Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-11 / 60. szám

XLI. évf. 60. szám 1990 Március 11., vasárnap Ára: 430 Ft. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP A Varsói Szerződéssel nem változik kapcsolatunk Aláírták a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló megállapodást Az ellenzéki pártok későinek tartják a határidőt Szombaton délben Moszkvá­ban Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter aláírta a Magyaror­szágon tartózkodó szovjet csapa­tok teljes kivonásáról szóló meg­állapodást. Az alig több mint négy gépelt oldalas egyezmény értelmében a csapatkivonás 1990. március 12- én kezdődik, s 1991. június 30-ig befejeződik. Kivonják a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyver­zetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. A kivonás ütemtervét az egyezmény melléklete tartal­mazza. A magyar kormány köz­reműködik az egyezmény végre­hajtási feltételeinek megteremté­sében. Ezen időszak alatt a szov­jet csapatok kiképzési-harci tevé­kenységével kapcsolatos mozgá­sokat, beleértve a repüléseket, A két külügyminiszter aláírja az okmányokat korlátozzák. A szovjet csapatok jogi státusát az egyezmény értel­mében az 1957. májusában kötött megállapodás és más érvényben lévő egyezmények szabályozzák. A most aláírt egyezmény szól ar­ról is, hogy a vitás kérdéseket mi­ként rendezi a két fél. Az egyez­mény nem érinti a Varsói Szerző­désben, valamint más két- és többoldalú megállapodásban vál­lalt kötelezettségeket.- Teljesen törvényszerű, de le­het, hogy kissé késedelmesen ho­zott döntés volt - jelentette ki az aláírás után magyar újságíróknak Eduard Sevardnadze. - Azt hi­szem, jobb lett volna, ha koráb­ban meg tudtuk volna kötni ezt az egyezményt. A inai tárgyalá­son kifejtettem, hogy az egyez­mény aláírása a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról meg­szabadítja kapcsolatainkat a múlt terheitől. A szovjetunióbeli de­mokratizálás és a Magyarorszá­gon zajló folyamatok feltételei között új szakasz nyílik előttünk, minőségileg új kapcsolatok ala­kulnak ki a két szomszédos állam között. Ezek a kapcsolatok a tel­jes bizalom, a jószomszédság, a szövetségei kötelezettségek elvei­re épülnek - hangsúlyozta a szov­jet külügyminiszter. Sevardnadze teljesen helyén­valónak nevezte, hogy az orszá­gos listát állító 12 magyar párt / folytatás a 2. oldalon / Magánszemélyek adóbevallása Már csak néhány nap van hátra Alig pár nap választ el bennün­ket március 20-tól, a magánsze­mélyek adóbevallásainak leadási határidejétől. Lapunkban több­ször is foglalkoztunk a témával, de még sok kérdés okozott gon­dot olvasóinknak. A tisztánlátás érdekében felhívjuk a figyelmet egyes szellemi tevékenységből származó jövedelmek adókötele­zettségére. így például végleges szabadal­mi oltalommal rendelkező talál­mány átruházásából, megterhelé­séből, illetve hasznosításából, to­vábbá az államilag minősített ál­lat- és növényfajta után járó fajta­jutalék kifizetéséből származó 500 ezer forint bevételig a bevétel 35 százaléka, 500 ezer forint fe­letti bevétel 50 százaléka tekint­hetőjövedelemnek. A szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint a SZJA-törvény végre­hajtására kiadott minisztertanácsi rendeletben meghatározott tudo­mányos és művészeti tevékeny­ségből /például felsőfokú oktatói, igazságügyi szakértői, lektori, építőművészeti, előadóművészi tevékenység/ származó 200 ezer forint bevételig a bevétel 35 szá­zaléka, 200 ezer forint feletti be­vétel 60 százaléka tekintendő jö­vedelemnek. Az egyes építmények haszno­sításából származó jövedelmek adókötelezettsége is gyakran fél­reértések tárgyává válik. A fizető­­vendéglátó igazolással rendelke­ző, szálláshelyet hasznosító ma­gánszemély e tevékenységéből származó bevételének - ha a be­vételt idegenforgalmi szervezet fizeti ki - 40 százaléka a jövede­lem. Abban az esetben, ha az előbbi feltételek mellett, de nem idegenforgalmi szervezettől ré­szesül bevételben, az adózónak a bevétel 60 százalékát kell jövede­lemnek tekintenie. A nem lakás céljára szolgáló építmény /példá­ul garázs, műhely, üzlet, raktár/ bérbeadásából származó bevétel 70 százalékát kell számításba venni jövedelemként, ha azt nem fizető-vendéglátó engedéllyel hasznosítják. A hatályos adójogszabályok szerint eltérő elbírálás alá esik, s így az előbbiektől meg kell kü­lönböztetni amikor ingatlant, la­kást, szobát szálláshelyként ad­nak ki bérletbe, albérletbe fizető­vendéglátó engedély nélkül. Eb­ben az esetben a kapott bevétel elérése érdekében felmerült, számlákkal és egyéb bizonylatok­kal igazolt költséggel csökkentett bevétel a jövedelem. Kulcsár Kálmán német kitüntetése A demokratikus Magyarország kialakításában végzett munkásságát elismerő kitüntetést vett át az NSZK-ban Kulcsár Kálmán, aki szomba­ton hazaérkezett. A Thomas Dehler aranyérmet a bajor Szabaddemok­rata Párt adományozta a magyar igazságügyminisztemek. Thomas Dehler bajor politikus 1954-1957 között volt az FDP elnö­ke, s a nevét viselő díjat 1985-ben alapította a bajor párt. Az emlékérem a bajor liberálisok legmagasabb kitüntetése, s olyan politikusok kapták meg, mint például Ottó Lambsdorff SZDP-elnök, Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter, Martin Bangemann, az Európai Közösségek Bi­zottságának alelnöke és Simone Veil, az Európai Parlament korábbi el­nöknője. (MTI) A magyarságot meggátolták a fasizmus elleni küzdelemben Negyvenöt éve alakult meg a demokratikus magyar honvédség első gyaloghadosztálya Megemlékezés Jászberényben Tegnap Jászberényben mér­téktartóan díszes katonai külső­ségek között emlékeztek meg a demokratikus magyar honvéd­ség első gyaloghadosztálya megalakulásának 45. évforduló­járól. Az akkori hadseregszer­vezés egyik legendás színhelyé­re meghívót kaptak mindazok, akik cselekvő részesei voltak 1945 márciusában a nevezetes történelmi eseményeknek. A program nyitányaként elő­ször annak az épületnek - jelen­leg a Magyar Nemzeti Bank he­lyi fiókja - a falán lévő már­ványtáblát koszorúzták meg, amely 1970 óta jelzi kőbe vésett betűkkel a szervező munka és a parancsnokság székhelyét. A márványtábla alatt a Honvédel­mi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága, az első gyaloghadosztály, Jászbe­rény üzemeinek, intézményei­nek, valamint a Független Kis­gazdapárt, az MSZMP, az MSZP, valamint az SZDSZ he­lyi szervezeteinek képviselői helyezték el tiszteletük jeleként a kegyelet virágait. Ezt követően a Hűtőgépgyár Munkás- és Ifjúsági Házában rendezett ünnepségen Mészáros Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség kiképzési és száraz­földi főcsoportfőnöke köszön­tötte az egykori bajtársakat és vendégeket. Az első gyaloghad­osztály mintegy 1500 katonájá­ból négy és fél évtized után im­már csak százhuszan voltak je­len, egy-egy időközben elhunyt alapítót özvegye, rokona