Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
Azt beszélik a faluban....Azt beszélik a faluban...Azt beszélik a faluban...AzX beszélik a faluban.. Azt beszélik a faluban... Nem visítanak most az örömtől a tiszaderzsi emberek. Pedig január elsejétől végre elérték, amit akartak: önálló településsé vált a falu. Volt itt pedig olyan falugyűlés is, ahol visítottak a helybeliek. Jeladásra tették. Mesélik az itteniek, ha Herédy Dezső, a doktor, fölemelte a kezét, visított mindenki. Anakronisztikus látvány lehetett, hogy a falugyűlésre bevonuló doktort tapssal köszöntötték. Tény viszont, Tiszaderzs lakói kivívták önállóságukat. Most dől el, mit is kezdenek vele. Bátor volt, kezdeményezett. Most elégedett? - terelem más irányba a beszélgetést.- Ferencz Jóskánál is elégedettebb vagyok, de én csak a nép szószólója voltam - tiltakozik. - Különben is most már a jövővel kell foglalkozni.- Milyennek látja?- Nem kérünk mi pénzt senkitől, itt találkozik három út, itt van a Tisza és ez a kétezer hektáros gazdag föld egy igazi faluközösség megteremtésének fedezeteként.- Konkrétabban?- A szűz érintetlen Tisza-parton parcellázni szeretnénk. Négy típusban: a szegényeknek, a középrétegnek, a felső tízezernek, valamint a vállalati üdülőknek, szállodáknak. Termálkutat fúrunk, hogy a turizmus télen se szüneteljen. És szeretnénk egy nyolcosztályos gimnáziumot is. Néhány pedagógus nem támogat ebben - veti mellesleg közbe nem lényeges. Alapítványt hozunk létre. a maga ura- Az önkormányzatunk már megvan, de hiányzik hozzá a kerék - így jellemzi az helyzetet az új tanács elnöke, Fazekas József, aki kőműves kisiparos létére nemcsak a falakat, az emberi kapcsolatokat is igen szakszerűen építette. Most beülhetett a tanácselnöki székbe. - Szék az már van, csak éppen tanácsháza nincs - panaszolja föl az önállósághoz méltatlan állapotot. - A régiből öregek napközi otthonát alakítottak ki, még a közös tanács idején. Most átmenetileg a klubkönyvtárban helyezkedtünk el. Abádszalókon azért előbbre tartanak. Tiszaderzsen még a régi felirat olvasható a bejárat fölött, az abád- szalóki tanács impozáns épületének táblájáról már törölték a közös szót is. Mintha felejteni akarnának. Felejteni a közös múltat, vagy csak a válópert, az elnyújtott vagyonmegosztási tárgyalássorozatot. Nem sikerült szépen búcsút venni egymástól. Valóban rossz lehetett maga a házasság is, ha a viszály még most sem akar elülni. Tiszaderzs üti a vasat, nem kér, követel.- Eddig is harcoltunk, harcolunk tovább - jön tűzbe az újdonsült elnök, aminek hasznát is veszi, hiszen az épületben, ahol beszélgetünk, van ugyan központi fűtés, ezen kívül egy vaskályha is melegít, de az aránytalanul tervezett, csupa ablak házban így is hideg van.- A megyei tanács hárommillió forintot ígért. Azt mondták, az önálló kezdés feltételeit biztosítják. Most meg már csak egymillióról van szó. Herédy doktor cimborája jó harcos - gondolom, miközben a tiszaderzsi faluközpontban szétnézek. A tél köddel igyekszik eltakarni a látványt: a vedlett falú házakét, a roggyant középületekét, a lerongyolódott települését. Ez az együtt töltött tizenkét év nem múlt el nyomtalanul Tiszaderzs fölött. Megállapítani, hol tartana most, ha önálló maradt volna, nem lehet. Nem akarok bíróként fellépni Abádszalók és Tiszaderzs osztozkodási vitájában, de a két település összevetése alapján Derzs felé húz a szívem, még ha az itteniek "harcmodorával" nem is értek egyet. Nehéz örökséget vettek át. Azt mondják ők maguk is, szégyenletes az utak állapota, az iskola bővítése évek óta megoldatlan, a középületek felújításra szorulnak, óriási probléma a belvíz, s ami a fő gond: az 1400 lakos hatvan százaléka idős korú. A szociális segélyek felemésztik a költségeket. Nemigen lesz pénz a fejlesztésre, a hátrányok felszámolására.- Jó volna szépeket mondani az önállóság kapcsán - vélekedik a vb-titkár, Szabó Zoltán. Pályázattal került ide, Tiszafüredről jár át. Kicsit talán a kívülálló szemével is láthat mindent, reálisabban, a túlfűtött érzelmek, indulatok nélkül ítélheti meg a helyzetet.- Azt hiszem, az ígérgetések kora lejárt, a pénzügyi korlátok ugyanakkor behatárolják lehetőségeinket. Behatárolják? Korlátozzák. Úgy látom, nagyon felzaklatott volt a közvélemény, nagy az önállósághoz fűződő várakozás, de én az első vb-ülésen is elmondtam, a mi feladatunk az, hogy a valóságnál maradjunk, ne ábrándokat kergessünk. Azonban mindenképp az önállóság javára kell írni, hogy megnyugtató, ha a saját ügyeinkről magunk dönthetünk. Ez a higgadt szemlélet nem mindig jellemezte a vagyonosztozko- dást. Tiszaderzs először meg sem jelent a tárgyaláson, később olyan követelésekkel állt elő, amelyeket a megyei tanács sem tartott indokoltnak. Kétféle statisztika is készült, természetesen kétféle végeredménnyel. Tiszaderzs szerint a tizenkét év alatt Abádszalókon 240 millió forintot fordítottak fejlesztésre, náluk viszont csak 17 milliót. Az abádszalókiak számítása szeAz elnök (balra) és a vb-titkár - egyelőre még a klubkönyvtárban rint, amely a lakosságarányos befektetéseket veszi alapul, nemhogy járna még valami Tiszaderzsnek, hanem pontosan egymillió kettő- száznegy vennégy ezer forinttal tartozik Abádszalóknak a társközség. Herédy doktor negyedmagával vett részt az osztozkodási harcban. 21 milliót követeltek. A doktor végig kitartott, hárman beadták a derekukat. Végül Tiszaderzs 9 millió forint végkielégítést küzdött ki magának - és a szabadságot, amit hangoztatnak is, hogy a falu népe dönthet saját sorsa felől. Ketten máris döntöttek. Pál Mi- hályné, az AMK (Általános Művelődési Központ), tehát az iskola, óvoda stb. igazgatója, valamint Varga Sándor, az intézmény helyettese beadta lemondását. Nem hajlandók az új tanácsi vezetéssel együtt dolgozni - indokolják.- Lehet, hogy azért, mert egy régi kurzushoz tartoztak?- Nem ezért - tiltakozik Pálné. Én abádszalóki vagyok, korábban voltam elöljáróságvezető Tiszaderzsen. Erről a tisztemről magam mondtam le, és a falugyűlésen magam is az elválás mellett szavaztam. Az új tanács kialakításával, összetételével - nyomja meg a két szót - nem értek egyet.- Valamit az Általános Művelődési Központtal is kezdeni kell majd - mondta az új vb-titkár, amikor a jövő teendőiről kérdeztem. Ezt felidézve nem lep meg hát, jó cimborája Herédy doktornak. Sok mindent beszélnek az emberek. Ezt is. Két pedagógus nem ért egyet az összetétellel...- Valóban a doktor barátja? - kérdezem meg az elnököt. Nem lepődött meg.- A fegyverhordozója vagyok, ismerem a szöveget - mosolyodon el. Mosolygós, bizalmat ébresztő ember fogad. Á rendelőben ülünk le. Van miről beszélgetni. Csodálatosan jó partner erre, az a típusú ember, akinek a beszélgetés igazi lételeme. A könnyed társalgási stílus mindvégig jellemzője marad, pedig egy-egy kérdésnek az éle olykor őt is éri. Egy életművész elegáns modorában avat be titkaiba, mintha régi cimborák lennénk. Elismerés illeti ezért, sehogy se fér a fejembe, hogy ez az ember a vagyonmegosztási tárgyalásokon minősíthetetlen hangnemben, féltrágár szavak kíséretében érvelt; hogy az egyik falugyűlésen egy embert lesenkiházizott. Valahogy ez nem illik a képbe. Valamelyik hazug? Élvezetes anekdotákat hallunk arról, hogyan szelte át Herédy doktor úr hetedmagával az Atlanti-óceánt vitorlással, hogyan szenvedett hajótörést Görögország partjainál, orvosként milyen tehenészete volt szemben a rendelővel; a Pipó csárdáról, mert hogy volt kocsmáros is; hogyan alapított pártot a vidéki Magyarországért.- Az önállóság küzdelmes útján akkoriban kevesen indultak útnak. Dr. Herédy: "Csak szószólója voltam..."- Jut eszembe a pedagógusokról. Nem zavarja, hogy szóbeszéd tárgya a végrehajtó bizottság összetétele? Hogy a négy választott tag közeli kapcsolatban áll Önnel?- Miért zavarna?- Az elnök a barátja...- Nekem az egész falu barátom.- Az Ön asszisztense is tagja a végrehajtó bizottságnak.- Jól elpolitizálgatunk legalább itt is.- Igaz, hogy az asszisztens sógora is tagja a vb-nek?- Kis település ez, itt mindenki rokona valakinek.- Melyik a legerősebb párt a faluban? - váltok témát.- A Vidéki Magyarországért Párt. Vagyunk már százhúszan a faluban. A többi nem jellemző.- De hát Ön mintha támadta volna az egypártrendszert.- Nem állítom, hogy minden tekintetben rossz volt. Áz egyszemélyi vezetés az igenis előnye volt az egypártrendszemek. De a korrupció, a becstelenség, a visszaélés a hatalommal már nem. Tiszaderzsi anziksz: balra fent az épülő posta, lent az öregek (vizes) napközi otthona, jobbra a befagyott csónakkikötő Lesz-e szabadság Tiszaderzsen, amiért az áldozatot hozzák? Vajon sorsukat kezükbe veszik-e a tiszaderzsiek? Tűnődöm a hallottakon, látottakon. Vajon lehetséges-e, hogy amit mondanak, igaz: itt senki nem mer ellentmondani a doktornak? Hideg van, köd van. Menekülni akar innen az ember. Ez lenne az önállóság? Az autóban még belelapozok abba a nyomtatványba, amit a doktor adott eljövetelemkor. Ez egy felhívás. Tiszaderzsen, 1989. november 16-án adták ki a Vidéki Magyarországért Pál megalakulása érdekében. Két idézet kapja meg a szemem. Az egyik: "Ha tanulnánk az elkövetett hibákból, akkor korunk bővelkedne a tanult emberekben." A másik: "Hazudni csak buta vagy jóhiszemű embernek lehet. De nagyon téved az, aki a nép jóhiszeműségét butaságnak nézi, hiszen a különbség egészen kézenfekvő: a butaság határtalan, a jóhiszeműség viszont nagyon is hamar kimeríthető." Szőke György Fotó: Mészáros TISZADERZS Nem múlt el nyomtalanul a tizenkét év amikor Pálné még csak annyit fűz az elmondottakhoz:- Senki, semmiről nem tájékoztat minket, a vb-titkár még csak bemutatkozó látogatásra sem jött át. Tűnődöm a téli ködben. Herédy doktorhoz indulunk. Atanácselnök
