Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-07 / 56. szám

4 Néplap 1990. MÁRCIUS 7. Képviselőjelöltek a megye 3. számú /Szolnok/ választókerületében Posta Zsolt Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Pósta Zsolt 1942. március 1- jén született Szekszárdon. Édesapja a vasútnál dolgozott, édesanyja pedagógus volt. Nagyszülei földműveléssel fog­lalkoztak, gazdálkodtak. Negye­dikes gimnazistaként 1959-60- ban mély nyomokat hagyott ben­ne a tagosítás időszaka, ugyanis akadtak osztálytársai, akiket ha­zaküldtek a középiskolából, mondván beszéljenek szüleik­kel, és ha ók majd aláírták a be­lépési nyilatkozatokat, visszajö­hetnek. Az-érettségije után ipari tanulónak iratkozott, majd sike­resen letette a vízvezetékszerelő szakmát. Időközben felvették Pestre a műszaki egyetem építő­mérnöki karára, ahol 1965-ben kapta meg a diplomáját. Dolgo­zott a közigazgatásban, különbö­ző építőipari vállalatoknál, majd 1985 óta szolnoki lakos. A me­gyeszékhelyen a Vízügyi Terve­ző Vállalatnál helyezkedett el. Nős, három középiskolás gyer­meket nevelnek, a felesége peda­gógus. Építőmérnök létére a családi hagyomány, a kialakuló új poli­tikai helyzet kínálta többféle le­hetőség közül a Független Kis­gazdapártot választotta, miután korábban még soha nem volt tag­ja egyetlen más pártnak sem. Tet­te ezt azért, mert meggyőződés­sel hiszi és vallja, hogy Magyar­­országon a társadalom gerincét alkotó paraszti réteg igazi érde­keit ez a mozgalom, történelmi párt képviseli. Mit is akarnak tulajdonkép­pen a kisgazdák? Az elmúlt több mint negyven esztendő törvényi­leg biztosított törvénytelensége­inek a felülvizsgálatát, a paraszt­ság rehabilitációját. A földdel rendelkező gazdálkodók további megbélyegzéseit meg akarják szüntetni. Szerintük, Pósta Zsolt szerint a rehabilitációnak első­sorban gazdasági, de politikai, így társadalmi feltételei is van­nak. Gazdasági követeléseik sar­kalatos pontja az 1947-es földtu­lajdoni állapotok újbóli elisme­rése. Ugyanis ez volt az utolsó legitim földtulajdoni jog, mivel akkorra már befejeződött a föl­dosztás, és megszűnt a nagybir­tokrendszer. Ilymódon jogosan jutott ez az érték akkor művelő­ikhez. Ezeket a földeket, illetve a tulajdonjogot akarják visszaad­ni gazdáiknak, vagy örököseik­nek. Igaz, nem biztos, hogy ugyanabban a dűlőben, mint egykoron, de aranykorona sze­rint az elvett földdel mindenkép­pen azonos értékben. Ennek a Parlamentben történő elfogadta­tása után következne az, hogy a föld, mint legfontosabb termelő­­eszköz végre reális, piaci árát kapja meg. (Egyébként a kisgaz­dák programja szerint a földet tilos eladni idegen állampolgá­roknak.) A leírtak eredményeképpen lehetőség nyílik arra, hogy a dik­tatórikus szövetkezeti formákat felváltsa valamilyen demokrati­kusabb társulás, szövetkezési formula - amely megvalósulása mindenképpen csak a jogos tu­lajdonosok elhatározásából in­dulhat ki. A magyar vidék, falvak politikai, társadalmi helyzetének a súlyát ez döntő mértékben meg fogja változtatni, nem utolsósor­Dr. Szegedi Károly Magyar Szocialista Párt Dr.Szóró Magdolna Hazafias Választási Koalíció "...válasszunk olyan-irtát, mely által boldogulásunkat leg­inkább remélhetjük..." - II. Rá­kóczi Ferenc e mondását válasz­totta tevékenysége mottójául dr.Szóró Magdolna újszászi kör­zeti orvos, a Hazafias Választási Koalíció jelöltje. A Hazafias Választási Koalí­ció új lehetőséget adott a pártok­hoz nem tartozó szervezeteknek, csoportoknak, hogy pártérde­kektől független képviselőt jut­tassanak a parlamentbe. A HVK szélsőségektől mentes, békés po­litikai átmenetet akar. Mivel a koalíció a vidéken élő embereket képviseli, így történt, hogy dr.Szóró Magdolna közös utat vállalt a koalícióval. Mivel az or­vosnő is vidéken