Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
XLI. évf. 14. szám., 1990. január 17., szerda Ara: 4.30 FI JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP A GAZDASAG ÁLLT A MEGBESZELESEK KÖZÉPPONTJÁBAN Németh Miklós és Kaifu Tosiki tárgyalásai Németh Miklós magyar és Kaifu Tosiki japán miniszterelnök vezetésével kétoldalú plenáris tárgyalást tartottak kedden délelőtt a Parlamentben. A megbeszélésen többek közt jelen volt a két külügyminiszter, Horn Gyula és Nakajama Taro. Németh Miklós vendégét üdvözölve kiemelte, hogy Kaifu Tosiki az első hivatalban lévő japán miniszterelnök, aki Magyarországra látogat. A magyar kormányfő röviden értékelte a magyar-japán kapcsolatokat, majd japán kollégája ismertette azokat a támogatásokat, amelyeket országa kétoldalú alapon, valamint a brüsszeli 24-ek segélyprogramja keretében kíván adni Magyaroszágnak. A következő három évben az IMF által a magyar gazdaság rekonstrukciójához nyújtandó hitelekhez kapcsolódva a japán EXIM Bank 500 milliós hitelkeretet biztosít. A japán kormány fejleszteni kívánja továbbá az emberek közti kapcsolatokat és a technológia-átadást. A következő öt évben magyar és lengyel gazdasági, környezetvédelmi és egyéb szakemberek, menedzserek képzésére, továbbképzésére Japán 25 millió dollárt fordít. Ez annyit jelent, hogy évente 100 magyar szakembert képeznek ki, illetve képeznek tovább a szigetországban, japán költségre. Felajánlották, hogy fiatal japán szakemberek jönnének Magyar- országra és különféle területeken, így a minőségellenőrzés és a nyelvoktatás területén működ- nének, s adnák át tapasztalataikat. Japán kész megvizsgálni, támogatni a COCOM-intézkedé- sek enyhítését Magyarország vonatkozásában. Németh Miklós felajánlotta, hogy a japán kormánynak is eljuttatja azt a memorandumot, amelyet ebben a tárgyban az Egyesült Államok kormányának már elküldött. A japán fél megígérte, hogy tanulmányozni fogja ezt a dokumentumot. A magyar miniszterelnök ismertette a politikai, a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a kulturális és az idegenforgalmi kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó magyar elképzeléseket. A japán fél egyik javaslatra sem adott elutasító választ. A részletek további kimunkálásával szakapparátus foglalkozik majd. A politikai együttműködést illetően a magyar fél szorgalmazta, hogy a jövőben rendszeresen találkozzanak a szakminiszterek, s a külügyminisztériumok között is legyen rendszeres a konzultáció. Japán részről felvetették a törvényhozó testületek, parlamenti bizottságok közötti kapcsolatok kiépítésének igényét, s a magyar fél ezt helyesléssel fogadta. Ide tartozik, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Sikerszéria és sorozatgyártás az Aprítógépgyárban A termékek 60 százalékát Nyugaton értékesítik Biztosnak tűnő évkezdettel indult a múlt év a jászberényi Aprítógépgyárban, mert az év elején már kitöltötték a termelési kapacitás nagy részét. Akkor addigi legeredményesebb évét zárta a vállalat, egy évvel korábban is hasonlóan értékelték a munkát. Ezek alapján talán nem csoda, ha ez a széria 1989-ben sem szakadt meg, s ismét túlszárnyalták a korábbi eredményeket. Az év eleji remények azért nem adtak felhőtlen bizakodásra okot, mert a gazdálkodást az addig nagyjából kiszámítható tényezők bizonytalansága zavarta. A múlt évben is számoltak alapanyag- áremelkedéssel, de korántsem 20 százalékossal. A szocialista piaci szabályozók (kedvezőtlen) módosulása is jóval felülmúlta a várakozásukat. A tervidőszak elején a szocialista export (szovjet és NDK-be- li) meghaladta a teljes termelés egynegyedét, tavaly pedig már nem érte el a hatodát sem. A belföldi piac évek óta stagnál, az árbevétel jelentős növekedését a tőkés export dinamikus fejlődésének köszönhetik. Tavalyelőtt 250 milliót teljesítettek, és 350- et terveztek 1989-re. A nyugati kiszállítás végülis 420 millióra emelkedett. A termelési érték így, a tervet jócskán túlszárnyalva, meghaladta (első ízben) az egymilliár- dot, az árbevétel pedig elérte a másfél milliárd forintot. (A jelentős eltérést a fővállalkozási tevékenység magyarázza.) A 125 milliós nyereségterv teljesítésével a harmadik negyedévben gondban voltak, de a pontos mérlegadatok ismeretétől függetlenül némi túlteljesítéssel számolnak. (Folytatás a 2. oldalon) Markológépek alkatrészei a Jászberényi Aprítógépgyár üzemcsarnokában Több román ARO terepjáró érkezi A hazai gépkocsihiány némi enyhítésére az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat megkezdte a román ARO típusú gépkocsik importját. Az ÁRO 10/0-ás és 10/3-as, úgynevezett vegyes használatú terepjárókból eddig 130 érkezett be, s várhatóan az idén összesen még ötszázat szállít a román partner. A nyolc személy szállítására alkalmas, vagy teherautóként használható jármű Dacia-motor- ral működik. Ez feltehetően sokakban ellenérzést kelt - noha az autó ára mindössze 182 ezer forint -, ám biztonságot jelent, hogy csak azokat az autókat veszi át az Autótechnika, amelyeket a MERT (Minőségellenőrző Rt.) a helyszínen bevizsgál, és minden szempontból megfelelőnek talál. Az autókra előjegyzést is felvesznek, a román partner ígérete szerint igény szerinti mennyiséget képes szállítani. Jég a Tiszán A hosszan tartó hideg jégpáncélt varázsolt a Tisza vizére, de nem összefüggően. A folyó középsó szakaszán 10-15 kilométerenként az erós kanyarulatokban álló jég, a közbenső szakaszokon szórványos zajlás mutatkozik. Ajég átlagos vastagsága mindösz- sze 5-8 centiméter, tehát rámenni életveszélyes/ A mostanijéghelyzet beavatkozást nem igényel ennek ellenére a Köti-Kövizig két jégtörő hajója készenlétben áll a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel A jelenlegi vízállás nem veszélyezteti sem a város ivóvízellátását, sem a víz minőségét, utóbbi megfelel a téli minőségnek. A négynapos előrejelzés szerint hirtelen változás nem várható. Tőzsde nyílt Kunszentmártonban Összehozzák a szellemi, áru- és pénztőkét keresőket, kínálókat Megalakult a Nemzetközi Befektetési Börze első regionális központja Amint arról a sajtó hírt adott, múlt év december elején a fővárosban, a Pesti Vigadóban osztrák és magyar részvétellel megalakult a Nemzetközi Befektetési Börze. A Magyarországon és Kelet-Európábán is első magántőzsde kft.-k alkotta regionális központokra kívánja alapozni a tevékenységét, azokból a tervek szerint 12-t szerveznek az országban. Az első tegnap délután kezdte meg tevékenységét Kunszentmártonban, ahol ez alkalomból sajtótájékoztatót tartottak. Az újságírókat először az NBB külföldi partnere, Mausz György, az ausztriai Pro Marketing Intemacional kereskedőszolgáltató cég tulajdonosa tájékoztatta a tőzsdei funkcióval létrehozott szervezetről. Elmondta többek között, hogy a befektetési és árubörze célja, hogy kizárólagosan a piacgazdaság törvényei alapján összehozza az üzletet kereső és kínáló nemzetközi magáncégeket, nagyvállalatokat, bankokat a magyar és kelet-európai vállalatokkal, vállalkozókkal. Az NBB részeként működő regionális központok közül elsőnek Kunszentmártonban megalakult kft.-t a helyi Körösmenti Tsz-szel és magánvállalkozókkal alakította meg a Mausz-cég. Elismeréssel szólt az osztrák partner a téeszbeliek közreműködéséről, amelynek köszönhetően a pesti, decemberi megalakulást követő néhány hét elteltével már működő számitógépes programmal és betanított személyzettel áll az ügyfelek rendelkezésére a börzeközpont. (Folytatás a 2. oldalon) Húsárháború Györ-Sopron megyében A nagy exportot lebonyolító, a főváros és környéke ellátásában is jelentős szerepet vállaló Győr- Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a kialakult húsárak miatt komoly vitába került a termelőkkel, elsősorban a nagyüzemekkel. Ä napokig tartó árvitának az lett a vége, hogy a sertéstermelő gazdaságok jelentős része bojkottot hirdetett meg, azaz úgy döntöttek, hogy januárban nem szállítanak a megyei vállalatnak, hanem helyette a megyén kívüli feldolgozó üzemeknek, elsősorban a Pápai Húsipari Kombinátnak adják el a vágósertéseket. Ami a számokat illeti: a gazdaságok kilónként 75 forintot kértek, ami élősúlyra vonatkozik, de végül elégedettek lettek volna a 72 forintos átlagárral is, míg a vállalat ezzel szemben csak 70 forintig volt hajlandó elmenni. A kialakult vitával kapcsolatban Kőrös László, a Győr-Sop- ron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy a most kitört „húsárháború,, egyelőre nem veszélyezteti az ellátást sem a megyében, sem pedig azokban a körzetekben, ahová a vállalat tőke-sertéshúst és húskészítményeket szállít - továbbra is biztosított hetente 8- 9 ezer élősertés. SZTRÁJK A VOLÁNNÁL A Jászkun Volán Szakszervezeti Bizottságától tegnap délután kapott információk szerint az érdekegyeztető tárgyalások valószínűleg nem vezetnek eredményre, s ezért a vállalat dolgozói holnap reggel 7-től 9- ig sztrájkolni fognak. A helyi buszjáratok csak a végállomásokon állnak le, a távolságiak pedig ott, ahol az utasok viszonylag kulturált elhelyezését biztosítani tudják. Amennyiben sztrájkügyben ma változás lesz, arról holnapi lapszámunkból tájékozódhatnak olvasóink. A Ganz Árammérőgyár Francia többségi tulajdonba került A francia Schlumberger Industries S. A. vállalat, a Magyar Villamosművek Tröszt, a Budapest Holding és a Budapest Bank megalapította a Ganz Mérőgyár vegyes vállalatot. Az erről szóló okmányokat tegnap, az Atrium Hyatt szállóban írták alá. A vállalkozás 75 százaléka a francia cég tulajdonába került, átvette a villamosenergiagazdálkodás és -számlázás területén nemzetközileg is ismert Ganz Árammérőgyár tevékenységi körét. A társaság a korábbi gyár telephelyén, Gödöllőn működik, 2000 alkalmazottal, évi 25 millió dolláros üzleti forgalommal, amelynek mintegy fele export. Az aláírást megelőző sajtótájékoztatón közölték: a vegyes vállalat 500 millió forintos alaptőkével jött létre, ennek 75 százaléka a francia cég; 12,5 százaléka az MVMT; 5 százaléka a Budapest Holding, 7,5 százaléka pedig a Budapest Bank részvényeiből áll. A cégnek francia elnök-vezér- igazgatója van, továbbá egy-egy magyar és francia ügyvezető igazgatója. Ebben az évben mintegy 700 ezer fogyasztásmérőt készítenek, körülbelül 1 milliárd forint értékben.
