Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-03 / 53. szám
Néplap 1990. MÁRCIUS : ifj. Gyarmati László Magyar Szocialista Párt Szülei egyszerű munkásemberek, alkalmazottak. Fiuknak tisztességes megélhetést szántak, és nem is vették számításba a továbbtanulást. A gimnázium utolsó évében egyik tanára ösztönzésére választotta a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolát, de azután már belső késztetés vitte tovább egy másik diploma megszerzésére. A 30 éves közgazdász első munkahelyének, a Jászberényi Cipőipari Vállalatnak a főmérnöke, Jászszentandráson lakik feleségével, két gyermekével.- Az életrajzi ismertetőben két, talán nem fontos, de érdekes adat ragadta meg a figyelmemet: a Balaton átúszása és a nemzetközi gépjárművezetői tanfolyam.- Szeretek sportolni, az iskolai, a községi labdarúgócsapatban is játszottam, a tömegsport rendezvényeken rendszeresen részt veszek. Indultam az olimpiai ötpróbán is, amelynek egyik feltétele volt az az öt és fél kilométeres táv a Balatonon. A másik adat pedig annyi magyarázatot igényel, hogy a közelmúltban nemzetközi fuvarozásra kft-t alapítottam, ehhez kellett a bizonyítvány... Korábban egyébként alakítottam egy kisszövetkezetet is. Negyven embernek ad most munkát, megélhetést ez a vállalkozás.- A vállalkozás, gondolom, a képviselői programjában is fontos helyet foglal el.- Ezt tartom a gazdaság motorjának, de csak, ha szorosan együtt kezelhető a tulajdonviszonyok és az önkormányzat gyökeres reformjával. Az életerős gazdaság pedig megteremtheti - alapvető szemléletbeli változással együtt - az egészségügy, az oktatás gondjának, a fiatalQk és idősek problémáinak megoldását. Az ország teljes egészét átfogó változásra, rendszerváltásra van tehát szükség, mivel a dolgok külön-külön nem reformálhatók.- Az úgynevezett Alsó-jászság kifejezetten mezőgazdasági vidék.- Vagyis a föld határozza meg az itt élők többségének gondolkodását, életét. Mint az iparban, a mezőgazdaságban is nagy károkat okozott, óriási pazarláshoz vezetett a tulajdonosi szemlélet hiánya. A földet a téesz-tagok, illetve a régi tulajdonosok nevére kell telekkönyvezni, és törvény azt ne írja elő, hogy mit tegyenek vele. A tulajdonosok maguk döntsék el, hogy közösen vagy egyedül művelik meg.- Előfordulhat, hogy az egyik vidéken a szövetkezeti forma, a másikon pedig a farmergazdaság válik uralkodóvá, amelyek vállalkozások sorozatán keresztül kristályosodnak majd ki, nem lesz erőszak, akkor mindenhol a helyi adottságoknak legmegfelelőbb, legéletrevalóbb formát fogják kialakítani. Fontosnak tartom a méltányos járadékot, és akit megillet, a tisztességes kártérítést.- A vállalkozás fontosságáról már volt szó.- Úgy látom, a kormány most téves koncepcióra épít, mert a görcsös infláció elleni politikával, a fogyasztás visszafogásával a vállalkozásokat is megbénítja. Legelőször is csökkenteni kellene az adókat, hogy akinek pénze, bátorsága van, az vállalkozzon, sőt támogatni szükséges a befektetéseket a magánszférában, mert legérzékenyebben az reagál a piacra. Az alsószentgyörgyi kisgazda, vagy a jákóhalmi asztalos majd pontosan tudja, hogy mire adja ki pénzét.- A programot teljes egészében itt elmondani nem lehet, de mi az, ami még feltétlenül ide kívánkozik?- A valódi önkormányzatokat rendkívül fontosnak tartom mind a gazdasági szektorban, mind a települések életében. A falunak is vissza kell adni a vagyonát, amivel a választott önkormányzat szabadon gazdálkodhat. Dr. Juhász László Szabad Demokraták Szövetsége A jászkiséri nyugdíjas orvos először nem akarta vállalni, hogy jelöltnek ajánlják, mondván, javasoljanak fiatalabbakat. Végül sikerült őt meggyőznie az SZDSZ-nek. A Szabad Demokraták Szövetsége programjának fontos pontja, hogy meg akarnak szabadulni az egyeduralomtól, a parancsrendszertől. Nem akarnak arra várni, hogy "föntről" mondják meg, hogyan cselekedjenek, mivel nem Pesten tudják, hogy itt, a Jászságban mire van szükség. A helyi önállóság olyannyira központi kérdéssé vált, hogy még a választókerülethez tartozó községek között is van vita bizonyos kérdésekben. Jászkisér, Jászszentandrás és Jászladány most például el akar válni a jászapáti áfésztól. Ezen a vidéken egyébként most a földkérdés érdekli a legjobban az embereket. Hogy mi legyen, arról szinte községenként más a vélemény. A jászszentandrásiak például szeretnék megkapni a földet, de nincs konkrét elképzelésük arról, hogy kivel műveltetnék meg. Az SZDSZ álláspontja szerint a föld tulajdonjoga azt illeti, akié a föld a földosztás előtt (vagyis 1947 előtt) telekkönyvileg is volt. A tulajdonos aztán maga dönthet, hogy megműveli-e a földet, bent hagyja a közösben, 1 netán szövetkezetét hoz létre. Nem szeretnék, ha olyanok kezébe kerülne a föld, akik városban laknak, és béressel műveltetik. Ők ugyanis a föld hasznát nem a földre fogják fordítani, hanem más célokra költik el. Míg az itt • lakók és itt gazdálkodók a hasznot a földbe fektetik be; például mezőgazdasági gépeket vesznek. Mindenesetre az embereknek át kell gondolniuk, hogy mit is akarnak kezdeni a földdel. Nem lehet nekiesni és szétdarabolni. Vannak például növények, amelyeket csak nagy területeken lehet termeszteni pl. a gabonafélék. Ugyanakkor a kis területen való gazdálkodással is vigyázni kell, olyan növényfélét választani, melynek biztos piaca van. Ezen a vidéken korábban a paradicsom és a hagyma látszott jól jövedelmezőnek, de az utóbbi időben nagy mennyiség került a szeméttelepre. Most úgy tűnik, paradicsompaprikát érdemes termeszteni. Problémát jelent e térségben a cigányság helyzete. Kevesen dolgoznak helyben, a többség eljárni kényszerül. Az eljárás pedig magával hozza a kocsmázást. A cigánycsaládokban sok a gyerek, így a tanácsi segélyek nagy részét ők kapják, ami felháborítja a többi rászorulót. A megoldás nyilván az lenne, ha sikerülne helyben több munkalehetőséget biztosítani. A nők foglalkoztatása szempontjából fontos volna a háziipari munka meghonosítása, a bedolgozói lehetőségek megteremtése. Korábban a kátéesz jól működött, aztán összevonták a jászapátival, és megszüntették több hasznos tennék gyártását pl. az energiatakarékos füstcsődobokét. A két kátéesz már szétvált, de a jászkiséri azóta se talált igazán magára. Dr. Juhász Lászlónak természetesen az egészségügyi ellátás javításával kapcsolatban is van elképzelése. Szerinte az alapellátást kell fejleszteni, vagyis a körzeti orvosi rendelőkben elvégezni a feladatok jó részét, hogy minél kevesebb beteg kerüljön a rendelőintézetbe, kórházba. A vércukorszint meghatározása, az EKG-vizsgálat például elvégezhető a körzeti rendelőkben is. Magyarországon csak papíron nincs analfabétizmus, - vallja dr. Juhász László. Hiszen a tanulók egy része úgy kerül ki az általános iskolából, hogy nem tud írni, olvasni. Dr. Juhász László szerint külön osztályokban, iskolákban kellene foglalkozni a gyenge képességű tanulókkal, hogy 14 éves korukra legalább írni, olvasni, viselkedni tanuljanak meg. Fontosnak tartja, hogy a nyugati nyelvek oktatását már most kezdjék meg, nem pedig 8-10 év múlva. Erre a választókerületében lehetőség is van, hiszen ha nyelvtanár nincs is, de akik beszélnek nyugati nyelveket, azok óraadóként taníthatnák a gyerekeket. Nemcsak a szellemi, hanem a testi nevelésre, a sportra is több gondot kell fordítani az iskolákban. A választókerületben támogatni kell a magánvállalkozókat. Eddig a fuvarosok és a magánkereskedők váltak vállalkozóvá. Egyelőre hiányoznak még az iparosok, a szerelők, akikre nagy szükség volna. Jánosi Menyhért Agrárszövetség Édesapám kubikos volt, s mikor hároméves hadifogság után hazajött, kapott öt hold földet. Hamarosan rájött azonban, hogy igavonó állat nélkül, pénz nélkül nem lehet gazdálkodni, mert kevés a szándék, az igyekezet, ha a feltételek hiányoznak. Ötvenkét éves vagyok, harminc éve dolgozom a jásztelki Tolbuhin Tsz-ben, 25 évig főkönyvelőként, öt éve pedig elnöknek választott a tagság. Feleségem a szomszédos faluban vb-titkár,. fiam autószerelő, lányom ápolónő. A három évtizedes vezetői munkából nem futotta luxus villára, nyugati autóra, pedig a téesz mindig a legjobban fizető szövetkezetek közé tartozott a megyében. A munkámat viszont szeretem, és becsültem a parasztot, a falusi embert, mert jól tudom, mit dolgozott a saját földjén, azután pedig itt a közösben. Úgy érzem tisztelet, megbecsülés vesz körül engem is, és ennek a háttérnek tudatában vállaltam az Agrárszövetség felkérésére a r. 1. i képviselői jelöltséget. Megkeresett más párt is, de az agrárprogramja miatt az Agrárszövetséget választót - tam. || Volt azonban két ■tewa feltételem. Ha megválasztanának, a té' % észt nem hagyom, vaí ^ gyis nem vállalom a - függetlenített képviselőséget. Egyrészt az erős kötődés miatt, de nem is hiszem, hogy főfoglalkozásúként, azoktól elszakadva, akikért tenni akarok, eredményes lehetnék. Pestről nem lehet a vidéket képviselni. A másik, magamnak állított feltétel az volt, hogy én nem járok kopogtatócédulák után, nem kérek fölhajtót, közvetítőt. Úgy gondoltam a harmincéves vezetői munkámra alapozva, hogy jól ismernek a falumban, meg a környéken is. Ha szervezés nélkül nem gyűlik össze a szükséges ajánlócédula, akkor vagy az embereket, vagy magamat ismertem félre, és valóban nem vagyok való képviselőnek. A szövetkezet megalakulásakor kerültem ide, és azóta keserves harminc év telt el. Igyekeztem tisztességgel szolgálni a közöst, de ezt az akkori törvényes úton nem nagyon lehetett. Legnagyobb energiám arra fordítottam, hogyan játszam ki az esztelen szabályzókat. A parasztember megsiratta a földjét, jószágait, amit bevitt a szövetkezetbe, mégis dolgozott í.hj m '. h * * tovább, mert a határ nem maradhatott műveletlen. Áldozatát azonban nem becsülték, mert jövedelmét elvitte az ipar, meg a város. Dolgozott napi 12 órát, fizetett szabadság és más juttatások nélkül. A megváltott földek sorsát rendezni kell, de nem úgy, hogy a szövetkezeti tagokat és a régi tulajdonosokat szembeállítják egymással. Tisztességes kártérítést kell fizetni a földekért. Ezt azonban ne a téesztől várják, mert a társadalom volt a haszonélvező, fizessen az egész ország. Ellenkező esetben ez az összeg beépül a mezőgazdasági árakba, és elgondolható, hogy milyen inflációt gerjeszt. Úgy látom, most a vidék a politikai harcok központjába került. Különböző elméletek születnek a földről, a paraszt rehabilitálásáról, közben megfeledkeznek azokról, akik ma a földön dolgoznak, akik élelemmel látják el az országot. Az Agrárszövetség programját képviselem, vagyis elsősorban a jelenlegi téesztagok mellett állok. A szövetkezeti vagyont /földet, gépet, épületet/ közöttük kell szétosztani és engedni, döntsön mindenki szabadon: a közösben dolgozik vagy farmergazdaságot hoz létre. Most csak az Agrárszövetség programjának legfontosabb részéről beszéltem, de a választói gyűléseimen az érdeklődők bővebben is megismerkedhetnek a választókerület lakóit érintő más kérdésekkel, elképzeléseimmel. * *<- «' í * r JL * t Dr. Kecskés Ákos Magyar Demokrata Fórum A megye egyik legfiatalabb jelöltje, 29 éves. Szegeden jogi diplomát szerzett, majd ez év januárjában politológiából (politikatudomány) államvizsgázott Budapesten az ELTE-n. Ügyvédként dolgozik Jászberényben és Jászapátin. Az MDF-nek 1989 ősze óta tagja. A boldogházi és alsószentgyörgyi szervezetek jelölték. Egy téli, hideg estén meglepődve tapasztalta, hogy kétórás választói közgyűlés, eszmecsere, vita után nagykabátos, kucsmás parasztbácsik így vélekednek róla: "Ilyen higgadt, józanul gondolkodó, tájékozott képviselő kell nekünk." S meglehet, ezzel egy politikai pályafutás első lépéseinek tanúivá lettek.- A társadalomtudományok mindig érdekeltek. A megélt valóság és a tanulmányaim közti ellentmondások késztettek tettekre. Arra, hogy széles körű ismereteim, műveltségem legyen, s arra, hogy ezt hasznosítsam is. A politika a lehetséges művészete és a dönteni tudás képessége. Ehhez racionális gondolkodás, a tényékhez való ragaszkodás, a döntéseknél az érzelmek kizárása szükséges, ami végül is ügyvédi munkámhoz is nélkülözhetetlen. Az MDF-hez viszonylag későn csatlakozott. Akkor, amikor körvonalazódott programja, megtalálta helyét a magyar politikai rendszerben. Az MDF célkitűzése és a saját elképzeléseim találkoztak. Ekkor választottam őket - tudatosan.- Mint képviselő - ha megválasztanak - a rendszerváltást, a társadalom átalakulását szeretném elősegíteni, a legkisebb megrázkódtatások árán. A sok rossz közül a legkevésbé rosszat kell választani, országosan és helyi szinten egyaránt. Ehhez a félelmek oldására is szükség van. Bibó István 1945-ben írta: "A politikai élet végzetes félelmeinek az a tulajdonsága, hogy tárgyi előfeltételek híján is, pusztán a félelem erejénél fogva elő tudják hívni azt a veszedelmet, amitől félnek." A régit már nem akarjuk, az újtól félünk. A félelem viszont konzerválja a rendszert. Választási programjában sok konkrétum szerepel, amit a körzet lakói, választópolgárai alaposan megismerhettek, hisz mindenhová elment többször is. Csak címszavakban: európai szintű életszínvonalat, polgári létbiztonságot úgy, hogy magyarságunk értékeit újra megtaláljuk. Magántulajdonon alapuló gazdaságot, vállalkozásbarát adórendszert, a vidék felemelkedését szolgáló közigazgatást, esélyegyenlőséget, közbiztonságot, szociális gondoskodást a valóban rászorulóknak, az egészségügy, az oktatásügy, a társadalombiztosítás reformját. Földet a vállalkozni tudó és akaró parasztnak, de nem a téeszek szétverése árán.- Az elvtelen ígérgetéseknek, a demagógiának nem lehet helye a politika eszköztárában. Világosan látni kell, hogy egy teljesen új rendszerű parlamentben kell majd helytállni a képviselőknek. Én szolgálni szeretnék: a választókat, ezt az országot. Ehhez hit kell. Én hiszek abban, hogy sikerülni fog a békés átalakulás. Hiszek abban, hogy lesz elég józanság, s kitartás bennünk, hogy az előttünk álló nehézségeket leküzdjük. Ez nem kevés időbe fog telni. Minden látszólag gyors megoldás - alapok híján - csak káoszt eredményezhet, ezt tudni kell! S azt is, ha a radikalizmusnak nincs célja, és hozzá alkalmas eszköztára, anarchiához vezet. Ezt nem akarhatjuk.- Ahhoz, hogy a várható nehézségeket elviseljük, világos és tiszta célok kellenek. Új értékrendszerre van szükség, mely az embereket alkalmassá teszi a változások elviselésére. Itt azokra a keresztény értékekre gondolok, melyek Európa fejlődését kétezer éve meghatározzák. Az elmúlt 43 évben erről is sikerült megfeledkeznünk. S míg önmagunkat felvértezzük ezekkel az értékekkel, az bizony időbe telik. Ezért nem szabad hát kapkodni, türelmetlenkedni. A jövőnket ne játsszuk el! ül £ 'fc £ í § fe>T * 3 1 r Képviselőjelöltek a megye 2. számú /jászapáti/ választókerületében
