Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
2 Néplap 1990. FEBRUÁR 5. Ma összeül az SZKP KB /Folytatás az 1. oldalról/ Mindezek a körülmények mozgósítólag hatottak az SZKP radikális reformok mellett elkötelezett tagjaira. Január közepén Moszkvában megalakították a párton belüli demokratikus platformot, amelynek vezető személyiségei között olyanok találhatók, mint a népi küldöttek közül Jurij Afa- naszjev történész és Gavriil Popov közgazdász, és közéjük tartozik a moszkvai pártfőiskola rektora is. Szerintük radikális megújulás, mélyreható személycserék nélkül az SZKP eltűnhet, rossz párttá válhat. Éppen ezért azt tűzték ki maguk elé, hogy meggyorsítsák a párt demokratikus átalakulását. Ennek elmaradása, meghiúsulása esetére annak lehetőségét sem vetették el, hogy kilépve az SZKP-ból, önálló pártot alakítanak. A személycserékről szóló találgatások mostanában minden KB-ülés előtt felerősödnek. Sosem volt rá azonban eddig példa, hogy Mihail Gorbacsov maga cáfolja a pártfőtitkári tisztségből való távozását felröppentő hírt, amelyet az amerikai CNN tévétársaság ismertetett. Mihail Gorbacsov az új brazil elnökkel folytatott megbeszélései előtt alaptalannak nevezte a hírt. Figyelmet érdemel az is, hogy a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap éppen a héten közölt terjedelmes cikket a pártvezetés mai konzervatívjairól „Jegor Li- gacsov és a többiek,, címmel. Bár Jegor Ligacsovot évek óta a pártvezetés legkonzervatívabb tagjaként emlegetik, vagyis a cikk tartalma nem volt meglepetés, elgondolkodtató azonban az írás nagyon konkrét és nyílt hangneme - és időzítése. Betörtek az MSZP szolnoki irodájába Az SZDSZ szolnoki szervezetének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) az iratok nagy részét, ám a magnetofonkazettáknak időközben gazdája akadt. Tegnap délután a sajtó képviselői "össztűz alá" vették a megyei főkapitányságot, ahol Kovács Sándor alezredes, főkapitány-helyettes és dr. Papp László őrnagy válaszolt a kérdésekre. Már amire tudtak, mert ebben az ügyben elég sok az érthetetlen elem. Kezdődik azzal, hogy miként maradhatott nyitva a városi iroda ajtaja? Aztán - jóllehet a szobában, ahol az iratok voltak, páncélszekrény is van - miért volt oly könnyen hozzáférhető helyen a számos fontos irat? És ha már valaki a tilosban jár, maDr. Papp László őrnagy a helyszínt mutatja szék vagyonleltárra szánja el magát, a helyszínen miért hagy SZDSZ-es matricát? Érthető, hogy az újságírók, a rádiósok ezekre a kérdésekre is szerettek volna választ kapni - egyelőre hiába. A nyomozás természetesen folytatódik, és a tetteseket jogtalan behatolás útján elkövetett lopás, okirattal visszaélés vétségében marasztalhatják el. - pb Az éjszakára nyitva maradt kapu Az ügyről az Országos Sajtószolgálat útján nyilatkozatot adott ki az SZDSZ szolnoki szervezete. A nyilatkozat a betörés tényének és a tettesek kézre kerítésének közlése után a következőkkel zárul: "Szervezetünkből kizártuk őket, a történtekről vasárnap reggel 8 órakor értesítettük az SZDSZ kampányirodáját. Felháborodottan határoljuk el magunkat tőlük és a hasonló módszerektől. Megkövetjük a sértett politikai pártot.” Hálaadó megemlékezés - Díszdoktorrá avatás Találkozás a hadügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról) húsz fős csoportjának néhány napos magyarországi meghívása. Feltámadás címmel magyar-román kulturális gálaestet rendeztek szombaton este a Budapest Sportcsarnokban. A rendezvény díszvendége, Tőkés László temesvári lelkész hálaadó megemlékezést tartott a románok és magyarok részéről egyaránt régen várt, ám megrázó decemberi romániai események hősei tiszteletére. Több mint ötezren - idősek és fiatalok egyaránt - foglaltak helyet a magyar és román zászlóval díszített csamokpadsoraiban. Pontosan 20 órakor felcsendült a két nemzet himnusza, majd az elsötétült teremben videofelvételen idézték fel a tavaly decemberi, elsősorban temesvári történéseket, amelyek várhatóan a magyar és a román nép történelmi megbékélését is eredményezi. A Romániában a legutóbbi időkben is számos műsort forgatott Chrudinák Alajos a magyar nemzet nevében köszöntötte a 24 év után ismét Magyarország földjére lépett lelkipásztort, aki - mint mondta - a forradalom gyújtószikrája volt. Tőkés László elöljáróban arról szólt, hogy sokan sajnálattal beszéltek Romániáról amiatt, hogy míg a térségben már mindenütt győzedelmeskedett a forradalom, a megújulás ügye, országábannem történt semmi. Maga a román nép sem remélte, hogy ily megrázóan, ám forradalmian, földjén is bekövetkezik a változás. A határok nem jelentettek akadályt, a közös európai megújulás elhatott Románia földjére is, s az ország magyarsága együtt örvendhet a román nemzettel - hangsúlyozta, hozzátéve: Európa támogatása, szolidaritása, a magyar nép önzetlen lelkesedése segítette népeink megbékélésének beteljesedését. Ezt követően kulturális műsor következett, amelyben neves magyar és román művészek léptek fel. E program részeként került sor a hálaadásra, amelyen a mintegy kéthetes jószolgálati körúton lévő Tőkés László először magyarul, majd románul szólt a jelenlévőkhöz. A Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták vasárnap délelőtt Tőkés László temesvári lelkipásztort.A zsúfolásig megtelt debreceni Nagytemplomban délelőtt 10 órakor kezdődött istentiszteleten Kocsis Elemérnek, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének apostoli köszöntése után Tőkés László hirdetett igét, majd megáldotta a templomban lévő mintegy öt- s a templom előtt egybegyűlt csaknem húszezres gyülekezetét. Az istentisztelet után a Nagytemplomban tiszteletbeli doktoravató ünnepi közgyűlést tartott a Debreceni Református Teológiai Akadémia. A díszközgyűlésen az egyházi életben szerzett maradandó érdemeiért és korszakos jelentőségű szolgálatáért Szabó László Ambrus, az akadémia dékánja és Gaál Botond prodékán Honoris Causa doktorrá fogadta és avatta Tőkés Lászlót. A díszdoktoravatás után Tőkés László a Nagytemplom előtti téren egybegyűlt hatalmas tömeget köszöntötte. Rövid beszédéből a lelkész a megbékélésre hívta fel a figyelmet. Magyarországi lelkipásztori körútja során Tőkés László temesvári lelkészt Debrecenben a régi szokás szerint tógás diák kísérte a Nagytemplomba február 4-én, ahol a református teológia díszdoktorává avatták, majd istentiszteletet tartott /MTI fotó: Oláh Tibor/ A kisgazdáknál a tulajdonjog, az emberi méltóság helyreállítása a cél A falusi, községi környezet, a föld meg a kisgazdák emberöltővel ezelőtt összetartozó fogalmaknak számítottak. Vajon több mint négy évtizedes szünet ha úgy tetszik hallgatás után hogyan készülnek a választásokra? - erről kérdezzük Vincze Kálmánt a Független Kisgazdapárt megyei elnökét.- Miivel a megye jellege elsősorban mezőgazdasági volt, és minden bizonnyal lesz is, úgy érezzük, ezért van létjogosultsága a mi pártunknak. Hiszen a falusi környezet pusztulása társadalmi pusztulás is egyúttal, amelyet a tagosítás kényszere váltott ki. Ezzel megszakadt egy apáról-fiúra szálló folyamat is, temérdek ember feleslegessé vált lakhelyén. Ezen az érintettek csak úgy segíthettek, ha elköltöztek. Mi ez, ha nem falurombolás sajátságos magyar formában?- Tudnak ezen változtatni?- Megpróbáljuk, noha a hatalomnak a megyében szinte alapjaiban sikerült a magángazdálkodást felszámolnia. Nem véletlen, hogy a föld iránti igény mifelénk majdnem minden családot érint. Fő célunk az idei választásokon a tulajdonjog, az emberi méltóság helyreállítása.- Úgy, hogy megsemmisítik a nagyüzemeket.- Köszönöm a közbeszúrást, mert sokszor éri az a vád a pártunkat, hogy szét akarjuk verni a tée- szeket. Ilyesmiről szó sincs. Úgy is mondhatom: ez nem így igaz. Az emberi érdekeltség, a tulajdonjog megerősödése, az örökös tulajdonjogának az elismerése nem egyenlő a jól gazdálkodó nagyüzemek felszámolásával. Tévedés ne essék, a nagybirtokot nem akarjuk visszaállítani, éppen ezért ragaszkodunk az 1947-es, a földosztás utáni állapotokhoz. Egyébként is azt valljuk: a tulajdonjog lehetőségét a parasztság a szabad választások után döntse el: a táblákat valódi szövetkezeti formában művelik- e vágy vállalkozóként, esetleg önállóan gazdálkodnak. Ébből következik, hogy a téeszek, nagyüzemek egy része bizonyára fennmarad. Aki pedig ki szeretné venni a földjét, ám vegye. Az is tény, ezeket a földeket a táblák széléből kell kiszakítani a korábbival azonos aranykorona értékben.- Beszéljünk a választásokról!- Mind a nyolc kerületben indítunk jelöltet, sőt egyben kettőt is. Tesszük ezt azért, mert a megye településeinek háromnegyed részében van már alapszervezetünk. Képviselőjelölteknek ajánlott embereink közül kettő már megkapta a szükséges voksokat. A cél elérése érdekében szórólapokon népszerűsítjük őket, azután összejöveteleket tartunk, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek pártunk programjával. Nem titok, felelőtlenség lenne látványos, gyors ígéreteket tenni, de szívós munkával - ami a föld népére jellemző - talán sikerül az előrelépés. Hozzáteszem, a jelenlegi helyzetből a kilábalás radikális módszereket kíván. És itt talán a legfontosabb a gazdasági szabályozók alapvető megváltoztatása az adók, a társadalombiztosítás, abérek, a beruházások, a bankrendszer, stb. radikális módosítása, a veszteséges üzemek felszámolása.- Végezetül még egy kérdés: kik azok, akiket a párt képviselőjelölteknek ajánl?- Egyes kerület: Szigeti István, kettes: dr. Mizsei Béla, hármas: Posta Zsolt, négyes: Dinka Tibor, ötös: dr. K. Csontos Miklós, hatos: Vincze Kálmán, hetes: Dögéi Imre és Szelekovszki István, nyolcas: dr. Varga László. D.SZ.M. A Néplap sajtószolgálata Levél a megyei tanács elnökének A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár dolgozói 56 aláírással levelet írtak a Jász-Nagykun-Szol- nők Megyei Tanácselnökének. Levelüket az alábbiakban adjuk közre. . Mi, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete megyei könyvtárban dolgozó tagjai tiltakozunk fenntartónk, a megyei tanács újabb diszkriminatív megnyilvánulása ellen, azaz a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár 1990. évi költségvetésének névlegesen 10 százalékos csökkentési tervezete ellen. Diszkriminatívnak kell minősítenünk ezt a szándékukat több okból is. Elsősorban: a sajtóból ismert tudósítások alapján is tudjuk, hogy az Országgyűlés úgy fogadta el az 1990. évi költségvetést, hogy a közművelődési intézmények támogatási keretét az 1989. évi szinten kell biztosítani. Másodsorban: birtokunkban van olyan dokumentatív levelek sora, amelyekben más megyebéli társ- intézményeink igazgatói nem csökkentésről, hanem az éves támogatás néhány százalékos /6-8 százalékos/ emeléséről informáltak bennünket. Ugye ön is tudja, hogy ez a fenntartók részéről máshol sem az abszolút gazdagság jele? Ugye ön is tudja, hogy ez a kultúra megőrzéséért érzett felelősség jele? Úgy tűnik, más megyében a fenntartók is érzik ezt a kötelezettséget, nálunk csak a közkatonák, a könyvtárosok. önnek tudnia kell azt is, hogy nem magunkért szólunk. Azokért, a jelenlegi és jövőbeli olvasóinkért, akikért az 1989. december lóén szervezett Könyvtári Fórumon - ahová ön nem jött el - szót emeltek többen: mérnökök, újságírók, könyvtárosok - egyszóval: értelmiségiek. Úgy látszik, még csak ők érzik a veszélyt, kultúránk elsorvasztásának vészjeleit. Nem tudjuk, vajon elgonddko- dott-e ön azon, hogy ez a 10 százalékos mérvűnek nevezett csökkentés mit jelent egy üyen, egyébként is már több éve megnyomorított intézményben. Uram! - ez a dologi kiadásaink /könyv beszerzési, folyóiratvásárlási, stb./ 39,3 százalékos csökkentését eredményezné! Mert ugye ön sem kívánja még azt, hogy könyvtárunk dolgozóinak a bérét is jelentősen csökkentsék? A10 százalékos arányú csökkentés, visszafogás ugyanis csak ezen az áron lehetne igaz. Nem kívánunk mi öntől sokat, csupán azt, hogy a megyei tanács költségvetési tervezetét vizsgálják meg alaposabban! Mivel tudja ön indokolni például azt, hogy egy megyei folyóirat támogatását egy- millió forinttal emelhették? Milyen szakmai magyarázatot talál ön arra, hogy a közművelődési intézmények alapos megcsapolásából úgynevezett pályázati alapot kellett létrehozniuk? Ön szerint a pályázatokkal elnyerhető pénzek abszolút biztosítékai a tervszerű, hosszabb távú szakmai tevékenységnek? Ugye nem hiszi ezt komolyan?! Követeljük, hogy biztosítsák intézményünk számára az 1989. évi költségvetés összegét, annál is inkább, mertacsökkentésre törvényességi felhatalmazásuk nincsen! Joggal követeljük ezt nemcsak a magunk, hanem a megye minden lakója érdekében. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár dolgozói Főcze Lajos válasza a Szolnok megyei szociáldemokratáknak Meglepetéssel olvastam a Szolnok megyei szociáldemokraták 1990. január 31-ei OS-közleményét, amelyben nehezményezték a Magyar Szocialista Párt képviselőivel folytatott tárgyalásokat. A Szolnok megyei szociáldemokraták figyelmébe * ajánlom a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége XXV. kongresszusáról megjelent sajtóközleményeket, amelyek élethűen viszaadták: a vegyészszakszervezet pártoktól, kormánytól, a munkáltatóktól és azok szerveitől függetlenül kíván tevékenykedni, de kész együttműködni mindazokkal a szervezetekkel és személyekkel, amelyek, illetve akik programjukban és cselekedeteikben vállalják a vegyész munkavállalók, szakszervezeti tagságunk érdekeinek politikai képviseletét. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a VDSZ január 2-án kiadott és megjelentetett közös közleményében is megfogalmaztuk: ,,A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy tiszteletben tarva egymás önállóságát, számos kérdésben azonos, vagy hasonló elveket vallanak, amelyek alapját képezhetik az együttműködésnek.,, Megítélésem szerint az önállóság egyik megjelenési formája a kapcsolatépítés szabadsága is. A szociáldemokrata párt országos vezetése eddigi nyilatkozataiban és cselekedeteiben bizonyította, pártpolitikai céljainak megvalósításához partnereket keres, de nem törekszik hegemóniára. A szociáldemokrata párt megyei szervezeteivel, illetve alapszervezeteivel a jövóíben is készek vagyunk együttműködni az országos vezetői szintű kapcsolatokban megfogalmazottak tiszteletben tartása mellett. Éppen ezért a közlemény olvasása közben felvetődött bennem a kérdés: kinek használ e „bírálatával,, a Szociáldemokrata Párt Szolnok megyei szervezete. Főcze Lajos főtitkár Visszautasítják a vádaskodásokat Tisztelt "If júságért" Egyesület Tisztelt Baricz Péter! Meglepődéssel olvastuk a megyei lapokban megjelent levelüket Csodálkozunk, hogy egy jelentős ifjúsági bázisra támaszkodó, komoly szellemi tőkével bíró egyesület hogyan hozhat nyüvánosságra tárgyszerűden, vádaskodó, hangulat- keltő írást. Különösen figyelemre méltó, hogy azoknak címzik levelüket, akik körében már 1989 őszén - a Politikai Érdekegyeztető Fórum első megbeszélésén - szervezeteink az alábbi javaslattal éltek: kívánatosnak tartjuk megyei ifjúsági érdekegyeztető fórum létrehozását, mely a megyében működő, ifjúságot megülető vagyon sorsáról felelősen dönthetne. Levelükből sajnos az tűnik ki, hogy megírása előtt semmilyen információtnem szereztek be. Néhány adalékkal szeretnénk tájékozatlanságukon enyhíteni: 1./ Az úttörőház fenntartója /csakúgy, mint az Ifjúsági Irodáé/ a Szolnok Városi Tanács. 2./ Mivel a megyében nem jött létre, az általunk kezdeményezett érdekegyeztető fórum, szervezeteink /a DEMISZ többi tagszervezetéhez hasonlóan/ 1989. december 9-én felajánlották ingatlanaikat a Nemzeti Ifjúsági Alapítvány javára. 3./Sem országos, sem megyei szinten az ingatlanok üzemeltetését nem vették át, így szervezeteink biztosítják a mai napig az üzemeltetés költségeit. 4./ A levélíróknál is megtalálható a DEMISZ Városi Tagszervezetének 1989. szeptember 21-i határozata, mely szerint az általa bérbe adott helyiségek költségeken felüli bevételéből a városban működő politikai, ifjúsági szervezetek működését biztosítja. /így költségtérítés nélkül jutott berendezett irodához, telefonhoz a Fidesz szolnoki szervezete./ A fentiek tükrözik, valóban komolyan gondoljuk a régi KISZ-vagyon ifjúsági célú felhasználását, s nem értjük, hogy erről nálunk miért nem érdeklődtek. S nem értjük azt sem, a levél írói miért feledkeztek el arról, hogy az "Ifjúságért" Egyesület által működteteU Ifjúsági Iroda megalapításához szükséges alaptőkét az ÁISH mellett /1/3 részben/ a KISZ Közponü Bizottsága biztosította. A tényeken alapuló, s az ifjúság érdekeit szolgáló további vitára reméljük a február 14-i ifjúsági fórum fog keretet biztosítani. Görömbei Zoltán megyei úttörőelnök Csák László DEMISZ VT Irodavezető Túri Sándor SZISZSZ titkára