Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-15 / 64. szám
10 Néplap 1990. MÁRCIUS 15. Világszenzáció kémcsőben Szent-Györgyi Albert egykori műhelyében Nem tagadom, némi szorongással lépek be a szegedi Szent- Györgyi Orvostudományi Egyetem kapuján. Nyomaszt egyrészt a Nobel-díjas névadó emléke, másrészt egy világszenzációnak induló felfedezés nyomában járva a helyszín, a mikrobiológiai tanszék is kellő tiszteletet parankum-rezisztenseknek. Érthető, hogy sok millió dollár megy el új antibiotikumok kifejlesztésére, ha már a régi nem hatásos. Mi a vegyületünkkel azt szeretnénk elérni, hogy azt adalékként használva a legenyhébb antibiotikum is ki tudja fejteni gyógyító hatását. kémcsőben van 100 millió baktériumunk, a betegnél ilyen koncentrátumú soha nem fordulhat elő, legfeljebb ennek a századrésze. Egyszóval egyelőre az eszmefuttatásoknál vagyunk.- Mi gyorsítaná a munkát?- A több pénz, és a több ember. Mi oktatunk, így, mondhatni, Törőcsik Mihály, a menedzser (balról) és dr. Molnár József professzor csői. Szerencsére dr. Molnár József professzor közvetlensége és _ előadókészsége hamar eloszlatja megilletődöttségemet.- Híre kelt, hogy Önöknél egy kémcsőben bizonyos csodaszert sikerült előállítani. Mondana valamit ennek a mibenlétéről?- Van egy csomó kórokozó, amelyik már nem kezelhető semmivel, mondhatni egyszerűen fittyet hánynak az antibiotikumokra is. Megtehetik, mert ezekben a mikroorganizmusokban kifejlődtek az úgynevezett plazmidok, amelyek olyan enzimeket kódolnak, amelyek vagy elbontják az antibiotikumokat, vagy pedig nem engedik, hogy bejussanak a baktériumsejtbe. Mi most olyan vegyületen dolgozunk, ami áthatol ezen a plazmidkapun, mégpedig úgy, hogy a szaporodáskor a plazmidok már nem alakulnak ki az utódsejtekben, így az antibiotikumok számára sebezhetőkké válnak. Aztán van még a baktériumoknak egy másik, sajátos tulajdonsága: képesek a szomszéd sejtnek átadni az antibiotikumrezisztenciát, így védett lesz az a sejt is, amelyiknek egyébiránt talán nincs plazmidja. A mi vegyületünk azt is tudja, hogy meggátolja ezt az átadási képességet.- Különös dolog az antibiotikum-rezisztenciának ez a stafétája. Mintha az orvosok bosszantására találták volna ki a mikroorganizmusok. Egyébiránt hogyan fedezték fel a baktériumoknak ezt a képességét?- Japánban 1955-ben vérhasjárványt próbáltak megfékezni négyféle antibiotikummal. Egyszercsak a betegekben megjelentek az ellenálló baktériumok. Az orvosok számolni kezdtek: egy mutáció, amelyik immár rezisztens, ilyen rövid idő alatt nem alakulhat ki. Ekkor jöttek rá, hogy a colibaktériumok, amelyek egyébként ellenállók az antibiotikumokkal szemben, egyszerűen átadják ezeket a tulajdonságukat a környezetükben. A mi anyagainkkal a genetikai bázisát céloztuk meg az antibioti- Ön nagyon óvatosan fogalmaz, ami tökéletesen érthető, de a szavaiból mégis kiveszem, hogy ez az anyag kémcsőben már jól vizsgázott. Ebben az esetben pedig világszenzációt tartalmaz az üvegcsövecske. Ha jól tudom, akkor ennek szolnoki vonatkozása is van.- Igen, amikor a televízió egyik műsorából Törőcsik Mihály, az Agromen Kft. ügyvezető igazgatója megtudta, hogy min dolgozunk, megjelent nálunk, és felajánlotta menedzserszolgálatait. így aztán az Agromen részben Magyarországról, részben svéd tagjai révén Skandináviából ellát bennünket a szükséges vegyületekkel, s ezzel lerövidítik a kísérletek idejét. Ha mi a szokásos magyar utat járjuk, úgy két év, amíg megjönnek a megrendelt vegyszerek; most egy-két hónapot kell várni a vegyszerre, amire viszont Amerikában alig egy-két napot. De ismétlem, a hagyományos magyar út két év lenne.- Engem azért csak érdekelne, hogy mikor lesz az Önök kísérletéből használható gyógyszer.- Nézze, Fleming egy lángelme volt, amikor felfedezte, hogy a penészgombák körül kipusztulnak a baktériumtelepek, de ez a szenzációs ötlet aligha realizálódott volna oly gyorsan, ha nem jön a második világháború. így menten lett nyolcmillió dollár a penicillin kifejlesztésére. Ha a kémcsőben lévő eredményt egy egységnek vesszük, a fejleszthető eredmény már tíz egység, amikor pedig mindebből gyógyszer lesz, az már száz egység, természetesen pénzben számolva.- De a heuréka pillanata megvolt már?- Hát igen, két anyagunk is van, ami jól vizsgázott, és most a mérgezőképességüket kell bemérni. Ugyanis a baktériumot már pusztítja, de kérdés, hogy az élő szervezetre miként hat? Olyan dózisban ugyanis nem adható a betegnek, amelyben ezt a hatást kémcsőben kifejti. Persze más a kémcső és más a beteg. A csak másodállásban folyik a kutatás. Ami segít, az a komputer. Egy vegyület számtani művelete kerek egy esztendőt venne igénybe, mondta egyik matematikus ismerősöm. Jelenleg a hetvenezer műveletet másfél perc alatt végezzük el. Hát talán ennyivel gyorsabbak vagyunk, mint annak idején Koch Róbert.- Önök minden pillanatban érzik az izgalmat, amit annak kell indukálnia, hogy egy világszenzáción dolgoznak?- Nézze, a világon nem mi dolgozunk egyedül ezen a kísérleten, sok helyen sokan teszik ugyanezt, ám az biztos, hogy ebben a pillanatban valamennyiük közül mi vagyunk az elsők. Nem a szenzációéhség hajt bennünket, hanem az a belső erő, amit elhivatottságnak is szoktak nevezni. Kemény munka ez, mely közben persze az ember nem feledkezik el a távoli célról, de egyfolytában lelkendezni nem lehet.- Törőcsik Mihály, akit menedzserként aposztrofált, maga is feltalálótárs kíván lenni, és egy olyan vegyülettel áll elő, amelyik ígérete szerint nemcsak az ellenálló képességüket szüntetné meg a mikroorganizmusoknak, de a szaporodásukat is meggátolná. Önök, mint tudós emberek el tudnak fogadni partnernek egy kívülállót?- Nézze, az agyban demokráciavan. Elődünk, Szent-Györgyi Albert beszélt a falak nélküli laboratóriumokról, melyet mi is vallunk. Tágítsuk ki a kísérletek színterét az egész való világra, és ebbe már belefér egy autodidakta ember, akinek lehetnek szenzációs meglátásai. Törőcsik Mihályt egyébként is komolyan veszem, a sugármentesítő anyag terén kifejtett munkássága miatt. Szegedről hazafelé tartva irigykedve gondoltam vissza a gombnyomásra nyíló ajtókra, a laboratórium fehér csendjére, ahová csak sok-sok áttételen át szűrődik a világ napi zaja. Palágyi Béla Fotó: Nagy Zsolt A vetés Képeink Szolnok határában, Kántor Menyhért tanyáján készültek. (Fotó: Nagy Zsolt)
