Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-09 / 58. szám

Néplap 1990. MÁRCIUS 3. Kicsi a lakás Legalább egy kuckót a gyereknek Az ember társas lény. A gyerek is az, a legkisebbtől a nagy óbbig. Szeret a testvéreivel, a családtagjaival, a többi gyerekkel együtt lenni, ját­szani, szaladgálni, t közösen mesélni vagy mesét olvas­ni... A gyerek , azonban - a felnőtt­­höz hasonlóan - 1 gyakran szeret el- t vonulni, a saját vi- | 1 ágába, saját kuc- | kójába "bezárkóz­ni", s ilyenkor tisz­teletben kell tartani magány irán­ti igényét is. A magunk tapasz­talatából is tudjuk, mennyire megnyugtató tud lenni a körülöt­tünk teremtett - időleges - csend, hányszor áhítozunk egy külön szobára, a minden külső hatást kikapcsoló magányos erdei sétá­ra, önmagunk gondolatait ren­dezni engedő egyedüllétre. Ez még korántsem jelenti azt, hogy aki néha-néha a magányra vá­gyik, az emberkerülő, ember­gyűlölő, nem eléggé társas lény. Ellenkezőleg! Az időnkénti magány után még sokkal jobban szükségünk van embertársaink - a gyerekek esetében pedig igényelik a többi gyerek - közelségére és társasá­gára. Napjainkban nagyon kevés gyereknek adódik a külön szoba lehetősége. Kicsi a lakás, kevés a hely, nagy a hétköznapi nyüzs­gés, s természetesen mindenki­nek a saját munkája, hobbija, el­foglaltsága a legfontosabb, mi­közben állandóan azt érzi, hogy zavarják a többiek. A gyereknek szüksége van legalább egy aprócska kuckóra. Egy sarokra, egy talpalatnyi helyre, amelyre nyugodtan mondhatja: ez az én birodalmam. Ha más lehetőség nin­csen, ez a kuckó olymódon is meg­oldható, mint a mel­lékelt fotón látható: beleépítve az ele­mekből összerakott bútorba! Az egy­másra helyezett ele­mek közül az egyik alsó, kétajtós szek­rényről vegyük le az ajtókat, emeljük ki belőle a polcokat, s ezeket tegyük félre mindaddig, amíg a gyerek ki nem növi a kuckóját, hiszen attól kezdve a szekrényrészt ismét eredeti funkciójának megfelelően hasz­nálhatjuk. A kuckó alját béleljük ki hab­szivaccsal, hogy puha fészek le­gyen, s barkácsoljunk rá olyan függönyt, hogy azt leeresztve a kuckó lakója teljesen egyedül érezhesse magát. Ügyes apukák még kis lámpát is barkácsolhat­nak a kuckó mélyére. A füg­gönyt, s a habszivacs borítóját készítsük vidám színűés mintájú anyagból, ami egyaránt illik gyerekünk egyéniségéhez és a lakás színeihez. Vendégváró HÚSPOGÁCSA Hozzávalók: 20 dkg darált hús, 20 dkg tehéntúró, 3 db to­jás, 1 gerezd fokhagyma, 1 ká­véskanál reszelt hagyma, só, bors, köménymag, 15 dkg mar­garin. A húst ledaráljuk. Hozzáad­juk a túrót, a hagymát, a fok­hagymát. Fűszerezzük, össze­dolgozzuk. Pogácsákat formá­lunk és mindkét felét megken­jük olvasztott margarinnal. Grillsütőben átsütjük. Frissen adjuk burgonyakörettel, vagy zsemleszeleteket egyik oldalu­kon megpirítunk, salátalevelet teszünk rájuk, és erre a húspo­gácsákat. FORGÁCSFÁNK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 db tojássárga, só, 2 evőkanálnyi porcukor, 2 evőkanálnyi rum, olaj a sütéshez. A lisztből és tojássárgájából kevés só és cukor hozzáadásá­val tésztát gyúrunk. Késfokvé­­konyra kinyújtjuk, majd dere­­lyevágóval ujjnyi széles csíko­kat vágunk. Ujjúnkra tekerjük, majd a tekercseket forró olaj­ban szép pirosra sütjük. Vaníli­ás cukorral meghintve adjuk asztalra. Ha kevés a hely... A lakások többségében az előszoba fogadja a belépőt. Itt akasztjuk fel a kabátokat, kala­pokat, sálat, kesztyűt, esetleg táskát. Különösen soknak tű­nik ez a holmi, ha kicsi az előszoba, és nehéz elhelyezni. Ilyenkor kell minden zugot kihasználni, alsó és felső szek­rénykével, s mint az ábrákon látható megoldásban, a falra merőlegesen felszerelt ruhatar­tó rúddal. Ez kivitelezhető cső­ből vagy gömbvasból. A foga­son lévő kabátok így a fallal párhuzamosan lógnak. A fogasok mögött jól mutat, dekoratív hatású a falambéria, vagy a visszafogottabb, ízléses tapéta. Van-e lelke a növénynek? Több virágkedvelő háziasszonytól hallottam már: meggyő­ződésük, hogy a szobanövényeknek 'Telkük van". Megérzik, ki az, aki szereti őket. Ilyen személynél szebben virulnak, szinte meghálálják a gondoskodást; ha gazdasszonyuk szo­morú, ők is lekókadnak. Az ember és a növényvilág száz szálon kötődik egymás­hoz. Az ember semmiképpen nem élhetne meg növények nélkül, de a növények - a nemesített kultúrnövények kivéte­lével - megélnek emberi közreműködés híján is. Még egy vonatkozásban "féloldalas" az ember és a növények kapcso­lata. A növényre "lelkileg" nem hat az ember - az állattal ellentétben -, csupán a földművelés által. Az ember lelkivilá­gára viszont igen sok vonatkozásban hatással vannak a növé­nyek. Még a nem különösebben természetkedvelő ember szívét is megdobogtatja a legelső hóvirág látványa, mert ez a kikelet első győzelmét jelenti a hó és fagy fölött. A gyermekkor legszebb emlékei közé tartoznak a tavaszi csapatos ibolyázá­­sok. Ősszel a szállongó falevelek ébresztenek sajátos érzel­meket az emberben. Mindenki tudja, milyen érzéseket fejez ki egy piros rózsákból álló nagy csokor. A virágok színe, formája, illata: mind-mind jelképez vala­mit. Szépséget, fennköltséget, szerénységet, tüzes szenve­délyt, frissességet, erőt és még sok egyebet. Címerekben régóta szerepelnek növények. így vált híressé például a francia liliom, az angliai vörös és fehér rózsa. Kanada címerében juharlevél szerepel. A szőlőlevél és a búzakalász is ismert címemövény. A babérkoszorú a görög hősnek járt ki, képletesen ma is emlegetjük; ez a sokoldalú növény a krumplifőzelékben és több más ételben is igen hasznos. Némely ember képzetvilága tele van a növényekkel, ők a növényvilágból vett példákkal, hasonlatokkal rendszeresen színezik beszédüket. A népmesékben fontos szerepe volt a csodatevő fűnek, az égig érő világfának és társainak. A nép­dalokban is szívesen alkalmazták a növényi megszólításokat és különböző hasonlatokat, metaforákat. A virágnévvel törté­nő megszólítás a köznyelvben is előfordul. Az emberek előszeretettel hasonlítgatják egymást növé­nyekhez. A lány termetét a nádszál, szépségét a rózsa, ártat­lanságát a liliom, szerénységét az ibolya fejezheti ki találóan. Nemcsak a virágok, hanem más növények is. így van ember, aki termékeny almafához, van, aki jegenyéhez vagy ezüstfe­nyőhöz "hasonlít", esetleg egy bokor krumpli jut róla eszünk­be. Vannak nők, akik mint a futóbab, folytonosan kapaszkod­nak valakibe, és vannak tölgyfa-férfiak, akik daliásán állnak a saját lábukon. Az embernek alapvető testi-lelki igénye a természeti kör­nyezet. A városból kilépve felszabadul, újjászületik a fák és bokrok között. Szobáját növényi mintás tapétával és füg­gönnyel díszíti. A nők ruhái, ékszerei is virágok formáját és színeit utánozzák. Ünnep nem képzelhető el virágdíszítés nélkül. A városi szobákban és erkélyeken a néhány cserép szobanövény az elvesztett természetet próbálja pótolni az ember számára. Dr.Ignácz Piroska Szabadidőben 1 2 3 SZ 4 5 6 n 6 9 10 11 1 12 13 14 Tü 16 17 □ 16 19 □ 2Ő"~~ 21 22 23 □ 24 25 □ I 26 27 ' 28 29 □ 30 31 32 33 34 35 36 37 36 39 40 41 42 43 r 44 45 46 47 ~ ü 49 rj 51 r 52 53 54 55 56 57 56 59 60 61 62 U 63 64 ■ 65 66 ■ 67 66 69 70 ■ c _ A szabadságról Shaw világhírű író egyik aforizmáját idézzük rejtvé­nyünkben. Vízszintes: 2. G.B. Shaw írja egyik művében (zárt betűk: A, S, L, T, E); 7. Az előző sor folytatása (zárt betűk: É, E, É, E). 12. Az ón és a jód vegyjele 13. Pusztítás 15. Tengeri rabló 16. Éttermi felszolgáló 18. Gyakorító képző 20. Ta­­lálá 21. Az összes ütés a tarokk és az alsós nevű kártyajátékban 22.... shave; borotválkozás utáni arcszesz 24. Kirá­lyi röv. 25. Dátumrag 26. A hidrogén és a rénium vegyjele 27. Tibeti szarvas­marhafajta 28. Némán ámít! 29. Szerb város 30. Delibes és Minkus balettje 32. Kubai, spanyol és francia gépkocsik nemzetközi betűjelzése 33. Kettős betű ford. 34. Növényvédelmi eljárás 37. La ... (Yradier híres dala) 39. Ezen a helyen vesztegel (két szó) 41. Az idézet befe­jezése 44. Betű, kiejtve 45. A román MÁV 47. Lapos, korong alakú süte­mény 48. Budapesti sportklub röviden 49.Csapattag! 50. Azún. Dalmát-szige­­tek egyike 52. The... (angol napilap) 54. Páratlan zakó! 55. A munka és az ener­giaegysége a CGS-rendszerben 57. Női név 59. Cölöp, alul megvasalva 61. Észak, németül 63. Krivoj ... (ukrán város) 64. Forgólant, nyenyere 65. Bel­ga hegedűművész (Eugéne, 1858-1931) 67. Idegen férfinév 69. Majdnem nyíl! 70. Néprajz Függőleges: 1. Hús-és szalonnasze­letekből nyárson sütött étel 2. Spanyol női név 3. A földkéreg szilíciumban és alumíniumban gazdag felső rétege 4. Az áramerősség egysége az elektro­mágneses CGS-mértékrendszerben 5. ... poetica 6. A végén maradt! 8. Posta­könyv rövidítve 9. Az egyik színes tv­­rendszer 10. Férfinév 11.... tengere! 14. Svéd férfinév 17. Végtag 19. Egész­séges ital 22. Verscsengő, névelővel 23. Üvegre vagy filmre rögzített finom vo­nalak hálózata 26. Rossz tanácsadó! 30. Nobilizál 31. Autonóm terület, röv. 32. Népies mondatszó, szarvasmarha tere­lésére 34. Politikai röviden 35. Kos­­suth-díjas filmoperatőr (István, 1902- 1958) 36. Részben szétnéz! 38. Iráni város 40. Árakat kitartó erőfeszítéssel csökkent 42. Személynévmás 43. Női ruhadarab 46. Növényi szilárdítósejt 51. Habos ital, tréfás szóval. 53. Akár az Alföld 56. ... Chaco; dél-amerikai síkság 58. Tüzes táncot jár 59. Ötpontos nyomdai betűnagyság 60. A mélyben 62. A diszprózium és a jód vegyjele 64. Bécsi tea! 66. Az Európa-kupa rövidí­tése 68. Néma táj! Szűcs Gyula Beküldendő: a vízszintes 2., 7. és a 41. számú sorok megfejtése - március 17-ig. A tudás korlátái című, február 23-i rejtvényünk helyes megfejté­se: Mindnyájan tudatlanok va­gyunk, csak mindenki más-más dolgot nem tud. Könyvutalványt nyertek: Bognár Béláné Fegyvernek, Idő­sek Klubja Alattyán és Kiss Sándor Tiszaroff. (Az utalványokat postán küldjük el.) Ruhaszárító keret a kád fölé Kisebb fürdőszobákban a für­dőkád az alapterület harmad-, ne­gyedrészét is elfoglalhatja. A fe­lette levő hely nehezen haszno­sítható, mert fürdéskor a falra szerelt polc, szárító, vagy a mennyezetre erősített fregoli za­varó lehet. Egy falhoz hajtható ruhaszárító keret (amilyen raj­zunk alapján elkészíthető) a leg­kisebb fürdőszobában is elfér. Jól használhatjuk a fürdőlepedők, törülközők, vagy a kimosott füg­göny, takaró, pulóver és egyéb, nem centrifugálható ruhanemű szárítására. A szárítókeret behajtva a fal­hoz simul (de így is használható szárításra). Ha lábait a kád pere­mére illesztjük, a kb. 30 fokos szögben álló keretre feszített, hatmétemyi zsinegen sok ruha elfér. A négyszög keresztmetszetű keretoldalak /AJ egy-egy csuklós pánttal kapcsolódnak a kád pere­me felett a falhoz. A csőből ké­szült kitámasztók /C/ a keret fel­ső összekötőjén /D/ fordulhatnak el. A keretet az oldalakkal azonos anyagból kialakított merevítők /B/ teszik teherbíróvá és kellően szilárddá. A ruhaszárító készítéséhez 5 m, 20x20 mm keresztmetszetű, négyszögszelvényű acélcső, 4 m-nyi 20 mm átmérőjű és 2 db, 6-6 cm hosszú, 25 mm átmérőjű cső, valamint egy 30-20 mm-es nagyságú, 4 mm vastag laposacél és 2 db csuklós pánt szükséges. Ezen kívül vegyünk még 8 m­­nyi, műanyag bevonatú ruhaszá­rító kötelet (zsinórt) és egy egy­szerű kivitelű tolóreteszt, amely a falhoz hajtott keret rögzítésé­hez szükséges. A munkához fém­fűrészt, fúrót és reszelőt (vagy sarokcsiszoló gépet) használha­tunk. A hegesztéseket az alkatré­szek leszabása, illesztése után szakemberrel végeztessük el. Először az 1,2 m hosszú ke­retoldalakat daraboljuk le, majd az egyméteres merevítőket. Ez­után pedig a kitámasztó lábakat fűrészeljük le a 20 mm átmérőjű acélcsőből. (A lábak hossza 1280 mm.) A keretet felül összekötő cső 1040 mm hosszú legyen. Fémfűrésszel vágjuk ki a 4 mm vastag lemezből a 2 db 120x20 mm-es lapot, amelyeket majd a kád peremére illeszkedő alakra kell hajlítani. Ugyancsak a lágy­acél lemezből készül a 25 mm külső és 20 mm belső átmérőjű csődarab "csapágyakat" az ösz­­szekötő rúdhoz kapcsoló két le­mezfül is. Méretük 40x20 mm­es. Az összeszerelés első műve­leteként hegesszük az említett cső anyagú csapágyakhoz a tá­­masztólábakat. Ehhez használ­juk fel a ledarabolt lemezfüleket. Ezután állítsuk össze a keretet. Hegesszük az oldalakhoz az összekötőket és a merevítőket, valamint a keretoldalak alsó vé­gére a két csuklós pántot. A D jelű cső közepére hegesszük rá a toló­retesz egyik felét. Végül a kádpe­remre illő lemezdarabokat he­gesszük a támasztólábak két vé­gére. Az összes hegesztési varratot reszeljük vagy csiszoljuk le. Je­löljük meg, és fúrjuk ki a keretol­dalakon a zsinegek furatait (egyenletesen elosztva az olda­lak mentén 6-8 db-ot). Ezután rozsdagátló alapozó­val, majd tetszés szerinti színű zománcfestékkel fessük be az egész keretet. Ha a festék meg­száradt, két-két, tiplikbe hajtott facsavarral szereljük a keretet a csuklós pántoknál fogva a falhoz. Kenjünk kevés zsírt vagy olajat a csőcsapágyakba. A kádra támaszkodó lemeztal­pakba belülről ragasszunk gumi­lapot vagy szivacsdarabot. Végül szereljük a falra a tolóretesz má­sik felét, amellyel használaton kívül a behajtott keretet rögzít­hetjük. S.B. A tévénézés törvényei Miután senkit a tévénézésre kötelezni nem lehet, ebből adód­nak bizonyos udvariassági szabá­lyok is. A várt vendéget kikapcsolt ké­szülékkel illik fogadni. Ne kelt­sünk benne rossz érzést, hogy megzavart bennünket. Viszont, ha ő kéri, hogy az éppen zajló vagy későbbi műsort megnézhes­se, tegyünk eleget a kérésének. (Más kérdés, hogy akkor mi a csudának jött hozzánk?) Mindinkább udvariassági sza­bállyá lép elő, hogy ne a tévé­híradó vagy főműsor idején hív­juk fel telefonon vagy keressük meg személyesen azt, akiről tud­juk, hogy azok nézése a minden­napos programjához tartozik. Bevett udvariatlanság - de vál­toztatni kellene rajta -, hogy a tévé előtt terpeszkedő azzal a csa­ládtaggal szolgáltatja ki magát, aki még talpon van, de már igen­csak leülne maga is a készülék­hez. Senkinek nem árt meg, ha a pohár vízért, sörért felpattan: uram bocsá’ mielőtt letelepszik, maga készít mindent maga elé, sőt segít a másiknak, hogy az is mielőbb leülhessen. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom