Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-05 / 54. szám

2 Néplap 1990. MÁRCIUS 5. Megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége /Folytatás az 1. oldalról/ Kötelességének tekinti, hogy harcoljon a munkavállalók szo­ciális biztonságáért. Legmaga­sabb szintű képviselete a kong­resszus, a két kongresszus közöt­ti időszakban pedig legfőbb kép­viseleti testületé a Szövetségi Tanács. A szövetség gazdálko­dásának, pénzügyeinek folyama­tos ellenőrzését a Gazdasági El­lenőrző Bizottság látja el. Az alapokmány rögzíti, hogy a csat­lakozók tulajdonosi és vagyoni jogait esetleges kilépésük sem­miféleképpen sem korlátozhatja. Vasárnap reggel a kongresszu­son 21 szakszervezet nyilváno­san bejelentette, hogy összesen mintegy egymillió-hétszázezer forintot ajánlanak fel az ózdi tra­gédia kárvallottjainak, az áldo­zatok hozzátartozóinak. A küldöttek vasárnap először arról nyitottak vitát, hogy a prog­ram tárgyalásában, a tisztségvi­selők megválasztásában csak a szövetséghez máris csatlakozni kész, szakszervezetek vehetnek­­e részt, vagy a belépést még csak fontolgató, de a kongresszuson a szövetségalapítás szándékával jelenlévő szakszervezetek is. Az alapokmányt elfogadó szakszer­vezetek végül is úgy döntöttek, hogy senkit sem kívánnak jogai­ban korlátozni, viszont a 86-ból az a 14 szakszervezet, amely a csatlakozás kérdésében még nem rendelkezett tagsága állás­­foglalásával, önként lemondott arról, hogy szavazzon a tisztség­­viselők megválasztásakor. A hosszas és heves vita után hozzáfogtak a szövetség prog­ramjának megalkotásához. A program leszögezi: a szakszerve­zetek működésének minden szintjén fel kell számolni azokat a hatalmi kapcsolatokat, ame­lyek újjáélesztik a korábbi téves kettős funkciót - a munkavállalói és a tulajdonosi érdekek képvise­letét. A szakszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a munka­­vállalók akaratát a törvényho­zásban is meg tudják jeleníteni. Megfogalmazódott rövid távú célként a munkavállalók bevo­násával egy működőképes ér­dekegyeztetési rendszer kialakí­tása, e rendszer jogi, intézményi garanciáinak, végső soron egy érdekegyeztetési törvénynek a megalkotása, mert jelenleg a mozgalom tevékenységének leggyengébb láncszeme az ér­dekérvényesítés megvalósítása. Ezzel függ össze az az igény is, hogy minél előbb meg kell te­remteni az érdekek egyeztetésé­nek középszintű fórumait. A gazdasági célok között elhang­zott: a szakszervezeteknek azért kell harcolniuk, hogy a legala­csonyabb bérek legalább a társa­dalmi minimum szintjét érjék el. Konkrét igényként fogalmazó­dott meg, hogy ha a kormány nem hajlandó rá, akkor a szak­­szervezetek maguk dolgozzák ki a munkavállalói tulajdon, az al­kalmazotti részvény koncepció­ját, s vigyék azt a Parlament elé. Követelték a miniszterelnök ál­tal a nyilvánosság elé tárt puccs­kísérlet szereplőinek felelős­ségre vonását. Ezután a küldöttek egyhangú­lag elfogadták a szövetség prog­ramját, amely a szakszervezeti követelések mellett pontosan kö­rülhatárolja, hogy milyen terüle­tekre koncentrálódjon a szövet­ség munkája. így például kimondja, hogy a szövetség feladata tagjai felha­talmazása alapján az országos szintű érdekképviselet, a közép­szintű érdekegyeztetéseket ille­tően pedig a feltételek javításán kell munkálkodnia. A követelé­sek között