Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
1990. FEBRUAR 15. Néplap 5 Egy arc a távközléstől Teofil szépséges meséi Salamon Bélát - a színészkirályt - az én korosztályom már csak archív felvételekről ismerte. Szolnokon kuriózum számba megy egy fiatalember, aki egész lényében kísértetiesen hasonlít a mackós mozgású tréfamesterre, neve: Gulyás László, alias Teofil.- Elég súlyos egyéniségnek tűnsz! Mesélnél magadról? van a bendője, akkor nem pofázik!" Emlékezetes marad számomra az egyik kultúrprogram is: két hónapos katonák voltunk, amikor a Déryné Színház vendégszerepeit Kalocsán. Kérdeztek, ki tekintené meg az előadásukat. Rendkívül vonzó műsort produkáltak: Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című, négyfelvonásos drámáját. Ter- Százhuszonhét kilogrammot nyomok, de ebből ötven kiló a szürkeállomány. Általánosba az embertpróbáló "Áchim egyetemre", majd a Tallinn körzeti suliba jártam. Ezt követően a Verseghy Gimnázium padjait nyűttem, minek köszönhetően 1973-ban sikeresen leérettségiztem. Még abban az évben felvételiztem az Eötvös jogi karára, ahol kilencszeres volt a túljelentkezés, így tizennyolc és fél ponttal eltanácsoltak. Az elutasítást kézbesítő postás bácsi - aki mellesleg absztinens, mert előzőleg már kétszer volt májátültetése - javasolta, hogy menjek el egy évre kézbesítőnek, és utána majd újrá megpróbálom a felvételit. Megfogadtam a tanácsát, hát mit mondjak..., életem egyik legszebb éve következett. A nyugdíjasokkal rendkívül korrekt kapcsolatban voltam, minden nap megvolt, hogy hol ebédelek!- Gondolom ezután jöttek a katonaévek, hol szolgáltál?- A rettegett kalocsai Jurino- vics Miklós laktanyában, amelyről többen azt tartották, hogy az idegenlégió hozzá képest zárdaszüzek neveldéje. Egész komoly karriert futottam be, szakaszvezetőként szereltem. Egyébként elég zord közegben éltünk ott, csak annyit ennek magyarázatára, hogy jómagam, aki a jobb katonák közé tartoztam - mert mindig jól alkalmazkodtam - hét hónap elteltével jöhettem először haza, de volt olyan is, aki másfél év után.- Volt kedvenc ennivalód?- Igen, a babgulyás. A honvédségnél ebből az étekből mérhetetlen mennyiséget főztek és az én étvágyam tizenkilenc éves koromban legenda számba ment. Magyarul: egy négyliteres lábasnak - erős cseresznyepaprikával - a gazdája voltam! Mondta is az ütegparancsnokom mindig: "Teofilt lakassátok jól, mert különben hadrafoghatatlan, egyébként is, de legalább ha tele mészetesen jelentkeztem, mert én ott értelmiséginek számítottam, ami demonstrálta az egyébként is alacsony színvonalat. Nos, három ilyen velem egyívá- sű színházrajongóval kimentünk, de csak a Vajas nevű - katonáknak tiltott - vendéglátó egységig jutottunk el, ahol is úgy be sikerült rúgnunk, mint egy üz- bég lovassági tábornoknak. Sajnos a Déryné Színházzal akkor és azóta nem sikerült találkoznom.- Leszerelésed után mihez kezdtél?- Pesten voltam postatiszti iskolán, ami cégen belüli felsőfokú végzettséget adott. Utána két évig éjszakai műszakvezető voltam a 2-es Postán, majd ’87-ben Debrecenből megkerestek, hogy vállalnám-e az újonnan alakult telefonkötvény iroda vezetését. Igent mondtam, nem bántam meg, de hozzáteszem, itt drótkötél-idegzetűnek kell lenni munkavégzés közben. Sajnos a telefon Magyarországon még kurrens dolog, státusszimbólum, s bár sokan jogosan hiányolják, egyszerűen műszaki akadályok miatt lehetetlen bizonyos helyekre bekötni. Visszatérve a magánéletre, ’87-ben nagyon fiatalon, harminckét éves fejjel megnősültem, s bár úgy érzem, kicsit elkapkodtam, a két és fél éves lányommal járó örömök mindenért kárpótolnak. Kezdetben meg kell hogy valljam, kicsit aggódtam a tükörbe nézve - hátha rám fog majd hasonlítani -, de megnyugtattam magam, a komoly stafírung segíteni fog a majdani kérők válogatásánál. Somogyi László Most jó lenni katonának? Ma leszerelnek Nem lesz könnyű a civil élet sem Katonaviseltek körében az a mondás járja, hogy a leszerelés semmihez nem hasonlítható örömének átéléséért érdemes bevonulni katonának. Nos, úgy látszik, az utóbbi időben - mint megannyi más - ez is megváltozott. A leszerelés ma már nem felhőtlen öröm, a kinti élet sem leányálom - ezt jól tudják azok is, akiknek elfogyott az utolsó centijük. Ki várja, mi várja az éppen ma leszerelőket? - ezt a kérdést tettük fel az egyik szolnoki alakulat néhány "végzős" sorkatonájának. Libor Csaba szakaszvezető: - Rákóczifalváról vonultam be. A katonaidő tulajdonképpen gondok nélkül telt el, megtanultam a rendet, fegyelmet. A leszerelés után a szüléimhez megyek, saját családom még nincs. Az igazság az, hogy nem valami nagy optimizmussal nézek a civil élet elé. A bevonulás előtt szerződéses munkaviszonyom volt a helyi postával, tehát az lesz az első teendőm, hogy munkahelyet keresek magamnak. Tudom, hogy nagyon nehéz lesz elhelyezkedni, a szakképzetlen munkaerőre egyre kevesebb helyen van szükség. Pillanatnyilag tehát ez foglalkoztat a leszerelés előtt. Távolabbi tervem nincs, egyszerűen csak élni akarok. A továbbtanulásról már lemondtam. Tudom, hogy nehéz lesz az élet. Mi itt a seregben is állandóan figyelemmel kísértük a dolgok alakulását - olvassuk az újságokat, nézzük a tévét, tehát tisztában vagyunk M/NIMY IRODATECHNIKA a irodatechnika A MÁSOLÓGÉPEK A TELEFAXOK A TELEFONOK A ÍRÓGÉPEK A MINITEX A MIKROFILMTECHNIKA A KONTRAX KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Nagyszabású irodatechnikai KIÁLLÍTÁST és VÁSÁRT rendez SZOLNOKON & PELIKÁN SZÁLLODÁBAN 1990. február 20-21-22.-én. KÉNYELEM, SZÍNVONAL MEGBÍZHATÓSÁGFÉNYMÁSOLÓK ÍRÓGÉPEK TELEFAXOK ÚJDONSÁG !!!- Digitális telefonközpontok- Nyomógombos,memóriás telefonok,már 2-400.-Ft-ért1 azzal, hogy milyen viszonyok várnak bennünket. Nagy József honvéd'. - Én Kunhegyesről jöttem. Nagyon várom a leszerelést, hiszen bevonuláskedni. A távolabbi jövőn még nem gondolkodtam. Mikor lesz például saját lakásom? Erre még kilátásaim sincsenek. A bevonulás előtt négyezer-kettőszáz foA leszerelik fogadása kor két kisgyermekemet hagytam ott és az épülőfélben lévő házunkat. Nyilván emiatt a katonaidő is lassan telt el. Tehát engem nagyon vár a feleségem és a két gyermekem. Elhelyezkedési gondom nem lesz, visszamegyek a Középtiszai Állami Gazdaságba, ahol gépkocsivezető vagyok. A civil élettől ennek ellenére kicsit félek. Most úgy néz ki, hogy anyagi okok miatt egyelőre nem tudjuk az építkezést folytami. Félek az áraktól, attól, hogy fogunk megélni. A leszerelés után nem sokat fogok pihenni - már hétfőn munkába állok. Anyagi viszonyaink nem engedik meg a hosszú pihenést. Majercsik Zoltán tizedes: - Abonyi lakos vagyok, saját családom még nincs, a szüleim és a bátyám vár a leszerelés után. Nekem sem rózsásak a kilátásaim, de a leszerelésnek nagyon örülök. Budapesten dolgoztam a bevonulás előtt a Ganz Villamossági Műveknél. Oda megyek vissza, de már most tudom, hogy rövid idő múlva el kell onnan jönnöm. Pesten fogok új munkahelyet keresni. Számítógép-műszerész vagyok, ezzel szerencsére nem gond elhelyezrint volt a nettó fizetésem. Azzal manapság nem sokra lehet menni. Váradi Péter honvéd: - Ceglédről vonultam be. A szüleim várnak csütörtökön, és a menyasszonyom, akivel rövidesen összeházasodunk. Vár a korábbi munkahelyem is, a Ceglédi Egyesült Villamossági Kisgépgyár, ahol esztergályosként dolgoztam. Tudom, hogy nem fogunk majd könnyen élni, hiszen a menyasszonyom fizetése most négyezer-ötszáz forint, az enyém várhatóan hatezer-ötszáz lesz. Ennek ellenére én optimista vagyok, mert a terveim általában sikerülni szoktak. Ehhez persze az is kell, hogy az embernek ne legyenek túlságosan nagy tervei. Túlórázni fogok, mellékállást vállalok, így próbálok kiegészítő jövedelemre szert tenni. Várom a leszerelést, várom, hogy sorsom a saját kezembe vegyem. Mit lehet a nyilatkozatokhoz hozzátenni? Talán egy jókívánságot: találják meg számításaikat a civil életben! Berki Imre A bölcsesség szikrái Húszon innen, tízen túl kicsit úgy érzi az ember, hogy feje tetejére állt a világ. Nehéz néha rátalálni az igaz ösvényre, amelyen majd járni szeretnénk. Útmutatónak talán jó lesz néhány idézet a "nagyoktól". Használjátok bölcsességgel! "Az ember szelleme legyen kemény, de a szíve lágy." (Jacques Martain) * "Áldozd rá egész életedet, hogy a szeretet lámpása magasan lobogjon!" (Rabindranat Tagore) * "Ha meg akarjuk ismerni az igazságot, lelkűnknek nyitottnak kell lenni a végtelenre." (Serge Caulier) * "Sokan azért beszélnek oly könnyedén, mert nem képesek hallgatni." (Cyrano de Bergerac)-iksz( mnvKOR UNunxotí "Nem tudom, hogy kell ezt csinálni, de én is le szeretném írni a véleményemet" - írja Mészáros Karmen Szolnok, Rét u. 22. szám alatti levelezőnk. Semmi akadálya! Ezt úgy kell csinálni, ahogy fiatal olvasónk tette. Feladtok a címünkre egy levelet, melyben leírjátok, mik a ti slágereitek, s ha van kedvetek, emellett kedvenc külföldi zeneszámaitokat is. A jelenlegi ajándékutalvány gazdája Karmen, úgy látszik, nagyon szereti a Stepet. Kijavította egyik elírásunkat. Igaza van, a gombafrizurás fiúk sikeres dalát helyesen így írják: Ciao. Viszontlátásra. 1. Átkozott éjjel /Step/ 2. Trabanton szállni /Exotic/ 3. Egyszer élsz /Step/ 4. Kis csavargó /Délhúsa Gjon/ 5. Dupla vagy semmi /Dolly Roll/ 6. Áddig legyetek boldogok /Exotic// 7. Ciao /Step/ 8. Csak neked /Zoltán Erika/ 9. Újságárus leány /Marcellina/ 10. Szabadság vándora /Demjén Ferenc/
