Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
2 Néplap 1990. JANUÁR 6. Belpolitikai botrány, magyar Watergate ROMÁNIAI SZOLIDARITÁS A megyei koordinációs bizottság rövidesen megszűnik A Romániának nyújtott segítség mérlege-Dr. Bugán Mihály válasza a "Nyílt levél"-re / folytatás a 1. oldalról I napi jelentésekről, amelyek az említett ügyosztályon készültek. Ezek a dokumentumok az SZDSZ és a Fidesz birtokába kerültek, s azt igazolják: nem igaz az Állambizton- sági Szolgálat vezetője részéről több alkalommal is hangoztatott állítás, miszerint a szolgálat napjainkban politikailag már semleges, és pusztán az állam biztonságának őrzésére szolgál. Ezt bizonyítják a belső elhárítási ügyosztályon készített napi jelentések. Magyar Bá- lintkifejtette: az információk gyűjtésének módja is törvényellenes. A levéltitok megsértésével, belső informátorok beépítésével és telefon-lehallgatások révén jutott hozzájuk az Állambiztonsági Szolgálat. Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvivője példaként elmondta: meglepődött, amikor az egyik napi jelentésben megtalálta berlini barátjával folytatott telefonbeszélgetésének rezüméjét. Szájer József, a Fidesz választmányi tagja bejelentette: a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen hivatali visszaélés és más, szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények elkövetése, illetve azok e- lőkészülete miatt. A két szervezet egyúttal panaszt emelt a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának az Alkotmányban és magas szintű jogszabályokban védett alapvető polgári és személyiségi A kormány még januárban a parlament elé terjeszti az állami vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonalapról szóló törvény- javaslatot. A jogszabályelőkészítő munka jelenlegi helyzetéről Matkó István kormányfőtanácsos tájékoztatta pénteken a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Elmondotta, hogy a Minisztertanács a két törvénytervezetet még az egyik decemberi ülésén megtárgyalta és elfogadta azzal, hogy azokat a politikai pártokkal és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni kell. Az egyeztetés során a pártok és az érdekkép- viseleti szervezetek túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a két törvénytervezetet a parlament januári ülése elé terjesszék, mégpedig sürgősséggel. A politikai pártok többsége - a Bajcsy-Zsi- linszky Endre Társaság, a Fidesz, az MDF, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Liberális Néppárt, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Radikális Párt, a Szociáldemokrata Párt - szükségesnek tartja a tervezetek törvénybe iktatását. Több párt, így az MDF és a Magyar Néppárt a nemzeti vagyon védelme érdekében erőteljesebb intézkedéseket is javasolt, így szorgalmazzák a vállalati vezetők korlátlan anyagi felelősségének bevezetését, a vállalati tanácsokban a dolgozói képviselet erősítését. A Szabad Demokraták Szövetsége szintén egyetértett azzal, hogy fokozottabban kell védeni az állami vagyont. Ugyanakkor az SZDSZ-nek nincs egységes álláspontja arról, hogy a védelemnek milyen módszereit kellene alkalmazni. Az Állami Vagyonalap tervezett formáját viszont elvetették. A Magyar Szocialista Párt szintén szükségesnek tartja az állami vagyon védelmét, de álláspontja szerint ezt nem lehet felhasználni arra, hogy létrejöjjön a tulajdon „államT jogokat, valamint a polgári pártok szabad működésének alkotmányos alapelvét sértő tevékenysége, intézkedései ellen, kivizsgálást sürgetve. A Fővárosi Főügyészségen pénteken átadott dokumentumban az SZDSZ és a Fidesz indítványozza a nyomozás, illetve a vizsgálat azonnali elrendelését, valamint a törvénysértő módon keletkezett anyagok haladéktalan lefoglalását és zárolását. A sajtóértekezleten közölték azt is, hogy levelet juttattak el Németh Miklós kormányfőhöz, amelyben felhívják a miniszterelnök figyelmét: kormánya nevében késlekedés nélkül határolja el magát az Állambiztonsági Szolgálat törvénysértő tevékenységétől, valamint azonnali hatállyal rendelje el a belső elhárítási osztály teljes iratanyagának zárolását. Követelik, hogy a miniszterelnök haladéktalanul mentse fel tisztségéből Horváth József belügyi osztályvezetőt, Pallagi Ferenc belügyminiszterhelyettest, valamintkezdeményez- ze Horváth István belügyminiszter lemondását. Az SZDSZ és a Fidesz a levélben kifejti: a legsürgősebben át kell szervezni az Állambiz- tonsági Szolgálatot, meg kell szüntetni a belső elhárítási osztályt, valamint az operatív osztály postai cenzúrával és telefon-lehallgatással foglalkozó részlegét. Az átszervezéssel egyidejűleg vizsgálják ki a politikai rendőrség múltbeli tevékenységét. A két szervezet végül indítványozza: az átszervezés és talanítási,, politikájának intézményrendszere. Több párt, így a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Szociáldemokrata Párt úgy vélekedett: ne a jelenlegi parlamentre bízzák ezeknek a törvényeknek a megalkotását. A Magyar Liberális Néppárt - más pártok egyetértésével - javasolta, hogy állítsák vissza a munkástanácsokat. A kormány ezzel a javaslattal egyetértett, ezek a szervezetek ugyanis alkalmasak lehetnek arra, hogy az állami vagyon értékesítésénél fokozottan érvényesítsék a munkások érdekeit. Az érdekképviseleti szervezetek közül a SZOT és a Tanácsi önkormányzatok Szövetsége szerint erőteljesebb lépésekre van szükség. A SZOT szerint azonnal létre kell hozni - parlamenti képviselők részvételével - egy olyan bizottságot, amely a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozna. A Tanácsi Önkormányzatok Szövetsége szerint viszont a spontán privatizációt teljes egészében fel kellene függeszteni. A Magyar Gazdasági Kamara egyetértett a törvényjavaslatokkal, azzal, hogy a vagyon védelmére kialakított rendszer rugalmas legyen. A kormány számos javaslatot hasznosított a jogszabályok előkészítése során. Megalapozottnak tartotta a nemzeti vagyon csorbításának más formáira vonatkozó aggodalmakat is. A vagyonvédelmi törvényt átmeneti megoldásnak tartja, amely csak a társaságalapítás, az értékesítés során alkalmas az állami javak kiárusításának megakadályozására. Szükség van arra is, hogy a jövőben jogszabályokkal korlátozzák a felelőtlen költséggazdálkodást és bérpolitikát, a vagyon felélését. Ezért a kormány felül kívánja vizsgálni az állami vállalatokra vonatkozó jelenlegi szabályozás egészét. Olyan tulajdonlási rendszer kialakítására kivizsgálás idejére az Állambiztonsági Szolgálatot kormánybiztos irányítsa; olyan személy, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos, hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén tapasztalta a politikai rendőrség önkényét - mutat rá az SZDSZ és a Fidesz Németh Miklósnak írott levele. Mind a két szervezet képviselői úgy vélekedtek, hogy tragikus lenne, ha a „magyar Watergate-ügy„ kormányválságotidézneelő. Ezért nem követelik a miniszterelnök távozását, ám azt elvárják, hogy kellőképpen határolja el magát a Belügyminisztériumtól és annak tevékenységétől. Arra a kérdésre, hogy nem fele- lős-e valamelyest az ügyben a honvédelmi tárca vezetője, elmondták: a felelősséget ilyen irányban nem kívánják kiterjeszteni. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a birtokukba jutott információkat gyűjtő belső elhárítási osztály a Honvédelmi Minisztérium épületében működik. Végül elmondták: a hozzájuk kiszivárgott titkos dokumentumokat zárolják. Nem zárkóznak el azonban az elől, hogy egyes pártok vezetői betekintsenek az őket érintő titkos jelentésekbe. Erről már tárgyaltak Antall Józseffel, az MDF elnökével. van szükség, amelyben az állami javak megfelelő hasznosítását, a közgazdasági és jogi szabályozás rendszere biztosítja. A két új jogszabály törvénybe iktatásával a kormány a már folyó spontán privatizációnak kíván törvényes kereteket biztosítani, nem akadályozva a tulajdonváltást, megszüntetve az állami javak értéken aluli eladását. Az elképzelés szerint rugalmas ellenőrzési rendszert hoznak létre. Bizonyos értékhatár felett kötelezővé válik az ügyletek bejelentése. A törvényjavaslat szerint biztosítani kell a teljes nyilvánosságot, a vásárlók versenyeztetését. Az ellenőrzési feladatok lebonyolítására alakulna meg az Állami Vagyonalap vagy Nemzeti Vagyonügynökség - a törvényjavaslatban még az előző név szerepel -, amely ha szükségesnek látja, ismételt vagyonértékelést írhat elő. Amennyiben a tervezett szerződés nyilvánvalóan sérti a társadalmi érdeket, a vagyonügynökség megtilthatja a szerződéskötést. MSZP Működik a megyei iroda A Magyar Szocialista Párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei koordinációs tanácsa 1990. január 4 -én megtartotta alakuló ülését. A koordinációs tanács megválasztotta elnökének dr. Szegedi Károlyt, kinevezte a Szocialista Párt megyei irodájának vezetőjévé Elek Sándort. A párt megyei irodája a ti- szaügeti pártházban működik.Telefonszám: 32-515. IsilteivS ;- ( A Romániát segítő megyei koordinációs bizottság csütörtökön elkészítette az adakozás addigi mérlegét. A számvetés tulajdonképpen majdnem véglegesnek is tekinthető, hiszen minden jel arra utal, hogy Románia túljutott a forradalom első szakaszának nehézségein, a helyzet gyors ütemben konszolidálódik - ennek megfelelően az adományozás is érezhetően csökkent az utóbbi napokban. A megyei koordinációs bizottság munkájáról, az összegyűjtött és kijuttatott adományok jellegéről, mennyiségéről dr.Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság vezetője tájékoztatta lapunkat.- A megyei koordinációs bizottság december 27-én alakult meg - kezdi ismertetőjét dr. Bugán Mihály. Életrehívását tulajdonképpen a pártok kezdeményezték. Á bizottság feladatát az elnevezése jól tükrözi, hiszen elsődleges teendője az, hogy a Romániának szánt adományokat megfelelően kezelje és gondoskodjon annak szervezett kijuttatásáról. Ehhez itt a megyei tanácsnál állnak rendelkezésre a legoptimálisabb feltételek: telefon, telex és egyéb más eszközök. A megalakulás óta minden egyes napon ülést tartunk. Ezek a tanácskozások nyitottak. Eljönnek a pártok, vállalatok, üzemek, intézmények képviselői, de bárki bármikor részt vehet a megbeszélésen. Minden nap felmérjük az adományozás helyzetét, és megbeszéljük a koordináció konkrét teendőit. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Kereskedelmi Minisztériumban működő, a megyeivel azonos jellegű országos tárcaközi bizottsággal, ahonnan állandóan kapjuk az információkat: mit, milyen csomagolásban, hová lehet, illetve érdemes szállítani.- A koordinációs bizottság egészen praktikus teendőkkel is foglalkozik, tehát korántsem valamiféle "elvi irányító" szerepet tölt be - folytatja az elnökhelyettes. Megszervezi a gyűjtőhelyekről történő beszállítást, szakemberek bevonásával gondoskodik az összegyűlt élelmiszerek, gyógyszerek szavatosságának felülvizsgálatáról, az adományok szállítható állapotba hozásáról, szortírozásáról. Tehát egészen egyszerűen még arra is figyelemmel kell lennie, hogy például a mosópor és a cukor ne kerüljön egymás mellé. Nyilván az sem mindegy, hogy milyen esztétikai képet mutatnak az adományok. Gondoskodni kell a megfeA Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a Pénzügyminisztérium felhatalmazása alapján közli, hogy a Romániába irányuló segélyszállítmányokat 1990. január 8-án 0 órától kezdődően az alábbiak szerint lehet továbbítani: A magyar és a külföldi állampolgárok az érvényes jogszabályokban meghatározott mennyiségű és értékű árut, élelmiszert vihetnek, illetve küldhetnek ki postaforgalomban Magyarországról. Á pártok, társadalmi szervezetek és egyházak segélyszállítmányainak Magyarországról történő kiszállítását a gyógyászati célú termékeknél (gyógyszer, kötszer, műszer, vérkészítmény) a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, minden egyéb árunál pedig a Kereskedelmi Minisztérium engedélyezi. Az érvényes jogszabályok szerint minden külföldre utazó magyar állampolgár 5 kiló élelmiszert viliét magával, amiből két kilogramm lehet a hús, illetőleg húskélelő csomagolásról is. Ezeken kívül a vagyon- és járműbiztosításról. Egyszóval rendkívül sokrétű feladatokat kell megoldania a bizottságnak. Hangsúlyozom, hogy semmiféle utasítási jogunk nincs, az önkéntes felajánlások koordinálására vagyunk hivatottak. A bizottság munkájában sem volt kötelező a részvétel senki számára, az önkéntes alapon történik csakúgy, mint az adományozás. Csütörtökön készítettük el az első összegzést az adományokról - veszi kézbe a kimutatást a bizottság elnöke. - Felvetődhet a kérdés, mennyire megbízható az összegzés, hiszen csak december 27-én alakult meg a bizottság, az első szállítmányok pedig már 22-én elhagyták a megyét? Az adatok ennek ellenére megbízhatóan pontosnak nevezhetők. A megalakulás előtt is állandó ügyelet volt a megyei tanácsnál, folyamatosan érkeztek az információk, amelyeket gondosan regisztráltunk. Nos, néz- zükaszámokat! Élelmiszerből kétszázötven tonnányi mennyiség került ki a megyéből Romániába. Az élelmiszerféleségek jellegéről szinte lehetetlen teljes listát adni. Liszt, cukor, tej, vaj, sajt stb. szerepel benne. A zöldségfélék mennyisége például 30 mázsa volt. Az élelmiszerek zöme természetesen az első napokban lépte át a határt. Már december 23-án kiszállított a Tejipari Vállalat háromezer liter féltartós tejet, öt-öt mázsa vajat és sajtot Romániába. A gabonaipar pedig nyolcvankét mázsa lisztet, a sütőipar húsz mázsa kenyeret és tízezer süteményt.- Ruhaféleségekből hatvanöt tonna gyűlt össze. Itt is azt lehet elmondani, amit az élelmiszereknél: összetétele rendkívül változatos volt. Az alsóneműktől a kalapig minden szerepelt az adományokban. Volt közöttük új és használt ruhadarab, pléd, ágynemű egyaránt. A ruhákat gondosan átválogatva öt mázsát tartottunk vissza, az állapotuk miatt. Ezt a mennyiséget majd valamilyen módon értékesítjük és pénzadomány formájában fogjuk kijuttatni Romániába. A másik nagy segélytétel a gyógyszer volt. A lakosság 450 kg vegyes gyógyszert adományozott. Minden egyes dobozt gyógyszerészek ellenőriztek. Az egészségügyi intézmények közel két és félmillió forint értékű gyógyszert, tápszert, gyógyászati segédeszközt adtak. A gyógyszerszállítmányok szintén az első napokban jutottak el a rászorultakhoz. *** szítmény, három pedig az egyéb élelmiszer. Ezen felül 3000 forint értékű ajándéknak szánt árucikket is ki lehet vinni, ebben azonban nem lehet gyógyszer, kivéve az utas útipatikáját. A rendelkezés nem érinti a Magyarországon áthaladó segélyszállítmányokat, segélyküldeményeket. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben a múlt év december 22-től felajánlott adományokat - melyeket Románia megsegítésére szántak az állampolgárok - közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítette. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolta a Magyar Vöröskereszt, valamint más jogi személyek által közérdekű célra létesített számlára történőbefizetést. Az adományoknak ilyen minősítése lehetővé teszi, hogy az adományozók adókedvezményt kapjanak. Az adományok összege, illetve pénz, élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati eszközök, vér és vérkészítmények értéke le- összesített adataink utolsó tétele a pénzbeli adományokat tartalmazza - folytatja dr. Bugán Mihály. Az adatokat a Vöröskereszttől tudjuk, hiszen a befizetések az ő számlájukra történtek, sem a bizottság, sem a tanács nem rendelkezett ilyen számlával. A tájékoztatás szerint mintegy száznyolcvanezer forint gyűlt össze magán- személyektől, vállalatoktól, hivataloktól. Az összeg egy része már a számlán van, másik részének átutalása pedig a közeli napokban történik meg. Információink szerint vannak még ígéretek újabb befizetésekre is. Még a szállításról néhány mondatot: rendkívül sokat segített a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a MÁV. A honvédség a szállítóeszközök biztosításán kívül a válogatásban, a csomagolásban is részt vett. A MÁV pedig ingyen adta a vagonokat. Természetesen a két kiemelés nem azt jelenti, hogy mások kevésbé voltak készségesek. Lapunk január 3-án megjelent számában az SZDSZ megyei szervezői nyílt levelet intéztek dr. Bugán Mihályhoz a pénzadományok gyűjtésével, felhasználásával kapcsolatban:-Mi a válasza a levélre? - kérdeztük tőle.- A csütörtöki bizottsági ülésen tulajdonképpen már válaszoltam a levélre, az ülésről a Néplap is tudósított - feleli dr. Bugán Mihály. Csak megismételni tudom röviden az ott elmondottakat. Nem nagyon értem, miért én lettem a levél címzettje. Sem nekem, sem a bizottságnak nincs joga pénzadományokra felszólítani a vállalatokat, legfeljebb tájékoztatni őket az adományozás aktuálisan célszerű formájáról. A pénzadományokkal pedig - ami nem is hozzánk érkezett - az adományozók rendelkeznek. Beleegyezésük nélkül senki, semmilyen más célra nem használ- hatja fel az összegyűlt pénzt. Egyébként a félreértés tisztázására bármelyik korábbi koordinációs tanácskozás alkalmat adott volna. Ha ez megtörténik, most nem terhelnénk indokolatlanul a közvéleményt. Befejezésül még visszatérek a bizottság tevékenységére. Szinte biztosnak látszik, hogy napjai "meg vannak számlálva". A romániai konszolidáció jó ütemű e- lőrehaladásával aközeljövőben feleslegessé válik, aminek csak örülni lehet. Berki Imre vonható az adóalapból. A tavaly december 22-től december 31-ig megtett felajánlásokat a vállalkozók és a magánszemélyek egyaránt az 1989 évi eredményelszámolásban, illetve adóbevallásban vonhatják le az adókból. A felajánlásokat hitelt érdemlő módon kell igazolni. Annak tekinthető az átvételi elismervény, a postai feladóvevény, a könyvelési bizonylat. Az 1990. január 1-je után történt felajánlásokat az 1990. évi jövedelemadó-bevallás elkészítésekor lehet elszámolni. A Pénzügyminisztérium tájékoztatójának megjelenését követően igazolásként csak a közérdekű kötelezettségvállalás kezelői által kiállított szabályos igazolás fogadható el. A magánszemélyek az 1990-ben tett felajánlásaikkal kapcsolatos adó- kedvezményt az adóelőleg-levonásnál is érvényesíthetik, ha az igazolást a munkáltatójukhoz benyújtják. A magánszemélyeknek az igazolásokat az adóbevalláshoz nem kell csatolniuk, de azokat meg kell őrizniük. Az állami vagyon védelméről A kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé "Hétköznapi'’ vámszabályok, adókedvezmény a segélyekre
