Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
Néplap JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Már ilyen is van: az interpellációkra határozatképtelennek bizonyult a parlament Módosították a sajtó- és a családjogi törvényt Felhatalmazás a XLI. évf. 27. szám 1990 Február 1., csütörtök Ára- 4 30 Ft csapatkivonási tárgyalásokra Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg. A teremben 273 képviselő - a törvényhozó testület 72 százaléka - foglalt helyet. Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, képviselői indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. Eszerint határozatot hoznak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, valamint a sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslatokról, módosítják a családjogi törvényt, megtárgyalják az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megvitatják a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, az őrző hírekre - fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Vagyonnyilatkozatot tesznek a képviselők Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében Horváth Jenó összegezte az elhangzott módosítójavaslatokat. Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményének figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket A jogi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, miszerint a képvisetásáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat - elmúlt héten megkezdődött - tárgyalásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Filló Pál ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta. Király Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tartozik. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a vita összefoglalója- kóit elmondta: egyetért a bizottságjelentésével, s mindössze két kiegészítést kíván tenni. Úgy vélte, hogy a jövőben még sok bizonytalanságot ckoz a közerkölcs fogalma, ugyanis ennek szággyűlési képviselőjelöltek állami költségvetési támogatásáról, a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá minősítéséről szóló országgyűlési határozattervezeteket. Két népi kezdeményezést is napirendjére tűzött az Ország- gyűlés: határozatot hoznak az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosításáról. Ezután képviselői indítványokat, személyi javaslatokat tárgyalnak meg. A januári ülésszak az interpellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyekre - mint ismeretes - október óta nem kerülhetett sor. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a parlament - tekintettel a Romániából érkelőknek megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor vagyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem támogatták viszont Hámori Csaba azon javaslatát, hogy a főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi munkáltató köteles szakképzettségüknek megfelelő munkakörben ismételten foglalkoztatni. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy határozathozatal következik, s emlékeztetett arra: mivel alkotmányerejű törvényről van szó, elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges. A szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják. Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosípontos meghatározása hiányzik. A kaucióval kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Módosították a sajtótörvényt Ezt követően a sajtótörvénynyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési összeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, /folytatás a 2. oldalon / Tornaterem épülne... Amikor 1985-ben a tiszasasi tanács, Iskola és falu összefogott egy 800 négyzetméter alapterületű tornaterem építésére, reális tervnek tűnt. Ma is az! Csakhogy azóta az árak naponként változnak. Saját pénzük elfogyott, így csak a vázra és a falazóanyagra futotta. Áll az építkezés. Központi, megyei támogatásra szorulnak. Kár lenne veszni hagyni az eddig elvégzett munkák A gyerekek a téli időszakban itt Is szeretnének megfelelő körülmények között tornászni. Fotó: Tarpal Z. Törökszentmiklóson nem csökkentik a termelést Melyik drágult előbb: a tojás vagy a tyúk? Egy asztalnál a termelők és a feldolgozó Pontosítanom kell az "elferdített" címet, merthogy elsősorban nem tyúkról, hanem csirkéről volt szó tegnap Törökszentmik- lóson, a Baromfifeldolgozó Vállalat és a partnerkörébe tartozó alapanyag- termelők tanácskozásán. A feldolgozóüzem az elmúlt év decemberében még non rendelkezett elegendő információval a ráfordításainak várhátó emelkedését és az új esztendei termékértékesítési lehetőségeket illetően, ezért volt szükség arra, hogy ismét egy asztalhoz üljenek és tisztázzák az új broylercsirke- felvásárlási árakat a termelőkkel. A vállalat vezetői arról tájékoztatták a Nógrádtól Csongrá- dig, nyolc megyéből érkezett baromfiágazati szakembereket, hogy a törökszentmiklósi feldolgozó - az országos tendenciától eltérően - nem szándékozik az idén csökkenteni a termelését. A tervek szerint a mintegy 13 milliós broylersziikséglet mintegy 24 százalékát vásárolják fel a nagyüzemekből, a többit vállalkozóktól és a hagyományos háztájiból szerzik be. A termelőknél jelen tkezőráfordítás-növekedést - a naposcsibe, a takarmány, az energia, az állatgyógyszerek árának emelését - kalkulálva a tavalyinál kilogrammonként 8 forinttal többet, azaz 54 forintot tud fizetni a vállalat az alapanyagért. Ez a felvásárlási ár is csak akkor Szerkesztőségünk esélyegyenlőséget kíván nyújtani minden, a márciusi választáson induló párt és képviselőjelölt számára. E törekvés érdekében - a pártokkal történt megállapodás alapján, a különböző választási programok ismertetése előtt - cikksorozatot indítunk, amelyben a képviselőjelöltet állító pártok arról adnak számot: Hogyan készülnek a választásokra? / írásunk a 3. oldalon. / tesz lehetővé tisztességes feldolgozási hasznot, ha év közben a vállalat nem kap újabb "övön aluli ütéseket", azaz nem növekednek drasztikusan a költségei, vagy a kilátásba helyezett rubelleértékelés nem rontja tovább az export jövedelmezőségét A broylertermelés takarmánybázisát biztosító Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat képviselője elmondta, hogy a rendelkezésre álló és még a régi áron felvásárolt szemestermény- készlet az új termésig elegendő alapanyagot szolgáltat a tápkeveréshez. így a januárban 23-25 százalékkal megemelt árakon nem szándékoznak változtatni, hacsak újabb forintleértékelés nem hat kedvezőtlenül az import-alapanyagok, például a fehérje beszerzésére. Ismét egy "ha" tehát amely az egész termeltetési, felvásárlási, feldolgozási, értékesítési vertikumban kialakult bizonytalanságot jellemzi. Tovább tetézi ezt hogy a naposcsibe-ellátást végző három keltetőüzem képviselői közül a Heves megyei - felelősséggel mondom: hosszas mellébeszélés után sem - nem volt hajlandó nyilatkozni a termelőknek arról, hogy mennyiért tudják a jövőben szállítani a naposcsibéket. A szolnoki keltetőállomás képviselője viszont így nyilatkozott: nem akaiják évközbál többszöri zonytalanítani a termelőket éppen ezért a tenyésztojás árának emelését és az energiafélék drágulását kalkulálva egész évre fix, 13,80 forintos naposcsibeárat hirdetnek meg. Ha lelkesítőleg non is hatott a termelőkre - amint azt az egyetlen hozzászóló megjegyezte - mégis tisztességesebb volt az utóbbi keltetőüzemi hozzáállás, lévén, hogy a tanácskozást partneri találkozónak titulálták a szervezők. Sajnálatos módon azonban - és erre nem a termeltetők és a feldolgozók, hanem sokkal inkább a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közgazdasági környezetének alakulásáért felelős felsőbb szervek figyelmét hívnánk fel - a tegnapi törökszentmiklósi rendezvényen is erősen megmutatkozott a termelők kiszolgáltatottsága. Mert ugye a keltetőüzem közli, hogy mennyivel drágábban jut a te- nyésztojáshoz, a gabonaipar, hogy mennyivel drágult a fehérje, a feldolgozó pedig, hogy hol és miért romlottak termékértékesítési pozíciói. A termelő pedig törheti a fejét, hogy melyik drágult előbb, a tojás-e vagy a csirke és főhet a feje: vajon mire felneveli a jószágokat, az értékesítésük haszna fedezi-e a néhány éve épült baromfitelep beruházási kölcsönének kamatait? áremeléssel még inkább elbiTJ. Persze, már megint a "begyűrűzés" hűtök árát nem fagyasztják be Az az egyáltalán nem meglepő hír járja, hogy a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár felemeli a hűtő- és fagyasztószekrények árát. Vajon van-e alapja a hímek? - erről kérdeztük meg a legilletékesebbet, Hajnal Bélát, a vállalat kereskedelmi igazgatóját. Rövid nyilatkozatában elmondotta, hogy egyelőre az áremelés idejéről még nincs döntés, annyi viszont bizonyos, hogy előbb- utóbb sor kerül rá. A hűtőszekrények és fagyasztók alapanyagainak az árát több partnercég máris felemelte és további emelés is várható, pontosan lehet számítani rá. Az elkerülhetetlen helyzetben - szándékaik szerint - a gépiparban általánosan tervezett áremelési szinten belül kívánnak maradni, vagyis kisebb mértékben hárítják át a fogyasztókra a vállalat többletkiadásait A két fontos tartós fogyasztási cikk árának emelését az árhiva- talnak be kell jelenteni, így a vállalat és az árhivatal együttesen határozza majd meg az árat. A kereskedelmi igazgató elmondta azt is, hogy rövidesen megjelenik az üzletekben a vállalat új slágere, egy teljesen új konstrukciójú, nagyobb méretű 310/125 literes hűtő-fagyasztó szekrénykombináció. A készülék mérete némileg eltér a hagyományos "törvényes"hűtőszek- rényméretektől, szélessége öt centivel nagyobb. Háromfiókos, a 125 literes fagyasztórész a készülék alján helyezkedik el.