él, ismeri az itteni emberek gondjait, sőt saját életében is találkozik ezekkel a problémákkal. Súlyos gondnak tartja a lakáshoz jutás kilátásta­­lanságát, az adó teljesítmény visz­­szatartó hatását, a gyermekválla­lás, -nevelés nehézségeit, a tele­pülések elöregedését és a kör­nyezetszennyezést. Vallja, hogy most, ami­kor az önkormányzat és az önállóság megvalósítása a célunk, olyan törvények létrehozására van szük­­. ség, amelyek a valóság­­jS ban alkalmazhatóak is. E i törvényeket pedig olyan emberek tudják megal­kotni, akik a különböző településeken élve maguk is érzik, tapasztalják, mi nyomasztja leginkább az ottani lakosságot. Fontosnak tartja, hogy a fal­vakból és a vidéki városokból ne vándoroljanak el. Ehhez tulaj­donreformokra van szükség; kü­lönböző típusú tulajdonformák - magán, szövetkezeti, állami - egymás mellett élésére. Olyan törvényeket kell alkotni, ame­lyek a vállalkozásokat valóban támogatják: adómentes idősza­kokat, adómérséklést biztosí­tanak számukra, lehetővé teszik, hogy a fejlesztéseikre fordított kiadásukat elszámolhassák. Le­gyenek stabilak a "szabályozók", hogy a vállalkozók tudják, mire számíthatnak. A földkérdésben is a különbö­ző tulajdonformák - családi, ma­gán-, szövetkezeti, állami - egy­más mellett létezését tartja meg­oldásnak dr.Szóró Magdolna. Mivel az infláció csökkenté­sébe a veszteséges vállalatoknak nyújtott állami támogatás leépí­tése is beletartozik, számolni kell a munkanélküliség növekedésé­vel. Gondoskodni kell azokról, akik ilyen helyzetbe kerülnek, mégpedig ügy, hogy ne érezzék Várhegyi Attila Fiatal Demokraták Szövetsége Bizonyára sok választópolgár fejében felötlik a gondolat, mi indíthat egy húszéves ügyvédi múlttal, biztos egzisztenciával rendelkező embert arra, hogy a közélet középpontjába kerülve képviselőjelölti megbízatást vál­laljon? Nos, dr. Szegedi Károly esetében nem hirtelen elhatáro­zásról van szó, hanem a korábbi tevékenység következetes foly­tatásáról. A reformmozgalom egyik szolnoki vezetőjeként tűnt fel a politikai életben. Követelte az ál­­larnpárt megszüntetését, szorgal­mazta a diktatúrából a demokrá­ciába való átmenetet, a pártszer­vek kivonulását a munkahelyek­ről. Akkor tette ezt, amikor az MSZMP még megbonthatatlan egészként megdönthetetlennek tűnt, s vezetői elutasítottak szá­mos olyan reformjavaslatot, amely azóta élő valósággá vált - így például a többpártrendszer megteremtése, a munkásőrség megszüntetése és így tovább. Szervezett, népes tömeg nem állt mellette, csupán az akkori pártta­gok közül egy maroknyi csoport, mégis hitte, hogy alapvető válto­zások fognak bekövetkezni a po­litikai életben, s ezért a korábbi politikai gyakorlat, a politikai el­vek gyökeres megváltozásáért szállt síkra. A jogállam kialakulásának szolgálata mellett egy új, demok­ratikus szocialista párt megala­kulásáért munkálkodott. Azt vallja: azért vállalta a Szocialista Pártot, mert az olyan emberséges és a hazát szolgáló párt, amely képes arra, hogy az ország nehéz helyzetében az egész nemzet ér­dekét képviselje. Kevés olyan gazdag életta­pasztalatokat nyújtó munkakör van, mint az ügyvédi. Dr. Szege­di Károly is sok tanulságot szűr­hetett le munkája során. Azt pél­dául, hogy az emberek szeretnek nemcsak szellemiekben, hanem anyagiakban is gyarapodni, vál­lalkozásokba fogni, de ez eddig jószerével csak a jogszabályok megkerülésével volt lehetséges. Ezért vallja: megválasztása ese­tén igyekszik minden korlátot le­bontani az emberek gyarapodá­sa, a szabad vállalkozás elől. Ugyancsak a tapasztalatok diktálta követelménynek tartja a bürokratizmus minimumra való csökkentését, hiszen sok vállalat és intézmény jó munkáját a túl­bürokratizált szervezet gátolja. A gazdasági vezetők a megmond­hatói annak, hogy a saját üze­mük, gazdaságuk zavartalan mű­ködéséhez nélkülözhetetlen ad­ban munkahelyi, megélhetési le­hetőségeket teremt. Ez a biztosí­ték arra, hogy a vidék, a falvak társadalmi átalakítása ne idegen mintára történjék, hanem a nem­zeti sajátosságok messzemenő figyelembevételével. Mindevvel a programmal együtt a Független Kisgazdapárt nem réteg és osztálypárt, mivel ez a szövetség a társadalom gaz­dasági, társadalmi gondjait is szeretné megoldani. A túlsúly­ban lévő állami tulajdonnak a ha­tékonyabb magántulajdonba tör­ténő átkeriilése nemcsak a mező­­gazdaságban kívánatos, hanem az ipar, a gazdasági élet vala­mennyi területén elkerülhetet­len. Vallják, hogy a magánvállal­kozások elterjedésével a terme­lők és a fogyasztók közé kapcso­lódott közvetítőlánc mérséklésé­vel, sőt kiiktatásával az árak is csökkennek. A magyarság föld- és munka­szeretete, szorgalma nem máson, mint a saját tulajdonból eredő ér­dekeltségen alapul. Ebből követ­kezik, hogy Pósta Zsolt a szolno­ki, 3-as számú választókerület független kisgazdapárti képvise­lőjelöltje pártjával együtt bízik abban, hogy a tönkrement ma­gyar parasztságnak, társada­lomnak megfelelő jövőképet tud nyújtani az itt ismertetett prog­ram. minisztratív létszám kétszeresét­­háromszorosát kénytelenek al­kalmazni azért, hogy a felsőbb szervek által kért - és sokszor felesleges - jelentéseket, kimuta­tásokat el tudják készíteni. A bü­rokrácia megszüntetése tehát nem alulról jövő kezdeményezés dolga, hanem elsősorban állami intézkedések kérdése. Az utóbbi évek legnagyobb igazságtalanságának tartja azt, hogy a magát szocialistának ne­vező állam elsősorban a nyugdí­jasokat - akik nem tudják megvé­deni saját érdekeiket - hagyta magukra. Ebből is kitűnik, hogy véle­ményformálását az emberek sze­­retete, az elesettek iránti együtt­érzés és a becsületes munkával elért gyarapodás vezérli. Ide so­rolható a tudás megbecsülése, amit az is bizonyít, hogy három gyermeke közül a két idősebb egyetemi hallgató. A legkisebb még csak általános iskolás. A kétkezi munkásokhoz való vonzalma családi indíttatású, hi­szen egy négygyermekes, egy­szerű kengyeli parasztcsaládból indult. Bizonyára példaképül szol­gált számára az a szülői törekvés, hogy minden gyermeküknek jó legyen a sorsa. Társadalmi mére­tekben is ezt szeretné elérni. És még valamit. Azt, hogy meg­szűnjön az emberek között mes­terségesen szított gyűlölet, és egymás kölcsönös tisztelete és segítése jellemezze őket.- Elhitették korábban a társa­­dalommmal, hogy csak okos em­berek és csak kis emberek létez­nek - mondja a 27 éves FIDESZ képviselőjelölt, Várhegyi Atti­la.- Rájöttem - folytatja a ma­gyar-népművelő szakos tanár -, nemcsak vezető és irányított vi­szonyára bonthatók a társadalmi kapcsolatok. Igenis van súlya az én véleményemnek is. A Beloiannisz Úti Általános Iskola és a Repülőgépszerelő Szakközépiskola magyar tanára a szolnoki 3. számú választóke­rületben képviseli a fiatal de­­mokratákat.Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett 1987-ben, majd - párhu­zamosan egyetemre is járt - 1988-ban a József Attila Tudo­mányegyetemen. Három éve ok­tat, gimnazista korától kezdve ír szépirodalmi műveket. Tavaly ismerkedett meg a FI­DESZ egyik frontemberével, Or­bán Viktorral. Augusztusban megalakult a szolnoki csoport, így már ott volt pártjuk októberi kongresszusán, ahol a nemzeti­ségi és oktatási program kidolgo­zásában vett részt. Nemrég a FI­DESZ képviseletében a határon túl Szatmárnémetiben járt.- Attól kezdve, hogy elvégez­tem tanulmányaimat - szól poli­tikai tevékenysége kezdeteiről -, egyre nehezebben tudtam meg­élni.- Ha elégedetlenkedtem, az­zal vágtak vissza, mért nem te­szek valamit helyzetem javításá­ért. Nos, ekkor szinte önmagától kialakult bennem korábbi véle­ményeimnek egy sajátos rend­szere. Gondolkodásmódomhoz a FIDESZ politikája állt a legköze­lebb.Hiszem - folytatja -, hogy az embernek lehetőséget kell adni a szabad véleménynyilvánításra. Ezzel együtt nem szeretek olyat állítani, ami egy év alatt érvényét vesztheti. A FIDESZ-szemlélet alapvetően liberális. Programjuk magánvállalkozás-barát gazda­ságpolitikát hirdet. Mint tanár, Várhegyi Attila tényleges szek­torsemlegességet sürget az okta­tásban is. Részt vesz pártja okta­táspolitikai csoportjának munká­jában.- A gyerekek szüleikkel sza­badon dönthessék el, mit szeret­nének tanulni - jegyzi meg. - Olyan tantervre gondolok, me­lyet a szülők és a pedagógusok közösen alakíthatnának ki. Egy ilyen kerettanterv tartalma az igényekhez igazodna. Termé­szetesen szükség van egy orszá­gosan egységes követelmény­szintre. A felsőoktatásban kívá­natos lenne, hogy a főiskolások, egyetemisták egy része cserével külföldön tanulna nyelveket vagy sajátítana el újabbakat. Nagyon fontosnak tartja az önkormányzati reform követke­zetes végigvitelét Szolnokon is. Elsősorban a város jövője, anya­gi helyzetének alakulása miatt. A településen maradó pénz fel­­használásáról csak demokratikus formában, értő emberek közre­működésével szabad dönteni. Fiatalról, fiatalokról lévén szó, programjának része, a fiata­lok életminőségeinek javítása. Mint mondja, a pénzügyi szabá­lyozás jelenleg a fiatalokkal szemben is vállalkozásellenes. ezt a gondoskodást megalázó­nak. Anyagi segítséget kell nyúj­tani számukra és biztosítani át­képzésüket, újrakezdésüket. Orvosi munkáját végezve nap mint nap tapasztalja dr. Szóró Magdolna, hogy a felnőtt lakos­ság egészségi állapota igen rossz a túlhajszolt életmód és az egész­ségügy jelenlegi helyzete miatt. Ha képviselőnek választják, az illetékes parlamenti bizottság­ban ennek a kérdésnek a megol­dásáért szeretne dolgozni. A sza­bad orvos- és kórházválasztás meljett az egészségügyet finan­szírozó biztosítók közötti ver­senyhelyzetet tartja fontosnak. És azt, hogy az emberek egész­ségéért ne csak az egészségügy tegyen, hanem a társadalom, a gazdaság is: Meg kell teremteni az anyagi alapjait annak, hogy mindenki választhassa az egész­séges életmódot. Rövid időn belül teremtődje^ nek meg a családok megélheté­sének, biztonságának, az értékál­ló, becsületes nyugdíjnak az anyagi alapjai is. A fiatalok ke­rüljenek olyan helyzetbe, hogy a lakáshoz jutáshoz ne a szülők se­gítségét kelljen kérniük. A csalá­dok pedig tudják támogatni, se­gíteni a nagyszülőket. Mivel a népesség csökkenése igen szomorú képet mutat, dr.Szóró Magdolna céljai között szerepel a főállású anyaság elis­merése és megfizetése, az anya­sággal töltött idő beszámítása a munkaviszonyba és a nyugdíjba, valamint a gyermekvállalás és a gyermeknevelés feltételeinek biztosítása. Nem költségvetési szerveknek kellene gondoskodniuk - többek között - az ifjúság szórakoztatá­sáról sem. A FIDESZ köznapi olvasat­ban mozaikszó, de latinul is ér­telmes kifejezés: hitet, bizalmat jelent.- Nekem is fontosak olyan tra­dicionális erkölcsi normák - fűzi tovább a gondolatot -, mint a be­csület, őszinteség, vagy a mások­kal szembeni tolarencia. Úgy ér­zem, mozgalmunk eme értékeire figyelt fel az az idős korosztály is, amely eddig is támogatott minket. Sokan közülük azért vá­lasztották a mi képviselőjelöltje­inket, mert fiatalok vagyunk, mert tiszta lappal politizálunk. Kapcsolatunk velük több mint egy párt, és a választások idejére meghódítandó célréteg viszo­nya. A szavazócédulák gyűjtése­kor például torokszorító találko­zásaink voltak nyugdíjasokkal. Személyesen győződtünk meg - a miénkhez nagyon sok minden­ben hasonló - egyelőre kilátásta­lan helyzetükről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom