Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-21 / 67. szám
4 Néplap 1990. MÁRCIUS 21. Képviselőjelöltek a megye 8. számú (Karcag) választókerületében Fekete György I független képviselőjelölt Dr. KasubaJános Agrárszövetség 1952-ben született Tiszafüreden. Nyolc testvére van, akikkel együtt korán megtanulták apjuktól - egy egyszerű alföldi pásztorembertől - a munka és a természet szeretetét. Makón szerzett mezőgazdasági gépszerelő szakmát. 1972-ben megnősült. Jelenleg feleségével és három lányával Tiszafüreden £1. Élete során megszokta, hogy minden kis eredményért keményen meg kellett dolgoznia. Munka és építkezés mellett tanult. Először általános gépész szakérettségit, majd technikusminősítő vizsgát tett. Tizennyolc éve dolgozik egy munkahelyen, ahol lakatosként kezdett, később csoportvezető, majd művezető lett. 1989 júliusától pedig a munkavállalók érdekképviseletével foglalkozik, mint a Ganz Danubius Daru- és Gépgyártó Rt. szakszervezeti titkára. A mai magyar társadalomban az egyének és családok romló anyagi helyzetét nem az újságokból ismeri, hanem nap mint nap maga is tapasztalja.- Kik érdekében politizál, kiknek a támogatására számít?- A választásokon elsősorban azoknak az egyszerű embereknek a támogatására számítok, akik az elmúlt években nem gyűjtöttek milliókat, hanem a munkájukból éltek és az elkövetkező időszakban is abból akarnak megélni. Akik velem együtt olyan gazdaságpolitikát követelnek, ahol az embereket nem csupán számadatnak és a termelés eszközeinek tekintik. Munkahelyet akarunk, értelmes munkát, nem munkanélküliséget, olyan bértarifarendszert, amely biztos megélhetést nyújt minden munkavállaló számára. A dolgozók gondját-baját jól ismerem. Tudom, az a több millió létszámú réteg nem politizál. Nem, mert először dolgozni akarnak, a megélhetés után kezdődik csak a politika. Én tehát értük politizálok.- Hogyan, milyen cél érdekében?- Szükségesnek tartom én is a szerkezetváltást, a tulajdonreformot szintúgy, még akkor is, ha ez munkanélküliséget eredményez. De nem mindegy, hogy ez miként megy végbe és milyen méreteket ölt. Ne az elbocsátás legyen az egyetlen megoldás, biztosítani kell az átképzés lehetőségét és azt is, hogy a munkanélküli-segély elegendő legyen a megélhetéshez. Azt szeretnénk elérni, hogy a dolgozók a főmunkaidőben keressék meg az élethez szükséges pénzt. A többletmunka, magamról tudom, a teljesítmény rovására megy. A bérnek tehát kulcsszerepe van. Meg kell szabadítani a szociálpolitikai elemektől, tisztán kell tükröznie a tudást, a képzettséget. Csak jól képzett és érdekeltté tett munkavállalókkal együtt lehet a gazdaságot megváltani.- A reprivatizáció szükségességét elismeri. Hogyan képzeli el ezt a folyamatot?- Fontos, hogy az állami tulajdon ne azok kezébe kerüljön, akik a legkevesebbet tettek érte. Szerintem a munkavállalók érdekeit is figyelembe kell venni, ezért munkavállalói részvények kiadásával tudom ezt a folyamatot elképzelni.- Ön tagja volt az MSZMP- nek, most egyik párt programját sem tudja magáévá tenni?- Nekem a pártok programjai úgy felelnének meg, ha mindet összegyúrnák egy egészbe. Külön-külön csak részigazságokat fogalmaznak meg. Ezért vállaltam a független jelöltséget.- A munkavállalók érdekét szem előtt tartva a térség mely gondjainak enyhítését ítéli fontosnak?- Általában a szociális biztonság feltételeinek megteremtését. A térségben szükség van a munkahelyek bővítésére, hogy az iskolából kikerülő fiatalok is találjanak megélhetést biztosító munkát. Nélkülözhetetlen továbbá az elmaradottság felszámolása, elsősorban a telefonhálózat fejlesztése, a szennyvízelvezetés, -tisztítás bővítése. Azt hiszem, véleményemet sokan és sok tekintetben osztják. Hitvallásom ugyanis az, hogy a szükséges dolgokban egységnek, a kétségesekben pedig szabadságnak kell lennie. 1967 óta dolgozom Karcagon, tizenöt éve vagyok a Magyar- Bolgár Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagja és elnöke. Paraszt családban születtem, gyermekként tanyán nevelkedtem. Egész életemben vidéken, a mezőgazdaságban dolgoztam. Úgy érzem, jól ismerem a vidéken dolgozók életét és gondolkodását. Az Agrárszövetség jelöltjeként indulok a választásokon, programom eddigi tapasztalataimra és az Agrárszövetség programjára épül. Milyen elveket képvisel az Agrárszövetség? Politikai és gazdasági rendszerváltást akar, de szélsőségek nélkül, megfontoltan. Programunk alapja a felelősség. Az a felelősség, amit a saját sorsunkért és a jövőért vállalunk, és amit másoktól is elvárunk. Felelősségünk átöleli legszentebb természeti kincsünket, a földet, környezetünket és jövőbe vetett hitünket. A tényleges önrendelkezést követeljük az élet minden területén. Valódi, nemcsak kinyilatkoztatott, hanem megalapozott önkormányzatra van szükség. Valljuk, hogy az elfojtott energiák felszabadításával gyámkodás és korlátozások nélkül képesek vagyunk a válságból való kivezető utat megtalálni. Egyenlő esélyeket kívánunk elérni minden téren a vidéknek, a falvak lakóinak, a mezőgazdasági termelőknek is. Programunk a megbékélés, mert a vidéken élők, a mezőgazdasági dolgozók szenvedték meg a legjobban az elmúlt évtizedeket. Életem során megtanultam, nagyon kell vigyázni arra, hogy a jót ne romboljuk le, mert nehéz azt újraépíteni. Ezért is segíteni akarom a szükséges változások békés és okos megoldását. A jelöltséget - igaz nyolcnapos késéssel - azért vállaltam, mert bántott, hogy több párt és elég sok küönböző pártot képviselő személy lebecsüli a szövetkezetekben végzett munkát. S közben elfelejtik, hogy a magyar mezőgazdaság eredményeit ma is nagyra tartják még a nyugati szakértők is. Elfelejtik, hogy harminc éve biztosít a mezőgazdaság olcsó élelmet, világszínvonalon is elismert ellátást. A szövetkezetek támogatták a háztáji, s a kistermelés kifejlődését, ma is ezek a téeszek támasztják ezt meg legjobban. Segítettek mindenütt. Iskolát, óvodát, utat építettek és így tovább. Tehát elismerést érdemelnek, nem pedig lebecsülést. Az Agrárszövetség elsősorban azt keresi, hogy mi az, ami összekötheti az embereket, s nem azt, ami szétválasztja. így nagyon bántott, amikor - főleg még a múlt évben - azt tapasztaltam, hogy vannak, akik egymásnak akarják uszítani a téeszparasztot és a volt kisgazdákat. Meggyőződésem, hogy az igazságtétel érdekében sokmindent meg lehet oldani úgy is, hogy ne szülessenek újabb igazságtalanságok, vagy ésszerűtlenségek. Az Agrárszövetség nem kerüli meg a múlt hibáit, de szorgalmazza, hogy a múltat minél hamarabb zárjuk le, mert ennek a legyengült országnak nincs ereje és energiája a végtelen és szélsőséges vitákra. Azt javasoljuk, hogy a rendezés úgy történjen meg, hogy lehetőleg minden ember becsülettel, felemelt fejjel tudjon továb menni az új célok megvalósításáért. A földkérdést úgy kell megoldani, hogy az ne a ma mezőgazdaságban élők alapvető sérelmére történjen. Kapjanak azonban megfelelő elégtételt azok, akiket a múltban sérelem ért. Legfőbb feladatnak tartom, hogy nőjön a mezőgazdaság jövedelmezősége, mert az a VIDÉK jobblétének alapja. Az új parlament és a kormány legfontosabb feladata pedig az, hogy korlátozni tudja az inflációt, hogy ne legyen nagyarányú munkanélküliség, hogy az iparban, egészségügyben, szolgáltatásban, kulturális területen és a mezőgazdaságban dolgozók életkörülményei ne romoljanak tovább. Dr. Herédy Dezső Vidéki Magyarországért Párt Dr.Szabó János Magyar Demokrata Fórum Ki is tulajdonképpen dr. Herédy Dezső? Orvos, vállalkozó, gazdálkodó, pártvezető, újító, világutazó? Áki ismeri tudja, hogy a kérdést nem lehet könynyen eldönteni. Főhivatásban Tiszaderzsen körzeti orvos, ezen túl még sok mindent csinál: tisztséget tölt be a Vidéki Magyarországért Pártban, vállalkozik, gazdálkodik és még sok más egyebet is tesz. Pertu viszonyban van az egész községgel, sőt még a környező települések lakóival is. Életútja kalandos volt, mai élete is izgalmas. 1939-ben született Budapesten, édesapja orvos volt, édesanyja háztartásbeli. Születése után Gyöngyösre költöznek, ott végzi el az általános és középiskolát. Ezután ismét visszakerül Budapestre, elvégzi az orvostudományi egyetemet, 1964-ben kap diplomát. Idáig tehát "sima" az életútja. Hogyan alakul a sorsa később? Ő maga egy "nagy csavargónak" nevezi magát. Kb. ötven helyen dolgozott. Orvosként elment hajósinasnak, másfél évig járta a Földközi-tengert és egészen a kormányos matrózságig vitte. Aztán visszament a szakmájába, de a hajózás örök szenvedélye maradt. Tiszaderzsen tizenöt éve él, "innen már nem tudott elmenni". A gyógyítás mellett mással is kivívta a falu tekintélyét. Éveken át ő volt a település legjobb tehenesgazdája. Díjnyertes kisállattenyésztő, ő vezette be az amerikai típusú ketreces tojásrendszert is. Nem csoda tehát, hogy mély barátságba került a gazdákkal a faluban. Az orvosi rendelővel egybeépített szolgálati lakásban él feleségével, aki nyugdíjas. Három gyermekük van. Még egy komoly szakmai siker is kötődik a nevéhez: az első lombikbébi megszületése. A felpezsdülő politikai élet felkeltette az érdeklődését. Egyike azoknak, akik alapítói a Vidéki Magyarországért Pártnak. Mi a párt célja? Röviden: a vidék hátrányos helyzetének felszámolása. Az évek hosszú során Magyarországon kialakult egy egészségtelen szemlélet, a nagyváros-, de főleg a fővároscentrikusság. A vidék magárahagyott mostohagyermekként volt és van kezelve. Fejlesztésére az államkasszából egyre kevesebb pénz jut. Felismerve ennek a szemléletnek a káros voltát, a józanul gondolkodó egyszerű emberekben önkéntelenül felvetődik a gondolat, hogy maguknak a vidéki embereknek a feladata ebből a mesterségesen rájuk kényszerített halódásból a kiutat megtalálni. Személy szerint ő maga is szenvedni kénytelen a vidéki élet hátrányait. Ha például egy orvosi szakkönyvet akar beszerezni, akkor hónapokig kell várnia, mire azt számára megküldik. Ha Budapesten élnének, egyszerűbb lenne a helyzet. Csak bemenne a könyvtárba, és kikölcsönözné a szükséges szakkönyvet. Mit akarnak tenni? Programjuk - amelyik nemrégiben a Néplapban is megjelent - pontosan tartalmazza a teendőket. Most csak emlékeztetőül néhány példát a párt programjából: nyolcosztályos gimnáziumot akarnak létrehozni, a faluban megtermelt búzát, húst helyben kívánják feldolgozni, stb. A párt "terjeszkedése" is megkezdődött, Budapest környékén, Baranyában, Borsodban már jelen van a Vidéki Magyarországért Párt. Pártja javasolta, hogy induljon a választásokon. "Legalább meg tudod beszélni a gondokat a legnagyobb emberekkel" - mondták neki. O vállalta a küzdelmet. Esélyei? E tekintetben nem szerénytelen: "Ha nem engem választanak meg, a parlament nem fog működni" - mondja. Az új parlamentet úgy képzeli el, hogy abban a politikai paletta valamennyi lényeges ereje képviselteti magát. Szükségesnek tartja, hogy a parlamentben és a kormányban legyenek kommunisták is, mert részt kell hogy vállaljanak azon hibák kijavításában, amelyeknek elkövetői voltak. Dr. Szabó Jánost bőrgyógyász szakorvosként és a karcagi kórház igazgatóhelyetteseként ismerhetik a Karcagon és a környékén élők. Korábban nem politizált, nem volt párttag sem, vallásos családban nőtt fel. Hogy miért lett a Magyar Demokrata Fórum tagja, és miért vállalta a képviselőjelöltséget? Mert úgy érzi, hogy környezetében mindenki arra vár, történjék már valami, de sokan nem akarnak cselekedni a változásért. Dr. Szabó János szeretné megkavami a karcagi politikai állóvizet, felrázni az embereket, hogy próbálják maguk alakítani a sorsukat. Nagy gondnak tartja, hogy eddig a város úgy próbált fejlődni, hogy közben a "nyakán ült" a megye, a párt, az összes főhatóság, minisztérium, gyártrösztök stb. Ennek következtében a városnak, amely 230 évvel ezelőtt nagykun önkormányzattal rendelkezett, megszűnt az önállósága. Az MDF célja, hogy visszaszerezzék önállóságukat, ismét kezükbe vehessék az életük irányítását. Sok probléma, feszültség nyomasztja az ezen a vidéken élő embereket. Karcagon és környékén mamuttéeszek alakultak ki, amelyek elmondhatták magukról, hogy az ország legnagyobb téeszei, de azonkívül semmi mást. A téesztagok ugyanis az elszegényesedés határán állnak. Valamit tenni kell, a mamuttéeszek így nem létezhetnek tovább. Az 1947-es tulajdonviszonyokon alapuló földreformot az MDF anakronisztikusnak tartja. Két lépcsőben képzeli el azt a folyamatot, amelynek során a föld jogos tulajdonba kerül. Az első lépcsőben tisztázzák a tulajdonjogot, ez persze nem lesz egyszerű, perek sorozata várható. A második lépcsőben pedig a mamuttéeszekről leválnának a vállalkozások, a farmok, a kisszövetkezetek. A karcagi képviselőjelölt fontosnak tekinti a tulajdonreformot. Úgy tartja, hogy a tulajdonosi szemlélet nem fog kialakulni addig, amíg nincs valódi tulajdon, amíg csak az államnak van tulajdonjoga. Karcagon és környékén a megoldatlan problémák között az első helyen szerepel a perifériára szorult emberek helyzete. Kevés a munkalehetőség, a munkanélküliség pedig a szegénység és a bűnözés melegágyai Az MDF programjába vette, hogy munkalehetőséget kell teremteni az itt élőknek. Valamennyi, ezt a vidéket érintő kérdésben van az MDF- nek álláspontja, elképzelése. így például van az idegenforgalomról is. A városnak és környékének kedvez, hogy közel a Tiszató. Az MDF célja, hogy a Kunság és Tiszafüred idegenforgalmi bázis legyen. Szeretnék minél hamarabb megoldani a kunmadarasi repülőtér sorsát is, mert a zaj nagyon zavarja a közelben lakókat. Oktatásügyi változtatásokról is vannak elképzeléseik. Református óvodát terveznek Karcagon. Szeretnék, ha az egészségügyi szakiskola a református egyház kezébe kerülne. Azok az ápolónők ugyanis, akik egyházi oktatásban részesülnek vagy keresztényi indíttatásból választják e hivatást, emberségesebben bánnak a beteggel. Meg akarják valósítani régi álmukat is: vegye föl a karcagi kórház Kátai Gábor helybeli gyógyszerész, polihisztor nevét. Az MDF karcagi szervezetére jellemző, hogy nem azt tekinti feladatának, hogy bűnbakokat keressen. Célja összefogni azokat az embereket, akik hajlandók fölrázni a várost a politikai tanácstalanságból. Hiteles, megfontolt, köztiszteletben álló karcagiak tartoznak a szervezetbe, olyanok, akik politikailag, erkölcsileg nem járatták le magukat. Dr.Szabó János megválasztása esetén sem akar főhivatású politikus lenni. Bár előreláthatóan nem lenne könnyű összeegyeztetni a sokféle feladatot; nem akar lemondani eddigi munkájáról sem. Szereti a szakmáját, és a kórház igazgatóhelyettesi tevékenységben is örömét leli.