olvasható, hogy az ál­lam pontosan körvonalazza szo­ciálpolitikai felelősségét, s gon­doskodjék a legrászorultabb ré­tegek fokozott támogatásáról, az elszegényedési folyamat megál­lításáról. A program mellett elfo­gadták az érdekvédelem rövid tá­vú feladatait is, amelyek között szerepel: a kormány tegyen in­tézkedéseket az élelmiszerárak korlátok között tartására, első­sorban olyan piaci eszközök al­kalmazásával, amelyek nem sér­tik a termelés, a forgalmazás és az ellátás biztonságát. Az élelmi­szerárak és az egyéb létfenntar­tási költségek emelkedését a munkavállalók bérnövekedésé­nek intézményes formában kell követnie. Követelik, hogy a szo­ciális jövedelmek, a nyugdíjak, valamint a minimális bérek a jö­vőben automatikusan igazodja­nak a létfenntartási költségek emelkedéséhez. Ugyanilyen nyomatékos igény a rubelelszá­molású kereskedelmi forgalom átfogó felülvizsgálata, a vissza­fogás nyomán fenyegető töme­ges munkanélküliség megelőzé­sére válságkezelő kormányzati program kidolgozása. Végezetül szavazás követke­zett: Nagy Sándor lett a szakszervezeti szövetség elnöke A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke - a kongresszus döntése alapján - Nagy Sándor, a SZOT volt főtit­kára lett. A 717-ből 642 érvényes szavazatot mondhatott magáé­nak. A gazdasági ellenőrző bizott­ság elnökévé Sas Gyulát válasz­tották. SZDSZ, Hazafias Választási Koalíció, FIDESZ, MSZP, Agrárszövetség, Kisgazdapárt Nagygyűlések az országban Szombaton az ország több te­lepülésén tartottak választási nagygyűlést a különböző pártok. A viharsarki szabaddemokraták békési nagygyűlésén Tamás Gáspár Miklós ügyvivő, ország­­gyűlési képviselő volt a szónok, aki ismertette pártja programját, s foglalkozott az ország eladóso­dásának kérdéseivel is. Az SZDSZ budapesti nagygyűlésén pedig Huszti Miklós fejtette ki véleményét az úgynevezett őszi puccskísérletről, követelve a tet­tesek mielőbbi megnevezését. Gyűlést tartott a Hazafias Vá­lasztási Koalíció is, s a salgótar­jáni fórumon Asztalos László, a Koalíció elnöke mondott beszé­det, hangsúlyozván, "felelőtlen ígéreteket senki ne várjon a Ko­alíciótól". A FIDESZ Nagyté­tényben tartott gyűlésén Orbán Viktor, a szervezet választmányi tagja értékelte a jelenlegi közál­lapotokat, hangsúlyozván, hogy az utóbbi hónapokban nem békés átmenet, hanem békés átmentés zajlott le az országban. Választási gyűlést tartott a Magyar Szocialista Párt is; Sá­rospatakon Németh Miklós, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú választókerületének képviselőjelöltje, miniszterel­nök beszélt, többek között ki­emelve, hogy úgy kell eljuttatni a szabad választásokig az orszá­got, hogy ne játsszuk el történel­mi lehetőségünket Európa és a világ népei előtt. Szólott a Parlamentben általa felemlített, puccsra figyelmezte­tő levélről is, amelyet a közeljö­vőben szándékozik nyilvános­ságra hozni, s megnevezve a kér­déses megyét is. Agrár-nagy­gyűlést tartottak Sarkadon, ahol Nagy Tamás, az Agrárszövetség országos választmányának elnö­ke, a szervezet országos listave­zetője mondott beszédet. A Kisgazda Párt Debrecenben és Kiskőrösön rendezett nagy­gyűlést a választásokra készül­ve. Az előbbi helyen a párt orszá­gos vezetői beszéltek a Kisgaz­dák választási esélyeiről s a vá­lasztások utáni koalíciós lehető­ségekről. Prepeliczay István fő­titkár hangsúlyozta: Pártjuk fő ereje a Tiszántúlon van. Kiskő­rösön Torgyán József, a párt fő­ügyésze ismertette a Kisgazdák célkitűzéseit. Haza és haladás! Haladás és biztonság! Tisztelt Választópolgár! KÉPVISELŐJELÖLTJEINK: 1. sz. vk: dr. Jakus Zoltán 2. sz. vk: ifj. Gyarmati László 3. sz. vk: dr. Szegedi Károly 4. sz. vk: Kovács Libor 5. sz. vk: Jauernik István 6. sz. vk: dr. Draskovits Dénes 7. sz. vk: Herbály Imre 8. sz. vk: Dányi József KÖSZÖNIK EDDIGI BIZALMÁT! Mindazok további támogatására számítanak, akik tenni akarnak a válság megoldásáért, a nemzet felemelkedéséért. Szavazzon a Szocialista Pártra! ________________________________________* 3572/ 1* (x) j Szolnok belterületén is Ma trafipax-ügyelet! Titkos volt eddig, de mától a nyilvánosság elé tárják, mármint megyénkben a trafipax-ügyele­­tet. A megyei rendőrfőkapi­tányság tájékoztatása szerint kö­zöljük a sebességmérés menet­rendjét: ma, azaz hétfőn reggel 6 órától délután. 2 óráig a Tószeg - Tiszajenő útvonalon, délután 2- től este 10 óráig pedig Szolnok belterületén mérik - gépkocsiból - a sebességhatárok túllépését. A főkapitányság egyébként tervezi, hogy a közeljövőben a 4. számú főút szolnoki szakaszán állandó forgalomellenőrzési pontot ala­kítanak ki, ahol részletes tájékoz­tatótáblákat állítanak fel, és a se­bességet, a tengelyterhelést mé­rik, és vizsgálják a motorzajt, a kipufogógáz- és szénmonoxid­­szintet is. Ezzel a közlekedési balesetek számának csökkenté­sét akarják elérni. A Néplap sajtószolgálata A Szocialista Párt a lakosság szolgálatában A bérlakásban lakók nehéz napokat élnek át. Megkapták az értesítést a jelentős lakbéreme­lésről. Ha lakbértámogatásra jo­gosultak, március 10-ig kérelmet kell benyújtaniuk a városi tanács­hoz. Helytelenítjük, hogy a támo­gatást igényelni kell, de ha már így van, segíteni akarunk. A Ma­gyar Szocialista Párt Szolnok Városi Irodája felajánlja, hogy hétköznapokon, 8.00 és 18.00 óra, szombat 8.00 és 13.00 óra között segítséget nyújt az érintet­teknek a jogszabályban való el­igazodáshoz, a nyomtatvány ki­töltéséhez. Külön felhívjuk a sze­mélyi tulajdonban lévő lakások bérlőinek figyelmét, hogy meg­határozott feltételek között ők ki­vételes támogatásra jogosultak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Címünk: Szolnok, Tófenék u. 1-3. Telefon: 43-515,31-714 A Magyar Szocialista Párt Városi Irodája Felhívás Tisztelettel felkérem a szolno­ki 3. és 4. választókerületben sze­replő képviselőjelölt-társaimat, hogy a nyugati demokráciákban szokásos intelligenciatesztet is tar­talmazó személyiségi vizsgálaton vegyünk részt. A vizgálat eredmé­nyét még a választások előtt hoz­zuk nyilvánosságra. Meggyőződé­sem, hogy a választópolgároknak joguk van tudni, hogy akire sza­vazni kívánnak, milyen személyi­ség. A vizsgálat költsége szemé­lyenként kb. 10 ezer forint, amit a magam részéről hajlandó vagyok viselni. Csatlakozásukat remélve őszinte tisztelettel; Dr. Fehérvári László pártonkívüli, független képvi­selőjelölt Válasz egy nyílt levélre KEDVES GYULA! Engedd meg nekem, hogy a Néplapban megjelent, Béki Gab­riellának címzett, de nekünk, szolnoki szabaddemokratáknak szóló leveledre válaszoljak. Tu­dod, a régebbi időkben én tiszte­lettel néztem törekvéseid a pár­ton belüli személyes szabadság megtartására. Úgy tetszett, Te igazán liberális gondolkodású vagy. Csakhogy leveled alapján fölül kell bírálnom eddigi véle­ményemet. E helyen szeretnék a leveled alapját képező két fő gondolat­­menetre válaszolni. 