Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-24 / 70. szám
2 Néplap 1990. MÁRCIUS 24. Jog, felelősség, lehetőség II. Szavazni csak pontosan, szépen... Választási tájékoztató Romániában a helyzet továbbra is nyugtalanító Hol is fogunk szavazni? Az értesítő cédula megjelöli, hogy hol, melyik körzetben adhatjuk le voksunkat. Ezenkívül lakásunk közelében plakátokon is hirdetik, feltüntetik: hová kell mennünk, ha március 25-én szavazni kívánunk. A szavazásról tudnunk kell: közvetlen és titkos. Közvetlen, mert a választópolgárok az országgyűlési képviselőkre maguk, személyesen szavaznak; tit-Ha a szavazásnak nincs akadálya, átadják a szavazónak az előtte lepecsételt szavazólapokat; szükség esetén megmagyarázzák a szavazás módját (a magyarázat agitációt nem tartalmazhat!). A választópolgár a szavazófülkében szavaz, azaz bejelöli a megfelelő négyszögbe a "+" jelet. Mindkét szavazólapon csak egy-egy négyzetbe írja be az akaratát kifejezésre juttató jelet. A szavazólapokat a borítékba teszi, majd a szavazatszámláló bizottság előtt a lepecsételt urnába dobja. A szavazás ideje alatt - a titkosság biztosítása érdekében -/Folytatás az 1. oldalról/ tiválja a tulajdonosváltást? A martfűi részvénytársaság gyárának sörforgalmazáshoz mért hatékonysága négyszerese az országos söripari átlagnak. A meglehetősen feszített 1989. évi terveket teljesítve 49,5 millió forint adózott eredményt könyvelhettek el, ennek ellenére - a részvénytársaságok kezdeti nyereségadó kedvezményével is számolva - mindössze 5,1 százalékos osztalékot tudnak csak fizetni. Ennek fő oka a költségvetés mohósága: miközben a termelői nyomásra a bor fogyasztási adóját csökkentették, a sör esetében az amúgy is irreálisan magas adó tovább nőtt. Egy üveg Gold fassl sör ára a 4.80 forintos általános forgalmi adón kívül 5.50 forintos fogyasztási adót is tartalmaz. A sörgyártás jövedelmezőségének kos, mivel a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul, befolyásolástól mentesen döntheti el, hogy az egyéni választókerületben kire, a területi választókerületben melyik párt listájára adja le a szavazatát. A titkosság feltételeiről (szavazófülke, boríték, uma stb.) a választási szervek gondoskodnak. A szavazás titkosságának megsértése bűncselekmény. csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szava-, zatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti. Minden választópolgár tehát két hivatalos szavazólapot kap, s csak azokkal lehet voksolni. Az egyéni kerületi szavazólapon ábécé-sorrendben a jelöltek nevét tüntetik fel, míg a listás lapon a listák elnevezését (tehát hogy az melyik párté), és a jelölteket pozícióját tovább rontja az alapanyagok, segédanyagok árainak folyamatos emelkedése. így már érthető, hogy a részvényesek a befektetett pénzük után mindössze 5 százalék körüli osztalékot kapnak, csakhogy ebből nehéz kigazdálkodni az őket terhelő, a sörgyári fejlesztésre felvett 18 százalékos hitelkamatot. Az első magyar szövetkezeti sörgyár Rt. a Komároní megyei hasonló részvénytársaság igazgatóságával közösen tájékoztatta a Pénzügyminisztérium, a MÉM és az Országos Tervhivatal vezetését a társaságok tulajdonosainak kedvezőtlen helyzetéről, de érdemi intézkedések nem történtek. Sőt, a fogyasztási adó növekedése a sörtermelés nyereségességét tovább rontotta. Ezek után az biztat megoldással, hogy keressék a kapcsolatot olyan külföldi érdeklődőkkel, akik bizonyos számú részvények megabban a sorrendben, ahogy a jelöltállító párt kéri. Szavazni a támogatni kívánt egyéni jelölt, illetve pártlista melletti négyzetbe - tollal, és nem ceruzával - rajzolt kereszttel lehet. Nem kell tehát neveket kihúzni, mint a korábbi szavazáskor, a listákon belül pedig nem érdemes neveket aláhúzni vagy a sorrendet megváltoztatni. A lista ugyanis kötött, s ha egyértelműen megállapítható, hogy valaki az X párt listájára szavazott, az eredmény kiszámításánál akkor is az eredeti pártlistát veszik figyelembe, ha a szavazó kihúzott a listából valakit vagy hozzáírt egy új nevet. A szavazás napján 20 óra előtt a választási részeredményeket nem lehet nyilvánosságra hozni. Az előzetes választási eredményt a szavazás befejezését követő 24 órán belül az Országos Választási Bizottság a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda útján hozza nyilvánosságra. A végleges eredményt a Magyar Közlönyben teszik közzé. Mibe kerül ez nekünk? Most még nem tudjuk, mennyibe is kerül nekünk ez a képviselő-választás. Most még csak annyi ismeretes, az Országgyűlés 480 millió forintot szavazott meg az idei választásokra. Ez az összeg magában foglalja a helyhatósági választások kiadásait is. Ebből csak az országgyűlési képviselő-választás, az államigazgatási feladatok itt a megyében 4 millió forintba kerülnek. Tudomásunk van arról is, hogy minden jelölt 5 ezer forintos egyszeri, úgynevezett utazási támogatásban részesült. Az sem titok, hogy ezen felül a Pénzügyminisztérium bankok közreműködésével finanszírozta a pártok választási kampányát. Most még nem ismeretes, hogy mekkora is ez az összeg, és milyen arányban oszlik meg a pártok, illetve képviselőik között. Annyi azonban bizonyos, hogy ez ki fog derülni, a választási törvény ugyanis kötelezi a jelölteket és a pártokat arra, hogy a sajtóban tegyék közzé az állami és más támogatások összegét és felhasználási módját. szerzése esetén hajlandók azokat névérték feletti összegért megvásárolni. Az eladni szándékozó részvényesek szabadon felhasználható forráshoz jutnának ezáltal, a részvénytársaság pedig a külföldi érdekeltség miatti kedvezőbb adózás révén tovább javíthatná a gyár hatékonyságát, növelhetné az osztalékot. A közgyűlésen határozatot is hoztak arra, hogy a részvényesek nyolc napon belül nyilatkozzanak a részvényeladási szándékukról, hogy annak alapján nyilvánosan meghirdethessék a részvényvásárlás lehetőségét. A gyáriak - várhatóan a gyár méretei, minőségi és hatékonysági jellemzői révén - már most sincsenek híjával az érdeklődésnek: február vége óta négy számottevő külföldi cég jelentkezett, hogy a részvényvásárlási lehetőségekről tájékozódhasson. /Folytatás az 1. oldalróll ják, hogy a román kormány nem tesz eleget a nemzetközi szerződésekben önként vállalt kötelezettségének, nerfi védi meg állampolgárainak biztonságát, s nem akadályozza meg a fajvédő szervezetek működését. Igen bizonytalan az is, mennyire őszinték a román vezetőknek azon nyilatkozatai, miszerint a demokrácia megteremtését tűzik ki célul Romániában. A tettek azt bizonyítják, hogy a román politika a kisebbségek - magyarok, zsidók, cigányok stb. - ügyét a belső hatalmi harcoknak rendeli alá, s taktikai elemnek tekinti a politikai játszmákban. A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy a román politikai vezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor megállapítható, hogy nemzetközi garanciák nélkül nem biztosíthatóak a kisebbségek jogai. Ennek kapcsán Szokai Imre rámutatott, hogy a kisebbségek jogainak garantálása szempontjából megnyugtató lenne, ha az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő államok meggyorsítanák egy kisebbségi charta kidolgozását. Ami a magyar-román kétoldalú kapcsolatok jövőjét illeti, Szokai Imre emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés a decemberi forradalom után világosan tudomására hozta a román vezetőknek: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése elképzelhetetlen a romániai magyarok helyzetének megnyugtató rendezése nélkül. Magyar részről számos konkrét javaslatot tettek arra, hogy a deklarációkon túl milyen konkrét lépésekkel szolgálhatnák a két nép közeledését. Most sajnálattal kell megállapítani, hogy a román politikai vezetés mind ez ideig nem válaszolt érdemben a magyar javaslatokra. Ugyancsak nem adtak érdemi választ azokra a figyelmeztetésekre sem, amelyekkel a magyar vezetés immár január 22-e óta - Hóm külügymi-IFolytatás az 1. oldalróll mutatja, hogy nincs béke az országutakon, hiszen 76 halálos (tizeneggyel több a tavalyelőttinél!), 393 súlyos és 404 könnyű sérülés történt. Sajnos 148 esetben ittas volt a vezető. Ez a balesetek 16,9 százaléka, ami rosszabb az országos átlagnál, hiszen minden negyedik halálos baleset összefügg az ittassággal. A megelőzések érdekében ezért lapunk április elsejétől közzéteszi az erősen ittas állapotban közlekedő, súlyos szabálytalanságokat elkövető járművezetők névsorát. A balesetet okozók között a személygépkocsik vezetnek, őket a kerékpárosok követik, amiből kitetszik: a biciklik sem éppen veszélytelen járművek. A karambolok, ütközések okai között az első két helyen a gyorshajtás és az elsőbbség meg nem adása szerepel az élen. A megyénk városaiban bekövetkezett változások azt mutatják, hogy Tiszafüred, Mezőtúr és Kunszentmárton térségében tapasztalható a legnagyobb emelkedés. A halálos kimenetelű balesetek száma Tiszafüred térségének kivételével minden területen növekedett. A balesetek elemzésénél mindenképpen figyelmet érdemel két észrevétel. Az egyik az, hogy az egyjármüves balesetek emelkedése tetemes, mivel számuk 179-től 251-re nőtt. Általában a sebesség helytelen megválasztása miatt borultak fel járművek, rohantak árokba, fákniszter román kollégájához Celac külügyminiszterhez intézett első levele óta - a romániai helyzetben rejlő veszélyekre próbálta ráirányítai a figyelmet. Érdemi válasz helyett ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el és hangzanak el mindmáig felelős román tényezőktől. (Szokai Imre példaként azt a huzavonát említette), amely magyar könyvek romániai bevitelét kísérte. Az első változat szerint azt hallhattuk Romániától, hogy nem lehet ilyen könyveket bevinni, később azt, hogy az Oktatási Minisztérium címére küldhetik meg a magyar könyveket, utóbb azt hangzott el, hogy bárkinek szabadon lehet magyar könyveket küldeni, történelmi vonatkozású munkák kivételével.) A bukott Ceausescu-rendszer taktikáját juttatja a magyar emberek emlékezetébe a mostani román vezetésnek az az igyekezete, hogy külső okokban keressen magyarázatot belső problémáira. Ceausescu módszere volt az is, hogy Magyarországot vádolja-a nemzeti ellentétek szításával. Az elmodottakat összefoglalva a magyar külügyminiszter-helyettes négy pontban foglalta össze a magyar kormány kívánalmait a román vezetést illetően. Magyar részről mindenekelőtt azt szorgalmazzák, hogy a román vezetés tegyen eleget alapvető kötelességének, védje meg állampolgárait, akadályozza meg a pogromokat. A magyar kormány követeli továbbá a marosvásárhelyi események pontos, tényszerű kivizsgálását. Ennek eredményeként nevezzék meg és vonják felelőségre a bűnösöket. Magyarország követeli azt is, hogy Románia tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és tiltsa be a népirtó, fajgyűlölő politikát hirdető szervezeteket. Végezetül elengedhetetlen, hogy a román vezetés határozottan kiálljon a romániai magyarok egyéni és kollektív jogai mellett. Árra a kérdésre, keletkezhet-e nak, szilárd tárgyaknak, vagy éppen másik kocsinak. A másik figyelmet érdemlő észrevétel az, hogy nagyon sok a gyalogosokat ért baleset, hiszen 131 efféle ütközés történt. Az esetek többségében sajnos a járművezetők voltak a vétkesek, sőt 31 esetben meg is halt a gyalogos. Mindez bizonyítja a járművezetők egy részének felkészültségbeli hiányát, más esetben pedig figyelmetlenségét, hiszen 216 olyan baleset fordult elő, amely esetben a "pilóta" már nem zöldfülű volt, mivel több mint tíz éve vezet. A statisztikákat böngészve kiderül, hogy a péntek a fekete nap, mert ekkor történik a legtöbb baleset, amelyet szombat követ. Hétfő viszont szolidnak számít, mivel ezen a napon fordul elő a legkevesebb koccanás, ütközés. Mindezen számok bizonyítják, hogy a gépjárművezetőképzés reformokat követel azért, mert egyes módszerei elavultak, eredménytelenek, ezért sürgős változtatásra várnak. Ugyanakkor a KBT megyei elnöksége szorgalmazza a gyerekek balesetmentes közlekedésre történő felkészítését: vetélkedők, versenyek, szakkörök formájában. Mindezek részben vonatkoznak a felnőttekre is. Egyúttal a közlekedésbiztonsági tanács elnöksége kéri a robogó lóerők kormánya mögött ülőket: gondoljanak arra, hogy nemcsak ők, de mindenki, akivel útjukon találkoznak, épségben, egészségben haza szeretne érni. D.Sz.M. területi vita a magyar és a román kormány között, amennyiben nem sikerül stabilizálni az erdélyi eseményeket, Szokai Imre úgy válaszolt: területi vitához két fél kell; Magyarország azonban nem lesz partner területi vitához. Ilyen vonatkozásban tehát Erdély és Karabah helyzete eltér. A kialakult helyzet összevetése a karabahival mindössze arra utal, hogy a tudatosan szított nemzetiségi gyűlölködés a végsőkig instabillá teheti a helyzetet. Egy kérdésre válaszolva Szokai Imre sajnálattal állapította meg, hogy a bukaresti magyar nagykövetet egyetlen felelős román vezető sem fogadta a vészterhes napokban. A román vezetők nem vették komolyan a magyar aggodalmakat, holott így elkerülhető lett volna a vérontás. A magyar és a román felső vezetők között a kapcsolattartás még ma sem felhőtlen, a román kormány a közvetlen kontaktusok helyett jobbára az üzengetést választja. Legutóbb Petre Roman miniszterelnök egy nyilatkozatban jelentette be, hogy érintkezésbe kíván lépni Németh Miklós kormányfővel. A magyar kormányfő várta román kollégájának hívását, ám az elmaradt.-fl> srí> srfv íp 5qf Különböző helyekről magyarellenes akciókról érkeztek hírek. Kolozsváron ismeretlen személyek Mátyás lovasszobrán a főalak fejét fehér lepellel takarták le; Máramarosszigeten a zeneiskola épületét díszítő Petőfi domborművet vörös festékkel öntötték le. A Vatra Romanaesca szervezkedésében vasárnapra magyarellenes provokációt készítenek elő: ebből a célból a falvakban megkezdődött a román lakosság uszítása és szervezése. Az RMDSZ megyei szervezete és vezetőségének több tagja életveszélyes fenyegetéseket kapott. A magyar szervezetek védelmet kértek a rendőrségtől és a katonaságtól. A Néplap sajtószolgálata Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke rendelkezése alapján az országgyűlési képviselők 1990. évi választása során a választási szervek közreműködő tagja a választást követő napon mentesül a munkavégzés alól, és erre az időre átlagkereset illeti meg. Az 1989. évi XXXIV. tv. 27. paragrafusa alapján választási szervnek minősülnek a szavazatszámláló bizottságok, az egyéni- és területi választókerületben működő választási bizottságok, valamint az Országos Választási Bizottság. Dr. Bozsó Péter Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Választási Iroda vezetője A Megyei Választási Etikai Bizottság elítéli a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, mert 1990. március 22-én szórt röplapjaival súlyosan megsértette az Étikai Kódex alapszabályát azzal, hogy megállapodásunk ellenére a szórólap szövege kizárólag más szervezetek lejáratására irányult. Az etikai bizottság nem ért egyet azzal, hogy a Néplap Szerkesztősége - az általa önként vállalt kötelezettség ellenére - olvasói levélként közölt a választásokkal is összefüggő írásokat. A Megyei Választási Etikai Bizottság Csak személyesen Az idei szavazás sok tekintetben hoz újat. Újnak számít például, hogy az első szavazó jelenlétében zárják le az urnát, aki azt mintegy hitelesíti. A szavazás napján tehát a választópolgárok a szavazókörökben elhelyezett urnákhoz járulva leadják voksukat arra az egyéni választókerületi jelöltre, illetőleg arra a területi (fővárosi, megyei) pártlistára, amely meggyőződésüknek, elgondolásuknak, akaratuknak legjobban megfelel. Szavazni kizárólag személyesen, elsősorban a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben; kivételesen - az "igazolás" birtokában - az ideiglenes lakóhelyen vagy tartózkodási helyen lehet. Az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt - szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja az úgynevezett mozgóurnával felkeresi. Aki erre igényt tart, a helyi tanács vb-titkárának lehetőség szerint minél hamarabb jelezze. Szavazni, a szavazás napján általában 6 órától 18 óráig lehet. Ha a körülmények indokolják, a szavazóköröket már 5 órakor kinyitják, a szavazatszámláló bizottságnak lehetősége van arra is, hogy a szavazás lehetőségét 20 óráig biztosítsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat: aki a választók nyilvántartásában szerepel; vagy akit abba utóbb felvettek. A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát, valamint azt, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában. Visszautasítja azt a választópolgárt, aki: nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, illetőleg aki "igazolás" hiányában nem vehető fel a választók nyilvántartásába. (E személyekről a szavazatszámláló bizottság külön jegyzéket vezet.) Ha az ilyen választópolgár még a szavazás lezárása előtt igazolja személyazonosságát, illetőleg átadja a szavazatszámláló bizottságnak az "igazolást", szavazhat. Két lap, két kereszt VegyesváUalat lesz a Martfűi Sörgyár Rt. ? Nincs béke az országutakon
