Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

1990. JANUÁR 3. 3 Néplap Ha így megy tovább, akkor nem lehet bízni a pénzben 1989. december 9-én jelent meg "A 22-es csapdája vállalko­zásra variálva" című vitacikk a Néplap hasábjain. Munkatársunk az ebben felvetett problémákról beszélgetett dr. Jemei Bálinttal, a Szolnoki Háziipari Kisszövetke­zet elnökével.- A cikkben leírtakkal egyetér­tek, a téma nagyon aktuális. Szük­séges azonban egyértelműen tisz­tázni a vállalkozás lényegét, ebből levezetve a vállalkozás feltételeit - vélekedett dr. Jemei Bálint. A vita­indító alapvetően a vállalkozás közgazdasági feltételeinek jöve­delemelvonó mértékeit sérelmezi. Ezzel egyetértek. De ez a kritika még önmagában kevés a "vállal­kozás-barátság" megteremtésé­hez, előkészítéséhez. A legna­gyobb gond, hogy a játékszabá­lyok nem stabilak, sokszor a "játék lefújása" előtt hozza a kormányzat a teljes játékot értékelő új jogsza­bályait, például a szocialista ex­port 1989. évi szabályozóiról. nek, el sem kezdődhet a válság mé­lyülésének megállítása, nemhogy a kibontakozás.- A VOSZ nem tudja jó irányba befolyásolni a kormányt?- A Vállalkozók Országos Szö­vetségét a vállalkozásbarát feltéte­lek kilakításáról, a kormányzat az elmúlt hetekig, a novemberi Or­szággyűlés előtt meg sem kérdez­te. Jelenleg folyik csupán egy "Fi­gyelő"-beli üzenetváltás Békési László pénzügyminiszter és Palo­tás János VOSZ-elnök közöt. Az OKISZ és a KIOSZ is tesz erőfe­szítéseket, de úgy tűnik, hogy a helyzet súlya és a kormányzati ma­gatartás tekintetében túl "finomak" ezek a lépések.- ön mit javasol?- Célszerű lenne, ha a már ki­dolgozott és alkalmazott különbö­ző iskolákat követő válságkezelési rendszereket az illetékesek átte­kintenék és alkalmazásuk lehető­ségét sürgősen megvizsgálnák. így Keynes, Samuelson vagy éppen Milton Friedman receptjeit, mely utóbbit Margaret Thatcher sikere­sen alkalmazott. Ezen recepteknek nem a származását kell nézni, ha­nem azt, hogyan járulhatnak ma hozzá hazánk megmentéséhez. Ezekben receptet találhatunk a bel­ső piac élénkítésére, a külső pia­cokra való fellépés hatékony esz­közeire, beleértve a hazai ipar szükséges védelmét is, a mérsékelt infláció felhasználására. Gazdálkodás helyett vagyonmentés- Ez a mai infláció nem ilyen. Ez vállalkozásellenes. Mi erről a véleménye?- Egyértelműen, kézzelfogha­tóan inflációellenes politikát kell folytami. Ha ugyanis a pénz hely­zete jelentősen meginog, az embe­rek, a vállalkozók nem bíznak töb­bé a pénzben. Egyszerűen arról van szó, hogy a vállalkozás termé­szetes hajtóereje eltűnik. A magas infláció és a vállalkozás nem kom­patibilis. A magas inflációban nem a vállalkozás erősödik fel, hanem a vagyonmentés, a monopolhely­zetre való törekvés, mások kihasz­nálása, mások feletti uralkodás. Ezért is kell felszámolni minden­fajta monopolhelyzetet, amivel párhuzamosan ki kell dolgozni a kis-, közép- és nagyvállalkozások együttlétezésének feltételeit.- Köszönjük a beszélgetést. Füle István A kormány- Mi az alapvető gond ezen te­rület szabályozásával vállalkozói szempontból?- A szocialista exporton, mint az állatorvosok hímeves lován a betegségek sokasága, karakterisz­tikusan jellemezhetők a vállalko­zás és a kormányzati magatartás ellentmondásai. A szocialista ex­porttal kapcsolatos kormányszintű intézkedések és tájékoztatások a közvéleményt manipulálják, a vál­lalkozókat ellehetetlenítik, a kont­raszelekciós struktúrafejlesztést ösztönzik.- Mi az, amit ön, mint egy ru­haipari termékek gyártásával fog­lalkozó kisszövetkezet elnöke leg­inkább kifogásol?- Röviden arról van szó, hogy államközi megállapodások alap­ján a piaci ártól jelentősen lefelé eltérített árakon történik a konfek­ciótermékek exportja és a nyers­anyagimport is. A nyersanyagot, alapanyagot behozó vállalkozók­tól a piaci ár- és az importárkülön­bözetet elvonják, befizetik a költ­ségvetésbe. Az elvont összeg egy részéből évente változó arányban és módon árkiegyenlítést fizetnek az exportőröknek "támogatás" cí­mén. Végül is 15-20 milliárd forint visszamarad a költségvetésnek. manipulál Ebből még egy-két kevésbé haté­konyan exportáló ágazatot ösztö­nöznek, ki hogyan lobbyzza ki. És végül 6-8 milliárd forint véglege­sen megmarad a költségvetésnek.- Az Önökre gyakorolt közvet­len hatáson túl melyek az ilyen kormányzati magatartás negatív következményei?- A kormányzat nem hajlandó a valódi népgazdasági szintű gazda­ságosság alapján a szelekciót elvé­gezni a szocialista export területén és mintegy 1/6-dal a kivitelt a leg­kevésbé hatékony területeken csökkenteni. így gyakorlatilag a kormány levezényli a konzervatív struktúrák "inkubátor" alatti élet­ben tartását és tudatosan tönkrete­szi az elfogadható, vagy abba az irányba fejlődő ágazatokat, vállal­kozási csoportokat. Nem fogadha­tó el az a mechanizmus, melynek az a lényege, hogy a társadalom érdekeit nem szolgáló ágazatokat, termékcsoportokat más ágazatok, vállalkozók pénzével támogassák úgy, hogy közben a válságterüle­tek keresetszintje jelentősen meg­haladj a a húzó ágazat keresetszint­jét. Ezért nem került a probléma­kör nyíltan felszínre. A kormány egyszerűen manipulálja a közvé­leményt.- i>em gonaoija, nogy a Kor­mányzat nehéz helyzete is közre­játszik a problémák megoldatlan­ságában?- Az nem vitatható, hogy az ország, a kormány nehéz helyzet­ben van. A gazdasági válság kö­vetkezményének felszámolása so­rán állások, gyárak szűnnek meg, hivatalok válnak feleslegessé. Nem a népszerűtlen intézkedések­től kellene általában visszariadni, hanem a komolytalan, átgondolat­lan, felelődén lépésektől. Úgy tű­nik, hogy a kormány egyes veze­tőinek gondolkodását és reális cselekvését a válsághelyzet meg­bénítja. Vagy ami még ennél is rosszabb, még mindig nem a kor­mány az Országgyűlés végrehajtó szerve, hanem a nagyipar és nagy­üzemi mezőgazdaság egyes kép­viselőinek oligarchikus csoport­jai. Amíg a társadalom ezeket nem robbantja szét, jogilag nem szerez garanciát a versenysemlegesség­Megkczdödtek a próbaőrlések a gyermelyi malomba. A Petőfi Mgtsz, által készített létesít­ményben naponta 120 tonna lisztet tudnak majd őrölni. A tel­jes beruházás, mely a malmon kívül egy 20 ezer tonnás gabona- tárolóból és egy keverőüzemből fog állni, 1991-re készül el. Az itt őrölt liszt mintegy 30 százalé­ka a termelőszövetkezet tészta- üzemében kerül majd felhaszná­lásra, ezzel is biztosítva terméke­ik egyenletes minőségét. Képün­kön próbajáratják a szitapado­kat. /MTI fotó: Kerekes Tamás/ Őrizd meg a mosolyod Januári fogadalmak Reménységgel illik az előttünk ál­ló esztendő elé tekinteni. Közhely­számba megy viszont már mindaz, amit a mögöttünk levő 40 évről mon­dani szoktunk, amire visszanézve szertefoszlik még a jövőre vonatko­zó elképzelése is borúlátóbb honfi­társainknak. Itt van például csak 1989, amikor is volt vasutassztrájk, devizaszám­la-rendelet, 45 százalékos hitelen­gedmény helyett 25 százalékos, a létfeltételt veszélyeztető lakásren­delet, mqjd annak visszavonása, húzd meg, ereszd meg játék a tör­vényalkotásban..., hogy csak a ke­vésbé /?