Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-13 / 62. szám

XLI. évf. 62. szám 1990. március 13., kedd Ára: 4.30 Ft. N éplap JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Tegnap felszálltak a katonák Budapesten még egyetértés volt Az ügyvezető kormány feladatai - Új támogatási rend a gyógyszerár-térítésben Mi lesz a laktanyákkal? Ülésezett a Minisztertanács A hétfői kormányülést köve­tően Bajnok Zsolt szóvivő tájé­koztatta a magyar és a nemzet­közi sajtó képviselőit a Minisz­tertanács napirendjén szereplő témákról. Elmondta, hogy Somogyi Fe­renc külügyi államtitkár tájé­koztatta a kabinetet a szovjet csapatok teljes kivonásáról március 10-én aláírt megállapo­dásról. Ennek kapcsán az ülé­sen számos olyan problémáról, tennivalóról is szó esett, amely szorosan kötődik a kivonáshoz. A tennivalók nagyságát érzé­keltetve a szóvivő közölte, hogy több mint 80 településen, csaknem 20 ezer hektár földte­rületen 300 ingatlan átadásáról­­átvételéről, őrzéséről, állagmegóvásáról kell gondos­kodnia a magyar félnek. Az épületek, építmények értéke hozzávetőleges számítások sze­rint meghaladja a százmilliárd forintot. A kormány döntése ér­telmében az ingatlanokat, épít­ményeket a honvédelmi tárca veszi át. A helyi önkormányza­toké lesz viszont a kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt az ingatlanokra. Ilyen esetek­ben díjmentesen kapják meg a kezelői jogot. A szovjetek távozása után nem kis számban megüresedő lakásokat a helyi tanácsoknál, illetve a fegyveres szerveknél nyilvántartott igényjogosultak között megfelelő arányban osztják el. Az ingatlanokat a tervek szerint nyilvánosan meg­hirdetett versenytárgyalások alapján értékesítik. Ä Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke rövid gyorsjelen­tést teijesztett a kormány elé a népszámlálás eredményeiről. / folytatás a 2. oldalon / Szűrös Mátyás levele Václav Havelnek Szűrös Mátyás, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnöke levél­ben fordult Václav Havelhez, Csehszlovákia köztársasági elnö­kéhez. A Magyar Köztársaság ideigle­nes elnöke levelében emlékeztet arra, hogy Budapesten folytatott tárgyalásukon egyetértettek ab­ban: a két ország kapcsolatainak új alapokra helyezésében az egyik legsürgetőbb feladat a Magyaror­szágon élő szlovák, illetve a Csehszlovákiában élő magyar ki­sebbség sorsának megnyugtató rendezése. Sajnálatos viszont, hogy a csehszlovákiai magyar ki­sebbség helyzete nem javul a csehszlovákiai demokrácia kiépí­téséhez hasonló ütemben és mér­tékben. Szűrös Mátyás aggodalmát fe­jezi ki a főként Szlovákiában ta­pasztalható és egyre erősödő naci­onalista megnyilvánulások miatt, s meglepőnek tartja, hogy az új csehszlovák jog- és intézmény­­rendszer kialakításakor több dön­tésnél is figyelmen kívül marad­tak a kisebbségek - elsősorban a magyar kisebbség - jogos igényei. Megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása. Tegnap elsőként Hajmáskérről indult el egy gépesített lövészzászlóalj Záhony felé. (MTI Telefotó) A hír igaz Fegyverek a Szolnoki Galériában Bejelentés a megyei főügyészhez A Szabad Demokraták Szövet­ségének képviselői március 9-én bejelentést tettek a megyei főü­gyésznél, miszerint tudomásuk van arról, hogy Szolnokon a galé­ria épületének egyik helyiségében a feloszlatott munkásőrségtől származó fegyvereket tárolnak. Kérték a szükséges intézkedés megtételét. A bejelentésnél jelen voltak a Szabad Európa Rádió és a Magyar Rádió 168 óra műsorá­nak riporterei. A főügyész úr tájé­koztatta a bejelentésről a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rend­őr-főkapitányságot és intézkedé­sét kérte. A megyei főkapitányság két nyomozót irányított vagyonbiz­tonsági ellenőrzés céljából a Szol­noki Galériába, akiket a szabad­­demokraták kérésére elkísért a 168 óra riportere. Az ellenőrzés során a múzeum egyik raktárhe­lyiségéből előkerült egy kerekes géppuska, egy dobtáras géppisz­toly, egy tányértáras golyószóró, egy karabély, egy TT pisztoly és egy rohamsisak. Mindegyik fegy­ver hatástalanítva volt. Tálas László, a megyei múzeu­mi szervezet igazgatója elmondta, hogy a munkásőrség felszámolá­sa után annak volt parancsnokai felajánlottak a múzeumnak kü­lönböző, a munkásőrséggel kap­csolatos tárgyakat, ruhákat, csa­patnaplót, csapatzászlót, valamint többek között a felsorolt, hatásta­lanított fegyvereket is. Ezeket ő átvette abból a célból, hogy az utókor számára megőrizzék, és később esetleg majd kiállítsák. A tárolást ő sem tartotta biz­tonságosnak, de a múzeumnak biztonságosabb tárolóhelye nincs. Egyébként a galériának van elekt­romos biztonsági védelme, ezért helyezték el ott a felsorolt tárgya­kat. Nem épül vízlépcső a Tiszán Az utóbbi időben elterjedt, hogy a Tiszán és a Dráván két vízlépcső is épül. A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium a la­kosság, különösen az érintett térségben élők tájékoztatására közli, hogy a csongrádi beruhá­zást csaknem 10 éve felfüggesz­tették, azóta a Tiszán építési munkálatok nem folynak. Jugoszláviában a gyurgyeváci vízlépcső tervezési munkálatait több éve megkezdték. Jelenleg a szakemberek a részletes környe­zeti és hatásvizsgálatokat vég­zik. Építési és előkészítési mun­kálatok Gyurgyevác térségében nincsenek. Jugoszlávia és ha­zánk vízlépcső építéséről nem állapodott meg, és a KVM is­meretei szerint ezt a két ország a jövőben sem tervezi. (MTI) Megyénkben is megalakult az agrárkamara Az önszerveződés eredmé­nyeképpen már hazánk vala­mennyi megyéjében, így Jász- Nagykun-Szolnokban is meg­alakult az agrárkamara, amely eddig 28 mezőgazdasági nagy­üzemet, élelmiszeripari vállala­tot és agrárintézményeket tö­mörít. A megyei és térségi ka­marák megalakulásával párhu­zamosan megkezdődött az or­szágos integráció szervezése. Amint azt Hajnal Antal, a kunhegyesi Középtiszai Állami Gazdaság vezérigazgatója, a megyei agrárkamara elnöke el­mondta, elsősorban a szakmai érdekvédelem erős bástyájaként akarnak működni, valamint szeretnék az agrárágazat vala­mennyi szereplőjét felkészíteni a piacgazdaságra. Képviselni kívánják a kamara tagjainak ér­dekeit a különböző árvitákban. Új tervezési rendszer kialakítá­sát tartják szükségesnek, amely nem felülről határozza meg, hogy ki, mit és hol termeljen, hanem a termelők maguk dönt­hessenek ebben a kérdésben. Szorgalmazzák a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését és a külkereskedelem valódi li­beralizálását. A kamara hatás­körébe tartoznak a szakmai fel­adatok közül az új fajtapolitika kialakítása, a szaporítóanyagok és tenyészállatok előállítása, fo­gyasztói érdekközpontú takar­mányellátás megszervezése, va­lamint szolgáltatásként egyes növény- és állategészségügyi felaatok ellátása. Teljesen új partneri kapcsola­tot szükséges kiépíteni a kama­ra és a szakminisztérium között, amelyben a kamara befolyását a szakmai felkészültség, a terme­lők közötti szoros együttműkö­dés, a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatok önsza­bályozása, tehát az élelmi­szergazdaság önigazgatása adja. A tagok aktív részvétele el­őmozdíthatja a mezőgazdaság égető gondjainak reális és ész­szerű megoldását. A karcagi gyár kilátásairól Egyetlen kiút: a tőkés piac A tavalyi fejlődésük az idei esztendő első napjaiban még úgy tűnt, hogy tovább folytatódik. Mígnem január 18-án jött az az intézkedés, ami országosan a szo­cialista export leállítását jelentet­te. Ez igencsak érzékenyen érin­tette az üveggyáriakat is. Nagyon sok olyan belföldi partnerük van - volt? -, ezek éppen a szocialista piacokra szállítottak. Nőttek a készleteik, néhány embert sza­badságra küldtek, átcsoportosítá­sokat hajtottak végre, de komo­lyabb létszámleépítésre ennek el­lenére sem szeretnének sort kerí-S hogy ezt valóban elkerüljék, egyetlen kiutat látnak: ez pedig a tőkés piac. Ott akarják mindjob­ban megvetni a lábukat, már csak azért is, mert egyrészt a hazai fo­gyasztás érezhetően csökken, másrészt pedig a szocialista ex­port jövője jelenleg meglehetősen kilátástalan. Túl kell élni ezt az esztendőt - fogalmazott Tóth Sán­dor igazgató. S ha sikerül, akkor ez olyan fegyvertény lesz, mintha tíz évvel ezelőtt mondjuk meg­dupláztuk volna a termelést. Az az időszak elmúlt, amikor évek­kel előre lehetett tervezni. A Karcagi Üveggyárban a ter­melésük nyereségessé tétele érde­kében már a nyolcvanas évek ele­jén, közepén csökkentették a lét­számot - jelenleg 370-en dolgoz­nak - és a piackutatást is komo­lyan vették, aminek eredménye­ként napjainkban mintegy 400 céggel állnak kapcsolatban. Mindezeknek köszönhetően még az 1989-es évük is jól sikerült. "Hozták" a tervezett nyereséget, 23 százalékos bérfejlesztést volt az üzemben, mi több, tizenharma­dik havi bért is fizettek a dolgo­.. Vásárfia I Szerte az országban, így megyénkben is megkezdődött a I vásározás. Képeink az I js/ászon készültek, ahol több százan I keresték a "vasárnál". Nagy volt a felhozatal, de a tömeg esak I nézelődött ■ Fotó: Tarpai

Next

/
Oldalképek
Tartalom