Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-03 / 53. szám
Nemzetközi körkép 1990. MÁRCIUS Koprivnice, Csehszlovákia: szovjet harckocsik vagonokra rakva várják, hogy elinduljon az első szerelvény a fővárostól 350 km-re fekvő városkából a határ felé, február 26-án, a szovjet csapatkivonás első napján Már Líbia is benyújtotta számláját Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? Búcsú Sandro Pertinitől Felhördülést okozott az NSZK-ban az a jugoszláviai (legfelső politikai és törvényhozási szinten felvetett) ötlet, amely szerint a német újraegyesítés nyomán rendezni kell a háborús jóvátételek fizetésének problémáját. De már ennél korábban is Lengyelországban olyan befolyásos személyiség jelentkezett ugyanezzel az igénynyel, mint a római katolikus egyház ottani legmagasabb méltósága, Józef Glemp bíboros. A népszerű és befolyásos főpap kijelentette: Lengyelországot elzárták attól, hogy részesülhessen a német jóvátételben, s ez is okozta az ország gazdasági elmaradását. A Stuttgarter Nachrichten főcímben tudatta: „Már maga Kadhafi is benyújtotta számláját,,. A tudósítás szerint a líbiai vezető elsősorban annak a veszélyes tevékenységnek a fejében óhajt pénzt bevasalni az egyesülendő Németországtól, amelyet a Rommel vezette afrikai expedíciós hadtest, az Afrika Corps aknáinak hatástalanítása céljából kellett a líbiaiaknak kifejteniük. Az ezredes emellett a Líbiának általában is széles körben okozott háborús károkért úgyszintén követel pénzbeni kiegyeftlítést. Az NDK húzta a rövidebbet A kérdés komoly: az emberiség történetének legpusztítóbb,legembertelenebb háborúja után a világégés egykori okozójának egyesített udódállama köteles-e még ma is fizetni jóvátételt? Bizonyos okokból ugyanis annak idején némely fizetések elmaradtak. A puszta tények a két német állam szempontjából a következők: kétségtelen, hogy a háború után az egykori szovjet megszállási övezet, illetve később az NDK húzta a rövidebbet a szó szoros értelmében: becslések szerint a kisebb és főleg szegényebb Kelet-Németország öszszesen körülbelül 65 és 100 mililárd márka között szolgáltatott különböző jóvátételeket Moszkvának. A háborúban a legtöbb kárt szenvedett Szovjetunió az 1946-os párizsi jóvátételi konferencián kapta meg azt a jogot, hogy ezt az igényét a megszállási övezetében érvényesítse belátása szerint. A Szovjetunió aztán 1954-ben hivatalosan bejelentette, hogy lemond az NDK részéről nyújtandó további kártérítésekről. (A Szovjetuniót illette volna meg a nyugati megszállási övezetekben lefoglalt javak egy tizede is, amit Moszkva 10 milliárd dollárra becsült.) Amo Peters brémai történész szerint - aki legutóbb Hans Modrow keletnémet miniszterelnökkel is találkozott Bonnban - az NSZK ősz- szesen727,l milliárd márka jóvátételi. kiegyenlítéssel tartozik az NDK-nak. Nem kevesen valóban úgy látják, hogy az NDK-t az NSZK-hoz képest súlyos anyagi és történelmi hátrányok érték, már csak történelmi helyzete folytán is. Az érvelés alapja, hogy az NDK-ra erőszakkal rákényszerítettek egy olyan gazdasági-társadalmi rendszert, amelyben elesett a nyugati rendszerbe integrálódott NSZK minden előnyétől, köztük a milliárdos Marshall-segélytől. Kétségtelen viszont, hogy az NSZK, az elpusztult „harmadik birodalom,, jogutódaként eddig csak a nemzetiszocialista rémuralom és népirtás bel- és külföldi áldozatainak összesen 80 milliárd márka kártalanítást fizetett, szemben az NDK-val, amely csak a közelmúltban vállalta a reá nehezedő erkölcsi társfelelősséget. így Bonn 1952-től kezdődően hárommilliárd márkát fizetett áruszállítások és szolgáltatások formájában Izrael államnak is. A már korábban is hangoztatott jugoszláv, lengyel és más kártérítési igényeket elutasítva az NSZK eddig arra az 1953. február 24-ikén Londonban aláírt egyezményre hivatkozott, amely szabályozta a külföldi német adósságokat. Ennek értelmében az NSZK arról biztosította a három nyugati hatalmat és harminc további országot - a keleti tömb tagállamai a hidegháború körülményei között nem voltak jelen -, hogy kiegyenlíti a háború előtti és alatti időszak külföldi német adósságáit. A szerződéses partnerek azonban a háborús kártérítési követelések teljesítésének kérdését elnapolták a Németországgal való békeszerződés megkötése utáni időre. Az NSZK mindamellett már az egyezmény időpontjáig is fizetett jóvátételt, méghozzá külföldi német vagyonból, bizonyos üzemek lebontásából és megmaradt kereskedelmi hajók átadásából, s ez az összeg mintegy kétmilliárd márka volt. A nyugatnémet sajtó szerint a jóvátétel problémája nehezebb mint a határkérdés. Itteni vélemények szerint az egyesülés kapcsán a londoni egyezményben említett békeszerződésre már aligha lesz szükség. Az új Németország oly szorosan ágyazódik majd be az új európai békerendbe, s oly mértékben lesz a közös európai ház egész emeletének lakója, hogy elmaradhat a hagyományos békeszerződés, s így jogilag elesik az ehhez kötött jóvátételek kérdése is. Az újabb elszámolás erkölcsileg is megalázó lenne De erkölcsi-politikai szempontból is feleslegessé válhat. Hiszen már maga az NSZK is - több évtizedes bevált demokráciájával, megbízható és Európát ténylegesen stabilizáló politikai és segítőkész gazdasági erejével - ennyi év múltán aligha késztethető valamiféle újabb elszámolására. És most már olyasmiért, amihez lakossága túlnyomó többségének koránál fogva még csak közvetve sem volt semmi köze. Egy tekintélyes bajorországi lap megállapította: az eljövendő európai békerendszer valóban csak akkor lesz tartós, ha érvényesül az egyenjogúság alapelve és lemondanak egyes tagjainak megaláztatásáról. Ennek ellenére némely jelből, akár szovjet megnyilatkozásokból is, Bonnban arra következtetnek, hogy a kérdés esetleg mégis napirendre kerülhet hivatalosan. Tárgyalni - mint mindenről - erről is lehet, a lényeg, hogy méltányos legyen a megoldás. Annak azonban mindenki előtt világosnak kell lennie: a nemzeti egyesítés amúgy is nehéz és a gazdagabb fél számára is anyagi terhekkel járó folyamatában áldatlan dolog lenne éppen most megterhelni azt a németséget, amely nemcsak példás módon tanult szörnyűséges múltjából, hanem meghirdetett és immáron régóta cselekvőén alakított célja szerint szilárd tényezője kíván lenni az európai biztonságnak és együttműködésnek, sőt, az európai anyagi kiegyenlítődésnek és Kelet-Európa felemelésének is. Flesch István Nem akart állami pompát, hivatalos - és gyakran hamis - gyászt. Úgy ment el, ahogyan élt, egyszerűen - és az egyszerű emberek szeretetétől, tiszteletétől övezve. „Ciao Sandro,, -búcsúztatta őt az Avanti, a szocialista pártlap, amelynek főszerkesztője volt hosszú ideig. S így búcsúztak tőle az olaszok milliói, akik szívükbe zárták ezt mérges kis öregembert becsületes, egyenes őszinteségéért, emberi tisztességéért, amelyen hosszú élete, 93 év alatt egyszer sem esett csorba. Alessandro Pertini egyik legnagyobb alakja volt az Olasz Köztársaságnak. Meggyőződéses szocialista, és II. János Pál pápa meghitt barátja. Köztársasági elnök, minden olasz állampolgárt képviselő elnök, aki kétségbeesett harcot vívott elnöksége hét éve alatt a demokratikus rendet alapjaiban veszélyeztető véres terrorizmus ellen. Ugyanakkor jóságos nagyapa, aki az elnöki palotában minden évben elbeszélgetett a meghívott gyerekekkel, elment az iskolákba, gyermekotthonokba. Vagy lelkes szurkoló, aki állva izgulta, kiabálta végig Olaszország világbajnoki győzelmét az 1982-es madridi döntőben, és elnöki gépen vitte haza a győztes futballistákat, kártyázva velük az úton. Apró mozzanatok ezek Pertini elnökségéről, ahová már idősen, 82 évesen érkezett, küzdelmes, nehéz életút után. 1918-ban, fiatalon csatlakozott a Szocialista Párthoz, amely mellett híven kitartott minden pártszakadás és irányváltás ellenére. A hírhedt fasiszta különbí-Egy név immár fogalom Nicaraguában: a kiterjedt Chamorro család a múlt század hetvenes évei óta játszik olykor meghatározó, máskor "csak" jelentős szerepet a közép-amerikai országban. E történelmi folyamat most új csúcspontjához érkezett: áprilistól Violeta Chamorro foglalja el a nicaraguai államfő székét. A vasárnap megtartott nicaraguai általános választásokon meglepetésszerű győzelmet aratott a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front felett az UNO alkalmi választási szövetség, s ennek vezetője Violeta Chamorro. A 60 éves, őszhajú, elegáns asszony Nicaraguában ismert róság börtönre ítéli, de megszökik és egy motorcsónakon külföldre menekíti Turatit, a Szocialista Párt történelmi vezetőjét. A franciaországi emigrációban taxisofőr és kőműves. Visszatér illegális munkára és a fasizmus újra bebörtönzi, Gramsci cellatársa egy ideig. 43- 44-ben az ellenállási mozgalom egyik szervezője. A nácik is elfogják, halálra ítélik, de innen is megszökik. A fegyveres partizánharc vezetője északon Luigi Longóval. Feleségül vesz egy húszéves . partizánlányt, aki a hétfői falusi temetésen utolsó útjára is kísérte, és halotti urnája alá a milánói népfelkelés vörös partizánzászlóját terítette, ahogyan Pertini kívánta. Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjaként egyik alapítója a demokratikus köztársaságnak. Szenátor, majd a képviselőház elnöke. A pártharcoktól távol tartja magát, sohasem lesz miniszter, mert egyik klánnak, frakciónak sem tagja. 1978-.ban szinte közfelkiáltással választják köztársasági elnökké. Mindenki azt hiszi, márcsak idős kora miatt is, hogy amolyan „orchideákat avató díszelnök,, lesz, ő azonban fáradhatatlan. Harcba száll a terrorizmussal, ott van minden áldozat temetésén és a demokratikus intézmények melletti kiállásra buzdít. Leleplezi a P-2 összeesküvést. Ott van az irpiniai földrengésnél, a pápa kórházi ágyánál a merénylet után. Elmegy Kínába, és elítéli a chilei és lengyel katonai diktatúrát. 1981-ben kinevezi miniszterelnöknek Bettino Craxit, megtörve a kereszszemélyiség, bár életpályája egyáltalán nem úgy indult, hogy az országos politika központi alakjává növi majd ki magát. Violeta Barrios tehetős családban született 1929. október 18- án, s titkárnőnek tanult. Életét azonban alapvetően befolyásolta, s a politika felé sodorta az, hogy fiatalon férjhez ment Pedro Joaquin Chamorróhoz, akinek felmenői közül ketten is elnöki pozíciót töltöttek be az elmúlt században, az ország függetlenné válása után. Pedro Chamorro is hamar belevetette magát a politikai életbe, s a Somoza család évtizedekig tartó diktatúrája megdöntésére' ténydemokrata kormányza uralmat. 1985-ben úgy távozik a Quit nale palotából, hogy hitet, önb zalmat öntött egy korrupciókk és válságokkal gyötört orszi népébe: a kitartással végze munka meghozza gyümölcsé az emberi tisztesség érték. Nyí szókimondása, indulatkitörése ha aljasságot, álnokságot tapas: talt, kiáltó ellentétévé tették őt í olasz politika megszokott bizai tinizmusának, álszent körmöi fontságának. S a nép a szívét zárta őt, mert mindig érthetőéi közvetlenül szólt hozzá. Mert h teles maradt. Nem gyűjtött ví gyónt, a Quirinale palotából, pápák barokk pompával diszíte lakhelyéről 60 négyzetmétere garzonlakásába tért haza estér ként. „A palota a dolgozóhe lyem csak, ahová a feleségei még a lábát sem akarja betenni, mondta indokolásul. „Az állam alkalmazottjának tekintette magát, és minden ere jével igyekezett szolgálni azt demokratikus köztársaságoi amelyért egész életét áldozta börtönökben és a csatatéren. Ki méletlen és kérlelhetetlen voll ha mulasztást tapasztalt, rigc lyás kis öregember, aki azonbai sohasem magáért haragudott hanem másokért, a szegénye kért, elesettekért, elnyomottá kért. Egy ország búcsúzott lélekbe: hétfőn Sandrótól, az elnöktől akit a legjobban szeretett. Aki nek nevét megőrzi magában, s; nemzeti emlékezet a risorgimen to és a resistenza hőseivel együt tartja majd számon. Magyar Pétéi indított harc egyik vezető alakjá vá vált. A végveszélybe sodródott So moza-rezsim 1978 januárjába: Managua központjában lelövett Pedro Chamorrót, s a gyilkossá] kiváltotta döbbenet ezt követőéi jelentős tényezővé vált a Somo za-rendszer összeomlásában Ekkoriban kezdődött Violet; Chamorro politikai szerepválla lása. 1979. július 20-án a sandinisti gerillacsapatok bevonultak Ma naguába, s a megalakult öttagi nemzeti újjáépítési juntábai (egyebek között Dániel Ortegí és Sergio Ramirez mellett) he lyet kapott Chamorro asszony is Kilenc hónappal később azon ban lemondott a kollektív áliám fői testületben viselt tagságáról Egészségi okokra hivatkozott bár nyilvánvaló volt, hogy kon zervatív nézetei összeegyeztethetetlenek a balra tolódó belsí folyamattal. ChamQrro asszony személye £ közép-amerikai békefolyamai előrehaladtával, s különösen ai 1989. januári közép-amerikai csúcsértekezlet után került igazán előtérbe. Átvette mártír férjétől a politikai jelkép szerepét, s ezúttal az országot katasztrofális gazdasági helyzetben irányító sandinista fronttal szemben elégedetlenség szimbóluma lett. A jövő demokratikus Nicaraguájában nem lesznek sem győztesek, sem legyőzőnek - így hangzik az áprilisban hivatalba lépő új államfő egyik fő politikai alaptétele. S.T. Violeta Chamorro Nicaragua élén Managua: Dániel Ortega gratulál az ellenzék elnökjelöltjének, Chamorro asszonynak, aki megnyerte a február 25-i nicaraguai elnökválasztást
