Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-19 / 10. szám

1990. ÁPRILIS 19. Néplap — Tudomány világa J Emberek a mélyben Érdekességek az ásványvilágból Szilikátok lépésről lépésre Egy idő óta már nemcsak a ten­gerek, óceánok kontinentális ta­lapzatán - tehát legfeljebb 200 mé­ter vízmélységig - találunk fúrótor­nyokat, csővezetékeket, érckiter­melő berendezéseket, hanem na­gyobb vízmélységekben is. E fon­tos objektumok telepítését, kar­bantartását, javítását igyekeznek automatizálni, de sok ilyen jellegű munkát még az embernek, a búvár­nak kell elvégeznie. Ehhez megfe­lelő munkakörülményeket kell te­remteni, mégpedig gazdaságosan. Napjainkban legelterjedtebb az olyan mélymerülő rendszer, amely két fő részből, a merülőgömbből és - legfeljebb 500 méter mélységig - a tengerfenékre telepített nyomó­­kamrából áll. A merülőgömbben, amelyet hajóról bocsátanak le a nyugvó nyomókamrához, egyszer­re több búvár tartózkodhat. Miköz­ben a merülőgömb mind mélyebb­re ereszkedik, utasai menetközben hozzászoknak a víznyomáshoz. A Nem a táplálékhiány, hanem a kőhiány miatt pusztultak ki régi idők nagy emlősei, a mamutok, a gyapjas orrszarvúak és a barlangi medvék. Vaszilij Bogotov szov­jet professzor szerint ezek az ál­latok kőevők voltak - így jutottak hozzá a létfontosságú ásványi elemekhez. Amint a jégkorszak gömbből aztán zsilipkamrán átjut­nak a nyomókamrába, ahonnan szükség szerint távoznak a tenger alatti munkahelyre. A nyomókam­ra helyiségeiben minden kényelmi eszköz megtalálható, még egész­ségügyi szobát is kialakítanak. A búvárok számára több hétre ele­gendő élelmiszert tárolnak, s a lég­zőgázból legalább 45 napra való mennyiségről gondoskodnak. Az ember nagy vízmélységben való munkavégzésével kapcsola­tos kutatások még ma sem fejeződ­tek be. Ennek kapcsán négy francia búvár a közelmúltban 300 méteres tengermélységbe szállt le, hogy ott 72 napot töltsön el egy speciális gázkeverék, a Hydrox kipróbálása, és több más kísérleti feladat elvég­zése céljából. Képünk a Hydra IX víz alatti kísérletben részt vevő négy búvárt mutatja, mielőtt rájuk zárják a de­­kompressziós kamra bejáratát. /MTI Külföldi Képszerkesztőség/ végén a jégpajzs elborította Eu­rópa nagy részét, a puha lábú ál­latok többé képtelenek voltak ki­kaparni a kődarabbokat a fagyott földből. Kipusztultak az ásvá­nyok hiánya miatt, míg kemény patájú társaik: a szarvasok és a lovak életben maradtak, mert ki­kaparhatták a köveket. A szilikátok a Föld legnépesebb ásványosztálya. Az ásványok mintegy harmadát a szilikátok kö­zé sorolják, a földkéreg anyagának körülbelül 75 százalékát a sziliká­tok alkotják. A csoportba tartozó ásványok közös tulajdonsága, hogy mindegyikükben megtalál­ható a szilikátgyök /Si04/ valami­­lyen kombinációban. Mint mennyiségéből is látjuk, szinte az összes kőzetben előfordulnak. Az ide tartozó ásványok között van­nak drágakövek /akvamarin/, ér­cek /uránfélék/, nyersanyagok /csillámok, agyagásványok/. Ne­kik köszönhetjük a talajok ásvá­­nyianyag-tartalmát /földpátok/, egyes csoportok jelentős szűrők és hordozók /zeolitok/. A gránát név egy olyan ásvány­csoportot jelöl, amelyben a tagok vegyileg részben különböznek. Szerkezetük azonos. Szabályos rendszerben kristályosodnak, többféle kristályformát vehetnek fel. Nevük latin eredetű. A kris­tályokat vízmosásokban legömbö­lyödött szemekben találták és ezért nevezték granum = szem, gabona­szemnek. Az ókori népek csak né­hány gránátásványt ismertek, kö­zülük is inkább csak az almandint. Az ókori rómaiak carbunkulus ala­­mandicusnak, a középkoriak kar­­bunkulusnak nevezték. Talizmán­ként a kereszteslovagok hordták sebesülés ellen. Az almandin nevét állítólag Ala­­banda kis-ázsiai városról kapta. Színe barnásvörös, lilásvörös, a drágakő minőségű darabok lilás sötétpirosak. Európában Ausztriá­ból, a Zillertali-Alpokból kerültek elő több centiméteres kristályok, amelyek átlátszatlanok. Drágakő minőségű köveket India, Sri Lan­ka és Madagaszkár ad, ahol a pata­kok, folyók hordalékából mossák ki a köveket. A többi gránátféle­ségről íme egy felsorolás: pirop - piros, rodolit - vörösesbarna, vö­rös, grosszulár - egreszöld, sárgás­zöld, hesszonit - sárgásbarna, de­­mantoid - zöld, melanit - fekete; szpesszartin - narancssárga, bar­násvörös, uvarovit - sötétzöld. A berillek ugyanolyan csoport a szilikátok között mint a gránátok. Minden színváltozatának külön neve van, különböző elemek szí­nezik őket. A berillek közönséges változatai fontos ipari nyersanya­gok, a berillium fémet vonják ki belőlük. A berillek berillium-alu­­mínium szilikátok. Szerkezetüket ' tekintve hatszöges rendszerben kristályosodnak, alakjuk hatoldalú oszlop. Keménységük a Mohs­­skálában 7,5 • 8. Színük szerint a következők lehetnek: smaragd - sötétzöld, akvamarin - tengerkék, morganit - rózsaszín, heliodor -sárgászöld, aranyberill - aranysár­ga, goshenit - színtelen. A smaragdot már az ókorban is nagy becsben tartották. Egyes né­peknél kígyóűző szerepe volt, má­soknál megvilágítja az elmét és megmutatja a jövőt. így aztán ke­resett drágakő lett. Az eddigi leg­nagyobb smaragdkristály 276 g volt, ezt nem darabolták fel, mert sok zárvány van benne. A leghíre­sebb és legszebb smaragdok Ko­lumbiából származnak, a hozzánk legközelebbi lelőhely az ausztriai Habachtal, ahonnan inkább csak az ásványgyűjtőknek szép dara­bok kerülnek elő. Az akvamarin nevét a színéről kapta. Latin eredetű neve tenger­kék színét jelöli. Az eddigi legna­gyobb jó minőségű kristályt Bur­mában találták, 110,5 kg-os volt, de nem ritkák az 5-10 kg-os kris­tályok sem Brazíliában, Namíbiá­ban és Madagaszkáron. A földpátok a legfontosabb kő­­zetalkotók a Földön. A kőzetek mintegy 60 térfogatszázalékát a földpátok alkotják. Jellemző ásvá­nya a mélységi magmás gránitok­nak, a vulkáni kiömlési andezit­nek, riolitnak. Mivel igen könnyen elbomlanak, a talajok ásványi­­anyag-tartalmát, a növények táp­anyagát szolgáltatják. Nemcsak a növénytermelés számára fontos je­lenlétük, hanem az ipar sem nélkü­lözheti őket. Fontos kerámiaipari nyersanyagok, a vegyipar is hasz­nálja műtrágyagyártáshoz. Honnan származik a nevük? A pát kifejezés német eredetű, erede­tileg Spat=Spalt, ez hasadást je­lent. Az összes földpátásvány igen jól vagy kitűnően hasad. A földpá­tok ásványait kétféleképpen cso­portosítják: az egyik az alkotóele1 mek szerinti, a másik a kris­tályrendszer szerinti csoport. Az ortoklász hazánkban is meg­található földpát. Nevét jó hasadá­sáról kapta: ortosz = egyenes, de­rékszögű, klasszisz = hasadás /gör/, tehát derékszögben hasadó. Színe a sárgától a húsvörösig ter­jed, üvegfényű, hasadási felületen gyöngyházfényű. Jórészt átlátszat­lan, van azonban egy sárga színű, átlátszó drágakő változata. Érde­kes ikerformákkal rendelkezik. Adulár. Ez az ásvány is lelőhe­lyéről kapta nevét. Romboéder formájú kristályai fehérek esetleg sárgásak. Van színtelen változata is. Ezeket félgömbre vagy cabo­­chonra csiszolva kékes színű fény­udvar figyelhető meg rajtuk. Ezt a fényjátékot nézve állapítják meg a darabok értékét, amelyiken jobban látszik a holdudvar, az az értéke­sebb. A holdudvar-fényhatás miatt holdkőnek is nevezik. Ausztriában több centiméteres kristályok is gyűjthetők, a drágakő minőségű darabok Ceylon szigetéről kerül­tek elő. Névadó lelőhelye a svájci Adulár-hegyfok. Nevét tévedésből kapta az ama­­zonit, összetévesztették egy, az Amazonasnál talált zöld kővel. Ez az ásvány valójában a mikrolin földpát drágakő változata. Az amazonit változat zöld, kékeszöld színű. Érdekes kő, mert színét 300 fokra hevítve elveszíti, kifehére­­dik. A Szovjetunióbeli Kola-fél­­szigeten több 10 kg-os tömbökben fejtik. Legszebb kristályai az Ural­­hegységből és az Egyesült Álla­mok Colorado államából származ­nak. A zeolitok sajátos ásványcso­port. Jellemző tulajdonságuk, hogy szerkezetükben apró üregek, csatornák találhatók. Á csatornák kristályvizet tartalmaznak, ame­lyet hevítéssel el lehet távolítani. Áz ásvány párás, nedves helyen folyadékveszteségét pótolja. Ezt a tulajdonságát használják ki, ami­kor különböző folyadékok felita­tására használják. Persze minden egyes zeolit ásványfaj sajátos mé­retű üregekkel, csatornákkal ren­­• delkezik, ezért speciálisan felhasz­nálhatók. A másik fontos tulajdon­ságuk, hogy a kristályrács üregei­nek, csatornáinak falán kötött io­nok részben lecserélhetők. Ezt a tulajdonságát például nehézfé­mekkel szennyezett oldatok szűré­sére használják. A csoport neve onnan származik, hogy melegítés hatására habzás közben megolvad. A habzást tekinthetjük névadó tu­lajdonságnak: zein /gör./ = forrni. A zeolitokat szerkezetük és alakjuk alapján csoportosították. Alakjuk szerint rostos, leveles, kockás zeolitok léteznek. A rostos zeolitok tű alakúak, apró kévéket, sugaras gumókat alkotnak. Leggyakoribb hazai képviselőjük a nátrolit, amelyet különösen a Ba­­laton-felvidéki és a Keszthelyi­­hegységi bazaltok üregeiben lehet gyűjteni. A leveles zeolitok alakja táblás, lemezes, a lemezek lapjuk­kal egymáshoz nőnek. A lemezek gyöngyházfényűek, üvegfényűek. A leggyakoribb és legnagyobb kristályú hazai lemezes zeolit a sztilbit. Legismertebb lelőhelye, amely egyben a legszebb és legna­gyobb példányokat adja, a Duna­­bogdány melletti Csódi-hegy. A kockás zeolitok neve egy kicsit megtévesztő, az ide sorolt ásvá­nyok közel szabályos vagy szabá­lyos alakjukkal tűnnek fel. Ilyen például a Chabasit. A kristály va­lójában romboéder, az élek csak­nem 90 fokban találkoznak, szinte víztisztától az enyhén pirosig vál­tozik, üvegfényű. Ikerkristálya kettős kúp alakú, ezt fakóiknak ne­vezik. Mindkettőnek igen jelentős lelőhelye a már említett Dunabog­­dány melletti Csódi-hegy. Innen mind a chabasitból, mind a fakó­ikból több centiméteres kristályok kerültek a gyűjteményekbe. Ezek a hazai ásványvilág egyik híres képviselői. 1. Hazánkban melyik gránátfaj­tát lehet gyűjteni? Soroljon fel há­rom lelőhelyet, ahol nagyobb mé­retű kristályok is előfordulnak! 2. Rajzolja és írja le a szabályos kristályrendszerű kristályok négy formáját! 3. Milyen elemek színezik az egyes berill változatokat? 4. Miről lehet felismerni a sztil­­bitet? íija le legfontosabb tulaj­donságait! « 5. ltja le egy szilikátásvány, a turmalin színváltozatainak nevét és színét! Ajánlott könyvek: Magyaror­szág ásványai, Ásványok Búvár Zsebkönyvek, Drágakövek, Ásvá­nyok II. Beküldési határidő: április 27. A helyes megfejtéseket a beküldé­si határidő után közöljük. * A második forduló helyes meg­fejtése: 1. Görög eredetű a név, csalót, csalfát jelent. Már régóta ismerik, mint ércásványt, de a középkor fémkinyerési technológiája a szfa­­leritnél eredménytelen volt. Ezért nevezték el csalfa kőnek /ércnek/ szfaleritnek. 2. A Velencei-hegységben. 3. Krenner József a törékeny ás­ványpéldányt dobozba tette, majd a dobozt faggyúval teletöltötte. így megóvta a darabot a rázkódás­tól, sérüléstől. A Nemzeti Múze­umban aztán leolvasztotta a faggyút. Az ásványt teljesen épen állították ki. Japánból, Shikoku szigetről. Voltak közöttük fél méternél is hosszabb, több centiméter átmérő­jű kristályoszlopok is. 4. Tűzcsiholásra, kovás puskák­ban, szikra képzésre használták a középkorban. Ma a kénsavgyártás egyik alapanyaga. 5. Bournonit vagy kerékére /Óradna-Románia/. Olom-réz-an­­timon-szülfid. Zömök, oszlopos vagy táblás kristályai gyakran ikerkristályok, ilyenkor fogaske­rékre hasonlítanak. Kristályai rombos-rendszerűek. Élénken fé­mes, sötétszürke. Hidrotermális eredetű ásvány. Pirit: hexaéder, oktaéder, penta­gondodekaéder /piritoéder-öt­­szögtizenkettős/. Markazit: dárdakovand-iker­­kristály Mamutok végzete MŰSOROK Rádió Szolnoki Stúdió 15.00- 17.00: Kereskedelmi adás. Zene, hír, reklám. (Tel.: 44-618) Szerkesztő: Gyuricza Péter 17.00- 18.30: Alföldi magazin, szerkesz­tő: Varga Ferenc (Tel.: 41-133) (A tartalomból: Hírek - 17.15: Zenés percek. A tegnap slágerei - 17.30: Alföldi krónika. Hírek, tudósítások, riportok. Infor­mációs konferencia Szolnokon - Változó autóbusz-menetrend - Szerződéses lett az Áfész felvásárló telepe Abonyban - Demisz - vízi túra - 18.00: Zeneturmix: közben - Szóváltás. A humortalan világ humoralis­­tája Sándor György - Levéltári napok Jász­­kiséren) Kossuth rádió . 8.05: Hangszemle. - 8.20: Ez aktuális. - 8.50: Külpolitikai figyelő. - 9.05-11.00: Napközben /Élő/ Közérdekű magazin. - 11.10: Archív felvételek. - 12.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. -13.05: Klasszikusok délidőben. - 14.05: Újraolvasva. Budapesti Szemle 1840-1841. - 14.15: Zenei Tükör. Kérdések, feleletek, újdonságok, érdekes­ségek. - 15.05: A negyvenharmadik év. Rekviem Weöres Sándorért. - 15.48: Öt régi tánc fúvószenekarra. -16.00: Délutáni Krónika. - 16.15: Dallamok nyomában. - > 16.45: Labirintus. Zenei rejtvény fiatalok­nak. - 17.05: Gazdasszonyképző. - 17.30: Hamarosan halljuk őket. - 18.30: Ráadás. - 19.05: Sportvilág. - 19.15: Láttuk, hallot- 1 tűk, olvastuk. Művészet- és művelő­déskritika. -19.30: Hol volt, hol nem volt...- 19.40: Moldvai és dunántúli népdalok. - 19.50: Hajszálgyökerek. - 20.05: Tanako­dó. - 21.05: A zongora poétája VII/3. rész.- 21.45: Záray Márta énekel. - 22.00: Késő esti Krónika. - 22.30: Maholnap. Műsor a ma egyetemistáiról a holnap értelmiségé­nek. - 23.33: A kolozsvári Magyar Opera története VIII/6. rész. Petőfi rádió 8.05: Rivaldafényben: A twist. - 9.03:30 éve hunyt el Eddie Cochran. - 10.00: Slav­­ko A vsenik fúvósegyüttese Avsenik-műve­­ket játszik. - 10.15: Édes anyanyelvűnk (ism.) - 10.20: Operaslágerek. - 10.50: Pe­res, poros iratok. Bányatársulati iskolák Nógrádban. - 11.03: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet. -11.23: Gramofonsz­tárok. - Artie Shaw zenekarának lemezei­ből. - 12.00: Hallgató nóták. - 13.03: Nosz­talgiahullám. Liverpooltól a progresszív beatig. Beatles stúdióverziók - 10. - 14.00: Lelátó - Kárpátalján. - 14.30: "Rosszcson­tok" - 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót /Élő/ - 15.20: Magnóról magnóra. - 16.00: Játék - tízezer forintért. - 17.03: Gordiusz. Magazin töprengóknek - korhatár nélkül. - 18.00: A mi utcánk... A Ráday utca. -18.30: Pop-regiszter. Csak fiataloknak! -19.03: A Poptarisznya dalaiból. - 20.20: Ha én ülnék Karinthy bűvös székében... - 21.03: Vilá­gostól Világosig. - 21.26: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. - 22.00: Rádiókabaré Kft. - 23.03: Sporthíradó. - 23.10: A Doors együttes összes nagylemeze X/4. rész. - 23.52-00.14: A "Take 6" vokál felvételei­ből. Bartók rádió 9.10: Új operalemezeinkből. Purcell: Dido és Aeneas. Háromfelvonásos opera. - 10.09: A Nemzetközi Rádióegyetem műso­rából. -10.39: Beethoven: B-dúr duó klari­nétra és fagottra. - 10.56: Ella István - or­gona és a Debreceni Kodály kórus hangver­senye. - 12.38: Csajkovszkij: Rómeó és Júlia - nyitányfantázia. -14.00: Kurt Weill VI/4. rész. - 15.01: Szimfonikus zene. - 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót /Élő/ - kb. 18.00: Andrea és Giovanni Gabrielimo­­tetták. - 18.15: Holnap közvetítjük. Sztra­vinszkij: A léhaság útja. - 18.30: In limba matema. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. - 19.05: MIKRO-fon. Mikroelektronika-számító­­gép-informatika. - 19.35: Sziklay Erika énekel. - 20.25: Slazburgi Ünnepi Játékok - 1989. IX/2. rész. - 22.01: Anna Tomova- Sintow operafelvételeiből. - 22.54: Napja­ink zenéje. Barcelonai Kortárszenei Hét - 1989. Televízió 1. műsor: 9.00: Képújság 9.05: Tévétoma nyugdí­jasoknak 9.10: Barenboim Beethovenről. Angol filmsorozat. Waldstein szonáta (ism.) - 9.35: Tetthely. NSZK bűnügyi té­véfilmsorozat. Fekete hétvége (ism:) - 11.10: Mozgató. Torna mozgáskorlátozot­taknak. - 11.20: Képújság - 16.20: Képúj­ság - 16.30: Foci angol módra... XV. rész - 16.50: Pannon krónika. A pécsi körzeti stú­dió híradóműsora. Dél-dunántúli hírek, in­formációk, események. - 17.00: Vijesti - Hírek szerbhorvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. -17-05: Hármas "csatorna" IV/3. rész: Az alkalmazkodó és a rendha­gyó -17.55: Kozmosz. Amerikai dokumen­tumfilmsorozat XIII/1 1. rész: Az emlékezet tartóssága - 19.00: Reklám - 19.05: Esti mese. Linda mesél. Péter és Pál. Magyar mesefilmsorozat. - 19.15: Lottósorsolás - 19.20: Reklám - 20.00: Híradó - 20.05: Reklám - 20.05: A hét műtárgya. Mátyás és Beatrix domborművű arcképei (ism.) (Ma­gyar Nemzeti Galéria) - 20.10: Szomszé­dok. Teleregény - 78. fejezet - 20.40: Rek­lám - 20.45: Hírháttér. Nézetek, vélemé­nyek közérdekű kérdésekről. - 21.30: Ké­pes nóták különkiadása. Madonna video­clipjeiből. - 22.00: Krasznahorkai László: Kárhozat. Tévéfilm - 24.00: Híradó 3. 2. műsor: Tv2 Radványi Dorottyával és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság - 17.15: Tv2 - Benne: Reklám - Riportok - Időjárás - Zene.- 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János mű­sora. -18.00: Telesport -18.25: Gyerekek­nek! Az elsüllyedt világok XXVI/15. rész: Teda és a szent jelvények. Francia rajzfilm­sorozat (ism.) - 18.53: Tv2 - 19.00: Tarzan és az amazonok. Amerikai kalandfilm (1945) (FF) - 20.12: Tv2 - 20.35: Mesél a filmhíradó... - 21.00: Híradó 2. - 21.20: Tv2- Benne: Nézze meg az ember! - 21.25: Férfi kosárlabda BEK-döntő. Közvetítés Zaragozából. - Kb.23.00: Tv2 - Napzárta. Szlovák: 16.40: Kapcsolatok stúdiója - ifjúsági műsor - 17.50: Esti mese - 18.00: Slovan Bratislava-Inter Bratislava - labdarúgó­mérkőzés Il.félidő -18.50: Csehszlovákia - Norvégia VB jégkorongmérkőzés felvétel­ről - 19.50: Szovjetunió - USA VB jégko­rongmérkőzés - 21.20: Labdarúgó-össze­foglaló - 21.30: Férfi kosárlabda BEK dön­tőmérkőzés közvetítése - 23.00: Híradó - 23.10: Világhíradó Újvidék: 15.55: Műsorismertetés - magyarul - 16.00: Telegól - magyar nyelvű műsor - 16.15: Tv-napló- magyarul -16.55: Műsor­­ismertetés - 17.00: Tv-napló - 17.20: Rek­lám - 17.25: Dokumentműsor - 18.00: Új­vidéki képeslapok - 19.15: Rajzfilm - 19.30: Tv-napló - magyarul - 19.55: Rek­lám - 20.00: Filmest - 21.05: Tv-napló - , 21.25: Férfi kosárlabda BEK-döntő - 23.00: Vásári híradó - 23.14: Műsorzárás Eurosport: 6.00: Üzleti világhíradó - 6.30: Európai üzleti hírek - 7.00: DJ Kát Show - 9.30: Cirkusz vb -10.00: A világ sportja - 11.00: Labdarúgó Európa Kupa -13.00: Ökölvívó vb - 15.00: Díjlovaglás - 16.00: A kaland órája - 17.00: Jégkorong vb -19.00: Mobil autó- és motorsport húadó -19.30: Ügyes­ségi sportegyveleg - 20.00: Labdarúgó vb - 21.00: Kosárlabda vb - 23.00: Jégkorong vb- 1.00: Ausztrál foci - 2.00: Műsorzárás Super: 7.00: Napkezdet - 8.00: Hírek, időjárás- 8.15: Videodivat - 8.45: Egyveleg -16.00: Hullámhosszon - 18.30: Kék éj - 19.30: Hírek, időjárás -19.454: Időlánc - 20.00: A halhatatlan zászlóalj. Amerikai film - 22.00: Hírek, időjárás - 22.15: Golfhírek - 22.20: Jégmezők lovagja. Szovjet film - 0.20: Hírek, időjárás - 0.35: Kék éj - 1.35: Időlánc - 1.50-7.00: Egyveleg Tv 5: 16.05: Hírek - 16.15: Teli Vilmos föld­­jén - 16.40: Teleszkóp - 17.15: Esély a daloknak - 17.45: Fózólecke - 18.00: Szá­mok és betűk - 18.20: Incifinci fantázia - 18.35: Pihenőidő - 19.00: Teleturisztika - 19.30: Hírek, időjárás -19.40: Csillogó pa­piros - 20.00: A kilencvenes évek hangadói- 20.45: Észak-Dél - 21.30: Találkozások. Hírmagazin - 22.00: Tv-híradó - 22.25: Idő­járás - 22.30: Hiányjelek. Irodalmi magazin- 23.45: Komolyzene - 0.20: Frankofon területek - 0.45: Műsorzárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom