Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

XLI. évf. 35. szám 1990. február 10., szombat Ára: 5.30 Ft. dk KM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP NEGYVENÖT ÉV UTÁN ÚJRA Diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között Casaroli bíboros programja Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Agostino Casa­roli bíboros államtitkár pénteken az Országházban aláírta a Ma­gyarország és a Szentszék közöt­ti diplomáciai kapcsolatok hely­reállításáról szóló megállapo­dást. Az ünnepélyes aktus után a két államférfi rövid beszédet mondott. a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítását. A délelőtt folyamán Németh Miklós hivatalában fogadta Ca­saroli bíborost. A megbeszélésen megállapították: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fontos kérdésében azonos, vagy közeli a két állam álláspontja. Ä magyar miniszterelnök kiemel­Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Agostino Casaroli bí­boros, államtitkár - aki magasrangú vatikáni delegáció élén hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban - február 9-én aláírta a ma­gyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt az Országházban. A magyar miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás új korszakot nyit hazánk és a Vatikán együttműkö­désében, új lehetőségeket teremt az állam és a magyar katolikus egyház közötti építő párbeszéd, a nemzetért viselt közös felelős­ségen alapuló együttmunkálko- dás terén. őszinte tisztelettel szólt Casa­roli bíboros történelmi távlatok­ra tekintő munkásságáról, sze­mélyes érdemeiről Magyaror­szág és az Apostoli Szent­szék kapcsolatának fejlesztésé­ben. Válaszában Casaroli bíbo­ros a Szentszék szolgálatában el­töltött hosszú évei egyik leg­boldogabb pillanatának nevezte te: II. János Pál pápa legutóbbi újévi üzenetei - 1989-ben a nem­zeti kisebbségek és 1990-ben a környezetvédelem ügyében - tel­jes egyetértésünkkel találkoz­nak, majd arról szólt, hogy a ma­gyar külpolitika prioritásai közé tartozik a határainkon túl élő ma­gyar nemzeti kisebbségek ügye. Megköszönte a Szentszék eddigi megértését és segítő szándékát, s kérte, hogy a jövőben is viseljék szívükön a magyar katolikusok ügyét a környező országokban. Úgy vélte, hogy a romániai de­mokratikus átalakulás utat nyit az ottani szabad vallásgyakorlat­hoz is. Örömmel vennénk tudo­másul - mondotta -, ha Gyulafe­hérváron magyar érseket nevez­Tisza-gate A nyomozás lezárult Több részlet tisztázatlan maradt A megyei rendőrkapitányság befejezte a nyomozást a szolnoki MSZP irodába történt behatolás ügyében, és a vizsgálati anyago­kat tegnap vádemelési javaslattal átadta a városi ügyészségnek. A nyomozás - mint mondták - az eset kuszasága miatt a vármái több időt vett igénybe, ezért az a korábbi ígéret, miszerint gyorsí­tott eljárással kerül pont az ügy végére, már biztosan nem telje­sül. Ennek ellenére továbbra is ho­mályban maradtak egyes részle­tek. így például ma sem lehet tudni, hogy nyitva volt-e akkor este az iroda ajtaja, vagy nem. Tény viszont, hogy az igazság­ügyi nyomszakértő nem talált erőszakos behatolásra utaló jele­ket. A helyiségben azonosításra alkalmas ujjlenyomatokat sem tudtak rögzíteni. A megtalált ira­tok pedig a száraz időben károso­dás nélkül eltölthettek egy éjsza­kát a szabadban. A nyomozás a két elkövető esetében egyrendbeli, behatolás útján, kisebb értékben elkövetett lopást és okirattal való vissza­élést állapított meg. A lopás vét­ségét a tettesek a magnókazetták- amelyek azóta sem kerültek elő- elvitelével követték el, a szak­értő szerint valamivel háromezer forint feletti értékben. A nyomo­zás vezetője úgy nyilatkozott, hogy a homályban maradt részle­tek nem változtatnának az ügy végeredményén. Az elkövetők alkoholos befolyás alatt álltak, nem voltak tisztában tettük poli­tikai következményeivel. Az ítélet feltehetően rövid idő­ben belül megszületik. Ezzel ta­lán lezárul a Tisza-gate botrány. B.L hetnének ki. Szó esett arról az elképzelésről is, hogy a magyar egyetemeken teológiai karok in­dulnának. Ehhez a Szentszék se­gítségét kéri a kormány, s együtt­működést javasol a Pápai Tudo­mányos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia között. Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a konkrét pénzügyi, gazdasági együttmű­ködés lehetőségeit; Magyaror­szág élelmiszerszállításokkal szí­vesen bekapcsolódna a Szent­szék segélyprogramjaiba.Né­meth Miklós és Casaroli bíboros a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása alkalmából sajtótájé­koztatót tartott az Országház- ban.A magas rangú vendéget fo­gadta hivatalában Szűrös Má­tyás, a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke is. A magyar mi­niszterelnök fogadást adott az esemény alkalmából az Ország­ház vadásztermében;előtte a ku­polacsarnokban pohárköszöntők hangzottak el.Casaroli bíboros hangsúlyoztam mai döntés meg­erősíti azt a valóságot, amely más-más formában évszázadok óta fennáll, és amelyet csak egy bizonyos "történelmi baleset" szakított meg átmenetileg. Szekusnak hitték Január első napjaiban megjelent Csépán egy ide­gen férfi, aki romániai me­nekültnek adta ki magát. Furcsán viselkedett, fenye­getőzött, félelmet keltett az emberek között. Pedig so­kan segítettek neki. Hogy valójában ki is az a Kiss Gá­bor, aki mindenhol Hornon- nai János néven mutatko­zott be, és miért akarta tisz­tára mosni saját múltját - nos, többek között erről szól riportunk az 5. oldalon. Szolnoki séták címmel jelenik meg a közeljövőben Kardos Tamásnak a fotóalbuma. A szerző meglepően érdekes képekkel hívja fel figyelmünket a mindennapok szépségeire. Képösszeállítá­sunk a 11. oldalon található. Első oldalas képünkön az új szolnoki "Posta palota" épülete látható sajátos látószögből. Arany müve smühelyhez és magánnyelviskolához ÚJRAKEZDÉS HITELLEL Múlt év január elseje óta "él" az újrakezdők és pályakezdők vállalkozási kölcsönének "intéz­ménye", amely elsősorban a munkahelyek átszervezése, megszűnése révén munka- és ke­reseti lehetőség nélkül marad­iaknak biztosít négy éves lejára­tú, kamatmentes hitelt. Amint azt Makács Pálnétól, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Munkaerő- szolgálati Iroda vállalkozási ta­nácsadójától megtudtuk, élénk érdeklődés mutatkozik szűkebb pátriánkban a tavaly még 300 ezer, idén már 400 ezer forintos induló tőke iránt. Tulajdonképpen azt is mond­hatjuk, hogy mindjárt a kölcsön­rendszer bevezetésének első esz­tendejében minden napra jutott egy újrakezdési hitel. A köztu­datba így vonult be az új induló­tőke szerzési lehetőség, amivel 1989-benn 377-en éltek a me­gyében. Két csoportra osztható az újra­kezdők köre: azokéra, akik újabb elhelyezkedési lehetőség híján, mondhatni megélhetési kény­szerből vállalkoznak, és azokéra, az üzleti, vállalkozói vénával rendelkezőkére, akik tudatosan élnek a rendelet adta lehetőség­gel. Mi mindenre kémek kölcsönt az újonnan vállalkozásba kez­dők? Nos, a tavalyi hiteligénylők csaknem negyven százaléka me­zőgazdasági kistermelésben lát fantáziát, a kisüzemi kertészke­dés és állattenyésztés feltételeit igyekszik megalapozni az induló tőkéből. Harminc százalékra te­hető azoknak az aránya, akik ke­reskedelmi és fuvarozási vállal­kozásba kezdenek. A többiek kö­re azután meglehetősen vegyes: az aranyművességtől a ma­gánnyelviskolán keresztül, a gyógynövénytermesztésig sok mindennel próbálkoznak. Most, az év elején a tavalyinál is nagyobb érdeklődés mutatko­zik az immár 100 ezer forinttal megtoldott, elsősorban foglal­koztatás-politikai célokat szol­gáló kölcsön iránt. Amíg 1989-ben egész évben 377-en vették igénybe, az idén eddig már 220-an. Összefügg ez azzal is, hogy sorra alakulnak meg a különböző kft-k, ame­lyeknek az induló alaptőkéje több társuló újrakezdő kölcsöné­ből is képezhető. A Nagykunságban és a Tisza­zugban kerestünk föl újrakezdé­si kölcsönnel vállalkozásba kez­dőket, velük készült riportunk a 3. oldalon olvasható Tétova lé­pések - kölcsönnel címmel. Egy olyan faluról szól írásunk a 10. oldalon, amely a választások előtt nem tudja, hogy merre induljon - igaz, senki sincs, aki irányt mutatna neki. Csillárokat és lámpákat szerelnek össze Tiszapüspökiben a Törökszentmiklósi Tiszatáj tsz ipari üzemágának a dolgozói. A műanyag lámpabúrákat és az esztergált faelemeket helyben készítik, míg az üvegbúrákat a karcagi és salgótarjáni üveggyáraktól rendelik. Fotó: Mészáros A világ­kiállítás árnyéká­ban- című, a 4. olda­lon közölt ripor­tunkban arra ke­resünk választ, hogy Szolnok miként vehetne részt a várható­an megnövekvő idegenforgalom ban. Repülőmú­zeummal, közle­kedési skanzen­nel remélhető­leg bizonyára meg lehetne állí­tani a megyén átutazókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom