Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

2 Néplap 1990. FEBRUÁR 5. Ma összeül az SZKP KB /Folytatás az 1. oldalról/ Mindezek a körülmények mozgósítólag hatottak az SZKP radikális reformok mellett elkö­telezett tagjaira. Január közepén Moszkvában megalakították a párton belüli demokratikus platformot, amelynek vezető személyiségei között olyanok találhatók, mint a népi küldöttek közül Jurij Afa- naszjev történész és Gavriil Po­pov közgazdász, és közéjük tar­tozik a moszkvai pártfőiskola rektora is. Szerintük radikális megúju­lás, mélyreható személycserék nélkül az SZKP eltűnhet, rossz párttá válhat. Éppen ezért azt tűzték ki maguk elé, hogy meg­gyorsítsák a párt demokratikus átalakulását. Ennek elmaradása, meghiúsulása esetére annak le­hetőségét sem vetették el, hogy kilépve az SZKP-ból, önálló pár­tot alakítanak. A személycserékről szóló ta­lálgatások mostanában minden KB-ülés előtt felerősödnek. So­sem volt rá azonban eddig példa, hogy Mihail Gorbacsov maga cáfolja a pártfőtitkári tisztségből való távozását felröppentő hírt, amelyet az amerikai CNN tévé­társaság ismertetett. Mihail Gor­bacsov az új brazil elnökkel foly­tatott megbeszélései előtt alapta­lannak nevezte a hírt. Figyelmet érdemel az is, hogy a Moszkovszkije Novosztyi cí­mű hetilap éppen a héten közölt terjedelmes cikket a pártvezetés mai konzervatívjairól „Jegor Li- gacsov és a többiek,, címmel. Bár Jegor Ligacsovot évek óta a pártvezetés legkonzervatívabb tagjaként emlegetik, vagyis a cikk tartalma nem volt meglepe­tés, elgondolkodtató azonban az írás nagyon konkrét és nyílt hangneme - és időzítése. Betörtek az MSZP szolnoki irodájába Az SZDSZ szolnoki szervezetének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) az iratok nagy részét, ám a mag­netofonkazettáknak időközben gazdája akadt. Tegnap délután a sajtó képvi­selői "össztűz alá" vették a me­gyei főkapitányságot, ahol Ko­vács Sándor alezredes, főkapi­tány-helyettes és dr. Papp László őrnagy válaszolt a kérdésekre. Már amire tudtak, mert ebben az ügyben elég sok az érthetetlen elem. Kezdődik azzal, hogy mi­ként maradhatott nyitva a városi iroda ajtaja? Aztán - jóllehet a szobában, ahol az iratok voltak, páncélszekrény is van - miért volt oly könnyen hozzáférhető helyen a számos fontos irat? És ha már valaki a tilosban jár, ma­Dr. Papp László őrnagy a helyszínt mutatja szék vagyonleltárra szánja el magát, a helyszínen miért hagy SZDSZ-es matricát? Érthető, hogy az újságírók, a rádiósok ezekre a kérdésekre is szerettek volna választ kapni - egyelőre hiába. A nyomozás termé­szetesen folytatódik, és a tettese­ket jogtalan behatolás útján el­követett lopás, okirattal vissza­élés vétségében marasztalhatják el. - pb ­Az éjszakára nyitva maradt kapu Az ügyről az Országos Sajtószolgálat útján nyilatkozatot adott ki az SZDSZ szolnoki szervezete. A nyilatkozat a betörés tényének és a tettesek kézre kerítésének közlése után a következőkkel zárul: "Szervezetünkből kizártuk őket, a történtekről vasárnap reggel 8 órakor értesítettük az SZDSZ kampányirodáját. Felháborodottan ha­tároljuk el magunkat tőlük és a hasonló módszerektől. Megkövetjük a sértett politikai pártot.” Hálaadó megemlékezés - Díszdoktorrá avatás Találkozás a hadügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról) húsz fős csoportjának néhány na­pos magyarországi meghívása. Feltámadás címmel magyar-ro­mán kulturális gálaestet rendeztek szombaton este a Budapest Sport­csarnokban. A rendezvény dísz­vendége, Tőkés László temesvári lelkész hálaadó megemlékezést tartott a románok és magyarok ré­széről egyaránt régen várt, ám megrázó decemberi romániai ese­mények hősei tiszteletére. Több mint ötezren - idősek és fiatalok egyaránt - foglaltak helyet a magyar és román zászlóval díszí­tett csamokpadsoraiban. Pontosan 20 órakor felcsendült a két nemzet himnusza, majd az elsötétült te­remben videofelvételen idézték fel a tavaly decemberi, elsősorban te­mesvári történéseket, amelyek várhatóan a magyar és a román nép történelmi megbékélését is ered­ményezi. A Romániában a legutóbbi időkben is számos műsort forga­tott Chrudinák Alajos a magyar nemzet nevében köszöntötte a 24 év után ismét Magyarország föld­jére lépett lelkipásztort, aki - mint mondta - a forradalom gyújtószik­rája volt. Tőkés László elöljáróban arról szólt, hogy sokan sajnálattal be­széltek Romániáról amiatt, hogy míg a térségben már mindenütt győzedelmeskedett a forradalom, a megújulás ügye, országábannem történt semmi. Maga a román nép sem remélte, hogy ily megrázóan, ám forradalmian, földjén is bekö­vetkezik a változás. A határok nem jelentettek akadályt, a közös euró­pai megújulás elhatott Románia földjére is, s az ország magyarsága együtt örvendhet a román nemzet­tel - hangsúlyozta, hozzátéve: Eu­rópa támogatása, szolidaritása, a magyar nép önzetlen lelkesedése segítette népeink megbékélésének beteljesedését. Ezt követően kulturális műsor következett, amelyben neves ma­gyar és román művészek léptek fel. E program részeként került sor a hálaadásra, amelyen a mintegy kéthetes jószolgálati körúton lévő Tőkés László először magyarul, majd románul szólt a jelenlévők­höz. A Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorá­vá avatták vasárnap délelőtt Tőkés László temesvári lelkipásztort.A zsúfolásig megtelt debreceni Nagytemplomban délelőtt 10 óra­kor kezdődött istentiszteleten Ko­csis Elemérnek, a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püspöké­nek apostoli köszöntése után Tő­kés László hirdetett igét, majd megáldotta a templomban lévő mintegy öt- s a templom előtt egy­begyűlt csaknem húszezres gyüle­kezetét. Az istentisztelet után a Nagy­templomban tiszteletbeli doktor­avató ünnepi közgyűlést tartott a Debreceni Református Teológiai Akadémia. A díszközgyűlésen az egyházi életben szerzett maradan­dó érdemeiért és korszakos jelen­tőségű szolgálatáért Szabó László Ambrus, az akadémia dékánja és Gaál Botond prodékán Honoris Causa doktorrá fogadta és avatta Tőkés Lászlót. A díszdoktoravatás után Tőkés László a Nagytemplom előtti téren egybegyűlt hatalmas tömeget kö­szöntötte. Rövid beszédéből a lel­kész a megbékélésre hívta fel a figyelmet. Magyarországi lelkipásztori körútja során Tőkés László temesvári lel­készt Debrecenben a régi szokás szerint tógás diák kísérte a Nagytemp­lomba február 4-én, ahol a református teológia díszdoktorává avatták, majd istentiszteletet tartott /MTI fotó: Oláh Tibor/ A kisgazdáknál a tulajdonjog, az emberi méltóság helyreállítása a cél A falusi, községi környezet, a föld meg a kisgazdák emberöl­tővel ezelőtt összetartozó fogal­maknak számítottak. Vajon több mint négy évtizedes szünet ha úgy tetszik hallgatás után hogyan ké­szülnek a választásokra? - erről kérdezzük Vincze Kálmánt a Füg­getlen Kisgazdapárt megyei elnö­két.- Miivel a megye jellege elsősor­ban mezőgazdasági volt, és min­den bizonnyal lesz is, úgy érezzük, ezért van létjogosultsága a mi pár­tunknak. Hiszen a falusi környezet pusztulása társadalmi pusztulás is egyúttal, amelyet a tagosítás kény­szere váltott ki. Ezzel megszakadt egy apáról-fiúra szálló folyamat is, temérdek ember feleslegessé vált lakhelyén. Ezen az érintettek csak úgy segíthettek, ha elköltöztek. Mi ez, ha nem falurombolás sajátsá­gos magyar formában?- Tudnak ezen változtatni?- Megpróbáljuk, noha a hata­lomnak a megyében szinte alapja­iban sikerült a magángazdálkodást felszámolnia. Nem véletlen, hogy a föld iránti igény mifelénk majd­nem minden családot érint. Fő cé­lunk az idei választásokon a tulaj­donjog, az emberi méltóság hely­reállítása.- Úgy, hogy megsemmisítik a nagyüzemeket.- Köszönöm a közbeszúrást, mert sokszor éri az a vád a pártun­kat, hogy szét akarjuk verni a tée- szeket. Ilyesmiről szó sincs. Úgy is mondhatom: ez nem így igaz. Az emberi érdekeltség, a tulajdonjog megerősödése, az örökös tulajdon­jogának az elismerése nem egyen­lő a jól gazdálkodó nagyüzemek felszámolásával. Tévedés ne es­sék, a nagybirtokot nem akarjuk visszaállítani, éppen ezért ragasz­kodunk az 1947-es, a földosztás utáni állapotokhoz. Egyébként is azt valljuk: a tulajdonjog lehetősé­gét a parasztság a szabad választá­sok után döntse el: a táblákat való­di szövetkezeti formában művelik- e vágy vállalkozóként, esetleg önállóan gazdálkodnak. Ébből kö­vetkezik, hogy a téeszek, nagyüze­mek egy része bizonyára fennma­rad. Aki pedig ki szeretné venni a földjét, ám vegye. Az is tény, eze­ket a földeket a táblák széléből kell kiszakítani a korábbival azonos aranykorona értékben.- Beszéljünk a választásokról!- Mind a nyolc kerületben indí­tunk jelöltet, sőt egyben kettőt is. Tesszük ezt azért, mert a megye településeinek háromnegyed ré­szében van már alapszervezetünk. Képviselőjelölteknek ajánlott em­bereink közül kettő már megkapta a szükséges voksokat. A cél eléré­se érdekében szórólapokon nép­szerűsítjük őket, azután összejö­veteleket tartunk, ahol az érdeklő­dők megismerkedhetnek pártunk programjával. Nem titok, felelőt­lenség lenne látványos, gyors ígé­reteket tenni, de szívós munkával - ami a föld népére jellemző - talán sikerül az előrelépés. Hozzáte­szem, a jelenlegi helyzetből a kilá­balás radikális módszereket kíván. És itt talán a legfontosabb a gazda­sági szabályozók alapvető meg­változtatása az adók, a társada­lombiztosítás, abérek, a beruházá­sok, a bankrendszer, stb. radikális módosítása, a veszteséges üzemek felszámolása.- Végezetül még egy kérdés: kik azok, akiket a párt képviselőjelöl­teknek ajánl?- Egyes kerület: Szigeti István, kettes: dr. Mizsei Béla, hármas: Posta Zsolt, négyes: Dinka Tibor, ötös: dr. K. Csontos Miklós, hatos: Vincze Kálmán, hetes: Dögéi Imre és Szelekovszki István, nyolcas: dr. Varga László. D.SZ.M. A Néplap sajtószolgálata Levél a megyei tanács elnökének A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár dolgozói 56 aláírással le­velet írtak a Jász-Nagykun-Szol- nők Megyei Tanácselnökének. Le­velüket az alábbiakban adjuk köz­re. . Mi, a Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszervezete megyei könyvtárban dolgozó tagjai tiltakozunk fenntartónk, a megyei ta­nács újabb diszkriminatív megnyil­vánulása ellen, azaz a Verseghy Fe­renc Megyei Könyvtár 1990. évi költségvetésének névlegesen 10 szá­zalékos csökkentési tervezete ellen. Diszkriminatívnak kell minősíte­nünk ezt a szándékukat több okból is. Elsősorban: a sajtóból ismert tudósí­tások alapján is tudjuk, hogy az Or­szággyűlés úgy fogadta el az 1990. évi költségvetést, hogy a közműve­lődési intézmények támogatási kere­tét az 1989. évi szinten kell biztosí­tani. Másodsorban: birtokunkban van olyan dokumentatív levelek so­ra, amelyekben más megyebéli társ- intézményeink igazgatói nem csök­kentésről, hanem az éves támogatás néhány százalékos /6-8 százalékos/ emeléséről informáltak bennünket. Ugye ön is tudja, hogy ez a fenntar­tók részéről máshol sem az abszolút gazdagság jele? Ugye ön is tudja, hogy ez a kultúra megőrzéséért érzett felelősség jele? Úgy tűnik, más megyében a fenn­tartók is érzik ezt a kötelezettséget, nálunk csak a közkatonák, a könyv­tárosok. önnek tudnia kell azt is, hogy nem magunkért szólunk. Azo­kért, a jelenlegi és jövőbeli olvasóin­kért, akikért az 1989. december ló­én szervezett Könyvtári Fórumon - ahová ön nem jött el - szót emeltek többen: mérnökök, újságírók, könyvtárosok - egyszóval: értelmi­ségiek. Úgy látszik, még csak ők ér­zik a veszélyt, kultúránk elsorvasztá­sának vészjeleit. Nem tudjuk, vajon elgonddko- dott-e ön azon, hogy ez a 10 száza­lékos mérvűnek nevezett csökkentés mit jelent egy üyen, egyébként is már több éve megnyomorított intéz­ményben. Uram! - ez a dologi kiadá­saink /könyv beszerzési, folyóiratvá­sárlási, stb./ 39,3 százalékos csök­kentését eredményezné! Mert ugye ön sem kívánja még azt, hogy könyvtárunk dolgozóinak a bérét is jelentősen csökkentsék? A10 száza­lékos arányú csökkentés, visszafo­gás ugyanis csak ezen az áron lehet­ne igaz. Nem kívánunk mi öntől sokat, csupán azt, hogy a megyei tanács költségvetési tervezetét vizsgálják meg alaposabban! Mivel tudja ön indokolni például azt, hogy egy me­gyei folyóirat támogatását egy- mil­lió forinttal emelhették? Milyen szakmai magyarázatot ta­lál ön arra, hogy a közművelődési intézmények alapos megcsapolásá­ból úgynevezett pályázati alapot kel­lett létrehozniuk? Ön szerint a pályá­zatokkal elnyerhető pénzek abszolút biztosítékai a tervszerű, hosszabb tá­vú szakmai tevékenységnek? Ugye nem hiszi ezt komolyan?! Követeljük, hogy biztosítsák in­tézményünk számára az 1989. évi költségvetés összegét, annál is in­kább, mertacsökkentésre törvényes­ségi felhatalmazásuk nincsen! Joggal követeljük ezt nemcsak a magunk, hanem a megye minden la­kója érdekében. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár dolgozói Főcze Lajos válasza a Szolnok megyei szociáldemokratáknak Meglepetéssel olvastam a Szolnok megyei szociál­demokraták 1990. január 31-ei OS-közleményét, amelyben nehezményezték a Magyar Szocialista Párt képviselőivel folytatott tárgyalásokat. A Szolnok megyei szociáldemokraták figyelmébe * ajánlom a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetsége XXV. kongresszusáról megjelent sajtóközle­ményeket, amelyek élethűen viszaadták: a vegyész­szakszervezet pártoktól, kormánytól, a munkáltatók­tól és azok szerveitől függetlenül kíván tevékenyked­ni, de kész együttműködni mindazokkal a szerveze­tekkel és személyekkel, amelyek, illetve akik prog­ramjukban és cselekedeteikben vállalják a vegyész munkavállalók, szakszervezeti tagságunk érdekeinek politikai képviseletét. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a VDSZ január 2-án kiadott és megjelentetett közös közleményében is megfogalmaztuk: ,,A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy tiszteletben tarva egymás önállóságát, számos kérdésben azonos, vagy hasonló elveket vallanak, amelyek alapját képezhetik az együttműködésnek.,, Megítélésem szerint az önállóság egyik megjelené­si formája a kapcsolatépítés szabadsága is. A szociál­demokrata párt országos vezetése eddigi nyilatkoza­taiban és cselekedeteiben bizonyította, pártpolitikai céljainak megvalósításához partnereket keres, de nem törekszik hegemóniára. A szociáldemokrata párt megyei szervezeteivel, illetve alapszervezeteivel a jövóíben is készek va­gyunk együttműködni az országos vezetői szintű kap­csolatokban megfogalmazottak tiszteletben tartása mellett. Éppen ezért a közlemény olvasása közben felvetődött bennem a kérdés: kinek használ e „bírála­tával,, a Szociáldemokrata Párt Szolnok megyei szer­vezete. Főcze Lajos főtitkár Visszautasítják a vádaskodásokat Tisztelt "If júságért" Egyesület Tisztelt Baricz Péter! Meglepődéssel olvastuk a megyei lapokban megjelent levelüket Csodálkozunk, hogy egy jelentős ifjúsági bázisra támaszkodó, komoly szellemi tőkével bíró egyesület hogyan hozhat nyüvánosságra tárgyszerűden, vádaskodó, hangulat- keltő írást. Különösen figyelemre méltó, hogy azoknak cím­zik levelüket, akik körében már 1989 őszén - a Politikai Érdekegyeztető Fórum első megbeszélésén - szervezeteink az alábbi javaslattal éltek: kívánatosnak tartjuk megyei ifjú­sági érdekegyeztető fórum létrehozását, mely a megyében működő, ifjúságot megülető vagyon sorsáról felelősen dönt­hetne. Levelükből sajnos az tűnik ki, hogy megírása előtt semmilyen információtnem szereztek be. Néhány adalékkal szeretnénk tájékozatlanságukon enyhíteni: 1./ Az úttörőház fenntartója /csakúgy, mint az Ifjúsági Irodáé/ a Szolnok Városi Tanács. 2./ Mivel a megyében nem jött létre, az általunk kezdeményezett érdekegyeztető fórum, szervezete­ink /a DEMISZ többi tagszervezetéhez hasonlóan/ 1989. december 9-én felajánlották ingatlanaikat a Nemzeti Ifjúsági Alapítvány javára. 3./Sem országos, sem megyei szinten az ingatlanok üzemeltetését nem vették át, így szervezeteink biztosítják a mai napig az üzemeltetés költségeit. 4./ A levélíróknál is megtalálható a DEMISZ Városi Tagszerve­zetének 1989. szeptember 21-i határozata, mely szerint az általa bérbe adott helyiségek költségeken felüli bevételéből a városban működő politikai, ifjúsági szervezetek működé­sét biztosítja. /így költségtérítés nélkül jutott berendezett irodához, telefonhoz a Fidesz szolnoki szervezete./ A fentiek tükrözik, valóban komolyan gondoljuk a régi KISZ-vagyon ifjúsági célú felhasználását, s nem értjük, hogy erről nálunk miért nem érdeklődtek. S nem értjük azt sem, a levél írói miért feledkeztek el arról, hogy az "Ifjúsá­gért" Egyesület által működteteU Ifjúsági Iroda megalapítá­sához szükséges alaptőkét az ÁISH mellett /1/3 részben/ a KISZ Közponü Bizottsága biztosította. A tényeken alapuló, s az ifjúság érdekeit szolgáló további vitára reméljük a február 14-i ifjúsági fórum fog keretet biztosítani. Görömbei Zoltán megyei úttörőelnök Csák László DEMISZ VT Irodavezető Túri Sándor SZISZSZ titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom