Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 10. szám
XLI. évf. 10, szám 1990 Január 12., péntek Ara: 4.30 Ft. JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Gorbacsov Vilniusban Új Szojuzra van szükség jelenlegi szöveségi rendszer gyökeres átalakítására, új típusú föderációra van szükség, nem pedig a Szovjetunióból való kiválásra - hangsúlyozta Mihail GorbaOlyan új típusú föderációra van szükség, amelyben az egyes tag- köztársaságok - köztük Litvánia - az eddiginél lényegesen nagyobb politikai önállósággal rendelkezGorbacsovnak csov pártfőtitkár, államfő egy vil- niusi munkásgyűlésen, miközben a város központjában mintegy 300 ezer ember követelte a köztársaság függetlenségét. Gorbacsov érkezése után a város lakóival találkozva elmondta: bőven jutott kérdés nek. Gorbacsov előbb a helyi pártvezetőket próbálta meggyőzni az elszakadás szükségtelenségéről, azután pedig helyi értelmiségiekkel találkozott a Katedrális téren a Sajudis által rendezett megmozduláson. A résztvevők szabadságot és függetlenséget követeltek Litvániának. Vitautas Landbergis, a Sajudis elnöke egyebek közt hangsúlyozta: csak a független Litvániának van jövője. A népfront nevében felszólalók rámutattak: miután a lenini dekrétummal 1920. július 12-én Litvánia függetlenné vált és a közelmúltban kimondták a Mo- lotov-Ribbentrop paktum érvénytelenségét, nincs jogi alapja Litvánia Szovjetunióhoz való tartozásának. A megmozdulás több résztvevője követelte a szovjet csapatok Litvániából történő kivonását is. Eközben a köztársaság több városában is tömegmegmozdulásokat tartottak, hogy így adjanak nagyobb nyomatékot elszakadási törekvéseiknek. Mind gyakrabban lehet olyan megnyilvánulásokkal találkozni, amelyek Litvániát eleve a Szovjetuniótól függetlennek tekintik. Az egyik litván képviselő Gorbacsovot „mint a szomszédos baráti ország állami vezetőjét köszöntötte.,, Az este folyamán a Katedrális téren résztevők gyertyát gyújtottak és a köztársaság városaiban megszólaltak a harangok. A szolnoki Ganz-Villben A teljes vállalkozási szabadság a cél A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregysége a késztermékeket előállító gyárak "beszállítója". A termelési kapacitások mintegy 10 százalékával szabadon vállalkozhat, vasszerkezetek hőkezelését, élhajlítási munkákat, transzformátor lemezek megmunkálását végzi külső megrendelőknek. A gyáregység önállósága fokozatosan nő és egyre szabadabb tevékenységet folytathat, vállalkozhat. Az elmúlt esztendőben is volt egy kismértékű önállóság, de az idén fölgyorsult ez a folyamat. Úgynevezett divíziókká fognak alakulni a Ganz Villamossági Művek gyáregységei. Ugyan nem lesznek önálló jogi személyek, ae mint önelszámoló egységek, szabadon gazdálkodhatnak. A gyáregységek közötti kapcsolat alapja már nem a belső elszámolási, hanem a valódi piaci lesz. A vállalkozási szabadság lehetőséget teremt majd a piacra történő termelésre. Szervezeti változásokra is szükség lesz. Az eddigi érdekeltségi rendszert új alapokra kívánják helyezni. Külön munkacsoportok dolgoznak a divíziók közötti együttműködési kódex létrehozásán, amelynek alapja a vállalkozási szabadság lesz és az áttérés a piaci árakra az elszámolásokban. Védelmi programok felülvizsgálata Dick Cheney amerikai védelmi miniszter a kelet-európai rohamos változások hatására elrendelte az Egyesült Államok katonai stratégiájának és néhány légvédelmi programjának a felülvizsgálatát - közölték a Pentagon magukat megnevezni nem kivánó illetékesei szerdán. Eszerint egyes programok újbóli áttekintése már korábban megkezdődött, de a változások felgyorsulása és a kelet-európai országok katonai költségvetéseinek csökkentése indokolttá tette a felülvizsgálat meggyorsítását. A miniszter márciusra várja a tanulmányok eredményeit. A Pentagon tisztviselője szerint a felülvizsgálat kiterjed a különösen drága programolaa, közöttük a B-2-es „Lopakodó,, bombázóra, amelynek egyetlen darabja ötszáz millió dollárba kerül, a C-17 csapatszállítóra és egyes, a haditengerészet részére tervezett vadászbombázókra is. A Módi Nagykereskedelmi Vállalat szervezésében Budapesten a jövő héten mutatják be a kiskereskedelmi vállalatokpak a jászfényszarui Béke Tsz kalapüzemének tavaszi modelljeit. Sajnos a belföldi piacnak nem kedvezett az utóbbi áremelés, kevesebb pénz jut ruházkodásra, így szűkül a vevőkör. A Béke Tsz államközi szerződés alapján ebben az évben még 380 ezer rubel értékben szállít szovjet exportra, a későbbiekben azonban valószínűleg új piacokat kell keresnie. Fotó: Tarpai Körtánc Ma este 19 órai kezdettel mutatja be a Szolnoki Szigligeti Színház Arthur Schnitzler Körtánc című darabját. Ebből az alkalomból készült inteijúnkat Fodor Tamással, az előadás rendezőjével a 4. oldalon olvashatják. A Szolnoki Közúti Igazgatóság kisújszállási üzemmérnökségének brigádja a kellemetlen hideg idő ellenére is dolgozik,eltűnteti a közúti közlekedést nehezítő kátyúkat. Eljárásukat, melyet 4 éve használnak, tudomásuk szerint máshol nem alkalmazzák az országban. Gázlánggal előmelegítik az utat, így a hideg aszfaltban lévő bitumen megolvad és erre szórják az emulziós aszfaltkeveréket. Ezzel a módszerrel télen is dolgozhatnak, amint azt a Kisújszállás és Túrkeve között készült felvételünk is bizonyítja. Fotó: Mészáros Húsz százalékkal drágul a távolsági személyszállítás, 45 százalékkal a városi tömegközlekedés, növekednek a távközlési díjak A Minisztertanács határozata alapján 1990. február 1-jétől változnak a személyszállítási díjak, valamint a távbeszélő szolgáltatás tarifái - erről számolt be Udvari László államtitkár, a Közlekedési- , Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. A vasúti személyszállítás átlagoson 20 százalékkal, ezen belül a személyvonat díjai átlagosan 26 százalékkál, a gyorsvonat díjai átlagosan 16 százalékkal növekednek. A menetrend szerinti távolsági autóbuszközlekedés 20 százalékkal, a helyi tömegközlekedés pedig átlagosan 45 százalékkal lesz drágább. Az áremelkedés mértéke Budapesten eléri az 55-60 százalékot, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon a 43-44 százalékot, az egyéb településeken pedig a 27-30 százalékot. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériummal, valamint az Országos Árhivatallal való egyeztetés alapján a Magyar T ávközlési V állalat február 1 -jétől bizonyos távközlési díjakat módosít. E változások a szolgáltatások árszintjét összességében 11 százalékkal növelik. Változatlan marad a lakossági távbeszélő- állomások alapdíja, valamint a helyi és nem- zetközi beszélgetések díja. A belföldi helyközi telefonálás esetében csak a távhívásos beszélgetések drágulnak, ez azt jelenti, hogy a korábbi összegért rövidebb ideig lehet majd beszélni. Az áremelés díjkörzetek szerint differenciál: kisebb távolságra a 30 százalékkal, nagyobbra pedig 60 százalékkal lesz drágább a beszélgetés. A távhívásos beszélgetések éjszakai kedvezménye viszont - a nappali beszélgetésekhez képest - az eddigieknél nagyobb mértékű, közel 50 százalék lesz. Az eddigi telex előfizetési díj - amely egyébként 15 éve változatlan - kétszeresére emelkedik és havonta ezer forint lesz. Bulgária: nemzetiségi kérdés "Felhívás polgárháborúra" A Bulgáriában végsőkig kiéleződött nemzetiségi kérdés megoldását kereső Társadalmi Tanács ülésének félideje után is ragaszkodik ahhoz, hogy halasszák el a török neveket visszaadó, a muzulmán vallás és a török nyelv gyakorlását biztosító döntések végrehajtását. Ezt külön nyilatkozatban hangsúlyozta a nacionalista szervezet szóvivője, Mincso Mincsev. A Bulgáriai Demokratikus Erők Szövetségét képviselő Petko Szi- meonov szerint viszont a nemzetiségi kérdés megoldásának az elodázása „nyílt felhívás a polgárháborúra,,. Regionális börzeközpont Kunszentmártonban Közép-Kelet-Európa együtt akar belépni a XXI. századba az öreg földrész többi részével, feltehetően ezért siet. Főként Magyarországon a politikai és gazdasági reformokkal igazán fölgyorsult az élet, hisz egyetlen esztendő alatt több minden történt itt, mint az elmúlt 50 évben együttvéve. Viharosan átalakul a gazdasági élet, s szándékaink szerint az irányító szerepet a piac veszi majd át, s így a Tőke ebben a régióban sem csak egy klasszikusnak tartott mű címét, hanem azt a pénzmennyiséget jelenti, amelyek felélénkíthetik, mozgásba hozhatják a közép-kelet-európai országok iparát, mezőgazdaságát, kereskedelmét. Természetesen mindazok hasznára, akik adják és akik kapják a tőkét. Kétszer ad, ki gyorsan ad - tartja a közmondás. S ez igaz is. De legalább ennyire igaz az is, hogy kétszeres haszon vár arra, aki gyorsan befektet és aki gyors üzletet köt. Nos, mindezt lehetővé teszi a Tiszazug központjában, Kunszentmártonban hamarosan megnyíló regionális börzeközpont, ami a Nemzetközi Befektetési Börze részeként működik majd. Célja, hogy a térséget közvetlenül bekapcsolja mind a hazai, mind pedig a külpiac vérkeringésébe. Nagyteljesítményű számítógépeken keresztül naprakész információt biztosítson a keresletről, a kínálatról, a beruházási és egyéb üzleti lehetőségekről, amelyek a körzetben gazdálkodók számára kedvező versenyhelyzetet teremthet itthon és külföldön egyaránt. Többek között baromfi /szaporítóanyag, élőállat, vágott baromfi, feldolgozott termékei/, toll /nyers- toll, tisztított pehely, feldolgozott tolltermékek/, napraforgó /vetőmag, napraforgó olaj/, zöldség és gyümölcs /szaporító anyag, friss és feldolgozott konzerváru/, virág, és egyéb, a régióra jellemző árufajták esetében országos áru- és termeltetői tőzsdenapokat tartanak, ahová az egész ország területéről és külföldről is várnak résztvevőket. A börzétől a térség piaci esélyeinek javulását várják a szakemberek. A kisvállalkozóknak OMFBtámogatás Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már évek óta anyagilag is jelentős összegekkel segíti a műszakilag korszerű vállalkozások létrejöttét, illetve a már meglévők műszaki színvonalának emelését, versenyképességük erősítését. E folyamat további ösztönzésére nemrégiben az OMFB új típusú együttműködést kezdeményezett - a kis- és középméretű vállalkozások serkentésére -, az ügy iránt érdeklődést mutató nyolc bankkal, illetve pénzintézettel: az Agrobank Rt-vel, a Budapest Bank Rt-vel, az Innofinan- ce Rt-vel, az Investbank Rt-vel, az Iparbank Rt-vel, az Ipari Fejlesztési Bank Rt-vel, a Magyar Hitel Bank Rt. Széchenyi István Igazgatóságával, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársasággal. Ennek keretében az együttműködésben résztvevő bankok vállalkoztak arra, hogy az általuk hitelképesnek minősített vállalkozásoknak - a szokásos pénzpiaci feltételek alapján - innovációs hiteleket nyújtanak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pedig azt vállalta magára, hogy a vállalkozók helyett - a kezelésében lévő Központi Műszaki Fejlesztési Alap terhére - megtéríti e műszaki fejlesztést szolgáló bankhitelek kamatának jelentős részét, átlagosan 50 százalékát. Az ilyen kedvezményes hitelekben - szervezeti formától és ágazati hovatartozástól, valamint tulajdontipustól függetlenül -, minden száz főnél nem nagyobb vállalkozás része/ folytatás a 2. oldalon / /