1. Azt írod, hogy a szabadde­mokraták elvi nyilatkozata "tör­ténelmietlenül" ítéli meg a római katolikus egyház szerepét. Ez egész egyszerűen nem igaz. Amit írtál, az talán a személyes benyomásod, de ezt nem illik más szájába adni. A valóság ez­zel szemben a következő: Az SZDSZ az a politikai szer­vezet, amely hitvallásától füg­getlenül támogatja az összes egyházat. Az SZDSZ az a politi­kai párt, amelyik példának oká­ért Szolnok városban is alapvető fontosságúnak tartja, hogy támo­gassa a római katolikus egyházat törekvéseiben. Tiszteletben tart­ván hívői voltukat, kezdeménye­zi, hogy társadalmi bizottságot hozzanak létre az állampolgárok például római katolikus óvoda létrehozására. A legmesszeme­nőbben segíteni akarja a keresz­tény erkölcs, kultúra, tudomány egyik nagy letéteményesét, hogy az visszanyerje a tőle jogtalanul elvett tulajdonait! Felajánlottuk segítségünket ahhoz, hogy a szolnoki alköz­pontokban, regionális közpon­tokban létesítendő kultúr- és gaz­dasági centrumokban jöjjenek létre a katolikus és természetesen más egyházak kultúrotthonai, templomai. így válhat emberib­bé például a Széchenyi lakóte­lep. Szolnokon nagyon fontos­nak tartjuk, hogy megkérjük a ferences apácarendet /akik a szo­­ciális ellátásban és a beteg­ápolásban jeleskednek/, a feren­ces rendet /akik a város kulturá­lis, erkölcsi és oktatási felemel­kedését szolgálnák/, hogy jöjje­nek, dolgozzanak, segítsék váro­sunkat! Veled szemben, aki kon­zervatív hívőnek vallód magad, a szabaddemokraták nemcsak beszélnek az egyházról, hanem tesznek is érte. A szabaddemokraták azon­ban nem kérdőjelezik meg akár "tíz fős" hívő csoportok jogát ar­ra, hogy szabadon működjenek. 2. Azt írod leveledben, hogy kialakult egy tíz-húsz fős hang­adó csoport az SZDSZ-en belül, s hogy a képviselőjelölt állításról nem közgyűlés döntött. Te ezt elsőkézből nem tudhatod, mivel nem voltál jelen! Üzentél vi­szont, hogy szeretnél képviselő­­jelölt lenni. Mivel azonban fo­lyamatosan növekvő szerveze­tünk tagjai nem nagyon ismer­tek, nem csoda, hogy nem támo­gatták jelölésedet. Végezetül még annyit: ne­künk nem lehet sértődött embe­rek merev, önös érdekű vélemé­nye után járni. Véleményünk szerint a liberalizmus nem egy­irányú utca - nem azt jelenti, hogy valamely egyéni véle­ményt kell ráerőszakolni mások­ra. Az igazi szabadelvűség azt feltételezi, hogy minden véle­mény számít, s az összegződik. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha mindenki hallatja a vélemé­nyét például megbeszéléseken, gyűléseken, nem is beszélve ar­ról, hogy nemcsak a szavak szá­mítanák, hanem a tettek is. Hidd el, ez az utóbbi tetted is számít. Erdei Péter Országos Választási Bizottság BUDAPEST A Magyar Néppárt petíciót nyújt be az Országos Választási Bizottságnak a következő indok­lással: Az Országos Választási Bi­zottság a pártok érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy te­rületi listát csak azok a pártok kapcsolhatnak, amelyek külön­­külön is teljesítették a területi lis­ta állításának az 1989. évi XXXIV. sz. törvényben megha­tározott normáját, voltaképp te­hát - az Országos Választási Bi­zottság szerint - csak azok a pár­tok kapcsolhatnak területi listát, amelyeknek semmi szükségük a listakapcsolásra. Az Országos Választási Bi­zottság illetékesei a választási törvénynek arra a részére hivat­koztak, amely a már felállított országos listák kapcsolására, be­jelentésének határnapjára vonat­kozik, s amely részletnek sem­milyen feltételezhető vonatkozá­sa nincs a területi listák állításá­hoz, a területi listakapcsoláshoz. Az Országos Választási Bi­zottság fent vázolt állásfoglalása a demokratikus választási tör­vények szellemének, joggya­korlatának - de a józan észnek is - a legteljesebb mértékben ellent­mond. A Magyar Néppárt elnöke feb­ruár 23-án nyomatékosan felhív­ta az Országos Választási Bizott­ság illetékeseinek figyelmét tart­hatatlan álláspontjukra - ered­ménytelenül. Nem jöhettek tehát létre a kívánt listakapcsolások, s ez súlyos jogsérelem, elsősorban azokat a kisebb pártokat sújtotta, amelyeket egyébként is hátrá­nyos helyzetbe szorított az esélyegyenlőséget más vonatko­zásban is sértő választójogi tör­vény. Javaslatunk a súlyos jogsére­lem korrekciójára: Az ajánlások­kal igazolt jelölések alapján állít­hassanak pótlólag területi - me­gyei, budapesti - kapcsolt listát a pártok február 28-i bejelentés alapján március 3-án 12 óráig. Tisztelettel: Fekete Gyula a Magyar Néppárt elnöke Gyökeres fordulatot a falvak életében! Kovács Libor és dr. Szegedi Károly képviselőjelöltek az el­múlt napokban Szolnok vonzás­­körzetéhez tartozó községekben jártak. A falvak lakosságát legin­kább három alapvető kérdés fog­lalkoztatta: a föld, a gazdasági önállóság és az önkormányzat. Egyetértés alakult ki abban, hogy a földtulajdon reformjánál ügyelni kell a termelés folyama­tosságára, a közellátási, illetve a mezőgazdasági termeléshez kö­tődő fontos nemzetgazdasági ér­dekekre. Az új parlamentben ho­zott törvény ismerje el mind a termelőszövetkezeti tagok, mind a kívülállók tulajdonjogát, és oldja meg az igazságtalan föld­megváltás kárvallottjainak kár­pótlását. A föld azok tulajdonában le­• *';: )1 i; r (f i gyen, akik megművelik. Változ­tatásra van szükség a szövetke­zetek gazdálkodásában is, ők maguk döntsék el hogyan akar­ják biztosítani a tagok rendelke­zési jogait. Meg kell szüntetni a mezőgazdaságot károsító ár­rendszert. Azok a szövetkezetek, amelyek ezek után se képesek a piaci viszonyok között helyt­állni, szabadon válasszák meg, milyen gazdálkodási formát al­kalmaznak. A földművelő ember tudja a legjobban, hogy a föld magántulajdonának, a farmer­­gazdaságoknak milyen mértékig lehet nálunk gazdasági ésszerű­sége. Kölcsönös egyetértés van köz­tünk abban is, hogy a vidéki tele­pülések fejlődéséről önálló poli­tikai és gazdasági alapokon nyugvó, helyi önkormányzatok döntsenek. A falvak váljanak a települé­sek igazi gazdáivá, saját életüket önállóan igazgató közösségek­ké. A korábbi igazságtalan köz­ponti elosztást egy újabb igaz­ságtalanság váltotta fel, mivel a személyi jövedelemadóból - az alacsony vidéki keresetek miatt - nem származik települést fej­lesztő bevétel, ezért növekedjék a vidék központi forrásból törté­nő támogatása. A településhez közigazgatásilag tartozó állami földterülettel - mint közbirtok­kal - a települési önkormányza­tok szabadon rendelkezzenek. Magyar Szocialista Párt Szolnok Városi Irodája ti i

Next

/
Oldalképek
Tartalom