Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

Néplap 1990. JANUÁR 5. Ülést tartott a Minisztertanács Lesz-e nevető harmadik? /Folytatás az 1. oldalról/ optimálisnak tekinthető, 176 egyéni választókerületet mutató térkép megszületjjhetett. A kor­mány az indítványt változtatás né- lül elfogadta. Nemzeti Vagyonügynökség a neve ezentúl az Állami Vagyona­lapnak; az ennek létrehozásáról szóló törvénytervezet ugyancsak szerepelt a kormányülés napirend­jén. Széles körű, 17 párttal és 9 érdekképviseleti szervvel folyta­tott egyeztetés után foglalkozott ezzel a Minisztertanács, s a tör­vényjavaslat megvitatását várható­an sürgősséggel kéri a testület a Parlamenttől. Egy sok vitát kiváltott másik jogszabály, a földtörvény módosí­tását is megtárgyalta a Miniszterta­nács. Bajnok Zsolt ezzel kapcso­latban elmondta: a módosító indít­vány szerint tsz-földek esetén, ha a tag tagsági viszonya megszűnik, az illető bevitt földjét felajánlhatja megvételre a tsz-nek, földjáradék fejében bent hagyhatja a közösben, vagy azonos értékű földet igényel­het. A másik korrekciós javaslat szerint tsz-ingatlanok eladásáról a tsz döntésre jogosult testületé hatá­roz, kétharmados többséggel. A harmadik indítvány azt mondja ki, hogy állami tulajdonú földek érté­kesítését ugyanolyan engedélye­zési eljáráshoz kössék, mint az egyéb állami vagyon értékesítését. Az előterjesztésben - sokak kíván­ságával egybeesőén - szerepel, hogy a földforgalom szabályozása és megvalósítása a lehető legna­gyobb nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével történjék. Rendhagyó módon egy kötetet kitevő tanulmányt is megismerhe­Fél éve múlt, hogy Tóth Lász­lót, az IBUSZ Szolnok megyei igazgatóját kinevezték az Alföldi Területi Igazgatóság vezetőjének is. Ahosszú évek óta idegenforga­lomban dolgozó szakember most közelről látja öt megye 22 egysé­gének, 5 határkirendeltségének, kétszázhuszonöt dolgozójának te­vékenységét. Az alföldiek is jó évet zártak 1989-ben - hatmilliárd 300 milliós árbevételt könyvelhet­nek el. Ezen belül vajon hol he­lyezkedik el Szolnok megye? Most már ez is jogos, föltehető kérdés Tóth Lászlónak 1990 ele­jén.- Azt hiketnök, hogy öl megye, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye között termé­szetesen Csongrád, s benne Sze­ged a legkeresettebb idegenforgal­mi centrum. Nos, a számok mást mutatnak, s nyilvánvalóan nem is véletlenül. A legkeresettebb ugyanis Bács-Kiskun megye, rész­ben történelmi hagyományai, más­részt nevezetes idegenforgalmi he­lyei miatt, hogy csakBugacpusztá- ra utaljak. A kővetkező a sorban Hajdú-Bihar, majd meglepetéssze­rűen Jász-Nagykun-Szolnok köve­ti. Rögtön hozzáteszem, hogy nem Szolnok, a megyeszékhely (emlé­kezzünk csak, évtizedek óta igaz, Szolnok tranzitváros), hanem Abádszalók, Tiszafüred, Berekfür­dő és Cserkeszőlő. Ebből a felso­rolásból kitűnik, hogy a Tisza-tó, valamint a gyógyvizek a csábítóak.- Persze, ezzel együtt is jó évet, mondhatni rekordévet zártak 1989-ben.- Igen, 1 milliárd 100 millión tett a kormány: A gazdasági rend­szer reformja címűt. Előterjesztője a Minisztertanács gazdaságirányí­tási reformbizottsága volt, amely hosszú időn át dolgozott e straté­giai koncepción, és e kötet elkészí­tésével be is fejezte működését. A hosszú távú elképzeléseket tartal­mazó tanulmány elő kívánja segí­teni a gazdaság alapvető átalakítá­sát, a korszerű piacgazdaság létre­hozását, valamint a válságból kive­zető gazdaságpolitika érvényesíté­sét. A szóvivő vázlatosan felsorolta azt az öt pontot, amelyet a tanul­mány gazdaságpolitikai tekintet­ben a figyelem előterébe állít. Ezek: a hazai erőforrások és a kül­földi tőke felhasználása a gazdaság korszerűsítésére, a világpiaci kö­vetelmények szerinti piacgazdaság kialakítására; a nem hatékony te­vékenységek megszüntetése; az ál- lami támogatások mértékének csökkentése; a külföldi adósságál­lomány növekedésének lelassítá­sa, megállítása, majd csökkentése; s végül az általános gazdasági nyi­tás az európai, s azon át a világgaz­daság felé. A szóvivő beszámolt arról, hogy a Minisztertanács áttekintet­te a Romániának nyújtott támoga­tásokkal összefüggő feladatok tel­jesítését is. Elismeréssel állapította meg a testület, hogy a romániai forradalmi változások kapcsán ele­mi erővel nyilvánult meg népünk segítőkészsége az erdélyi magyar­ság és a román nép iránt. Az álla­milag irányított akciók mellett ki­emelkedők voltak a pártok, a kü­lönböző társadalmi szervezetek és csoportok, s az egyének segítő kez­deményezései is. Különösen nagy szerepet játszott a segélyek össze­gyűjtésében és Romániába való el­fel üli forgalmat bonyolítottunk, rögtön okolom, hogy a világútlevél 1988-as bevezetésétől egészen ez év novemberéig, a valutaszabá­lyok ismert változásáig tömérdek volt munkánkban a bankszolgálat, magyarul: beváltottuk az utazni, bevásárolni szándékozók forintja­it. Gyorsan hozzáteszem, 35 millió értékű külföldi, csoportos utakat szerveztünk, a leg keresettebbek ta­valy a török, görög és olasz cso­portos útjaink voltak, valamint az üdülési programjaink.- Hallottam egy szeptemberi kezdeményezésről is.- Igen, szeptemberben a megye iskoláinak programfűzelet küld­tünk, amelyet lehet nevezni honis­mereti kirándulási ajánlatnak is. Jól fogadták az iskolák, érezhető az érdeklődés. Legalább ilyen köz­kedvelt volt a Dunántúli barango­lásnak elnevezett két-háromnapos ajánlatunk is, ami azt jelenti, hogy két napig a Dunántúl nevezetessé­geivel ismerkedtek vendégeink, egy napra pedig átruccantak Ausztriába vagy Csehszlovákiába. A nőnapi kirándulásaink már ha­gyományszámba mennek, meg­mondom őszintén, az idén is foly­tatni szeretnénk, egy burgenlandi kirándulással.- Ezzel át is tértünk 1990-re. A valutalehetőségek miatt aligha le­het gazdag évet jósolni az irodák­nak.- Illetve fordul az érdeklődés. Míg tavaly az egyéni, a bevásárló­turizmus volt a döntő, az idén va­lószínűleg a csoportos, szervezett útjaink iránt nő meg az érdeklődés. Az IBUSZ, mint a legrégibb, s kül­földön is tekintélyes iroda, megte­heti, hogy saját valutakeretéből juttatásában a Magyar Vöröske­reszt, a Máltai Szeretetszolgálat magyar tagozata és a Magyaror­szági Egyházak ökumenikus Ta­nácsának segélyszolgálata. Mind­ez közrejátszott abban, hogy Ro­mániába elsőként Magyarország­ról érkezett sokrétű és jelentős mértékű anyagi segítség. Ä külön­böző formákban úrnak indított és célba juttatott adományok, segély- szállítmányok összességéről szin­te lehetetlen teljes körű képet al­kotni. Akormány utasította az érin­tett minisztereket, az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy mérjék fel a segélyezési tevékeny­ség során felmerült, megtérítendő költségeket. Úgy döntött, hogy a pénzügyminiszter a finanszírozás módjáról tegyen javaslatot a Mi­nisztertanácsnak. Aszociális és egészségügyi mi­nisztert azzal bízták meg, hogy a gyógyszerek, a kereskedelmi mi­nisztert pedig, hogy az egyéb áruk kivitele tekintetében az általános­tól eltérő szabályokat állapítson meg. A kulturális jellegű adomá­nyok célba juttatásával összefüggő tennivalók koordinálása a művelő­dési tárca feladata. A Miniszterta­nács egyszersmind felkérte a kü­lönböző nemzetközi szervezete­ket, hogy ebben a munkában is legyenek együttműködő partnerei a magyar szerveknek. Az MSZP- be való átigazolás határidejének lejártával összefüggésben a kor­mánytagok átjelentkezéséről úgy nyilatkozott a szóvivő, hogy ez szerinte a miniszterek magánügye. Ismeretei szerint egyébként az MSZP tagja Németh Miklós, Pozs- gay Imre, Hóm Gyula, Kárpáti Fe­renc, Békési László, Horváth Ist­ván és Csehák Judit. menedzselje programjait. Az uta­kat természetesen forintban fizeti a vendég, s némi költőpénzt is adunk hozzá. Ugyanígy tudjuk se­gíteni az autós turistákat is, forint­ban fizetheti szállását, ellátását, s nemcsak költőpénzt, valamicske üzemanyagköltséget is tudunk va­lutában a rendelkezésére bocsáj- tani.- Mégis kérdés, lesz-e a nehéz évben utazási kedve, pénze a ma­gyarnak?- Nem véletlenül idei külföldi programajánlatunk mintegy negy­ven százaléka tízezer forinton alu­li, vagy akörüli utakat kínál.- Az év végén Amsterdamban járt. Eredményes volt az útja?- Biztosat erről április végén tudok mondani. Ajánlattal men­tem, elsöoszlályú autóskempingje­inket, a neves fürdőhelyeket aján­lottam a hollandok figyelmébe, amit jónéven veitek, hiszen Berek­fürdőn, Tiszafüreden, CserkészőT lön, Jászapátin és Jászszentand- ráson eddig is sűrűn megfordultak holland, nyugatnémet turisták. Most szinte egész idényre szeret­nénk "eladni"a helyeket. Remény­kedem, bejön a bolt.- Szeptember 18-a óta önálló valutaszámlát nyithat bárki. Kér­dezhetem, hogy az IBUSZ-nál mekkora volt az érdeklődés?- A számlatulajdonosok száma 2500-2800 a megyében.- Már csak egy kérdés: a jó év, sok munka után hogyan részesed­tek a dolgozók?- Kétszer volt jelentős béreme­lés 1989-ben. A lehetőségekhez mérten úgy érzem, jelentősnek tartják dolgozóink is. S.J. A mezőtúri művelődési köz­pontnak majdnem ugyanolyan a sorsa, mint a megyei könyvtáré. Mindkét intézmény munkatársai hosszabb-rövidebb ideig abban ringathatták magukat, hogy új épületet kapnak. Tervpályázatokat írtak ki, s aztán az építkezésből mégsem lett semmi. A Berettyó- parti városban élők sokáig azt hit­ték, hogy mégiscsak lesz új műve­lődési ház. Amikor néhány évvel ezelőtt a Szabadság téren elkezd­ték építeni az MSZMP székházat, sokan úgy tudták, hogy a művelő­dési ház épül. A hangulatos, tetsze­tős épület végül is úgy tűnik, még­iscsak a közművelődésé lesz. A székház fél évvel ezelőtti avatása óta ugyanis sok minden történt. Az épületet az MSZMP jogutód párt­ja, az MSZP átadta a városnak hasznosításra. Az új gazdák de­cemberben tanácsülésen úgy dön­töttek, hogy az épület legyen ezen­túl közösségi ház, a városi műve­lődési központ és a városi könyv­tár egy szervezeti egységben hasz­nosítsa az épületet a lakosság és a kultúra szolgálatában. Az összevonást egy tavaly ok­tóberben született rendelet teszi le­hetővé, amely valószínűleg gaz­daságossági szempontokat is fi­gyelembe vesz. Hiszen ha két "szegény" intézmény költségveté­se összeadódik, nagyobb az esély arra, hogy együtt jobban boldo­gulnak, mint külön-külön. Emel­lett még számos szempont, mint például a technikai eszközök összeadódása, közös használata, a Az egyre csökkenő adakozás mértéke ellenére tegnap is összeült a megyei koordinációs bizottság, s most jelen volt az SZDSZ helyi szervezetének képviselője is. Elöl­járóban az előző nap eseményei hangzottak el, amelynek lényege, hogy a vasúton már útnak indított 18 tonna segélyen felül a korábbi­akhoz képest kevesebb a holmi. Az SZDSZ felajánlotta, hogy ezt kiszállítja azokra a helyekre, amelyeket előzőleg feltérképezett, és ezt örömmel fogadták a bizott­ságban. Az SZDSZ képviselője el­mondta még, hogy most már in­kább könyvre, folyóiratra van szükség, mert élelmiszerből az el­látás megfelelő Romániában. Szó­ba került a január 3-án megjelent SZDSZ-levél kapcsán a pénzada­kozás és a pénzfelhasználás is. A bizottság vezetője ismételten el­mondta, hogy a bizottság nem szó­lította fel a vállalatokat az adako­szakmai tevékenység rokonvoná­sai, átfedései győzték meg a ta­nácstagokat az ingatlan közösségi házzá alakítása mellett. A szakmunkásképző intézet, az egészségügy, a Teleki Blanka Gimnázium és az ÁFÉSZ azono­sulva a döntéssel, lemondott ko­rábban ugyancsak bejelentett - ok­tatási épület, egészségház, kollé­gium, illetve iroda - igényéről. Mezőtúron megszületett tehát a döntés, amelyre az "áment", azaz az igent vagy nemet végül is majd az országos koordinációs bizott­ság mondja ki, legkésőbb január 31-ig. Decemberben egyébként már megtartották a "főpróbát", a könyvtár és a művelődési ház is néhány rendezvényét a székház­ban tartotta. A lakosság - úgy tűnt - ugyancsak szimpatizál a tanács­ülés döntésével, szívesen ment a közönség abba a házba, amelyet már az építés pillanatában is mű­velődési intézménynek szánt. Ha igen válasz érkezik a fővárosból is, akkor egy hónap múlva már költözhet a művelődési ház és a könyv tár az egykori székházba. Is­merve a két intézmény jelenlegi helyzetét, azt .hinné az ember, hogy a népművelők és a könyv­tárosok - valaha ebben a szakpáro­sításban is történt a képzésük - leg­szívesebben már holnap csoma­golnának. Valójában sajnos nem így van. A könyvtárosok ugyanis nem összevont intézményként, hanem társbérleti megoldással tartják elfogadhatónak a majdani zásra, minthogy csak a koordináci­óra vállalkozott. Csak annyit kért a vállalatoktól, hogy ha adnak, ak­kor elsősorban pénzt adjanak, de erről a vállalatok saját maguk dön­töttek. (A tegnapelőtti ülésen a tes­tület reagált az SZDSZ és az MDF levelére, mégpedig a fent említett módon, továbbá, hogy a pénzzel a bizottság nem rendelkezik, mert az a Vöröskereszt számláján van, így nem is jogosult segélyalapot ké­pezni belőle.) Kisebb vita kereke­dett azon, hogy erőltetett volt-e a pénzadakozás, hiszen az önzetlen A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottóigazgató­ág közlése szerint az első heti lottó- zámsorsoláson a következő nyerő- zámokat húzták ki: 25, 30, 38, 56, 79. együttélést, amelyet úgy tűnik, ki­mondott vagy kimondatlan sze­mélyi ellentét, szakmai féltékeny­ség terhel. Jelenleg mindkét intézmény­ben szakszervezeti tisztségviselők közvéleménykutatást végeznek a szervezeti egységről, s úgy hírlik, hogy ezt követően ismét tanács­ülés napirendjére kerül a közössé­gi ház ügye. Az érintettek megkérdezése célszerűbb lett volna már az első döntés előtt, annál is inkább, mivel tulajdonképpen már akkor is volt egyféle közvéleménykutatás. A könyvtár aláírásokat gyűjtött a la­kosság körében azért, hogy a meg­üresedő pártházat a könyvtár kap­ja meg. A művelődési központ, amely a szervezeti egység híve, szóróla­pok segítségével tudakolta a la­kosság véleményét. S lám, mit hoz a sors, a lakosság - természetesen nem az egész város közössége - egyetértett mindkét felvetéssel, vagyis leginkább azzal, hogy köz- művelődési célokat szolgáljon a jelenleg mintegy 50 milliót érő lé­tesítmény. Akárhogy is bonyolódik to­vább a székház sorsa, a népműve­lők és a könyvtárosok vélemény- különbsége, jó lenne, ha a lakos­ságé maradna a végső szó, s az egyeztetéseknek, további tárgya­lásoknak ne az legyen a következ­ménye, hogy majd egy "nevető harmadik" birtokába kerüljön a megüresedett épület. T.G. segítségnyújtásra elsősorban a ne­hezebb napokban volt szükség. Elhangzott, hogy a magánkivi­telre már az érvényes vámszabá­lyok a mérvadóak, s csak azok az adományok hagyhatják el az or­szágot, amelyeket a Vöröskereszt igazolásával elláttak. A Vöröskereszt képviselője el­mondta, hogy náluk 46 ezer forint, 20 ezer forint értékű utalvány és ezer svéd korona van, kimondot­tan a romániai segélyekre nyitott számlán, tehát ahhoz, hogy ez a pénz átkerüljön a hazai szociális alapra (ezt ugyanis az SZDSZ ja­vasolta, de a bizottság is egyetért vele), az adakozók beleegyező nyilatkozata szükséges. A pénz felhasználása tehát még kérdéses, s erről ma folytatódik a megbeszé­lés, amelyre minden párt képvise­lőjét várják 9 órára, a megyei ta­nács tanácskozótermébe. Túl az egymilliárdos forgalmon Tavaly 35 millió forint értékű külföldi utat szerveztek Honismereti ajánlat diákoknak - Két-és félezernél több a valutaszámlás a megyében - Minden nehézség ellenére rekordév az IBUSZ-nál Vita a koordinációs bizottságban Mi legyen a pénzzel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom