Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

1990. FEBRUÁR 28. Néplap 5 Képviselőjelöltek a megye 1. számú választókerületében Dr. Pető László Magyar Demokrata Fórum A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjelöltje a Felső-Jászságban. Néprajz-tör­ténelem szakos tanári és szocio­lógiai diplomával rendelkezik, a Jászberényi Tanítóképző Főis­kola tanára. Nős, 45 éves, egy gimnazista lánya van. Aktív kö­zéleti ember. Az MDF támogatá­sával 1989 őszén tanácstaggá vá­lasztották Jászberényben. A Me­gyei Tudományos Koordinációs Bizottság elnöke. Tudományos munkájának - melyet a Soros- alapítvány is támogatott - színte­re a Jászság, a vidék, a falu társa­dalma.- Tanár úr! Az MDF támogatja Önt. Miért nem lép be mégsem ebbe a szervezetbe?- A politika mindig érdekelt, de nem akarok tagja lenni egy pártnak sem. Az MDF nem párt­ként kezdte működését. Én ezt a szellemi, politikai mozgalmat vállalni tudom, egyetértek célki­tűzéseivel. Ezért történt úgy, hogy az MDF helyi szervezeté,- vei alakult ki jó kapcsolatom, s elnyertem az ő megtisztelő bizal­mukat. Egy biztos, a Demokrata Fórum szellemiségétől, célkitű­zéseitől nem fogok eltérni, még ha nem vagyok igazolt "játéko­sa", akkor sem.- Választói gyűléseken gyak­ran kérdezik, mit szeretne a kép­viselő elérni, elintézni a válasz­tókörzet javára. Ön mit vállal fel?- Szerintem a képviselő soha nem feledheti kik választották meg, honnan jön. Én ettől nem akarom függetleníteni magam. Leginkább az Alföldet, a vidéki Magyarországot nem feledhe­tem. Bármely törvény alkotásá­nál szem előtt kell tartani, hogy ennek a tájnak, a Jászságban élőknek mi a kedvező. Engem sok szál köt a közművelődéshez, a közoktatáshoz, a művé­szetekhez, a kultúrához. Bármi történik ezen a téren, nyilván szívügyem lesz, s aktívan fogok részt venni az ilyen kérdések tár­gyalásában. Mint szociológus közel kerültem a szociális prob­lémákhoz. A szegénységgel való foglalkozás is sürgető, itt se lehe­tek csupán szemlélő. Ugyanúgy a fiatalokat érintő témákban se, hisz köztük élek, ismerem prob­lémáikat.- Magyarország sorsa a gazda­ság megújulásán múlik. Ön ezt hogyan látja?- Valóban sok szép tervünk válhat köddé, ha gazdasági ered­mények nem lesznek. Az MDF programját teljes egészében val­lom. Segíteni kell a magánvállal­kozásokat. Újra kell gondolni a szövetkezetek szerepét, az álla­mi tulajdont működőképessé kell tenni. De semmiképpen nem lerombolni azt, ami jó! Én úgy látom, ennek az egész probléma­körnek kulcsa az adórendszer. Olyan irányító, szabályozó rend­szert /nyugati országokban így is nevezik az adórendszert/ kell ki­alakítani, ami segíti a vállalkozó­kat, hogy érdemes legyen ma­gánvállalkozásba kezdeni, hogy megérje az egyénnek és az ál­lamnak is. Nem szabad megfoj­tani, lehetetlenné tenni őket. A vállalkozásbarát adórendszernek nemcsak a gazdaságra van hatá­sa. Ha munkahelyeket teremt, ha megélhetést biztosít a családok­nak, már szociális kisugárzása is van. Aki szaktudásának, tehetsé­gének megfelelő munkát végez, s ebből meg tud élni családjával, az tisztességesen fogja fizetni az adót. De annak felhasználását is számonkéri majd. Jelenleg nem­csak az adózás, de a közigazgatás is kerékkötője egy-egy vállalko­zás beindításának. Millió enge­dély, igazolás, pecsét kell. Tehát elkerülhetetlen a közigazgatás új rendszerének kidolgozása. Eb­ben szintén otthon vagyok. A he­lyi önkormányzatok kialakításá­nak kérdésével régóta foglalko­zom. Egy ilyen témájú könyv szerkesztésében is részt veszek, s Jászberényben szeretnénk tan­folyamot indítani erről.- Végezetül meg kell kérdez­nem, főállásban vállalja-e a kép­viselői munkát, ha Önre voksol­nak a választópolgárok?