Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

2 Néplap 1990. FEBRUÁR 23. Magyar NATO-tagság "Visszafogott" szovjet reagálás Meglehetősen visszafogottan reagált Horn Gyula külügymi­niszter Magyarország jövőbeni NATO-tagságára vonatkozó szerdai kijelentéseire Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvi­vő csütörtöki moszkvai sajtóér­tekezletén. Az NjTI tudósítójának kérdé­sére válaszolva Perfiljev utalt rá, hogy a rendelkezésére álló infor­mációk szerint Magyarországon váratlanul hatottak Hóm Gyula külügyminiszter kijelentései. Perfiljev ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy Magyarország tel­jesíti a Varsói Szerződésbeli tag­ságából adódó kötelezettségeit, aktívan részt vesz a szervezet politikai és katonai szerveinek munkájában. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés orszá­gai a két katonai tömb közötti politikai és katonai kapcsolatok javításáért szállnak síkra .Mint mondotta, ilyen szel­lemben fogant Manfred Wömer NATO-főtitkárnak a zürichi nemzetközi kapcsolatokat kuta­tató központban elhangzott szer­dai felszólalása is. Szovjet csapatkivonás Majdnem kész a menetrend Várhatóan néhány héten belül aláírják azt a magyar-szovjet kormányközi egyezményt, amely végleges formában szabá­lyozza a hazánk területén tartóz­kodó szovjet csapatok teljes ki­vonását. Ezzel kapcsolatban nyi­latkozott az MTI munkatársának Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancs­noka, a Magyar Köztársaság te­rületén tartózkodó szovjet csa­patok ügyeiben illetékes kor­mánymegbízott. Az e kérdéseket szabályozó egyezmény tervezete már elké­szült, és befejezéséhez közeledik a csapatkivonások és az anyagi­műszaki eszközök elszállítására vonatkozó pontos időrend kidol­gozása. Az első szakaszban a Déli Hadseregcsoport harci ere­jének alapját képező egységeket vonják ki, vagyis egy harckocsi hadosztályt, rakétaegységeket, repülőegységeket és más csapa­tokat. A második szakaszban követ­keznek a többi csapatok, vala­mint az anyagi és műszaki esz­közök. A debreceni városi tanács kívánságára viszont már az egyezmény aláírása előtt konk­rét határidőt szabtak a város kö­zelében, a repülőtéren állomáso­zó szovjet repülőegység kivoná­sáról, amelyet május végére be­fejeznek. Kedden sorsolják a pártlisták sorszámát / folytatás az 1. oldalról I Összességében kedvezőnek ítélte meg a tanácsiak ilyen irá­nyú tevékenységét, majd az aján­lószelvények gyűjtésével kap­csolatban említette: több helyen emeltek kifogást az egyes jelöl­tek ellen, azokat azonban az eti­kai bizottság minősítette, dr. Bo- zsó Péter szerint ugyanis ezek nem érték el a jogsértés konkré­tan kimutatható határát. Szólt a választás technikai előkészüle­teiről is. Ezek között említette többek között, hogy megérkezett a körzetközpontokba a számító- gépes technika, amelyen a szava­zatokat fogják összesíteni. Tájé­koztatásából érdemes kiemelni: március 10-én ismét kifüggesztik a választók pontosított, kijavított névjegyzékét, így mindenki elle­nőrizheti, szerepel-e a választás­ra jogosultak névsorában. A továbbiakban dr. Gyuricza Béla, a területi választási bizott­ság elnöke, a testület tevékenysé­géhez kapcsolódó kérdésekről adott tájékoztatást. Ezek között a legaktuálisabbról, a területi listá­ról elmondta, a pártok még ma 24 óráig tehetnek bejelentést a terü­leti választási bizottságnál arról, hogy a pártok listáján kiket indí­tanak. Ennek feltételeit is ismer­tette. Ezt követően arról szólt, hogy a bizottság három napon belül dönt ezek elfogadásáról. Ezért a tanácsházán ma 16 órakor és vasárnap 15 órakor tart ülést a területi választási bizottság, hogy értékelje a bejelentéseket. Az üléseken a listát állító pártok képviselői is részt vehetnek. A döntésről egyébként a pártokat és a listán szereplőket személyesen is értesítik a nyilvántartásba vé­telről. Az egyik legizgalmasabb mo­mentumra, a listák sorszámának (tehát, hogy milyen sorrendben szerepelnek a pártok) kisorsolá­sára február 27-én, kedden 10 órakor a megyei tanács díszter­mében közjegyző jelenlétében nyilvánosan kerül sor. Ennek eredményét február 28-án teszik közzé. Fontos tudnivaló: a pártok ettől függetlenül március 17-ig - ha a helyzet úgy hozza - új jelöl­tet állíthatnak listájukra. Dr. Gyuricza Béla szólt a dele­gáltakról. Elmondta, hogy az a párt delegálhat képviselőt a terü­leti választási bizottságba, amely listát állít. A képviselő bejelenté­sének határideje ma jár le. Akiket eddig bejelentettek, már ma reg­gel esküt tettek, a többiek hétfő reggel tehetik ezt meg. A területi választási bizottság tehát 26-án egészül ki, lesz teljes végleg a pártok képviselőivel. A tájékoztatón dr. Tóth Éva, a megyei választási iroda helyettes vezetője az egyéni választókerü­leti bizottságok tevékenységéről számolt be, majd a február 21-i összesített adatokat ismertette. Aszerint a megyében harminchét jelölt elfogadásáról döntöttek a bizottságok, tíz párt ajánlott je­lölteket, a harminchét jelölt kö­zül négy független, és kilenc párt rendelkezik a listaállítás feltéte­leivel. Természetesen ez ma 24 óráig még változhat, további je­löltek kerülhetnek fel a nyilván­tartásba, s a pártok listaállítási esélyei is nyitottak még.- Szőke ­A Néplap sajtószolgálata A megyei tanács elnökének válasza a könyvtárosok tiltakozó levelére Tisztelt könyvtári dolgozók! Tiltakozó levelük szakmájuk iránt érzett őszinte aggódást tük­röz, úgy vélem azonban, hogy korai volt, hiszen annak közzété­telekor« megyei költségvetésnek még csak az előkészületeinél tar­tottunk. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Tanács február 23-án tár­gyalja a költségvetést. Jelenleg a tervezet sokoldalú társadalmi vi­tája zajlik, amelynek során meg­hallgattuk, illetve meghallgatjuk a pártok, az intézményvezetők, a helyi tanácsok vezetőinek véle­ményét is. A tárgyalások tapasz­talatait is alapul veszik az előter­jesztők a tanács testületé elé ke­rülő költségvetés kidolgozásá­ban. Levelünk megírásakor a terve­ző szervek tehát még csak a költ­ségvetés szakmai tervezetét ké­szítették elő. Ebben szerepelt a megyeközponti intézmények költségvetésének átmeneti 10 százalékos tartalékba helyezése, amely azt a célt szolgálná, hogy az így képződött alapból a későb­biek során a könyvtárosokat is képviselő szakmai bizottság, az intézmények legégetőbb gondjaiSnak megoldására diffe­renciált támogatást nyújtana. Ar­ra is ösztönzést jelentene, hogy az igények kielégítéséhez önte­vékenyen helyi forrásokat is nyerjenek meg és ezzel anyagi helyzetükön is javítsanak. Sze­retném hangsúlyozni, hogy a tar­talékolási elképzelés az 1990.évi költségvetési tervezetnek csak egyik változata. Őszintén rémé-, lem, hogy a sokoldalú előkészítés alapján a megyei tanács testületé helyesen dönt a javasolt alterna­tívák ismeretében. A támogatás összege ismeretem szerint nem alacsonyabb, hanem magasabb volt a tervezetben, mint az elmúlt évi. Amikor levelük indítékát meg­értem, kevésbé értem azt a mód­szert, hogy hangulatkeltő módon értesítenek bennünket a problé­máikról. Véleményük kinyilvá­nítására a kiépült munkakapcso­latok keretében is lehetőség vari. Nem fogadom el a levél azon gondolatát, hogy ebben a megyé­ben alig vannak önökön kívül, akik felelősséget éreznek a kultú­ráért. Ennek igaztalan voltát az élet sokszínűén bizonyította. Tudjuk természetesen, hogy nem az az ellátottság csúcsa, ami me­gyénk kulturális állapotát ma jel­lemzi. Ám ez nem mond ellent annak, hogy a tanácsi testület az elmúlt években is sokoldalúan kereste lehetőségét a helyzet ja­vításának. Csak néhány témát, hogy en­nek tudatos tehervállalására is kész volt. Elkezdődött a Sziglige­ti Színház rekonstrukciója, amely előreláthatóan 460 millió forint­ba kerül. Folyamatban van a Damjanich János Múzeum felújí­tása, közel 120 millió forintot igényel. A Művésztelep átalakí­tására az eredeti tervek szerint 20 millió forintot szánunk. Ebben a tanácsi ciklusban egyébként je­lentős kulturális fejlesztések va­lósultak meg megyénkben. Ezen belül a könyvtári hálózat is gya­rapodott új könyvtárakkal, példá­ul Kenderesen, Tiszaszentimrén, Tiszaörsön, Tiszafüreden, Szol­nokon. Szerettük volna megolda­ni véglegesen a megyei könyvtár gondjait is. Az új megyei könyv­tár építtetésére 1984-ben orszá­gos tervpályázatot hirdettünk. Amikor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megyei tanácsnak a közeljövőben a központi költ­ségvetés nem biztosítja az ehhez nélkülözhetetlen támogatást, a megváltozott körülményeket fi­gyelembe véve, új tervpályáza­tot írtunk ki, és a helyzetükön átmenetileg javító megoldáso­kat kezdtünk keresni. Megvásá­roltuk a munkásőrség volt szol­noki székházát. Ezt eredetileg kollégiumi célra, a népes kor­osztály iskoláztatása feltételei­nek bővítésére szántuk. A könyvtár helyzetét látva azon­ban változtattunk az elgondolá­son és rendelkezésükre bocsá­tottuk az épületet. Bizonnyal az is a megyei könyvtárral való törődés jele, hogy 1988-ban és 1989-ben a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága - következetesen visz- szatérve a témára - három alka­lommal foglalkozott, majd a közvélemény elé tárt intézkedé­seket hozott a megyei könyvtár tárgyi feltételei átmeneti javítá­sára. Tájékoztatom önöket, hogy az elmúlt évi több mint 9 millió forintos támogatás mellett, az idén 10 milliót tervezünk a me­gyei könyvtár működési feltéte­leinek javítását szolgáló re­konstrukció támogatására. A be­rendezések, felszerelések be­szerzéséhez szükséges 4 millió forint fedezeti lehetőségeit is ke­ressük. Érthetetlennek találom a levél hangnemét azért is, mert az ille­tékes szakosztályok épp most keresik annak lehetőségét, hogy legalább 1 millió forinttal tudjuk emelni a megyei könyvtár könyvbeszerzési keretét. Tuda­tában vagyunk annak is, hogy a könyvbeszerzési lehetőséget más feladatok rovására is bizto­sítani szükséges. A könyvtári ál­lomány gyűjtemény-jellege nem csorbulhat, a megyei fel­adatok ellátásához nélkülözhe­tetlen alapművek beszerzését le­hetővé kell tenni. Téves a Jászkunság című fo­lyóirat többlet 1 millió forintjára vonatkozó információjuk. A lap terjedelme és megjelenési gya­korisága 1989-ben növekedett. Ennek fedezetére növeltük a költségvetésüket 1989-ben 500 ezer forinttal. 1990-re is csak ezt az összeget tudjuk biztosítani er­re a célra. Furcsának találjuk, hogy éppen a kultúra munkásai egy másik kulturális szféra rová­sára szeretnék javítani anyagi helyzetüket. Emlékeztetni szeretném a könyvtárosokat arra is, hogy fi­gyelmet fordítottunk bérezésük­re. 1986-ban talán az országban elsőként külön megyei alapból megyénk közművelődési szak­emberei bérfejlesztésben része­sültek. Az elmúlt évben 48 százalé­kos központi közművelődési fi­zetésemelés során szándékaink ellenére sem lehetett az egész­séges differenciálás irányába lépni. Az önök szakszervezete ragaszkodott hozzá, hogy min­denki a saját fizetése 48 százalé­kát kapja meg bérfejlesztésként. Létszámfejlesztés is volt intéz­ményükben, 1989-ben két egye­temi végzettségű könyvtáros le­telepedését segítettük elő. . Csupán ennyit a tanács dönté­se előtt azon tényekről, ami arra vall, hogy véleményünk szerint is érték a kultúra. Kérem a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete megyei könyv­tárban dolgozó tagjait a fentiek mérlegelésével, a megyei tanács döntését megismerve alakítsák ki véleményüket. Szolnok, 1990. február 22. Üdvözlettel: Mohácsi Ottó Meghallgatásom nélkül ítéltek Ezúton visszautasítom az Eti­kai Bizottság által, a Szolnok me­gyei Néplap február hó 21-i szá­mában megjelentetett közle­mény 2. pontjában megfogalma­zott vádakat. Nincs ismeretem arról, hogy a bizottság megállapításai milyen bizonyítékokra épülhettek, mivel a vádakról előzetes értesítést nem kaptam, ezért az Etikai Bizottság ülésén sem vettem részt. Határozottan kijelentem, hogy üzleteink nem kaptak pártok, vagy jelöltek esélyegyenlőségét korlátozó utasítást. A rendelke­zésemre álló fényképfelvételek éppen ennek az ellenkezőjéről tesznek tanúbizonyságot. Ä la­kosság is nap mint nap láthatta üzleteink kirakataiban más jelöl­tek választási hirdetményeit, fényképeit. Mint jelöltnek ajánlott, minden esetben munkaidőn túl művelő­dési házakban tartottam meg tá­jékoztatóimat. Ezeken a helyeken, valamint az utcán elhelyezett urnákban gyűj­töttük az ajánlási szelvényeket. Úgy ítélem meg, hogy az Etikai Bizottság közleménye és annak hangvétele oly mértékben korlá­tozta további esélyeimet, hogy ezek után megfontolás tárgyává kell tennem további részvételem a választásokon. Fazekas József a 2. sz. egyéni országgyűlési választókörzet ajánlott független képviselőjelöltje Az új érettségi rendszer "erkölcstelen"! A Verseghy Gimnázium diák­jainak petíciója a miniszterhez 1/ A tételek megfogalmazása nem egyértelmű. Vannak olyan tételek, amelyek kidolgozásához a tankönyv sem nyújt segítséget. 2/ 200 magyar tétel kidolgozá­sára és emellett még öt tantárgy­ból való felkészülésre 2 és fél hónap nem elég. A lelkiismeretes tanulás ennyi idő alatt lehetetlen. Képtelenek vagyunk napi 30 órát tanulni. 3/ Mi negyedikesek 3 és fél évig tanultunk a régi szisztéma szerint és most eddigi munkánkat ez a rendelet egyetlen tollvonás­sal semmissé teszi. 4/ Ne rajtunk torolják meg a tavalyi érettségi botrányt. Belát­juk, hogy szükség van az érettsé­gi megreformálására, de egy új rendszerre nem lehet 2 és fél hó­nap alatt felkészülni. Legalább két év kell nekünk és a tanárok­nak, hogy újra kezdhessük a munkát és eleget tegyünk a köve­telményeknek. 5/ Elegünk van az új tantervek­ből és kísérleti rendszerekből. Általánosban a technika beveze­tése, a környezet tantárgy újfajta oktatása, gimnáziumban már a biológiatanítás is hátrányos hely­zetbe hozott minket az előző év­folyamokkal szemben, ugyanis a felvételi követelmények nem változtak a kevesebb tényanya­got tartalmazó új könyvekkel párhuzamosan. A technikus végzősök most már se nem jó szakemberek, se nem művelt ér­telmiségiek. 6/ Mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban a tananyag mennyisége átvehetet- len és megtanulhatatlan az isko­lai órák keretében. Az új érettsé­gi azt kéri számon, amit lehetet­A baloldaliság fogalmához ma sok bizonytalanság tapad és sokan az "elfajulásáról" beszélnek. Bal­oldalinak hagyományos értelem­ben a politikai szabadságjogokért, a szociális egyenlőségért, a társa­dalmi emancipációért harcoló tö­rekvéseket nevezzük. A történe­lem alakulásában azonban az ere­deti céloknak ellentmondó ered­mények születtek, ezért a balol­daliság fogalma gyakran megté­vesztővé vált. Legújabbkori törté­nelmünkben a legtöbb zavart az okozta, hogy a kommunista felfo­gásban a gazdasági, politikai sza­badság és az alapvető állampolgá­ri jogok korlátozásával akartak társadalmi egyenlőséget teremte­ni. Hazánkban és a többi kelet- kö­zép-európai szocialistának neve­zett országban az ellenőrizetlen hatalomgyakorlás súlyos válság­hoz, a rendszer összeomlásához vezetett. Ebből a történelmi ku­darcból következik-e, hogy "el kell búcsúzni a baloldaltól", mint ahogyan néhány ellenzéki jobbol­dali politikus sugalmazza? Úgy véljük, hogy napjainkban éppen a len négy év alatt teljesen megta­nulni. 7/ Az irodalom feladata az ol­vasás megszerettetése, az igazi értékek megismertetése, nem pedig értelmetlen, demagóg szö­vegek betaníttatása. 8/ A tanároknak az érettségi vizsgákon is adják meg azt a sza­badságot, melyeket évközben is . megkapnak, ismerjék el szakmai tudásukat.* Követeljük az új érettségi rendszer visszavonását. oaioiaansag megujuiasanaK va­gyunk tanúi, nyugati és közép-ke- let-európai relációban egyaránt. Ilyen megújuló baloldaliság hor­dozója a Szocialista Párt és ne higgyük, hogy a Petrasovits Anna vezette párt "eszmevilágából me­nttetten". Annak a történelmi Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt értékeinek felvállalói va­gyunk, amely valóban a "korán kelők" pártja volt. Baloldali ma az, aki a gazdasági válság terheit nem hárítja át a bérből és fizetés­ből élőkre, a kisnyugdíjasokra, a pályakezdő fiatalokra, hanem megfelelő gazdasági és szociálpo­litikai megoldásokat keres; aki a társadalmi egyenlőtlenség csök­kentéséért, esélyegyenlőségért küzd; aki a munkát helyezi az ér­tékek centrumába. Baloldali az, akinek a magyarsága euiópai, aki meg akarja őrizni kulturális és nemzeti önazonosságunkat, a bé­két. Ezekért az értékekért szólítjuk fel együttműködésre választópol­gárainkat. Magyar Szocialista Párt Szolnok Városi Irodája Van jövője a baloldalnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom