Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-03 / 53. szám

XLL évf. 53. szám 1990. március 3„ szombat Ára: 5.30 Ft JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP PÉNTEKEN VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS FEBRUÁRBAN KEZDŐDÖTT ÜLÉSSZAKA Határozathozatal talán márciusban Mégis módosították a költségvetési törvényt A plénum elsőként Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m„ 5. vk.) önálló indítványát tűzte napi­rendjére. A képviselő az Ország­­gyűlés társadalombiztosítási, terv- és költségvetési, valamint szociális és egészségügyi bizott­ságának együttes állásfoglalásá­val megtámogatva szükségesnek tartotta a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondozási se­gély, a gyermekgondozási díj összegének további emelését. Békési László pénzügy­­miniszter drámai hangon reagált a képviselői indítványra, hang­súlyozva: szíve és kormánya legjobb szándékai szerint egyet­értő választ adna a felvetésre; azt, hogy vállalják és meg tudják teremteni a fedezetét. Ezt azonban nem teheti meg - mondotta -, ezért a kormány vég­leges álláspontjának ismertetése előtt néhány, a témához kapcso­lódó információt bocsátott a képviselők rendelkezésére. Elis­merte, hogy az 1990-re jóváha­gyott költségvetésben és a társa­dalombiztosítás pénzalapjaiból biztosított kompenzáció sok te­kintetben nem fedezi az áremel­kedéseket. Utalt arra, hogy a parlament már decemberben is számolt az­zal, hogy a kompenzáció kérdé­sére vissza kell térni, de nem március elején, hanem május­ban, ugyanis a gazdasági folya­matokat még nem lehet megfele­lően látni. A képviselői indítványhoz il­leszkedően a társada­lombiztosítási, a terv- és költség­­vetési, valamint a szociális és egészségügyi bizottság állásfog­lalás-tervezetet nyújtott be. A tervezettel Sztrapák Ferenc azo­nosult, a kormány viszont azzal nem értett egyet. Miután a vitá­ban senki nem kívánt részt ven­ni, határozathozatal következett. Az Országgyűlés a tervezetet 189 egyetértő, 18 ellenző és 55 tartózkodó szavazat mellett elfo­gadta. Rendkívüli szünet A bizottságok szükségesnek tartják az ez évi infláció 15 szá­zalékot jelentősen meghaladó voltamiatt-az 1989.évi XLVIII. törvény 3. paragrafusa 4. bekez­dése alapján - a nyugdíjak, a csa­ládi pótlék, a gyes és a gyed összegének további emelését. Ezért felkérik a kormányt, hogy az emelés mértékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alter­natívákat, és azt az Országgyűlés márciusi ülésszakáig nyújtsa be. Ezután váratlanul a kormány elnöke kért rendkívüli szünetet, hogy összeülhessen a Miniszter­­tanács. A hosszúra nyúlt szünetet kö­vetően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: a kormánynak és a három illetékes parlamenti bi­zottságnak sikerült közös állás­pontot kialakítania a családi pót­lék, a gyes és a gyed minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére Sztrapák Ferenc által benyújtott indítványról. Az ál­­_ lásfoglalást a képviselők írásban kapják meg. Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesz­tett elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munká­ra elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időköz­ben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgá­rok sérelmeinek orvoslásáról. Debreczeni József határozati javaslatának tárgyalását az Or­szággyűlés március 14-i üléssza­kára napolta el. Ezt követően tárgyalták meg a pornográfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmá­ról szóló népi kezdeményezést, amelyek alapján a kulturális, va­lamint a kereskedelmi bizottság országgyűlési határozatterveze­tet készített, amelyet 223 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadtak el. Ezután Pre­­gun István (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 1. vk.) az egyházi in­tézmények költségvetési támo­gatása tárgyában interpellált. Az Országgyűlés egyetértett az interpellációban foglaltakkal, s így elfogadták az egyházi intéz­mények állami támogatására vo­natkozóan az idei költségvetés módosítását. "Kiskirályok mundér nélkül" A Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartal­mának vizsgálatáról szóló hon­védelmi vizsgáló bizottsági je­lentést Raffay Ernő, a bizottság elnöke ismertette a plénummal. Mint ismeretes, a témával kap­csolatban Király Ferenc (Jász- Nagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő nyújtott be interpellá­ciót az Országgyűlés október 30-i ülésére. Raffay Ernő elmondotta: a könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irányította a fi­gyelmet. Czinege Lajos volt hon­védelmi miniszter tevékenysé­gén keresztül a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés mechanizmusára, ebből követke­zően a felületes jelenségeken túl­mutató, sokkal mélyebb anomá­liákra. A bizottság úgy döntött, hogy javasolja: a miniszterelnök adjon utasítást a pénzügyminiszternek a Czinege család tagjai vagyoni helyzetének kivizsgáltatására. /Folytatás a 2. oldalon/ Az erős szél a napokban több helyen jelentős kárt okozott Jászkiséren a Bútoripart Kisszövetke­zet alapanyag-tárolójának tetőzetét bontotta meg. A kárt mintegy félmillióra becsülik. A jászsági vasútvonal mellett a telefonpóznákat sem kímélte meg. /Fotó: 1JLJ Képviselőjelöltek a megye 2. számú választókerületében Ezúttal a Jászapátit és környékét magában foglaló kerület jelöltjeivel ismerkedhetnek meg az ottani választók és az érdeklődők. Portréinkat lapunk 4. és 5. oldalán olvashatják. Eddigi életük legfonto­sabb döntése előtt állnak a nyolcadikosok. Rövidesen véget érnek a kisdiákévek, de hogyan, merre tovább? A felnőtt számára sem egy­szerű a válasz egy ilyen fon­tos kérdésben, hát még egy félig gyerek, félig kamasz tizennégy éves fiúnak, lánynak. Dönteni azonban mégis kell, a jelenlegi okta­tási rendszer nem teszi le­hetővé a pályaválasztás el­halasztását. Megyénkben hétezer di­ák fejezi be általános isko­lai tanulmányait az idén. Csaknem ötszázzal kevese­­ben, mint tavaly. Sajnos, most is várható, hogy né­hány százalékuk nem foly­talja tovább tanulmányait. Jobbára a bizonyítvány "minősége" miatt. De ha mindannyian alkalmasak lennének a középiskolai ta­nulásra, akkor sem lenne biztos helyük. A középfokú oktatási intézmények egy részié - elsősorban Szolno­kon - már most is zsúfolt. Többek között erről, és a pályaválasztás, az iskola­­hálózat egyéb gondjairól olvasható írásunk lapunk 7. oldalán. Elkerülhető a vírusfertőzés A nagyobb burgonyatermés érdekében Szűkebb pátriánk burgonya­­termő területének több mint két­harmad részét kistermelők mű­velik. A termésátlagok azonban mégis lényegesen alacsonyab­bak mint a nagyüzemekben. A gyenge terméseredmények okairól megkérdeztük Okolicsá­­nyi Györgyöt, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet megyei területi központjának igazgatóját:- A burgonya az a kultúrnövé­nyünk, amelynek termését legin­kább az elültetett vetőgumó mi­nősége határozza meg. A nagy­üzemekben államilag ellenőr­zött, fémzárolt vetőgumót hasz­nálnak, a házikertekben azonban gyakran az előző évi termés ma­radékát ültetik el. Azonos táp­anyagellátás, talajművelés és nö­vényvédelem mellett is előfor­dulhat nagymértékű terméskü­lönbség. Ennek oka legtöbbször az el­ültetett burgonyagumó vírusfer­­tőzöttsége. A vírusbetegséget a vetőgumók átviszik egyik évről a másikra, a tenyészidőszakban pedig ez a levéltetvekkel és mű­velőeszközökkel terjedhet to­vább. A házikertekben termelt burgonya tapasztalataink szerint sok esetben teljes mértékben ví­rusfertőzött, mert az ültetésre a saját termésből kiválogatott ki­sebb méretű gumókat használják fel. így a termés évről évre csök­ken. Burgonyafajtáink többsége rendkívül fogékony a vírusbe­tegségekre. Már egy év alatt is képesek olyan mértékben lerom­­lani, hogy termőképességük 30 százalékkal is csökkenhet. A megoldás tehát a fémzárolt vető­gumó használata, amely magas biológiai értékű és a vírusfertő­­zöttsége a szabvány által előírt határértékben belül van. A fém­zárolt vetőgumó magasabb véte­lára tehát a nagyobb termésben feltétlen megtérül. Közeledik a burgonya ülteté­sének ideje és ilyenkor előfordul, hogy fémzárolatlan vetőgumó is kerül forgalomba. Ilyet senki se vásároljon, mert a minőségére semmiféle garancia nincs. L.Z. Ellenőrzés az utakon A megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya a környezetvédelem javítása ér­dekében márciusban a megye közútjain környezetvédelmi el­lenőrzést kezdeményez. Az in­tézkedés kiterjed a megye úthá­lózatának tavaszi tisztítására, az árkok, pihenőhelyek rendbetéte-Falumegújítás Nagyréven Kultúra és épített környezet Falumegújítási napot rendez­nek ma Nagyréven a megyei fő­építész kezdeményezésére. Nép­művelők, építészek, gazdasági szakemberek és a hatóságok ille­tékesei részvételével a helybeli­ek előadásokat hallgatnak meg általános falufejlesztési elméle­tekről, gyakorlati tennivalókról, megvitatják a tiszazugi település községrendezési tervét. A szakemberek azonban nem­csak tájékoztatni, hanem tájéko­zódni is mennek. Tudni kíván­ják: mit akar a falu, milyen gon­dokkal, feszültségekkel küzd, hogy közösen munkálják ki a ki­törési lehetőségeket. A falukép jóval több, mint az építészeti kül­ső, mint a házak megjelenése, az utcák kanyarulatai, vagyis az épí­tett környezet, mert magán hor­dozza egy kisebb közösség szel­lemi életét, de különösen az utób­bi évtizedekben, az össznemzeti gazdasági, ideológiai koncepció hatásait is. Az összefüggéseket próbálják közösen feltárni Nagyréven, s az ott szerzett tapasztalatok alapján hasonló rendezvényeket szándé­koznak tartani a megye más tele­pülésein is.-Ip­lére, a hidak mosására, a közutak mentén található szemetes terü­letek rendbetételére, továbbá a szénmonoxid, a zajszint mérésé­re. A gépkocsival közlekedők segítése érdekében a Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Közleke­dési Igazgatóság hétfőtől pénte­kig, délelőtt 8-12 óra között Szolnokon, a Mártírok útja 26. számú telepen díjmentesen el­lenőrzi a gépjárműveket. Egyút­tal felhívják, illetve kérik a gép­járművel rendelkező cégeket, vállalatokat, szövetkezeteket, magánszemélyeket, hogy foko­zottan ügyeljenek járművük mű­szaki állapotára, a terhelésére, az üzemanyag-fogyasztásra, nem utolsósorban a fényszórók beál­lítására. A tavalyi összesített eredmények ugyanis azt mutat­ták, hogy a vizsgált kocsik egy­negyedénél szabálytalanságokat észleltek, amelyek egy része fi­gyelmeztetéssel, más része pe­dig büntetéssel zárult. A márciu­si környezetvédelmi ellenőr­zések tapasztalatait előrelátható­an április közepén értékelik, amelyekről értesítjük olvasóin­kat. Kép arról az időszakról, amikor határozathozatalhoz elegendően lettek volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom