Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-30 / 75. szám
4 Néplap 1990. MÁRCIUS 30. Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon * Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon Hát akkor milyen vizet isznak a szolnokiak? Beszélgetés dr. Kató Ernővel, a KÖTI-KÖVIZIG osztályvezetőjével • Állítólag másod-, vagy időnként harmadosztályú minőségű vizet iszunk Szolnokon. Valóban?- A harmadosztályt tagadnom keli. A Tisza vízminősége általában első osztályú, illetve az utóbbi évben átlagos értékek alapján másodosztályúnak minősíthető.- Egy felmérés adatai szerint a Tiszában mintegy 350 szennyezőanyag található. Melyek ezek közül a különösen veszélyesek, vagy a nehezen kiszűrhetőek?- A KosSuth Lajos Tudományegyetem végzett az elmúlt években felmérést, ahol több mint 350 szerves mikroszennyezőt mutattak ki. Természetesen ennél sokkal több is található a nyers Tisza-vízben. Arányuk, koncentrációjuk időszakonként változik. Ezek határértékének felelősségteljes megállapítása folyamatban van. Ugyanakkor nem szabad pánikot kelteni, mert ezek a szerves mikroszennyezők nagyon kis koncentrációban találhatók meg a Tisza vizében. De érdemes rá odafigyelni és minél előbb lépéseket tenni éppen azért, hogy ezeket kiszűrjük - s hogy az ivóvizünkbe ne kerüljenek bele.- Meglehetősen drága az ivóvíz előállítása, ugyanakkor pazarló a vízfogyasztásunk. Ráadásul az ivóvíz is sokba kerül. Hogyan lehetne feloldani az ellentmondást?- A vízpazarlást megelőző intézkedésekkel meg lehetne szüntetni, gondoljunk csak a csöpögő vízcsapokra, a folyó WC-tartályokra, a vízpazarló mosógépekre, vagy a fürdéskultúránkra, hogy kádban fürdünk és kevésbé zuhanyzunk. A víz használati értékéről pedig annyit, hogy ezek a közgazdasági kategóriák nincsenek egzakt módon meghatározva: nekünk úgy tűnik, hogy drága a vízelőállítás, akik előállítják, azt mondják, hogy még így is alul-dotált.- A világban néhány helyen létezik kettős csatornahálózatrendszer. Ez mennyire költséges? Vagyis mennyire megoldható, hogy ne az ivóvízzel mossunk, vagy a WC-tartályt ne azzal öblítsük?- Léteznek a világon kettős ellátó rendszerek, ezek azonban nagyon költségesek, hiszen az ivóvizet külön vezetéken kell eljuttatni minden lakásba. Én úgy gondolom, hogy más irányban kellene keresni a megoldást.- Mi lehetne az?- Korszerűbb, jobb vízminőséget eredményező tisztítás-technológiával ki kellene egészíteni a szolnoki felszíni vízmű víztisztító technológiáját - ez egy legutóbbi felmérés szerint mintegy 850 millió forintba kerülne, vagy gondolkodhatnánk azon, hogy palackos vízzel lássuk el a lakosságot.- Ön indokoltnak tartaná, ha napjainkban Szolnokon megjelenne a boltok polcán a palackozott ivóvíz?- Igen, azt hiszem indokoltnak találnám, főleg a csecsemők ellátása érdekében.- Az elmúlt években a szenynyezettségi adatokat elhallgatták. Miért?- Bizalmasan kezelték a kérdést. Talán azért, mert attól tartottak, hogy pánikot keltenek, ha a szerves mikro-szennyező tömeget a nyilvánosság elé tárják. Ugyanakkor számos szaklapban publikált adatokról van szó, ezek azonban nyilván kevés emberhez jutottak el.- Az Ön megítélése szerint, ha például a rádióban nap mint nap a levegőszennyezettségi mutatók mellett a vízszen nyezettségi paraméterek is megjelennének - ez a fogyasztók számára mennyire jelentene használható információt?- Úgy vélem, napi információra nincs szükség, de arra talán igen, hogy legalább éves gyakorisággal egy füzetet jelentessenek meg az illetékesek, amiben környezetünk összes védendő elemével kapcsolatos kártevéseket, információkat az érdeklődő lakosság számára rendelkezésre bocsátanánk. Mindemellett a napi sajtóban is hetenként egy-egy részterületre vonatkozó problémát megjelentethetnének, s szólhatnának erről.- Mi a teendő annak érdekében, hogy Szolnokon másodosztályúból elsőosztályú legyen a víz minősége?- Sok preventív intézkedést leVáltozások a Szolnoki Rádióban is Jön a 'PAF’-sáv! Lehet, hogy még az igazán figyelmes rádió-hallgatónak és tvnézőnek sem tűnt fel az a kis képes-hangos tudósítás, amely arról számolt be, hogy április másodikától a Kossuth Rádió adásrendjében változások lesz---------------------------------------------------------------------------------------\ Válogatás a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának márciusi műsoraiból hetne tenni. Eleve olyan szennyezőelemek ne kerüljenek a folyóba, amelyeket egy bonyolult és költséges tisztítástechnológiával kell majd eltávolítani.- Ezek elsősorban ipari és mezőgazdasági szennyezőanyagok?- Egy részük az északi vízgyűjtő területekről, határainkon kívülről érkeznek - gondoljunk csak a Sajó, a Hemád és Bodrog, vagy a Szamos és Kraszna folyókra, másik részben hazai ipari üzemekből jutnak a Tiszába - említem Leninvárost, vagy a Tiszasasvári Alkaloidát. És nagyon sok a diffúz szennyezés - különféle növényvédőszerek, műtrágyák, amik a folyóba jutva a kedvezőtlen hatást eredményezik.- Ezek szerint a lokális problémák mellett globális problémákról is beszélni kell, hiszen a szocialista országok elég nagyvonalúan intézték egymás között az elmúlt évtizedekben a környezetszennyezés, vagy ezen belül a vízszennyezés ügyét...- Azt hiszem, tovább kell szélesíteni és új alapokra kell helyezni az országok közötti együttműködést a vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás területén is. És minden intézkedésünknek arra kell irányulnia, hogy a folyót érő szennyezésektől mentesítsük a Tiszát. (Az interjú március 18-án, az SzDSz szolnoki tiszaligeti környezetvédelmi rendezvényén készült.) Gyuricza Péter nek. Ezek- a változások a Politikai Adások Főszerkesztősége által készített műsorokat érintik. (Házon belül csak úgy mondjuk: jön a "PAF"-sáv.) A Kossuth Rádióban óránként mondanak majd híreket, marad a helyén a Jó reggelt!, a Déli Krónika, a 16 óra, és a Hírvilág című információs magazin. Az Esti Magazin azonban fél órával előbb, 18 órakor kezdődik, és harminc perces lesz. Ezt követi egy másik félórás összeállítás, amelyben az aktuális eseményeket tovább elemzik szakértők segítségével. Mindezekből következik, hogy a 18 órakor kezdődő Esti Magazin pontosan "betakarná" a Szolnoki Stúdió ugyancsak akkor kezdődő Alföldi Krónikáját. Ezt megelőzően, és azért, hogy az eddigi információslánc megmaradjon, az Alföldi Krónikát is fél órával előtt, azaz fél hatkor indítja a szolnoki szerkesztőség, így a hallgató nem kényszerül vagylagos választásra: fél hattól megtudhatja a helyi híreket, este 6 órától 7 óráig a Kossuth Rádióban követheti hazánk és a nagyvilág történéseit, majd fél nyolctól a TV híradójában meg is nézheti azokat. Mindezek a változások csak a .hétköznapokat érintik, úgy, hogy nem változik a Szolnoki Rádió adásának kezdési és befejezési időpontja sem. Tehát minden hétköznap: délután három órától öt óráig szól a Rádió-Szolnok kereskedelmi műsora, ezt követi az Alföldi Magazin, amely 18 óra harminc perckor, a szokott időben fejeződik be. Viszonthallásra április másodikától is az 1350 kHz-es, 222 m-es középhullámon, illetve Szolnokon kábelen is, a 72,95 MHz-es OIRT frekvencián URH-minőségben. I Benkö Imre A parasztság jövőjéről csak közösen dönthessünk! A mezőgazdasági könyvhét ünnepi megnyitóján Kunmadaras vendége volt dr. Papócsi László miniszterhelyettes, interjúnk ekkor készült.