/ rázós eseményeket említ­sük, ami így új esztendő harmadik napján ildomosnak is látszik, hi­szen torkig vagyunk a nehézségek­kel. Az 1990-es éveknek már az lesz az állandósult jelzője, hogy a "XXI. szá­zad előestéje". A szilveszteri, ítfévi vidámabb, oldotabb hangulatban te­gyük fel a kérdést mi is így: vidá­man, oldottan, ezzel a jelzővel. Mit várhatunk a XXI. század elő­estéjén? Ki milyen ígéretekkel, reménység­gel váltfa fel az utolsó tízest itt, a XX. század végén? nyék között ez már önmagá­ban is nagy teljesítmény. így hát mit tudunk megfogadni? Azt, hogy a menetrendszerű­ség rosszabb nem lesz, mint 1989-ben volt. Fegyelmezet­tek, udvariasak leszünk, s fo­lyamatosan javítjuk az utastá­jékoztatási szolgáltatásun- kat.Ebben az évben majd meg­mondjuk a kedves utasaink­nak, miért áll a vonat hosszú percekig a nyílt pályán? És még így is több lesz a tüske, mint a rózsa, ez az igazság. Ilyen anyagi feltételek között legfeljebb csak imádkozha­tunk az utasért. És ha jövőre lesz több pénz, fogadalmaim is rózsásabbak lesznek majd. Fülöp Zoltán, az Állami Biztosító megyei igazgatója: Én úgy gondolom, hogy a fogadkozások, ígérgetések ko­ra lejárt, ezért én azt fogadom meg, hogy nem fogadkozunk, ígérgetünk égre-földre, hiszen kár van enélkül is elég. Nem fogadkozunk, csak dolgozunk, mivel ez az egyetlen, amit te­hetünk azért, hogy ebben az országban is ne csak az Állami Biztosító jól ismert rigmusa; "A biztosítás biztonság" je­lentse népünk számára az egyetlen biztonságot és bizto­sítékot a nyugodt, kiegyensú­lyozott élethez. Kátai Szilvia Dr.Bugán Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese, országgyűlési képviselő: A mai helyzetben én nem fogadok meg semmit, inkább elmondanám, mi a legfőbb kí­vánságom. Azt szeretném, ha az országgyűlésen, képviselő- társaimmal együtt olyan tör­vényt alkotnánk, ami ezer évig megállja a helyét, nem kell két­hetenként módosítani. Ezen kí­vül nagyon jó lenne, ha még ez a parlament megajándékozná a nemzetet a régi koronás címer­rel, - s ráadásul ezzel maga a nemzet is egyetértene. Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei igazgatója: Szentül megfogadom, hogy ugyanúgy, ahogy eddig is cselekedtem, 1990-ben sem te­szek javaslatot a hitelkamatok emelésére. Sőt, hogy bizo­nyítsam a teljes munkahelyi demokráciát, hagyom szóhoz jutni kollegáimat is. A kapott szón máris kapott Tóth Sándor, az OTP me­gyei igazgatóhelyettese: Az én januári szent fogadal­mam pedig az, hogy ha legkö­zelebb megjelenik egy rende­let, nem adok azonnal utasítást a végrehajtására, hanem kivá­rom azt az egy órát, amig visszavonják, de még ezután is várok egy órát, amíg a vissza­vont rendeletet módosítják, és újra kiadják, majd várok egy órát... Bató Sándor, a MÁV szol­noki körzeti üzemfőnökségé- nek vezetője: Tudom, hogy késnek a vo­natok, tudom, hogy piszkosak a személykocsik, de volt egy jó dolog is az elmúlt évben: a me- netrendszerüséget jobban tud­tuk tartani, mint eddig. Ilyen leromlott műszaki körülmé­A BHG kunhegyes! gyárában az elmúlt félévben helyeztek üzembe kilenc automata (lyukszalag, il­letve számítógépvezérlésü) kábelfektetőgépet. Ezt a munkát addig a tatabányai gyár végezte koope­rációban. Fotó: KÉ "A22-es csapdája vállalkozásra variálva" Próbaüzemei a gyermelyi malom Vissza a közgazdaságtanhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom