Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-21 / 44. szám
Néplap CSÖKKENT AZ IPARI TERMETES VÁLTOZÓ EREDMÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGBAN KEVESEBB LAKÁS ÉPÜLT BERUHÁZÁS, FOGLALKOZTATÁS IPAR A megye ipari gazdálkodói 1989-ben 62,5 milliárd forint bruttó ipari-építőipari termelési értéket hoztak létre, amelynek több mint háromnegyed részét három ágazat, az élelmiszeripar, a gépipar és a könnyűipar állította elő. Az ipari termelés volumene - a gazdálkodók előrejelzéseinek megfelelően és az országoshoz hasonlóan - csökkent, 3,3 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A megyei székhelyű gazdálkodók termelése stagnált, míg más vállalatok telepeinél 8,9 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A termék-előállítás üteme az év folyamán ciklikus volt, a n. negyedévi kismértékű fellendülést a ül. negyedévben jelentős visszesés követte. Az egyes ágazatok termelése nagymértékben ingadozott, közöttük ellentétes tendenciák érvényesültek. Az ipari gazdálkodók kétharmadának termelése nem érte el a múlt évit, és mindössze 17,3 százalékuk tudott 10 százaléknál nagyobb termelésnövekedést produkálni. A gazdálkodóktól kapott információk szerint a termelés ütemtelenségét és mérséklődését elsősorban a megrendelések hiánya, illetve egyenetlensége, valamint elsősorban az importanyag-ellátás akadozása okozta. Tovább romlott a szerződéses fegyelem, mely az anyag- és alkatrészszállításokra, a fizetési megállapodások teljesítésére egyaránt vonatkozott. A termelési gondok - az országoshoz hasonlóan - megyénkben is elsősorban a gép- és a könnyűiparban jelentkeztek. A megye iparára jellemző legfontosabb termékek egy részéből (például villamos fagyasztószekrényekből és - ládákból, gumitalpból, szintetikus mosószerből, beépíthető konyhaszekrényekből, sportcipőkből és néhány élelmiszeripari termékből) többet gyártottak mint az előző évben, de főleg az igények mérséklődése miatt legalább egytizedével csökkent a termékelőállítás alumínium háztartási edényekből, feszített betonból, kevert beton- és habarcsanyagokból, foszforműtrágyából, fekete-fehér televízióból, fenyőfurészá- rukból, szőrmés bőrbundákból, női utcai, valamint tornacipőből, csontos marhahúsból, növényolajból és fermentált dohányból. A termelés és létszám alapján számított termelékenység stagnált, a fizikai foglalkozásúak egy órára jutó teljesítménye azonban 1,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az iparban 2,7 százalékkal tovább mérséklődött a foglalkoztatás, és ez elsősorban a fizikai foglalkozásúak állományát érintette. Az általános tendenciával szemben a vegy- és az élelmiszeriparban növelték a létszámot. Az iparban foglalkoztatottak havi átlagos nettó keresete 7669 forint volt, 15,6 százalékkal több a tavalyinál. A megyei székhelyű ipari gazdálkodók 1989-ben 76,4 milliárd forint értékű terméket értékesítettek, amely értékben 8,1 százalékkal meghaladta az előző évit, de mennyiségben 0,6 százalékkal kevesebb volt annál. A termeléshez haAz osztrák Waldhauser céggel kialakított kooperáció keretében gyártja a TRV a WR 125/290 típusú modern ön tűzőgépet A megyei székhelyű szervezeteknél 1989-ben 11,7 milliárd forint értékű beárd forint értéket képvisel. Az év során 146 építményt, 2,9 milliárd forint értékben befejeztek, 0,9 milliárddal többet az egy évvel ezelőttinél. Összesen 370 lakást adtak át, 81-gyei kevesebbet mint 1988. évben. A lakásépítésben történt visszaesést emellett az is mutatja, hogy az év végén építés alatt álló 579 lakás alig 2/3-a az egy évvel korábbinak. MEZŐGAZDASÁG A megye mezőgazdasági területe 1989-ben 462 ezer, szántóterülete pedig 387 ezer hektár volt. Utóbbinak 97,8 százalékát hasznosították. Gabonafélékből 1,2 millió tonna termést takarítottak be, 1,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az időjárás főleg az őszi árpa, a rozs és a zab fejlődésének kedvezett. A búza hektáronkénti hozama (5300 kg) 3,2 százalékkal az előző évi szint alatt maradt. A fontosabb őszi betakarítású növények közül kukoricából 448 ezer tonnát, cukorrépából 639 ezer tonnát takarítottak be, előbbiből 19,8 százalékkal, utóbbiból 18,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A napraforgónak csökkent a vetésterüA BUBIV jászberényi gyárában új gyermekbútorcsalád gyártását kezdték meg a múlt évben. A Berény nevű gyermekbútor kis alapterületen lehetővé teszi a gyerekek elkülönített elhelyezését A Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatóságának jelentése az 1989.évről sabb exportcikkeinek piaca kedvezően változott, az értékesítési árak növekedtek. A gazdálkodók pénzügyi helyzete nem javult, a fizetési fegyelem tovább romlott. Ezt jelzi, hogy bővült a sorban állók köre, a nagyarányú elővásárlás és áruvisszatartás miatt romlott a pénzügyi egyensúly, és nőttek a készletek. A megyei székhelyű kivitelező építőipar az egész évre előirányzott munkáit lényegében elvégezte, összehasonlítható árakon azonban a teljesítés 3,2 százalékkal elmaradt az 1988. évitől. Közel 4800 főt foglalkoztatott, és ez 4,0 százalékkal kevesebb az előző évinél. A dolgozók havi nettó átlagkeresete 7267 forintot tett ki, és egy év alatt 16,1 százalékkal növekedett. Az építőipar 1989-ben 169 építmény kivitelezését kezdte el, amely 2,4 millilete és a termésátlaga, emiatt 10,4 százalékkal kevesebb volt a termés az 1988. évinél. A fontosabb zöldségfélék közül a vöröshagyma és a paradicsom termésátlaga nőtt, a zöldpaprikáé valamelyest visszaesett. Talajerő-utánpótlásban a mezőgazdasági nagyüzemekben 1988-hoz képest visszalépés következett be. A műtrágyázott terület 1,1 százalékkal, a kijuttatott hatóanyag-mennyiség 11,1 százalékkal volt kevesebb, mint az előző esztendőben. A tápanyagtőke pótlására felhasznált szerves trágya mennyisége 3279 tonnával visszaesett, a trágyázott terület pedig 2,2 százalékkal nőtt. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek állatállománya a baromfiak kivételével tovább csökkent. A vágóállattermelést és -értékesítést az állatállomány alakulása jelentős mértékben befolyásolta. Vágómarhából 15,3 ezer, vágósertésből 60,8 ezer tonnát vásároltak fel. Tehéntejből a gazdaságok 1989- ben 0,8 százalékkal többet (184,3 millió litert), tyúktojásból 12,0 millió darabot, 1/10-del nagyobb mennyiséget adtak át, mint 1988-ban. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1989-ben 35,3 ezer főt foglalkoztattak, 6,1 százalékkal kevesebbet az 1988. évinél. A nettó átlagkereset egy év alatt az állami gazdaságokban (8726 forint) 17,0 százalékkal, míg a termelő- szövetkezetekben (7329 forint) 13,9 százalékkal nőtt. sonlóan az értékesítést is a ciklikusság jellemezte, mivel változatlanul a IV. negyedévben adták át a legtöbb árut. A belföldi értékesítés aránya tovább csökkent, ezzel szemben 17,1 százaiéra nőtt a külkereskedelmi eladás hányada. A nem rubelelszámolású kivitel értéke egy év alatt folyó áron 35,3 százalékkal emelkedett, a rubelelszámolásúé 3,5 százalékkal lett kevesebb. A tiszta megyei ipar exportja 15,8 milliárd forint volt, ennek több mint háromnegyed része nem rubelelszámolásban realizálódott. A megye fonto1990. FEBRUÁR 21. Sorházakat épít a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁÉV Szandaszűlűsön ruházás történt, ami folyó áron 1,1 százalékkal meghaladta az 1988. évit. Ezen belül 14,9 százalékkal növekedett a belföldi és 30,5 százalékkal a nem rubelelszámolású importgép-beszerzés. Az összes pénzügyi teljesítésnek 2/3-át az iparba, 13,8 százalékát a mező- és erdő- gazdaságba és 8,6 százalékát a vízgazdálkodásba fektették. A pénzösszegeknek több mint fele 54.2 százaléka - a kőolaj- és földgázbányászatnak jutott, amelynek tekintélyes része Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében realizálódott. Á megyei pénzösszegből a mintegy 400 millió forint értékű kommunális fejlesztésnek 53,1 százaléka szociális és egészségügyi, 28.3 százaléka pedig kulturális célokat szolgált. A megyében 1989-ben a 25 millió forintnál nagyobb értékű beruházások közül 22-t kezdtek el, 31-et befejeztek, és 1989 végén 67 volt folyamatban. Az épülő infrastrukturális beruházások közül kiemelhetők: a 4. sz. főút Szolnokot elkerülő szakasza és a Tisza-híd építése, a Martfű-Szentes közötti vasútvonal korszerűsítése, valamint Karcagon és Tiszafüreden a távbeszélő gócközpontok és ezek alállomásai. A megfigyelt anyagi ágakban 1989- ben megközelítően 121 ezer főt foglalkoztattak, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint 1988-ban. A fizikai dolgozók létszáma 4,2 százalékkal csökkenve 96,4 ezer főt, a szellemieké 2,1 százalékkal mérséklődve 24,3 ezer főt ért el. A gazdálkodó szervezetek bejelentett munkaerőigénye a IV. negyedévben 18.3 százalékkal - a fizikai dolgozóknál 18,0 százalékkal, a szellemieknél 21,5 százalékkal - csökkent. Az általánosan jellemző csökkenő tendencia mellett legkevésbé a szakmunkások iránti igény mérséklődött, viszont a betanított és a segédmunkások egyre kevésbé tudnak elhelyezkedni. Az év folyamán 726-an részesültek munkanélküli-segédben. PÉNZÜGYEK A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 1989-ben 23 milliárd forint volt, az előző évit 20,5 százalékkal haladta meg. Ezen belül meghatározó a munka- (tagsági) viszonyból és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből (60 százalék), a kis- és magánvállalkozásokból (24 százalék) származó jövedelmek aránya. A lakossági takarékbetétek állománya 1989. december 31-én 9,5 milliárd forint volt, 0,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedést elsősorban az évi kamatjóváírás eredményezte. A lakossági hitelek időszak végi állománya 9,4 százalékkal meghaladta az 1988. december 31 -it, értéke pedig elérte a 13,8 milliárd forintot. A rövid és középlejáratú hitelek állománya egy év alatt 94,7 százalékkal, a hosszú lejáratú- aké 2,3 százalékkal bővült. A megyében 1989-ben 2327, az elmúlt évinél 9,1 százalékkal több lakást vettek használatba. Az otthonok 98,2 százaléka magánerőből épült, állami pénzeszközökből mindössze 43 lakás valósult meg. KERESKEDELEM A megye kiskereskedelmi forgalma 1989-ben 30,5 milliárd forintot ért el, ez fogyasztói folyó áron 18,3 százalékos növekedésnek felel meg. A 18,0 százalékos átlagos áremelkedést kiszűrve az eladott áruk volumene nem változott. Ezen belül összehasonlítható áron élelmiszerekből, élvezeti cikkekből és vegyesiparcikkekből az egy évvel korábbinál többet, míg ruházati termékekből és a vendéglátásban lényegesen kevesebbet- értékesítettek. Az év végén a megye állami és szövetkezeti kiskereskedelme 1532 boltot és 787 vendéglátóhelyet működtetett, sorrendben 9,7 és 4,2 százalékát jövedelemérdekeltségű rendszerben. A szerződéses boltok száma (103) az év során 1/3-dal lett több, a vendéglátóüzleteké (315) pedig 6,4 százalékkal bővült. A kereskedelemben 1989-ben 12,7 ezer főt foglalkoztattak, amely 3,3 százalékkal kevesebb a múlt évinél. A teljes munkaidőben dolgozók havi nettó átlagkeresete 5201 forint volt, egy év alatt 20,7 százalékkal nőtt. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS Az egészségügyi ellátás feltételei 1989-ben lényegesen nem változtak. A megyében 1989-ben átlagosan a dolgozók 6,6 százaléka, naponta 9073 fő volt táppénzen, számuk 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az év során 874 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, melynek következtében 1212-en sérültek meg, ez 36,5 százalékkal meghaladta az 1988. évit. A halálesetek száma 14,5, a súlyosan sérülteké 35,7., a könnyen sérülteké 40,4 százalékkal nőtt. Az oktatási intézmények e tanévben eltérő feltételek között kezdték meg működésüket. A demográfiai hullámnak megfelelően az óvodák és az általános iskolák leterheltsége csökkent, a középfokú intézményeké pedig nőtt. Az óvodás gyermekek száma az egy évvel korábbihoz képest nem változott, az általános iskolai tanulóké 4,8 százalékkal mérséklődött. A szakmunkástanulók száma viszont 10,7 százalékkal, a középiskolásoké pedig 9,9 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban.