- Tudom, hogy egész embert kíván a parlamenti munka. De reménykedem abban, hogy jó szervezéssel megoldható néhány előadás a főiskolán. Az itteni ta­nítójelölteknek se lehet érdekte­len, ha olyan dolgokról hallhat­nak elsőkézből, ami a parlament­ben történik. Szabó Béla Agrárszövetség Szabó Béla 1952. december 18-án született Jászárokszállás tanyavilágában. Mivel a szülei földműveléssel, gazdálkodással foglalkoztak, számára soha nem volt idegen ez az életforma. Me­zőgazdasági technikumban szer­zett érettségi bizonyítványt, majd beteljesedett régi álma: si­keresen elvégezte az agrártudo­mányi egyetemet. Diplomája kézhez vétele után ösztöndíjas­ként visszakerült Jászárokszál- lásra az egyik jogelőd termelő- szövetkezetbe. Itt először gya­kornok, azután ágazatvezető, fő- ágazatvezető, később pedig ter­melési főmérnök. A tagság há­rom esztendeje, 1987 őszén a Kossuth téesz elnökének válasz­totta. Ami a családi körülménye­it illeti nős, két gyermeke van, a felesége pedig szintén Jászárok- szálláson dolgozik, a tanácsnál. Noha korábban más párt is ke­reste képviselőjelöltnek, a január 17-i tájértekezleten ő az Agrár- szövetség mellett döntött. Az Agrárszövetség vidéken, a mezőgazdaságban dolgozók, a földért, a falvakért és az ország jövőjéért egyaránt felelősséget érző emberek szövetsége. Nem a hatalom megszerzése a célja, ha­nem a hatalomban való részvé­tel, annak az ellenőrzése. Első­sorban azért, hogy megszűnjön az a korábbi állapot, amely évti­zedeit az jellemezte, hogy a me­zőgazdaságban, a vidéken min­dig mások döntöttek az ott élők helyett. Amit viszont ez a program el szeretne érni, annak megvalósí­tása érdekében tenni is óhajt. így Szabó Béla szerint is szükség van a társadalmi és gazdasági rendszerváltozásra: mégpedig szélsőségek nélkül, megfontol­tan. Olyan új rendszer kell, amely­ben az eddig emlegetett demok­rácia valóságossá válik, és esé­lyegyenlőséget biztosít a társa­dalom különböző rétegeinek. A politikai és a gazdasági életben éppúgy, ahogyan a társadalom minden területén. Éppen ezért képviselőjelöltként vallja, hogy támogatja, segíti a vállalkozáso­kat, legyen szó magánkezdemé­nyezésekről vagy szövetkezeti, állami vállalkozásokról. Az Agrárszövetségnek, így Szabó Béla programjának is meghatározó eleme a felelősség. Felelősség saját sorsunkért, a jö­vőért, amit másoktól is elvárnak. Ez a felelősség átöleli a legfőbb természeti kincseinket: a földet, a környezetet, életterünket, a ma­gyar vidéket. Sőt az embert is, valláshoz, nemhez, korosztály­hoz való tartozás nélkül. Mind­ezek megvalósítása érdekében a demokratikus centralizmus he­lyett valódi autonómia kell, amely helyi függetlenséget, ön- rendelkezést hoz maga után. A cél a megbékélés, a korábbi "tör­vényes úton" ért sérelmek jogor­voslása. Átfogó, a földre is kiter­jedő tulajdonrendszerre van szükség. A múltat meg nem történtté tenni nem lehet, ugyanakkor szükséges a változtatás, hiszen a vidék és a mezőgazdaság hátrá­nyos szerepe sem gazdasági, sem szociális téren nem szűnt meg. A földtulajdon rendezésénél az 1967-es állapotokat fogadjad kiindulópontnak. Ugyanis a kényszermegváltás ezután kez­dődött, és ezt szükséges adásvé­tel formájában rendezni. A kény­szermegváltás során károsodott tulajdonosoknak az erkölcsi és az anyagi jóvátétel mértékéről a társadalomnak kell dönteni, mi­után az ebből származó jövede­lem nem maradt a szövetkeze­teknél, hanem központosításra került. j Az Agrárszövetség nem fo­gadja el, hogy az elkövetkezendő elégtétel a mezőgazdaságban és a vidéken élők sérelmére történ­jék. Aki ennél a rövid ismertetés­nél bővebbet szeretne tudni Sza­bó Béla programjáról, akit rész­letesebben érdekel a helymegtar- tó, településeket támogató elkép­zelés azt kéri, vegyen részt a kép­viselőjelölt márciusi választási gyűlésein, amelyek pontos idejé­ről, helyszínéről lapunk a későb­biekben tájékoztatja olvasóin­kat. Nevelt gyerekként nőttem fel Jászberényben, de nevelőszüle- imre nagyon jó szívvel emlék­szem. Polgári iskolába járattak, géplakatos szakmát adtak a ke­zembe, melyet a Láng gépgyár­ban szereztem meg. A hatalommal korán összetű­zésbe kerültem, mert sorkatonai szolgálatom alatt 1952-ben, mint rendellenes személyt letartóztat­tak, majd le is szereltek. Az a politikai bélyeg, amelyet még tetézett, hogy 1956-ban tag­ja voltam a jászberényi forra­dalmi tanácsnak, végigkísérte életemet, megnehezítette sorso­mat. Mindezt vállaltam akkor is, azóta is. Segítette átvészelni azt az idő­szakot, hogy ragyogó képességű labdarúgókkal játszhattam a Le­helben és a Vasasban. Később több munkahelyem volt, közben gépésztechnikusi oklevelet sze­reztem, majd két éves bécsi mun­kavállalás után egy kis üzemet alapítottam Jászberényben. Ä két fiam is velem dolgozik Szigeti István Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt most, amikor 59 évesen egy nyu­gatnémet céggel közös vállalat alapításán fáradozom. Soha pártnak tagja nem vol­tam, de mindig a demokratikus többpártrendszeren alapuló tár­sadalomért tevékenykedtem. Huszonnyolc kisgazda szervezet létrehozásában vettem részt. Bí­zom benne, hogy a pártom a vá­lasztásokon jól szerepej, és meg­törik az a folyamat, hogy a város élén többnyire idegen ember áll. Harcolok a teljes politikai rend­szerváltásért, a kommunista ma­radványok megszüntetéséért. Félreértés ne essék, azokkal az úgynevezett kis kommunisták­kal semmi bajom, akiket a koráb­bi rendszer ugyanúgy becsapott, félrevezetett, mint sok más ren­des embert. Azt azonban követelem, hogy az országot csődberántó és jelen­leg is rafinált eszközökkel hatal­mukat mentő, vagyont harácsoló vezetőket visszamenőleg szá­moltassák el. Ezek a gátlástalan emberek óriási prémiumokat vesznek fel a közösből, földet, részvényeket vásárolnak, buti­kokat nyitnak. A helyhatósági választásokat minél előbb meg kell tartani, hogy a településeken is megtör­ténjen a hatalomváltás. Azután az egy párt által a vál­lalatok, intézmények vezetőinek kinevezett személyek tevékeny­ségét felül kell vizsgálni, hogy csak a rátermettek maradjanak beosztásukban. Nem akarunk azonban olyan hibába esni, mint annak idején a kommunisták. A félreállítottak helyére tiszta erkölcsű, jó szak­tudású, tehetséges embereket kell állítani. Pártunk alapvető programja az 1947-es tulajdoni állapotok visszaállítása, és a károsultak er­kölcsi, anyagi rehabilitálása. Eb­ből nem engedek én sem. A meg­maradt föld pedig az önkor­mányzathoz tartozzon, amivel szabadon gazdálkodhat, földhöz juttathatja az igénylőket, olcsó építési telkeket adhat a fiatalok­nak. Vissza kell adni a jász paraszt­nak az öntudatát, az iparosnak a megbecsülését, vissza kell állíta­ni az ipartestületeket. Megengedhetetlennek tartom a jogtalanul magas nyugdíjakat, néhány különleges esettől elte­kintve általában a pártok állami támogatását, és ellenzem, hogy a parlamenti képviselők nagy fize­téseket tegyenek zsebre. A közszolgálatért elégedjenek meg költségtérítéssel. Áz isko­lákból száműzzék a politikát és visszaadjuk a pedagógusok tár­sadalmi, anyagi megbecsülését. Azt szeretnénk, hogy a tanítók, tanárok hazafias, vallásos szel­lemben, az Isten-Haza-Család eszményében neveljék az új nemzedéket. AGROBANK RT mm bmmm - gm/wt/út bumm Kövön VELÜniA ÉRTÉKPAÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉSI / n 4Gtf06/llW ÜT a /iitala eladott ímmp'mm maöasabb , 6aranmlt ÁRFOLYAMON VÁSÁ VISSZA. AZ ÁRFOLYAM NO VEKEPÉÍl'NEKMEGFELELŐ EVES HOZAMSZWEK 15->0 MAP 17,5 7. _________­60 NAP 161 ~ 90 NAP ■ 91-180 NAP 181-565 NAP ___566 NAPTÓL _____ 22 ,0 7. m,o r. 26.0 7 I 28.0 f. 29.0 7. REÍILETESEBB EELVILABOílfflM KALL RfNRELNF/fíERf A stAtimt rm sióin©w rnoMJ/t 5000. ÍÍOtIVOK, imiMm N.W.3-5. TELEFON: 56/56-m TELEFAX: 56/39-936 TELEX :lí-309

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom