegyszereztek a csatornán cím­mel adtuk közre március 29-én. Szóvá tette, hogy a besenyszögi, jászladányi és jászkiséri határ­ban lévő, kettős hasznosítású belvízcsatornán - a vízi növé­nyek kipusztítása céljából - mint­egy 30 kilométeren vegyszere­­zett március 15-20-a között a Köti-Kövizig. Abban az idő­szakban, amikor a tsz-ek, gazda­ságok már készültek az öntözés­re. Észrevételére Pálhidy Csaba, a TRV műszaki-gazdasági ta­nácsadója és Varjú Lajos, a Kö­ti-Kövizig szakaszmémöke - együttes aláírással - a következő­ket válaszolta. A vegyszeres kezelést - a biz­tonságos vízellátás feltételeinek érdekében - az alacsony hatásfo­kú, de tetemes költséggel járó mechanikai hínárírtás helyett al­kalmaztuk. A Hollandiában gyártott és kikisérletezett vegy­szer használata a halastavak, jó­léti vízfelületek és csatornák úszó, gyökeres vízinövényei el­len engedélyezett; hatását a me­der anyagát alkotó talajba felszí­vódva fejti ki, optimális alkalma­zási időszaka: március-április. Mellékhatásait vizsgálva, meg­felelt a szigorú nyugat-európai követelményeknek, tehát nem vegyi fegyverről van szó. A mű­veletet erre specializálódott vál­lalkozóval végeztettük, aki ren­delkezik a biztonságos és pontos kijuttatáshoz szükséges felszere­léssel. Vegyszerezés előtt kikér-Döntő helyzetben Embert próbáló, idegfeszítő napokat élünk most át a második forduló előtt - választók, válasz­tottak egyaránt. Senkinek sem könnyebb, mert a bizalom, s rajta keresztül sorsunk jobbra fordulá­sa a tét. Ezért minden szavazó jól fontolja meg, kire adja a voksát, kitől várhatja a boldogabb jövő megteremtését. Gyengülőben az idősek egészsége, ezért mégin­­kább rászorulnak a támogatásra, de az erejük teljében lévő fiata­lok is tönkremennek, ha család­juk eltartásáért, megélhetésükért éjjel-nappal dolgozniuk kell. Mi­hamarább el kell jutnunk oda, Elsőnek rontott az égő házba tűk a Köjál, az Állategészség­ügyi Állomás, a Víz- és Csator­namű Vállalat, a MÉM-NAÁ vé­leményét. Az előkészítő fázisban megtekintettük a vízszolgáltató vállalatnál a szolgáltatási szerző­dések adatait, melyben a vízigé­nyek április 15-től kezdődően szerepeltek, így a vegyszerezés időpontjától számítandó várako­zási idő betarthatónak látszott. Az érintett mezőgazdasági üze­meket értesítettük, majd a vegy­szerezés után vízmintát vettünk, analizáltatok, és semmilyen ká­ros hatás nem volt kimutatható. A Palotási Állami Gazdaság ön­tözési igénye a nem vegyszere­­zett csatornaszakaszból kielégít­hető volt, erről az olvasói levél írójával - mint a vízszolgáltató dolgozójával - személyesen tár­gyaltunk. A vegyszerezett csa­tornákban a vizet visszatartottuk, nem szennyeztük a befogadót, és leürítésére csak előzetes vízvizs­gálat után, vegyszermaradvány­­tól mentesen kerülhet sor! Átöb­­lítésre a vegyszer hatásmecha­nizmusa miatt nincs szükség. Ezek után fenntartható-e a körül­tekintés, a gondosság hiányának vádja? Héja Máté, aki munkakö­re révén tudott az előkészítő fá­zisokról, tennivalókról, miért nem előre aggódott? Végezetül megjegyezzük, hogy nem csak a kritizált eset­ben, hanem minden más vízszol­gáltatási ügyben a TRV és a Kö­ti-Kövizig együttműködik, a szükséges egyeztetéseket elvég­zi. hogy a kötelező munkaidőben nyújtott teljesítmény alapján tudjanak megélni az emberek, jusson idő a gyerekekre, az együttlétre, a pihenésre, és nem utolsó sorban a szellemi táplá­lékra is. Sajnos a kenyérkereset mellett már alig jut idő az olva­sásra, nincs pénzünk könyvre, kulturált szórakozásra, a család­dal együtt töltött hétvégi kikap­csolódásra. Az élre kerülő "hatalomtól" a kulturált emberhez méltó életfel­tételek megteremtését várjuk - ír­ta többek között Molnár Ferenc - né szolnoki olvasónk. A Törökszentmiklósi Városi Tanács vezetése március 11-én vette kézhez a Szabad Demokra­ták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Vál­lalkozók Pártja nevében megfo­galmazott nyílt levelet, mely a Néplapban március 14-én jelent meg. Válaszunk a következő. 1. Az eltelt 10 év alatt - lakos­sági önerővel - városunk minden pontján létesült valamilyen köz­mű. 1980-tól 10,9 km ivóvízhá­lózat épült meg, ami 41 utcát érintett. A lakosság 986/m fo­rinttal, a tanács pedig 4492/m fo­rinttal járult hozzá. Szennyvíz­csatornát 1983-ban 370 fm-en, - két utcában - 1987-ben 410 fm­­en - egy utcát érintett - létesítet­tünk 650/m forint értékben. Csa­tornamű társulati beruházásban 17,7 km gravitációs vezeték épül meg 1992-ig (4000 m3/nap ka­pacitású szennyvíztisztítóval együtt). Ehhez a lakosság 2000- ig 30 millióval, a városi tanács 95.475/m forinttal járul hozzá. Az önerős gázépítési program 1983-ban került előtérbe, és 1989-ig 39,8 km hálózat épült meg mintegy 70 utcában, a társu­latok által befizetett összeg 25,5 millió forint volt. Az intézmé­nyek helyett nyújtott támogatá­sunk 780/m forint volt. Az első úttársulatok 1983-ban jöttek létre, és 1989-ig 31,2 km útalap épült meg - 37 utcában. A lakosság hozzájárulása 1,7 mil­lió forint volt. Áz ez évi beterve­zett lefedésen kívül 4,2 km út­alap-lezárást nem tudta eddig a tanács biztosítani. Ebből 1,5 km, ahol a csatornaépítés még hátra van. Az útalapok lefedésére 17,006/m forintot fordítottunk. Miután a közművek építése több mint nyolcezer családot érint, a befizetett összegek név, lakcím szerinti közlésére nem vállalkoz­hatunk, de név szerinti érdeklő­désre felvilágosítást adunk. 2. A "Földgép" Környezetvé­dő Szolgáltató Leányvállalat ta­valy novemberben küldte meg a kétpói hulladékkezelő komple­xum tervezett beruházási javas­latát és a hidrológiai dokumentá­cióját - abból a célból, hogy az érdeklődők megismerhessék. A tanácstestületnek e témában döntési hatásköre nincs, mert a terület közigazgatásilag nem tar­tozik hozzánk. Olyan szakem­berrel sem rendelkezünk, aki e dokumentációt érdemben el tud­ná bírálni. A kétpói hulladékke­zelő megvalósításának témáját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács VB legutóbbi ülésén tár­gyalta, és határozatában felhívta a megyei tanácselnök figyelmét: intézkedjen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­umban a folyamatban lévő vizs­gálati fázis mindenki számára megnyugtató, mielőbbi lezárásá­ra. 3. A városi közművelődési in­tézmények összevonásának ter­ve kidolgozás alatt áll, vala­mennyi érdekelt intézményben munkatársi értekezleten ismer­tettük az elképzelést, s vélemé­nyeikkel tovább finomítottuk a tervet. A könyvtár dolgozói ki­vételével támogatták. A jelenlegi helyzetben az eddigiektől eltérő, új közművelődési tevékenységre van szükség, mely gazdaságo­sabban szolgálja a város lakossá­gát. A formálódó elképzelésben olyan komplex intézmény áll, mely kisebb létszámmal, a pár­huzamos tevékenységek teljes mellőzésével, a saját bevételek növelésével tudná ellátni a meg­lévő és az új feladatokat is. Az érvényes rendelet értelmében az új intézmény vezetésére két lehe­tőség van: egy független vezető koordinálja az egyes szakmai egységek, intézmények munká­ját, vagy e feladat mellett ellátja egy egység szakmai irányítását is. Mindkét megoldás esetében mellette, ellene is szóltak érvek. A vezetői állásokat csak nyilvá­nos pályázattal lehetne betölteni. A vb nem veszi le napirendről az intézmények összevonásának kérdését, de döntéséhez szüksé­gesnek tartja egy részletes - a szakmai és gazdasági célokat, azok elérésének módszereit is tartalmazó - szervezési program kidolgozását. 4. A város központjában álló Lenin-szobor levétele ügyében - az Önök levelét megelőzően - megkezdtük a nyilvános előké­szítő tárgyalások szervezését. A városban műküdő vállalatok és költségvetési intézmények veze­tőivel március 11 -én, a pártok képviselőivel pedig 12-én tartot­tunk megbeszélést. Az utóbbin részünkről egyértelmű nyilatko­zat hangzott el arról, hogy a szobrot március 25-e előtt leve­tetjük. Indítványoztuk, hogy ad­dig a szobor környezetében in­zultust kiváltó eseményeket a pártok ne szervezzenek. A jelen­lévők közül senki nem mondott ellent. A szobrot március 20-án szállították el, az MDF városi szervezete március 18-án, dél­előtt a szobor környezetét gyűlés szervezésére használta fel, és a szobrot a rendezvény előtt lefed­te. Ez a megnyilvánulás nem a békés átmenetet szolgálta. 5. A lakbérövezet létrehozását és ennek kapcsán a lakbérek 25 százalékos növelését, illetve csökkentését az 1983. július 1-én hatályba lépett 19/1982. (X.7.) ÉVM. számú rendelet tette lehe­tővé. Lakbérövezetet a település egy-egy összefüggő, azonos jel­­lemzőjű területére (pl. városköz­pont, zöldövezet) a vb hozhatott létre. Tekintettel arra, hogy a ta­nácsi bérlakások a város nagy területén helyezkednek el, a lak­bérövezet létrehozását nem tar­tottuk indokoltnak. Miután a helyzet azóta sem változott, be­vezetése ma sem indokolt. Az alacsony összegű nyugdíjjal ren­delkezők és azok, akik a munka­­képességüket 67 százalékban, vagy annál nagyobb mértékben elvesztették, 1983-ban szociális támogatásban részesültek, sőt 1988-ig a fenti körbe nem tartó­zok is kaphatnak állami hozzájá­rulást. A lakbéremelés tehát kis­nyugdíjasokat és egyéb rétege­ket nem veszélyeztetett. A febru­ár 1-i lakbéremelés ellensúlyo­zásaként a Minisztertanács ala­nyi jogon a következő esetekben rendelte el a lakbérkülönbözet megfizetését: szociális támoga­tásként a 70 éven felüliek, a munkaképességükben csökken­tek, a három vagy ennél több kiskorút nevelők, illetve ezen kí­vül azok kaphatják meg, akiknek az egy főre jutó havi nettó jöve­delmük 1990-ben a 4300 forintot nem haladja meg. Ezen kívül - egyedi elbírálás alapján - a felso­roltak körébe nem tartozók szá­mára is van lehetőség a támoga­tásra. A lakbér megállapítása a bér­beadó és a bérlő megállapodásán alapszik, figyelembe véve a la­kás állapotát, és ehhez mérten 50 százalékig adható lakbérmérsék­lés. E tényezőket a bérbeadó 1983-ban figyelembe vette, a la­kás állapotában beállott negatív változások kapcsán a lakbér mérséklésére mindenkor lehető­ség van. T örökszentmiklós Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kigyulladt Szolnokon, a Cso­konai út 42. szám alatti ház nád­­fedeles tetőszerkezete - adtuk hí­rül a sajnálatos eseményt márci­us 19-én - képpel illusztrálva. Megírtuk, hogy személyi sérülés nem történt, mert a házban lakó idős házaspárt az arra járó Lékó Ottó és Lakatos Miklós még a tűzoltók megérkezése előtt ki­mentette. Sándor Pál, aki ugyanebben a házban lakik, két szemtanúval együtt kéri, hozzuk nyilvános­ságra, hogy elsőnek Mozsár Ist­ván, a Virág presszó felszolgáló­ja rontott az égő házba, hogy ki­mentse a bent tartózkodókat. Olvasóink kérésének szívesen tettünk eleget, hiszen a fiatelem­­ber is megérdemli, hogy gyors és bátor segítségnyújtásáért a nyil­vánosság előtt köszönetét mond­junk. A tárgyalóteremből Gyereket akart kifosztani az egykori késes rabló Még akkor se válna dicsőségé­re az összehasonlítás, ha a kü­lönbséget jámbor, hétköznapi emberek értékelnék. A bűnözők szigorúan igényes táborában pe­dig egyenesen nevetséges, egy bűnöző számára arcpirító az az út, amit a korábban elkövetett rablástól a mostani rablási kísér­letig megtett. Akkor régen kést szegezett áldozata hasának, úgy fosztotta meg vagyonától, ami 350 forint és egy alig használt bicska volt. Most, egy erőtlen pofonnal követelt húsz forintot egy olyan fiúcskától, akinek lyu­kas zsebéből csak azért nem szó­ródott ki a húsz forint, mert még sose volt egyszerre ennyi pénz benne. Barta István Jászárokszállás, Gorkij telep 76. szám alatti lakos 1986 augusztusában követte el az emlékezetes rablást. Bűnlajst­romát akkor már a néhány hó­nappal korábban elkövetett ke­rékpárlopás terhelte. A 29 éves Barta számára több szempontból is emlékezetes maradt botlása. Először azért, mert rablás és lo­pás miatt a bíróság három év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, ami korábban is nagy időnek szá­mított. Kellemetlen emlék maradt azért is, mert a rablás olyan kis zsákmányt hozott, amivel egy kezdő zsebmetsző sem lett volna elégedett. A lopás sem úgy sike­rült, ahogyan eltervezte, az el­emeit kerékpártól idő előtt és ha­szon nélkül kellett megválnia. Egy dolog volt, amire szívesen emlékszik vissza, hogy a börtön­ből feltételesen - közel egy év kedvezménnyel - szabadult 1989. január 21-én. A feltételes szabadságával ne­vetségesen rosszul sáfárkodott, ugyanis két nappal a megjelölt egy év letelte előtt, újabb bűncse­lekményt követett el. Úgy kez­dődött, hogy egyik cimborája, aki éppen katonáskodott, eltávo­zást kapott. A váratlan találko­zást meg kellett ünnepelni, és hol lehetett számukra bensősége­sebb az ünnep, mint az italbolt­ban. Amikor sűrű poharazgatás után kiléptek az ivóból, észrevet­ték a szemközti parkban üldögé­lő fiúcskát. Barta, akinek elfogyott a pén­ze, de szomja nem csitult, és sze­retett volna még egy üveg sört meginni, odament a pádon ülő kisfiúhoz. Erélyesen, a régi be­tyárra emlékeztető hangon köve­telte, hogy adjon neki húsz forin­tot, és amikor a megrémült gye­rek megmondta, hogy nincs pén­ze, hogy egy fillér sincs nála, Barta kíméletlenül arcul ütötte. A Jászberényi Városi Bírósá­gon dr. Gondos Imre tanácsa ho­zott ítéletet Barta István ügyé­ben. Rablás bűntettének kísérlete miatt egy év tíz hónap börtön­­büntetésre ítélte, és elrendelte a korábban elengedett büntetésé­nek a letöltését úgy, hogy felté­teles szabadságra nem bocsájtha­­tó. Mellékbüntet ésként a bíróság Bartát három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős.- Illés -Felvételünkön Kurucz Jánosné nagyiváni olvasónkat örökítettük meg, amint háztáji kislibáit terelgeti. (Fotó: Mészáros) Legyen a pártoknak kulturális programja! A Néplap március 31 -i számá­ban "Van-e a pártoknak kulturá­lis programja?" címmel a Szol­nok Megyei Múzeumok Igazga­tósága tette közzé állásfoglalását és javaslatát. Diagnózis értékű megállapításaikkal teljességgel egyetértek. Aligha vitathatja bárki is, hogy a választási küz­delmek során a kultúra kérdései háttérbe szorultak, jóllehet csak­nem minden párt hangsúlyozta ezek fontosságát. Osztom az igazgatóság aggodalmait, mert bárkik kerülnek is a parlament­be, sürgetően foglalkozniuk kell ezzel a területtel. Tenniük kell ezt azért, mert kultúránkkal is kapcsolódunk Európához (töb­bek közt ettől is leszünk európa­iak), ugyanakkor ez az alapja nemzeti önazonosság-tudatunk­nak (ettől leszünk magyarok). A javaslatok szakmai megíté­lésére itt most nem vállalkozha­­tom. Azonban meg kell jegyez­nem, hogy magam a közoktatást és a közművelődést a kultúra olyan egységes rendszereként fogom föl, amely egymásra épül, egymástól elválaszthatatlan, gondjaik, bajaik csak közösen orvosolhatók. Ez a terápia pedig csak akkor lehet eredményes, ha azonnal megszűnnek a korábbi "művelődéspolitikai" gyakorlat olyan elemei, melyek különbsé­get tettek "alapellátás" és "nem alapellátás" között, - ráadásul az intézményeket a maradékelvű­­ség szerinti működtetésre kár­hoztatták. Kovács Libor Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom