Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-11 / 60. szám
4 1990. MÁRCIUS 11. Néplap Az érbetegségek és sebészeti kezelésük lehetőségei 1. TETOVÁLÁS A TESTEN A keringési rendszer (szív- és érrendszer) betegségei évek óta a halálozási statisztika élén állnak hazánkban. Tekintettel arra, hogy az érrendszeri betegségek lassan "népbetegségnek" számítanak hazánkban - úgy gondoltuk, érdeklődésre tarthat számot, ha a betegségek tüneteiről, sebészeti kezelésükről és a megelőzés lehetőségeiről objektív tájékoztatást készítünk.Az emberi szervezet sejtjei számára a vérkeringés biztosítja a tápanyaggal és oxigénnel való ellátást, valamint a bomlástermékek és a széndioxid elszállítását. A vérkeringési rendszer központja a szív, mely működésével állandó mozgásban tartja a vért: a verőereken (artériák) keresztül eljuttatja a sejtekhez, majd innen a gyűjtőereken (vénák) át kerül ismét vissza a szívhez. Az élethez - a szervezet és az egyes szervek zökkenőmentes működéséhez alapvető kívánalom a-megfelelő vérkeringés. Akár a szívben (például szívinfarktus), akár az erekben (például érszűkület), akár a vérben (például vérvesztés) bekövetkező zavar súlyos következményekkel jár. A keringés megállása (klinikai halál) 4-5 perc múlva visszafordíthatatlan agykárosodást idéz elő, s a szervezet halálához vezet. Az érszűkület miatt kevesebb vér áramlik az adott szervbe, ez működési zavarokhoz, súlyos fokban elhaláshoz vezethet - ezzel az egész szervezet létét veszélyeztetve. Az artériák (szívből elvezető erek) és a vénák (szívhez vezető erek) betegségeit külön tárgyaljuk, mivel felépítési és működési különbségüknél fogva jelentősen eltérnek egymástól. Két nagy csoportba oszthatjuk a betegségeket: elzáródásos és tágulásos forma. Artériáknál az elzáródásos forma, vénáknál a tágulásos forma gyakoribb. Először a ritkább, de súlyosabb megbetegedést okozó artériás betegségekkel foglalkozunk. I. Az artériák betegségei 1 .Érszűkület(ezaverőereklegygyakoribb betegsége) A szó valódi értelmében is szűkületet jelent, ugyanis az érfalba lerakódó különböző anyagok (koleszterin, lipoidok, mész) az érfalat megvastagítják, majd a sima belső hártyát áttörve az ér űrterét elzárhatják. Ez a vérkeringés fokozatos zavarát eredményezi, az adott ér által ellátott szervhez egyre kevesebb vér jut. Ha ez a folyamat lassan megy végbe, lehetőség van megkerülő ereken (kollaterálisokon) keresztül a vérellátás fenntartására, míg hirtelen elzáródás esetén az illető szerv vagy szervrészlet elhalhat (ha nem avatkozunk, vagy nem avatkozhatunk be idejében!). Áz érszűkület formái: a. ) Leggyakoribb az alsó végtag ütőereinek szűkülete, elzáródása. Kezdetben járáskor jelentkező, majd pihenésre szűnő alsóvégtagi fájdalom ("lábikragörcs") lép fel. Ez bizonyos távolság megtétele után kényszeríti megállásra a beteget, és az oxigénhiány váltja ki. Minél rövidebb utat tud megtenni a beteg megállás nélkül, annál előrehaladottabb az érszűkület. Később hűvösség, zsibbadás lép fel, majd nyugalomban is fájdalmat érez a beteg (ilyenkor a járástávolság már csak néhány méter!). Ezt követően a lábujjak, lábfej elhalása következik - sajnos sok beteg csak ebben a stádiumban fordul orvoshoz. b. ) Más tünetekkel jelentkezik az érszűkület az agyhoz menő ütőereken. Megfelelő nagyságú szűkület először általában átmeneti idegrendszeri zavarokat idéz elő: szédülés, kettőslátás, egyensúlyzavarok, esetleg átmeneti végtaggyengeségek. Ideggyógyászati kivizsgálás tisztázza ezen betegségek okait, és még a végleges idegrendszeri károsodás előtt, tünetmentes időszakban szükséges az érszűkületet megoperálni. c.) A hasüregen belüli úgynevezett zsigeri ütőerek szűkületei jóval ritkábbak. Ezek közül legtöbbször a veseerek szűkületét észleljük, mely gyógyszerekkel alig befolyásolható magas vérnyomást okoz. A belekhez menő ütőerek szűkülete emésztési zavarokat, hasi görcsöket okoz, teljes elzáródásuk bélelhaláshoz vezet. 2. Az ütőerek érelmeszesedésének másik, ritkább formája, amikor az erek falába lerakodott anyagok tönkreteszik az erek rugalmas rostjait, az erek kitágulnak, ez néha egész nagy méreteket ölt (aneurizma). A tágulatban egyrészt vérrögök keletkezhetnek, melyek lesodródva elzárhatják a kisebb erek belvilágát, és áramlási, illetve táplálkozási akadályt okozhatnak hirtelen, mely heveny tünetekkel jár. A tágulás veszélyesebb része, ha oly nagyságrendben fokozódik, hogy az érfal átszakad, s a vér az érpályán kívülre kerül. Ez heveny elvérzés veszélyével jár. A tágulatok leggyakrabban a fő ütőéren, az aortán jelennek meg, de egyéb kisebb ereken is létrejöhetnek. Korai felismerésük esetén (ultrahangvizsgálattal például) tünetmentes állapotban, még a szövődmény kialakulása előtt operálhatóak - jó eredménnyel. A gyógyítás lehetőségei: Az érszűkület kezdeti stádiumában gyógyszeres kezelés, dohányzás mellőzése, zsírszegény étkezés és rendszeres testedzés, mozgás eredményes lehet. Előrehaladottabb állapotban a fentiek mellett műtétre is szükség van, a keringés javítása céljából. A műtétnek két fő alaptípusa van: a. ) Helyreállító érműtét - mely lehet: - az elzárt érszakasz kitisztítása,- a beteg érszakasz műérrel való helyettesítése. b. ) Úgynevezett értágító műtét, mely a kiserekre hat (idegátmetszés - sympathectomia). Ezt akkor végezzük, ha helyreállító érműtétre még nincs szükség, vagy már nem lehet végezni. Van egy újabb eljárás, mely bizonyos típusú rövid elzáródásoknál lehetővé teszi a szűkület műtét nélküli kezelését. Ez a ballonkatéteres tágítás, melynek során egy felfújható ballonkatétert vezetnek az elzárt szakaszon keresztül, itt felfújják, és így tágítva az eret, lehetőség nyílik ismételten átjárhatóvá tenni. A gyógyítás szomorú területe, a végső eszköz: a csonkolás (amputálás). Ezt olyan esetekben végezzük, mikor a végtag megmentése egyik eljárással sem lehetséges. Ilyenkor a végtagot részben vagy teljesen el kell távolítani. Hogy senki se jusson erce a sorsra, idejében, a panaszok kezdetekor fel kell keresni az illetékes szakorvost (érsebészeti szakrendelést). Az érszűkület elkerülésének kulcsa a megelőzésben van. A betegek kétharmadát gyógyszeresen kezeljük, egyharmada kerül általában műtétre. Magyarországon évente 7-8 ezer között van a helyreállító érműtétek száma. A műtétektől való félelem teljesen felesleges és alaptalan, ez ma a gyógyítás lényeges fegyvertára. A Hetényi Géza Kórház I. Sebészeti osztályán 1982 óta végzünk egyre növekvő számban helyreállító érműtéteket. Ez a mennyiség azonban még mindig kevés, sok az elhanyagolt, elkésett beteg. Melyek azok a tényezők, melyek elősegítik az érszűkülettel járó betegségeket? Fontossági sorrend szerint: 1. Dohányzás 2. Nem kezelt magas vérnyomás 3. Cukorbetegség 4. A vér magas koleszterin-, illetve zsírsavszintje, melyet a táplálkozás jelentősen befolyásol 5. Mozgás nélküli, renyhe életvitel Hogyan tudjuk megelőzni a súlyos érszűkület kialakulását? Dohányzásmentes életmód, zsírszegény, főleg növényi táplálék, rendszeres testedzés, mozgás. A kezdődő magas vérnyomás ellenőrzése, gyógyszeres kezelése, a cukorbetegség egyensúlyban tartása szintén lényeges a megelőzésben. (Folytatjuk) Következik: A visszerek (vénák) betegségei dr.Katona István főorvos érsebész szakorvos A tetoválás ötezer éves, ma sem szűnő divat. Az sem változott, hogy a mai emberek közül is elsősorban a primitívebb ízlésűek tetováltatják magukat. Többnyire igen fiatalon, jórészt unalomból és valamiféle tartós összezártság következményeként születnek a tetoválások. Am a hajdani sorkatonák, matrózok, javítóintézetet, esetleg börtönt járt emberek, egykori galeritagok idővel szeretnének megszabadulni a bőrüket díszítő szövegektől vagy ábráktól. A tetováltak általában csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a házilagos bőrradírozási kísérletek nem jártak kellő eredménynyel. Dörzsölik súrolóporral, vászonba csavart nedves sóval, próbálkoznak savval való maratással, embertelen kínt állnak ki, amely rendszerint tartós bőrgyulladással, még jó, ha nem súlyosabb következményekkel végződik. A helyi érzéstelenítéssel végzett sebészeti elátvolítás az egyetlen eljárás, amely egyszer s mindenkorra megszabadíthatja az embert a tetoválástól. De még akkor is láthatók maradnak a forradás vonalai, ha a test más részéről vett bőrdarabokkal fedik be a kimetszett bőrterületet. Ha a festékszemcsék nem túlságosan mélyen telepedtek meg a Visszatekintő Zeppelinről már mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy az ilyen típusú léghajók feltalálója a magyar Schwarz Dávid /1845- 1897/ volt. A repülés iránti vonzalma odavezette, hogy teljesen új utakra terelte azt. Az addigi szokásoktól, találmányoktól eltérően olyan léghajóról álmodott, ami kormányozható lenne. Már anyagának megtervezésében is nagy változást végzett, a léghajó ballonhüvelyét vékony alumíniumlemezzel vonta be, s alumíniumváz alkalmazásával a légcsavarokat a léghajó testén helyezte el. Schwarz meghívást kapott Oroszországba, ahol két évig folytatta kísérleteit, de ezek nem vezettek eredményre. Hazatérve nem vesztette kedvét, hanem saját vagyonát ölte bele a további kísérletekbe. Később segítették a németek is, akik felfedezték, hogy a léghajó hadicélokra is alkalmas lehet, s egyúttal az alumínium új felhaszbőrben, nem kell azt teljes vastagságában kimetszeni, hanem az arra szolgáló eszközzel csupán lecsiszolják, legyalulják a festékanyagot tartalmazó réteget. Újabban terjed a tetoválás lézersugaras eltávolítása is. Az összpontosított fénysugár úgy párologtatja el a festékszemcsék java részét, hogy eközben a szőrtüszők és a verejtékmirigyek nem károsodnak. A lézeres kezelést még különleges oldószerekkel való bedörnálási lehetőségét is látták ebben az új találmányban. Feltöltéséhez azonban a német vegyigyárak csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, ezért a felszállási kísérlet sikertelen volt. Ebbe Schwarz belebetegedett, s a hír, hogy megfelelő gázt tud a gyár szállítani, már csak a temetésére érkezett meg, 1897. január 11-én elragadta a halál. A porosz hadügyminisztérium továbbfolytattaamunkát, és 1897. november 3-án megtörtént az első felszállás a 3 ezer 500 kilogramm súlyú, 47,5 méter hosszú, a világ eddigi legnagyobb, 3 ezer 607 köbméter térfogatú, hidrogénnel töltött léghajójával, amelynek négymázsás Daimler motorja 12 lóerőt teljesített. Egy személyt szállíthatott, és 130 kilogramm ballaszt lehetett benne. Kormányzása a légcsavarok helyzetének zsöléssel is ki szokták egészíteni. így az esetek 80-90 százalékában jól eltűntethető a fekete szín, ám a vörös és az egyéb színű tetoválások esetében második vagy harmadik kezelésre is szükség van az elfogadható eredményhez. A képünkön látható angol fiatalember, aki a teljes arcfelületét - az új-zélandi maori törzsfőnökök mintájára - tetováltatta, bizonyára élete végéig magán fogja hordani e kétséges értékű díszítést. megváltoztatásával történt. Schwarz léghajójának utótörténetéhez tartozik, hogy a feltaláló özvegye férje halála után egy évvel 1898-ben eladta a találmány ötletét, és azt az opciót, amit Schwarz az egyetlen, erre alkalmas feldolgozó üzemnél szerzett. 1900. július 2-án a Bodeni-tó partján felszállt az első Zeppelin, 31 kilométer sebességgel haladt, és bebizonyosodott a merev rendszerű léghajók fölénye. Huszonöt év múlva Eckener kapitány egy Zeppelinnel 80 óra alatt Európából Amerikába repült. Az első világháború kitöréséig huszonöt ilyen rendszerű léghajó épült, s az első háborús hónapban ezek közül nyolcat az időjárás tett tönkre, három felrobbant, négyet pedig le kellett szerelni. Kováts Andor "Érdekességek az ásványvilágból" - második forduló Nem mind arany, ami fénylik /szulfidok/ A kémiai ásványrendszer második osztálya, iu olyan vegyületek találhatók, amelyekben az egyik alkotó a kén. Innen származik a nevük /sulphur = kén, latin/. Az ide tanozó ásványoknak igen nagy jelentőségük van a gazdaságban, mert feldolgozva őket fémeket nyernek ki belőlük. Az ásványoknak azt a csoportját, amelyekből fémek nyerhetők ki, érceknek nevezzük. Közülük szeretnék néhányat bemutatni. A galenit. Igen régóta ismerik az emberek, a legkönnyebben kohósítható ólomérc. Tiszta ólomtartalmát tekintve a legértékesebb, mert 86,6 százaléka ólom. Szennyeződésként néha jelentős ezüsttartalma van, s mivel a galenit igen gyakori ásvány, termelése az ezüsttartalom miau is gazdaságos. Hazánkban is található több helyen, legnagyobb mennyiségben Gyöngyösorosziban bányászták. Ez a bánya 1987-ben bezárt, ezért szép példányok már csak az ásványbörzékről szerezhetők be. A galenit ezüstszínű, erősen fémes fényű és csillogó a friss hasadási felülete. Kristályai általában kocka alakúak, sokszor a csúcsok tompítottak. A galenitlel együtt fordult elő igen gyakran egymásik érc, amelynek színe a világos gyantasárgától a sötétbarnán keresztül változhat a feketéig, a leggyakoribb szín a sötétbarna. Ez a szfalerit. Az ásvány szüánkja áttetsző, "sörösüvegbama" színű. Színe a vaslartalomtól függően változik, minél több vas van benne, annál sötélebb. Fénye megegyezik a csiszolt gyémántéval. Cinktartalmú ásvány. Már korán felfigyeltek érc jellegére, de sokáig nem tudtak fémet nyerni belőle. Cinktartalma jelentős, 60 százalék fölötti. Hazánkban is több helyen bányászták, legjelentősebb lelőhelye Gyöngyösorosziban volt. Kristályai szabályos rendszerűek. Mint mindenütt a világon, az ásványok meghatározásában is előfordultak tévedések. Persze csak a régi időkben. A molibdenit tévedésből kapta a nevét. Néhány tulajdonsága megegyezik az ólomérccel, a színe ezüstszínű, felületének fénye erősen fémes, ennyi elég volt ahhoz, hogy ólomércnek higgyék és hívják. Neve görög eredetű, molibdosz, ez azt jelenti, hogy ólomérc. Természetesen az első elnevezől tiszteletben tartva viseli a nevét. Valójában molibdén fémet nyernek ki belőle, amely nagyon kereseu acélnemesítő. Igen értékes egy másik tulajdonsága, a puhasága. Ugyanúgy fog a papíron mint a grafit. Egy csodálatos ásvány, amelyet nehéz bemutatni. Hajszálvékony vagy ceruzavastagságú tűk és oszlopok, amelyek egy tőből nyúlnak kifelé, színük ólomszürke, acélkék futtatással, élénk fémfényűek, rajtuk hintve ragyogó, fehér barilkrislálykák. Olyan mint egy fekete bokor csillogó zúzmarával hintve. Persze ha láthatnának egy ilyen példányt könnyebben elképzelhetnék, hogy milyen lehel az antimonit. A hazai gyűjteményekben és börzéken sok üyen példány megtalálható, jó részük Romániából, Nagybánya környékéről származik. Nálunk csak Gyöngyösorosziban volt gyűjthető. Amennyire szép az ásvány, annyira érdekes a neve. Az emberek a régi időkben nem gyógyszerekkel gyógyították bajaikat, hanem természetes eredetű anyagokkal, füvekkel, gyökerekkel, stb. Jó néhány ásványt is kipróbáltak, néhányuk bevált, sokról kiderült, hogy nincs semmilyen hatása, némelyikük mérgezést, sőt halált okozott. Az utóbbiak közé tartozik ez a csodálatos ásvány. Egyes szakírók szerint neve onnan származik, hogy valamikor néhány szerzetes ennek az ásványnak a porával próbálta gyógyítani magát Javulás helyett a por megmérgezte őkeL így kapta a nevét: szerzetes ellenes, latinul anti = ellen, monachus - szerzetes. Más szerzők szerint neve görög eredetű, anthemon = virág. Mindkét csapatnak igaza van, mérgező ásvány és ugyanolyan gyönyörű mint egy virág. Az antimonit az antimonfém érce. Fontos ötvözőfém, csapágyölvözetekhez, betűfém készítéséhez, festékek, zománcfélék előállításához használják. Azonos vegyület, mégis két ásvány. A vas-szulfidokról van szó. Az egyik neve pirít, a másiké markazit. Sok a hasonló vagy egyező tulajdonság: színük sárgás, a pirít aranysárga, a markazit zöldessárga. A pirilet aranysárga színe miau sokan összetévesztik az arannyal még ak - kor is, ha egymás mellett vannak. Fényük fémes fény. ÁÜátszaUanok. Keménységük 6-6,5. Ebből származik az a tulajdonságuk, hogy acéllal összeülve szikrát veinek. Nevüket erről a tulajdonságukról kapták: pyr = tűz /görög/, markazit = tűzkő /arab/. Ami miatt mégis két ásványról beszélünk, az a szerkezei és a felépítés. A piritben a vas és a kén atomjai másféleképpen kapcsolódnak mint a markazitban, emiatt a piril alakja többnyire kocka, ötszögtizenkettős vagy oktaéder. A markazit leginkább úgynevezett dárdakovand formát vesz fel. Sokan a pirít kocka-egykristályait meglátva nehezen akarják elhinni, hogy az atomok kapcsolódása okozza a teljesen szabályos kocka formát, a csaknem sima lapokat, ép, éles éleket, sarkokat. Nehezen lehet bizonyítani, hogy nem egy lakatos pompás munkadarabját látják. Sokszor az ásványgyűjtő is hitetlenkedik, pedig ő tudja csak igazán, hogy a természet "munkáját" látja. Mindkettő igen gyakori hazánkban is. Nagyon szép piritkockák kerültek elő Recskről és Gyöngyösorosziból, Rudabányárólpedig csodálatos markazit dárdakovandok találhatók a gyűjteményekben. Kérdések: 1. Mit jelent a szfalerit neve és miért kapta a nevét? 2. Melyik hegységben bányásztak hazánkban kisebb mennyiségben molibdenilet? 3. Krenner József Felsőbányáról származó antimonit darabja hogyan került a Nemzeti Múzeumba? Honnan származtak a világ legnagyobb antimonit kristályai, mekkorák voltak? 4. Rajzolja le a pirít és a markazit leggyakoribb kristályformáit! Mire használták a középkorban a pirilet keménysége miatt és mire használják ma? 5. Melyik sznlfidra ismer rá a képről? Mit tud róla? Ajánlott könyvek: Ásványok Búvár Zsebkönyvek, Színes Ásványvilág, Évmilliók emlékei, Magyarország ásványai, Koch - Szlrókay: Ásványtan II. Á válaszok beküldési határideje: március 30. Helye: megyei könyvtár gyermekkönyvtár részlege. A helyes válaszokat a 4. fordulóban közöljük. Csernóczki László Schwarz léghajója A tudomány világa