- Miközben a fejekben dúlnak a viharok a mezőgazdaságért, a földért és ki tudja, még miért - a parasztok a földeken dolgoznak, teszik a dolgukat, előkészítik a talajt, vetnek és bizonytalanok. Bizonytalanok, mert ma sem értik: mire megy a játék? Ahány párt, annyiféle variáció. Amit pedig magam is hibaként könyvelek el, hogy a parasztokat meg se kérdezik. Pedig ha már értük folytatják, folytatjuk a küzdelmet, akkor a demokrácia elemi követelménye, hogy velük beszéljük meg: melyik variációt fogadjuk el - közösen.- Mit tart ma a legfontosabbnak?- A legaktuálisabb feladata a vezetésnek: megteremteni a nyugalmat a biztonságos termeléshez, a tavaszi, majd a nyári munkákhoz. A mai, választás előtti politikai küzdelemben kellő határozottsággal a munkára kellene irányítani a figyelmet, mert könnyen megtörténhet, hogy ellenkező esetben a kenyerünket veszélyeztetjük. Ab-Kiadó a Galéria múzeumi tervek A Damjanich János Múzeumban elhatározták, hogy a Galéria épületét ezután másképpen is használják. Tálas László igazgatót kerestük meg, hogy beszéljen a tervekről.- A Galériát rendeltetése szerint használtuk idáig. Ha a kultúra oldaláról nézzük, igen hasznos volt, hiszen évenként nyolcvan-százezer ember nézte meg a kiállításokat. Ha viszont a gazdaságosság kérdését nézzük, akkor azt kell mondanom, a legjobb kiállításaink is ráfizetésesek voltak, mint általában a kultúra, a minőségi könyvkiadástól a színházakig.- Milyen elképzeléseik vannak az épülettel?- Ez a csarnok egyesek szerint Közép- Európa egyik legszebb kiállítótere a maga csodálatos hangulatával. Úgy okoskodtunk, hogy a rendszeres képzőművészeti és egyéb kiállítások között tartunk egy-egy intervallumot, két-három hetet, és lehetőséget biztosítunk különböző gazdasági szervezeteknek, magánosoknak termékeik bemutatására. Ennek már nyilván gazdaságosnak kell lennie.- A bemutatóterem mellett milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?- A megbeszélések lebonyolítására biztosítani tudunk tárgyalótermet és telefont is a bérlőinknek.- Ha megrendezik Magyarországon a világkiállítást 1995-ben, milyen lehetőségeket lát arra, hogy az Alföld térsége bekapcsolódhasson a rendezvénysorozatba?- A világkiállítás-ügy fájó pontom. Nem készülünk fel rá sem gondolatilag, sem tudatilag. Pedig a mai modem közlekedésben 100 km semmit sem jelent, ha tudunk látnivalót biztosítani. És nekünk igenis vannak olyan létesítményeink, látványosságaink, melyet meg lehetne mutatni. Több mint egy évtizede vajúdik a vasúti Skanzen ügye Szolnokon. Meg kellene csinálni végre, van is rá komoly terv, de valahogy nincs mozgás. A múzeumban olyan kincsek vannak, akár képzőművészeti, akár népművészeti anyagra gondolok, melyek bemutatása biztosan sikeres lenne. De továbbmegyek, itt van a Tisza II. térsége, biztos vagyok benne, hogy a vízisportkedvelők a világkiállítás idején is szívesen ellátogatnának oda.- Nem félnek a kudarctól?- Ez olyan próbálkozás, mely természetesen kockázatot is jelent, de nincs jogom lemondani róla, meg kell kísérelnem a múzeum, és munkatársaim érdekében. Korim Éva ba kellene hagyni a politikai hangoskodást, és az erőket, különösen a szellemi erőket arra fordítani, hogy a parasztokkal együtt kialakítsuk a saját jövőnket, megnyugtatni őket is, hogy a munka elvégzése mellett legyen hitük a holnapban is, mert tudják, hogy mit akarunk, merre akarunk menni. És úgy hiszem, hogy azt a kérdést is velük kellene megbeszélni, amit úgy nevezünk, hogy piacgazdálkodás, amit most akarunk kialakítani. Méghozzá úgy, hogy a semleges verseny feltételeit teremtjük meg, ami alatt azt is értem: a szövetkezet, a vállalkozó paraszt, az állami gazdaság vagy akár a feldolgozó ipar vagy üzem azonos feltételek mellett, minden kivételezés, külön támogatás nélkül versenyezzen egymással. A verseny kulcsa: azonos felvásárlási árak, azonos beszerzési lehetőségek. Ez esetben az a vállalat, szövetkezet, amelyik eredményesen, olcsóbban, hatékonyabban termel, gazdálkodik - az előre megy, s amelyik nem tud élni a lehetőségekkel, lemarad vagy váltani kényszerül, de még az is elképzelhető, hogy elveszti a fennmaradás eshetőségét.- Miért fontos az azonos feltétel?- Azért, mert az elmúlt negyven esztendőben, politikai okok miatt szektorokat támogattunk, ami a legnagyobb hiba volt, és éppen emiatt nem jöhetett létre az igazi kiválasztás a jó és a nem jó, vagy pontosabban fogalmazva, a rossz termelők között. Ebből pedig az következett, hogy évtizedeken keresztül támogattunk olyan területeket, gazdaságokat, amelyek semmire nem voltak képesek.- Az átalakulás vagy átalakításhoz Ön azt mondta: türelem, idő, nyugalom és nem kevés pénz is szükséges.- Mindenekelőtt nyugalom, ezt tartom a legfontosabbnak. És türelem, hogy az átalakítás folyamatosan haladhasson. Máról-holnapra ezt lehetetlen megtenni, mert abból csak káosz születhet. Hiszem, hogy csak az az ország lehet gazdag, amelynek tagjai maguk is gazdagodnak! A jövőben azok a vállalkozók, közösségek kapnak előnyöket, akik és amelyek a "fillérből csinálnak forintot", azaz: olcsóbban, de jót, jobbat termelnek. A negyven év alatt kialakított oktatási formákon is változtatni szükséges. Új ismereteket kell adni az embereknek. Gondolja csak el, ma száznyolcvan mezőgazdasági szakma szerepel a hivatalos listán. Külön van fejőgulyás, lakatos, szerelő, libatépő szakmunkás, traktoros, betanított tekercselő munkás, vegyszerrakodó, vegyszer kiszóró, kombájnos, villanyszerelő, stb., azaz olyannyira túlszakosodott a mezőgazdaság, ami már egyenlő az ésszerűtlenséggel. Nem igaz, hogy ennyi szakma kell a földhöz. Miközben persze az is igaz, hogy vannak három-négy-öt szakmával rendelkező munkások is a közösben, akiket viszont képtelen a gazdaság megfizetni, éppen a sokat átkozott bérkeret kötöttségei miatt! Ezért tartom szükségesnek megvalósítani azt a tervet, amin most gondolkodunk, s dolgozunk kiváló szakemberekkel együtt. A lényege: a vállalkozó szellemű gazdálkodó embernek "mindenhez" kell érteni a saját területén. Ismernie kell a földet, amelyen dolgozik, ismernie kell a piacot, a kereskedelmet, a növényfajtákat, az állattartás feltételeit, sőt azt is, hogyan kell a gyümölcsfát beoltani. Tehát új típusú, alkotó embert kíván a jövő, olyan embert, aki maga határozza meg a gazdálkodást, és hiszem, hogy ez az ember igazán új értéket fog előállítani, ami gazdagíthatja az országot. Ehhez akarunk mi új iskolát, új tanárokat, új mintafarmokat, ahol a vállalkozó megszerzi a jövőhöz szükséges ismereteket. Énnek érdekében végeztünk számításokat, s kiderült, hogy tizenöt mezőgazdasági szakiskolát át kellene alakítani gazda- és gazdaasszonyképző iskolává, ami garancia lehetne a jövő számára. Ehhez viszont, mai árakon számolva négyszázmillió forint szükséges.- Mikor várhatjuk az iskolanyitást?- Az ország első gazdaasszonyképző iskolája Szentlőrincen már működik, szakemberek szerint kitűnő eredménnyel. Szolnok megyében a mezőtúri és a karcagi mezőgazdasági szakiskola lehetne alkalmas a jövő gazdaképzésére. Szeretnénk, ha ősszel mindkét iskola kapuja megnyílhatna... Balogh György