képvi­selte a találkozón. A szónok be­széde bevezetőjében az 1945-ös történelmi időket elevenítette fel, hangsúlyozva: a pártállami­ság béklyóiból való kiszabadu­lás lehetővé tette e téren is a múlttal való őszinte szembené­zést. Népünk kénytelen volt év­tizedeken át tűmi a rásütött "utolsó csatlós" bélyeget. Nem a magyar tiszteken és katoná­kon múlott, hogy a létrejött de­mokratikus honvédség nem tu­dott érdemben küzdeni hazánk felszabadításáért, a hitleri sere­gek szétzúzásáért. A történé­szek dolga kideríteni, hogy az igyekezet ellenére miért követ­kezett be a késedelem, hiszen a szovjet hadvezetés - élén Sztá­linnal - nyilvánosan nyolc ma­gyar hadosztály felállítását kö­vetelte 150 ezer katonával. Mi­után mindebből csupán kettő valósult meg, az is tisztázásra vár, mely köröknek állt érde­kükben meggátolni a magyarsá­got a fasizmus elleni küzdelem­ben. Az igazság megállapítása azonban - noha kínos és hossza­dalmas folyamat - nélkülözhe­tetlen, mert csak így juthatunk el a közép-kelet-európai térség végleges megbékéléséhez. Osztrák - magyar tárgyalások Új határátkelőhelyek Molnár Endre, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos parancsnoka az elmúlt napokban megbeszélé­seket folytatott osztrák partneré­vel, Otto Gratschmayer vámigaz­gatóval. A tárgyalópartnerek megbeszéléseik során áttekintet­ték annak lehetőségét, hogy az osztrák-magyar határszakaszon hol nyithatnának új határátkelőhe­lyeket. Magyar, illetve osztrák részről magas szintű megállapodások, il­letve helyi és regionális kezdemé­nyezések alapján tárgyaltak arról, hogy a nemzetközi személyforga­lom számára Fertőd-Pamhagen (Pomogy), valamint Pinkamind­­szent-Güssing-nél (Németújvár) Tegnap délután "csúcsra járatás" volt a hazai labdarúgóéletben. NB Il-es csapataink közül a Mező­túrnak sikerült mindhárom pontot megszereznie, míg a MÁV-MTE vereséget szenvedett a fővárosi vas­utasrangadón. Az Olajbányász kosárlabdázói Szegeden vendégszerepeitek, és az utolsó öt percben nyúj­tott taktikus játékkal újabb győzelmet arattak a rájátszásban. Részletes beszámolóink a 7. oldalon talál­hatók. Felvételünk a Mezőtúri Honvéd-Szarvas labdarúgómérkőzésen készült, ahol Juhász (földön ülve) góljával hazai siker született. Fotó: Mészáros új határátkelőhelyeket nyitnának meg. Emellétt a magyar és oszt­rák személyforgalom lebonyolítá­sára további kilenc „ határátkelő­­hely létesítésének lehetőségéről folytattak megbeszéléseket. A magyar-osztrák személyforgalom előtt a következő határátkelőhe­lyeket nyitnák meg: Fertőrákos- Mörbisch (Fertőmeggyes), Mo­­sonszentjános-Andau (Mosontar­­csa), Albertkázmérpuszta-Halb­­tum (Féltorony), Zsira-Lutz­­mannsburg, Bozsok-Rechnitz (Rohonc), Pomóapáti-Höli, Szentpéterfa-Eberau (Mogyoró­kerék), Rábatótfalu-Mogersdorf, Felsőszölnök-Oberdrosen. Megállapodás született abban is, hogy a közeljövőben az ille­tékesek részvételével újabb meg­beszéléseket tartanak: a Fertőd- Pamhagennél tervezett közös ha­tárátkelőhely megnyitásának konkrét feltételeit vizsgálják meg. Ha a terv megvalósul, az osztrák­magyar határszakaszon ez lesz az első olyan átkelőhely, ahol az osztrák és magyar útlevél-, illetve vámellenőrzés egy helyen törté­nik majd. (MTI) Megyénk "jövede­lemtermelő" képessége gyengébb az átlagosnál. Hogyan fokozza a térség hátrányos helyzetét az adórendszer? A Szegénységi adóról szóló írásunk a 3. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom