Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-28 / 18. szám

1990. ÁPRILIS 28. Néplap 3 Magyarázat sincs, nemhogy mentség Néha a rendőr is elpirul Ebbén az ügyben a nehezedő életkörülmé­nyekre sem lehet hivatkozni Itt a tőke, hol a ... Aligha botránkoztatnánk meg az olvasót az alábbi történettel, ha egyedülálló esetről lenne szó. Sajnos azonban a bűnüldöző szervek munkájuk alkalmával egyre gyakrabban találkoznak olyan bűncselekményekkel, melynek során a napi kriminoló­giában megedzett rendőr is elpi­rul. Egyre "kedveltebb” áldozata az erőszakos bűncselekmények­nek a kiszolgáltatott időskorú; az pedig már mélyebb pszicholó­giai elemzést kíván, miért élnek fiatalkorú elkövetők olyan esz­közökkel, melyek egy jóérzésű embernél a szerelmi élet intim kategóriájába tartoznak. A dolog április 2-án délután, meglehetősen banális módon kezdődött. A 83 éves idős asz­­szony kiment a karcagi temető­be, hogy édesapja sírját kigyom­lálja. Munka közben észrevette, hogy a temetőn túl, a tóparti gát tetején három fiatalember sétál gyalogosan az északi cigányvá­ros felé. Nem foglalkozott velük, tette tovább a dolgát, ám egy-A farmergazdaságok öntöző­gépeinek és berendezéseinek be­mutatóját rendezték meg a hét közepétől Szarvason, az Öntözé­si Kutató Intézet műszaki kísér­leti telepén. A kiállításon a talaj­nedvesség-mérő műszertől a szélmotoros szivattyúig sok új­donságot vonultattak fel a hazai és külföldi cégek. A Diósgyőri Gépgyár első al­kalommal mutatta be az érdeklő­dőknek az új fejlesztésű, két- és négyütemű benzinmptoros szi­vattyúcsaládját, amely műszaki paraméterei alapján különféle csepegtető és esőztető öntözőbe­rendezések üzemeltetésére al­kalmas. A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Egyesü­lés a piacon nemrégen megjelent csepegtető és mini szórófejes ön­tözőberendezéssel kápráztatta el a szakértő közönséget. Mint azt Szabó Gyulától, a KITE öntözési ágazatának szakemberétől meg­tudtuk, á Namír és Nadir mikro­­öntözési rendszer az alacsony nyomásigényéből eredően rend­szerre csak a három fiú a háta mögött termett. Erőszakos kö­­tözködéssel kezdték: "Adjon tíz forintot, mert ha nem, akkor..." - és az idős asszony számára elké­pesztő fenyegetőzéssel álltak elő. Pénz nem volt a néninél, így a srácok beváltották a fenyegeté­süket: miközben ketten a földre szorították, a társaságból előbb az egyik, majd a másik megerő­szakolta. Ezután megfenyegették, majd rosszat sejtve a közelben ólál­kodtak tovább. A gyanújuk nem volt alaptalan, hamarosan egy kerékpáros férfi tévedt a hely­színre, aki beszédbe elegyedett az idős hölggyel. A fiúk mi más­ra gondolhattak volna, mint arra, hogy az asszony mindent kitálalt a kerékpáros megmentőnek - így hát nekiestek a férfinek, és agy­­ba-főbe verték. A karcagi rendőrkapitányság alapos munkát végzett. S. Lajos és S. László családjánál környe­zettanulmányt folytatott, de ala­posan körülnéztek Gy. Lászlóék­kívül energia- és víztakarékos. A berendezés lehetővé teszi a gya­kori és pontos vízadagolást és az első olyan öntözőrendszer, amely egyaránt alkalmazható nagyüzemben, valamint hobbi­kertekben. A mikro-öntözőbe­­rendezéssel négyzetméterenként 6 és 22 forint közötti beruházási költséggel meg'oldható a gyü­mölcs- és kertészeti kultúrák mellett a fóliasátrak és üveghá­zak csapadékpótlása is. A kijut­tatott vízmennyiség változtatá­sára széles tartományban adnak lehetőséget a különböző méretű fúvókák. A rendszer műanyag fővezetékekből, szerelvények­ből, szűrőberendezésekből, va­lamint csepegtetőtestekből és miniszórófejekből állítható ösz­­sze, amelyhez csatlakoztathatók műtrágyaadagoló' egységek is, így a tápanyag-visszapótlás az öntözéssel együtt történhet. A bemutatón az a szélhajtású szivattyú keltette az igazi feltű­nést, amelyet a DATE Környe­zet- és Vízgazdálkodási Karának tanárai fejlesztettek ki. Dr.Patay nál is. Kiderült, hogy a két test­vér olyan családból származik, ahol a tíz gyermekből hat még mindig keresőképtelen fiatal ko­ra miatt, így a jövedelmük csu­pán a havi 18 ezer forintnyi csa­ládi pótlék. A nagykorúak közül kettő már volt büntetve betöré­sért, lopásért, garázdaságért, ami pedig a fenti bűncselekményben érintett fiúk iskolai jellemzését illeti, arról jobb nem beszélni. Mindketten mind külsejükben, mind pedig szellemiekben az alaposan elhanyagoltak kategó­riájába tartoznak. Ezen a napon a trió egy üveg bort vásárolt, amit kólával eliszogattak a teme­tőben, ettől lettek ilyen fenemód erősek. Most ketten a szolnoki rendőr­­főkapitányság fogdájának lakói, a harmadik résztvevő, Gy. Lász­ló ellen fiatal kora miatt nem le­het eljárást indítani. A bűnüldöző szervek munkája napról napra nehezebbé válik, a megyeszékhelyen például az el­múlt egy év során megduplázó­dott a bűncselekmények száma. Ezt a szociológusok a nehezedő életkörülményekkel magyaráz­zák. De vajon mi okozott ily szörnyű torzulást a serdülő ifjú lelkekben? Vörös Miklós István főiskolai tanár a szélmo­tor főkonstruktőre elmondta, hogy évek óta foglalkoznak az alternatív energiaforrások alkal­mazási lehetőségeivel. Mivel a napenergia alacsony hatásfokú, ezért a kézenfekvőbbnek látszó szélenergiát választották és az eddig elvégzett kísérletek iga­zolták a műszaki elv életképes­ségét. A berendezés mindössze 60 kilogramm tömegű, szétsze­relhető és kisebb betonalapzatra áttelepíthető. A jelenlegi kutatá­sok a szélmotor műszaki tökéle­tesítésére irányulnak. Szűkebb pátriánkat a Mezővíz Termelési Rendszer Közös Vál­lalat képviselte a szakkiállítá­son, szivattyúkkal és csévélhető esőztető berendezésekkel. Virág Dénes szaktanácsadótól meg­tudtuk, hogy az osztrák Nerthus­­gyártmányú turbinameghajtású öntözőgép elsősorban 5-15 hek­táros gazdaságokban használha­tó. Az elérhető árú gép az idén még kedvező hitelfeltételekkel megvásárolható. L.Z. Neves építészek otthonává vált április hatodika és hú­szadika között a Népművelők Szolnok Megyei Egyesületé­nek abádszlalóki vendéghá­za. Tizenöt - az ország külön­böző részéről érkezett - gya­korló építész olyan, szakma­belinek igazi örömet nyújtó feladatot kaphatott, mint egy most születő üdülőkörzet ar­culatának, építészeti képé­nek megformálása. A Balatonnál és a Velencei­tónál elkövetett hibák sora arra késztette a kezdeményezőket, el­sősorban a Közép-tiszavidéki Intéző Bizottságot, hogy lehető­vé tegye: szakemberek döntse­nek airól, hogy mit, hová, és ho­gyan építsenek elsőként a Tisza­­tó körzetében. Az üdülőkörzeti főépítész és a Közép-tiszavidéki Intéző Bizottság főtitkára a part menti települések érdekelt szer­veivel közösen határoztak arról a 15 megtervezendő létesít­ményről, amelyek feltehetően a lakossági igényeknek, elképze­léseknek is megfelelnek. Ezek között szerepel Tiszafüreden a Kossuth tér, a Vásárcsarnok kör­nyékének átépítése, Abádszaló­­kon a községközpont rendezése, lovasbázis kialakítása, Tiszader­­zsen kirándulócentrum, csónak­­kikötő, Kiskörén termálvizű strand, a déli kikötő átalakítása, sportrepülőtér kialakítása, hogy csak a fontosabbakat említsük. Bár a megoldandó tervezési fel­adatok között elsősorban a terü­let- és tájrendezés, területhasz­nosítás, településrészletek re­konstrukciója illetve részterüle­tek és foghíjak beépítése szere­pel, a megoldatlan problémák egy része nem építészeti jellegű. Beszélgetőtársam volt Búr Csilla, a Borsodterv építésze, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész Miskolcról; Balogh György, üdülőkörzeti főépítész; Dévényi Sándor Ybl-díjas építész Pécs­ről; Kerekes László, a Közép-ti­szavidéki Intéző Bizottság főtit­kára; Makovecz Imre Kossuth­­díjas építész Budapestről és Nagy István, a Szolnokterv mun­katársa. ' B.Gy.: - Az egész tábor gond­ja: hogyan lehet a konkrét gon­dokat úgy pnegoldani, hogy az épületek, épületegyüttesek ne egy hagyományos nemzetközi megjelenési formában készülje­nek el, hanem csak erre a helyre jellemzően. Ez mesterséges táj, arculatának keresése nem egy­szerű feladat. Búr Cs.: - Építésztársaimmal estéken át beszéltünk arról, ho­gyan lehetne megadni a Tisza-tó sajátos arculatát, ügyelve arra, nehogy túlcivilizáljuk. Az egyik kolléga Törökország példáját említette. A nyugat-európaiak számára korábban ez volt a keleti egzotikus ország mintaképe. Annyira sikerült európaivá vál­toztatni, hogy elvesztette eredeti varázsát, aki ma megy oda egzo­tikumot keresni, ugyanazt találja mint otthon. N.I.: - Azt hiszem, azt feltétle­nül el kell kerülnünk, hogy egy­fajta nyugatutánzással mi is csak fenyőt, tuját és kitenyészett virá­gokat ültessünk. Van a Tisza-tó­­nak is természetes növényvilága, építészeti kultúrája. Meg kellene őrizni az alföldi falvakra jellem­ző zegzugos utcákat, épületeket. Az élő falvakban kell megterem­teni a nyaralási lehetőséget, hogy az üdülők bekapcsolódhas­sanak az itteni életmódba abban a két hétben, amit itt töltenek. B.Cs.: - Létrejön az üdülőfalu­val a falvak mellett megépített másik kis falu, csak ebben min­den egy kicsit kisebb, és csak szezonjellegű. Ez okozza azt a társadalmi igazságtalanságot, hogy ezt előközművesítik, mi­közben a több száz éves falvak, melyek alig pár méterre vannak az üdülőfaluktól, közmű nélküli­ek. Szerintem azt kell követni, amit negyvenöt előtt Magyaror­szágon is természetesnek vettek, hogy a falu maga teremtse meg üdülőjellegét. M.I.: - Ha én vagyok a helyi főépítész, azt mondanám, hogy fehérek a falak és nád van az épületek tetején. Ez a kettő ösz­­szefogja a tájhoz való kapcsola­tukban az épületeket. Arra gon­dolok, hogy nem az a fontos, hogy a most megépülő épületek hogyan illeszkednek a 60-as, 70- es, 80-as években épült telepü­léshez, hapern, hogy a tájhoz a természethez illeszkedjen, így annak néhány karakterét ragad­nám meg. Van néhány dolog, amire azonnal azt lehet mondani, hogy nem. Az egyik ilyen a lakó­telepi szisztéma, a kettős közle­kedési rendszer. Ezek helyett én csak utcákban, terekben tudok gondolkodni, és földszint phisz egyemeletesnél nagyobb épüle­teket ilyen léptékű településeken soha nem építenék, mert aki ben­ne lakik annak sem jó. Ezért nem értek egyet azzal, hogy Tiszafü­reden négyemeletes épületek vannak, ezt őrültségnek tartom. B.Cs.: -Én keményebben fo­galmazok: volt egy állami szél­hámosság, Kisköre, amit félig csináltak meg, és azóta is így *van. Nincs meg a közmű, nem törődik az üzemeltetéssel az ég­világon senki, illetve csak vala­mennyit adnak rá. Ehhez kap­csolódik egy tanácselnöki, tsz­­elnöki, üzeletemberi szélhámos­ság most a partoldalon. Hogy ho­gyan lehet ebből kultúrát terem­teni, élő tavat csinálni, egy való­ságos üdülőterületet, ezt csupán építészetileg megragadni kevés. K.L.: - Most valóban az a helyzet, amit említett Bodonyi Csaba is, hogy a tanácselnök és a tsz-elnök pénzhez akar jútni, és eladja boldog-boldogtalannak a földet, méghozzá mielőbb, mert nem tudni, hogyan változik a földtörvény. És ez önmagában még nem lenne baj, de ezt a pénzt nem a Tisza-tó kellő mér­tékű fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos munkahelyek te­remtésére fordítják. D.S.: - A kőműveseket ismét meg kell tanítani "követ művel­ni" az anyaggal értően bánni. Munkám során sok építőmun­kással dolgoztam, köztük még bányászokkal is. Azt tapasz­taltam, hogy az emberek szeret­nek dolgozni, örömmel végzik munkájukat, csak értelmes, al­kotó feladattal kell megbízni őket. Balogh György üdülőkörzeti főépítész szerint a külföldi tőke pedig kopogtat, mégpedig nem is a második vonalitól való. A tiszafüredi üdülőfalu megépíté­sére a harmadik leggazdagabb NSZK-beli cég vállalkozna. Biztosítaná a szakembereket a munkához, s az alapanyagot is ideszállítaná. Ez így természetesen nem je­lentene az itt élőknek munkale­hetőséget. Kiskörét is ostromol­ják ilyen ajánlatokkal az ameri­kaiak, sőt van olyan érdeklődő, amelyik az egész Tisza-tavat megvenné. Valóban csak ez a lehetőségünk van? Hazai keretek között megol­dást jelenthet a Közép-tiszavidé­ki Intéző Bizottság kezdemé­nyezése, amely olyan regionális települési szövetség létrehozását sürgeti, mely megyei települési határoktól függetlenül őrködne az épülő beruházások fölött, és érvényt szerezhetne annak is, hogy az itt teremtődött nyeresé­get a tó fejlesztésére használhas­sák fel. Április 20 és május 10 között elsőként Tiszafüreden, a Szé­chenyi iskola aulájában tekint­hetik meg az érdeklődők azokat az építészeti elgondolásodat, tervrajzokat, melyek a követke­ző években alapját adhatnák az emberléptékű építészet megva­lósulásának. A szélmotoros szivattyú volt szenzáció Makovecz Imre, az abádszalóki tanácskozás egyik illusztris résztvevője- J.J. A. -Felvételünk a bemutatón üzembe helyezett, korszerű esőztetö és csepegtető öntözőberendezéseket mutatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom