Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

10 Néplap 1990. JANUÁR 26. Ismerőseim körében próbálom kideríteni, ki mit gondol a grafológiáról. Van, aki azt állítja: olyan, mint a tenyérjóslás, csak éppen nem a kezemet, hanem a kézírásomat kell megmutatnom. E szerint sarlatánság. Más éppen az ellenkezőjét állítja: semmi köze a szemfényvesztéshez, a szélhámossághoz, a csaláshoz, hiszen ez tudomány. Tovább nyomozva eljutok két fogalomhoz, miket a laikusok gyakran összetévesztenek, úgymint az írásszakértő és az íráselemző. Pedig az előbbi megállapítja, hogy az adott írás tulajdonosa azonos-e a feltételezettel, az utóbbi pedig, a grafológus, a sorok írójának személyiségét megrajzolva jellemképet készít. Még egy lényeges dolog: a grafológia csak a vizsgált személy múltjáról és jelenéről, a tollat mozgató ember által megélt dolgokról adhat értékelést - a jövő felvázolására nem vállalkozik. Nem jóslás tehát, nem is okkultista tudomány (nem alapoz a természetfölötti, titokzatos erőkben való hitre). Tudomány-e egyáltalán? Nevezzük bárminek, mostanában egyre többet beszélnek, írnak róla, foglalkoznak vele - divatba jött. Egyre többen UmuJI ílj vul, cJL* A főváros XIV. kerületében, a Fogarasi úton, az Ipari Technoló­giai Intézet földszinti klubtermé­ben ülök, ahol hétfő délutánonként a Magyar írástanulmányi Társaság élete zajlik. Míg az elnökre várok, Grafolo- gika című belső tájékoztatójukat böngészem. Máris érthetővé válik, hogy mostanság, amikor állandó­suló napi gondjaink, talajt vesztett útkeresésünk, a gyakran naponta átrendezett értékeink, az újnak a régivel vetélkedő kiábrándítósága már nem pusztán közéletünket, munkánkat, mindennapi életünket érintik, a gondok már áttörik sze­mélyiségünk határát, amikor már nem az a borzasztó, hogy harcban, acsarkodásban telik életünk mind nagyobb része, hanem az, hogy lassan ez lesz a meghatározó - mi­lyen kapaszkodót jelent, milyen szerepet tölt be a grafológia. kalmazza. Skizofréneknél a gyógyszer beállításában van nagy szerepe: a kézírás előbb változik, mint ahogy a gyógyszer mellékha­tása jelentkezik. Oktatásban a problémás gyerekek kiszűrésénél nyújt segítséget: milyen irányban közelíthetők? - sorolja. - Jómagam pszichológusként Ferihegyen, a pilóták balesetezó hajlamát vizs­gáltam a kézírás alapján.- Napjaink élénk érdeklődését hoszú némaság előzte meg. Talán erről is mondana valamit...- Nálunk hosszú évtizedekig til­tott dolog volt a grafológia. Az ötvenes években nem volt szabad tanítani, még a hetvenes években is érezni lehetett a tiltás hatását, közben a grafológusok jó része meghalt vagy kivándorolt. A szer­vezés a nyolcvanas évek első felében-közepén indult, akkor már kevésbé a tiltás gátolta, inkább a bürokrácia - jegyzi meg. - A bel- ügyesek alaposan lekádereztek bennünket: nem akarunk-e politi­zálni? Ha egyesületet szervezünk, ki legyen a felügyeleti szerve? - ez a huzavona eltartott vagy két évig, mire sikerült, már nincs is szükség felügyeletre... Csaknem 40 évi kényszerű szü­net után, alig két éve alakulhatott újra - vezetésével - az írástanulmá- nyi Társaság, noha csaknem húsz esztendeje foglalkozik írás­elemzéssel. Könyve is jelent meg 1984-ben, ebben a témában ’45 után az első Magyarországon.- Nemrégiben a grafológia ter­melési használhatóságát, pályavá­lasztásbeli, káderkiválasztásbeli erényeit propagálták. Jól emlék­szem? ködő társaságunk most már pro­fesszionista színvonalon foglalko­zik grafológiával.- Hogyan lesz valaki grafoló­gus?- Pszichológiai alapműveltség­gel könnyen, gyorsan el lehet sajá­títani az alapokat. Tanfolyamokat rendszeresen indítunk, vidéki terü­leti szervezeteink is, például He­ves, Baranya, Csongrád megyében jelenleg is van, Tolnában is kezdő­dik a közeljövőben. Tantervi pá­lyázatot is írtunk ki, a beérkezett pályamunkák segítséget nyújtanak ahhoz, hogy új koncepcióban in­dulhasson meg a jövőbeni oktatás. A Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen tervezik a grafo­lógia fakultatív bevezetését... A megméretésre még nincsenek meg a feltételek, de a grafológusi tu­dásszint minősítésére valamilyen követelményrendszer kialakítása jogos igény. Ebben várhatóan az első félévben léphetünk előbbre... Visszatérve a kérdésre: nincs előképzettséghez kötve. Aki írás­elemzői tudását úgy értékeli, hogy meg tud belőle élni, bejelentkezik a tanácsnál és működési engedélyt kap. Ez egészen új terület;*múltja van, jelene nincs, aki most belemé­lyed, nagy lehetőséget talál, búvár­kodhat, kutathat. Egyik legfonto­sabb feladatunk a grafológiai kuta­tások ösztönzése, a szakmai háttér erősítése. Ahhoz viszont partne­rekre is szükségünk van, tekintettel a Szűkös anyagiakra. Jogi tagjaink sorába eddig már tíz vállalat és in­tézmény lépett be.- Aki csak hobbiszinten szeret­ne ismerkedni a grafológiával?- Választmányunk egyik tagja Szolnokon él, vele az 56-os körzet­számon, a 42-829-es telefonszá­mon lehet kapcsolatba lépni 17-18 óra között. Társaságunk belépési nyilatkozatát tőle lehet kérni, és ha ott van olyan érdeklődés, helyi szervezetet is lehetne létrehozni, annak keretében tanfolyamot szer­vezni. Kezdeti lépésként esetleg előadást ajánlanék. Sok meghívást kapunk ismeretterjesztésre. Volt úgy, hogy öttől hétig terveztük és csak éjjel kettőkor tudtunk szaba­dulni, annyian kérték írásuk anali­zálását... Csupán egy a lehetőségek közül Szó sincs arról, hogy most a grafológiai a legfontosabb! Csu­pán egy lehetőség: találkozni ön­magunkkal avagy egy másik em­berrel - az íráson keresztül. Mert a hozzáértő számára minden vonal­nak jelentősége van. Mást és mást jelent, hogy a papírnak melyik ol­dalára, sarkára, milyen vastagon vagy vékonyan, felfelé vagy lefelé haladó sorokkal, jobbra vagy balra dőlve, esetleg egyenesen, nagy- vagy kisbetűkkel, hegyesen, gir­landdal, árkádosán, gyorsan, las­san, csomóval és anélkül, kis szó­közzel, nagy szóközzel írunk... Hogy Agárdi Tamás szavaival éljek: ma még kevesen vannak, akik az írás adta lehetőséggel élve nyitják ki önmagukat és másokat, hogy mind több valóban emberi kapcsölattal gazdagodjanak. Pedig ez is jelenthet egy megnyugvást adó szigetet zaklatott világunkban. Amerikában tanszéke van, itthon tiltották "A legtökéletesebb gazdasági rend is felborul, ha nem képes tag­jai többségének kiegyensúlyozott­ságot, önmegvalósítást, önmagára találást biztosítani. Nem véletlen, hogy a fejlett társadalmak oly nagy súlyt helyeznek mindazokra a tu­dományokra, ismeretekre, tanok­ra, amelyek az ember békéjével, harmóniájával foglalkoznak. A grafológia legnagyobb jótétemé­nye önmagunk és mások megisme­rése - a mind teljesebb emberi élet, az árnyalt, sikeres emberi kapcso­latok érdekében... Társaságunk az írás tanul­mányozását tűzte ki céljául, de egy percig sem lehet kétséges, hogy az írás mögött rejlő, az írásban is tes­tet öltő embert keressük..." - írta többek között, Újévi köszöntőjé­ben dr.Agárdi Tamás. Amikor már szemtől szemben ülök vele, a társaság elnökével, a jogász, újságíró (az MTV belpoli­tikai szerkesztőségének vezető szerkesztője), politológus és pszi­chológus Agárdi Tamással, a gra­fológiának a világban illetve ná­lunk elfoglalt helyét, mibenlétét firtatom.- Külföldön egyetemeken, a legtöbb helyen kötelező tantárgy­ként tanítják, Amerikában külön tanszéke is van. Szubjektív meg­ítélésem szerint az írás elemzése egy tudomány alapja, totális jel­hordozó. A pszichiáterek például több mint száz éve vizsgálják az írást, hogy a lehetőségekből mennyit ismerhetni fel általa. Kri­minalisztikában arra használjuk: milyen körben kell keresni a tet­test? Pesten a Gerontológiai Klini­ka vezetője a diagnosztikában al­Pszichológiai alapműveltséggel sajátítható el- Tettük ezt azért, mert polgár­jogot kellett nyerni az íráselemzők számára, mert forintcentrikus vilá­gunkban nyerő érv a hatékonyság varázsigéje... Társaságunk minden érdeklődőt befogad, ám a 400-450 taglétszámú szervezetben - életkor szerint 14-85 évesig -, a harmincat sem éri el azok száma, akik alkal­masak analizálásra, s ők, termé­szetesen, nem képesek eltartani a szervezetet. Azt azonban állítha­tom, hogy az eddig teljesen amatőr alapokon, nem hivatásszerűen mű­Autóálmaink - álomautóink Lapunkban ngmrégen beszá­moltunk a magyar Suzuki és Opel érkezéséről. Cikkünkben akkor a je­lenleg legkorszerűbb szocialista gyártmánnyal, a Skoda Favorittal hasonlítottuk össze. Már közhely­nek számít, hogy a kelet-európai személyautók benzinfalók, kömye- zetszennyezőek, futóművük, karos­szériájuk teljesen korszerűtlen, a menetkomfort, az utazási biztonság tekintetében is kívánnivalót hagy­nak maguk után, a szerviz- és kar­bantartási igényük magas. A magyar Suzuki 400 ezer forin­tos fogyasztói árával - amennyiben ez tartható lesz - sikeresen letörheti a használt Ladák és Skodák már- már csillagászati árait, ugyanis a hi­ányhelyzetből fakadóan az új Ladák gyakran 400 ezer forint körül cse­rélnek gazdát. Elöljáróban a két új jövevényről annyit, hogy mindkettő a ’80-as évek végének autója, míg a szocia­lista típusok a ’60-as évek technikai színvonalát és ízlésvilágát idézik fel. Az Opel Kadett és a Suzuki Swift egyaránt az alsó középkategó­ria képviselője. Bár a Kadett na­gyobb, erősebb és kényelmesebb, mindkettő alapvető jellemzője a sa­játos elegancia, a valóban kis fo­gyasztású és nagy teljesítményű motorkonstrukció, az elsőkerék- meghajtás, a környezetkímélő kata­lizátor, precíz futómű, valamint az ízléses belső kialakítás. A régisé­geknek is beillő, átlagautóink mel­lett e két új kocsi svájci óraműnek számít. A Suzuki (Ikarus) Swift A hazai gyártásra kerülő ötajtós változat 381 cm hosszú, 159 cm széles, és 138 cm magas aerodina- mikailag kedvező formájú autó. Az igényesen kiképzett belső tér öt sze­mélynek nyújt kényelmes utazást. Japánban háromféle motorral, míg Esztergomban kétféle porlasztós motorral gördül majd le a szerelő- szalagról. A kisebb ezer köbcentis, háromhengeres, 55 lóerős, az erő­sebb 1300-as négyhengeres motor 68 lóerőt teljesít, hatezres fordulat­számmal. A gyengébb motorral a Swift 146 kilométeres sebességre képes és 15,9 másodperc alatt gyor­sul föl 100-ra, 5,3 literes benzinfo­gyasztás mellett. A nagyobb motor­ral igazán fürge, hiszen 164 kilomé­Ilven lesz a magyar Suzuki is teres végsebességet és 11,7 másod­perces gyorsulási időt tud felmutat­ni. Az erősebb motor csupán városi forgalomban és tartós 120 kilomé­teres sebességnél fogyaszt többet a kisebb testvérénél, de így is átlago­san 5,4 liter ólommentes normál- benzin az étvágya. Európában mindkét változat ötfokozatú sebes­ségváltóval, kívánságra automata váltóval és kipufogógáz- méregte­lenítő katalizátorral kerül forga­lomba. Hátránya a szerény méretű csomagtér, de a lehajtható hátsó ülésekkel nagy csomagterű kombi­vá alakítható. A hazai gyártás so­rán állandó japán műszaki ellenőr­zés garantálja a minőséget. Alap­vetően a világpiacon olcsó népau­tónak számít, ezért nem hiányol­hatjuk sem a blokkolásgátló elekt­ronikát, sem a négykerékkormány- zást, sem a Mercedes vagy BMW színvonalú utazási komfortot. Az Opel (Rába)Kadett A nyugatnémet Opel cég Kadett típusa igazi világautó, hiszen Bel­giumtól Spanyolországig, Brazíli­ától Dél-Koreáig sok helyen gyárt­ják, illetve szerelik össze. Kifej­lesztésére hatmilliárd nyugatnémet márkát fordítottak. Az év autója mellett számos nemzetközi elisme­rést nyert el. Hazánkban a legnépszerűbb nyugati személykocsi, amit a ma­gánforgalomban tavaly behozott autók száma is bizonyít. Világszer­te bevált konstrukció, amely ötféle motorral (57-től a 150 lóerősig) és hatféle karosszéria-variációban készül, a nyitott tetejű kabriolett- től a kombiig. Az ötajtós Kadett négy méter hosszú, 166 cm széles, Lada Sza­mara méretű, de valamennyi Ladá­nál nagyobb belső- és csomagtérrel büszkélkedhet. A világ egyik legá­ramvonalasabb karosszériája is közrejátszik abban, hogy kategóri­ájának legnagyobb végsebességű és egyik legkedvezőbb fogyasztá­sú autója. A leggyengébb változat 1700 köbcentis, 57 lóerős dízelmotorja, és könnyedén eléri a 160 kilomé­teres sebességet, 5,6 literes olajfo­gyasztással. A legizmosabb, 150 lóerős Kadett is beéri átlagosan 7,5 liter ólommentes szuperrel 100 ki­lométerre, holott a végsebessége 217 kilométer óránként. A jövő év őszén teljesen új Ka- dett-sorozat kerül piacra, amely ma még a tervezőasztalon, illetve a próbapályákon létezik. A Rába szentgotthárdi gyárában az évi 100-200 ezer motor mellett már az új típusokat fogja kerekekre állíta­ni. Ismerve a ma futó világhírű Ka- dettet, 1992-től a belföldi kereslet­nek megfelelő mennyiségű, négy keréken gördülő európai csúcs­technológiajelenik meg hazánk út­jain, igaz 600 ezer forint feletti áron. Amennyiben ezekhez az új au­tókhoz egy nyugati színvonalú ke­reskedelmi, szerviz- és vevőszolgál ati hálózat lé­tesül az or­szágban, ak­kor az alkat­részellátás sem ^ lesz gond. Elterje­désüket meg kell előznie az ólommen­tes benzint árusító kutak hálózatbővít ésének. Ha a jelen­legi elörege­dett autópar­kunk jelentős részét sikerül az új típusok­ra lecserélni, kevesebb mérgező ki­pufogógáz kerül a tü­dőnkbe és ez már mind­annyiunk kö­zös érdeke is. L.Z. A Kadett csomagtere Az Opelnél ilyen egy népautó

Next

/
Oldalképek
Tartalom