Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-11 / 294. szám

1989. DECEMBER 11. j^ÉPLAP 7 Örömfoci Füreden Borsodi veteránok bemutatója Tiszafüred impozáns sport- csarnokának vezetői szom­baton öregfiúk részére te- remlalbdarúgó-tornát szer­veztek. Négy csapat kapott meghívást a rendezvényre: DVTK, Karcag, Kelet-ma­gyarországi Újságírók Válo­gatottja és Tiszafüred. Több egykori neves játékos is megtisztelte részvételével a házigazdákat illetve a mint­egy ötszáz főnyi közönséget. A diósgyőri játékosok között örömmel fedezhették fel a nézők az elmúlt évtized leg­jobbjait — Veréb Gyurit, Fükőt, Görgeit —. akik többször játszottak az olim­piai válogatottban A több száz NB I-es mér­kőzéssel büszkélkedhető Szűcs. Váradi vagy Gál is szép emlékeket idézett fel a nagyérdeműben. A karcagi csapat egykori NB Il-es já­tékosokból verbuválódott, míg az újságírók válogatott­ját a Heves Megyei Népúj­ság, a Hajdú-Bihari Napló és a Szolnok Megyei Néplap munkatársai alkották. Kö­zöttük iá felfedezhettek a nézők egy hajdani NB I-es játékost, Néder Istvánt, la­punk munkatársát, aki fia­talabb korában többször sze­repelt az utánpótlás-váloga­tottban is. A „polgármester” rövid megnyitója után ked­ves megemlékezéssel vette kezdetét a torna. Tiszafüred városának legöregebb focis­tája indította útjára a lab­dát. Veres József — jelenleg 81 éves nyugdíjas —, 1945 után, több mint 10 évig ját­szott szeretett városának együttesében, majd mint testnevelőtanár 1976-ig dol­gozott a helyi általános is­kolában. Diákjai körében máig népszerű Józsi bácsi mind a mai napig megőrizte fiatalos jókedvét, sportszere- tetét. A kezdőrúgás után a közönség és a játékosok vas- tapsának kíséretében foglal­ta el helyét a nézőtéren. Színvonalas mérkőzéseket, hatalmas küzdelmeket hoz­tak a találkozók. Az öregfi­úk fiatalos hévvel vetették magukat a küzdelembe, en­nek ellenére igen sportszerű keretek között zajlottak az összecsapások. Az első he­lyet a várakozásnak megfe­lelően teljesen megérdemel­ten, veretlenül a diósgyőri öregfiúk szerezték meg, míg a képzeletbeli dobogó máso­dik fokára a karcagiak áll­hatták, a harmadik hely az újságírók csapatának jutott. A torna gólkirálya Fükő Sándor, a legjobb játékosa Görgei János (mindkettő DVTK), a legjobb kapusa pedig a karcagi Kis Attila lett. — Géléi — Vasárnap a megyeszék­hely is labdarúgó teremtor­nának adott otthont. A sza­badtéri bajnokságok befe­jeztével amolyan levezető mozgásként három együttes — Békéscsaba, Hódmezővá­sárhely, Eger — fogadta el a MÁV MTE—SIG közös vállalkozás meghívását a ti- szaligeti sportcsarnokba. Délelőtt a Békéscsaba— HNSE találkozó nyitotta meg NB I. Férfi. VÁÉV-BRA- MAC—Szolnoki Olajbá­nyász 31—15 (15—9). Veszp­rém: 800 n. V.: Ambrus, Szendrei. VÁÉV: Lepsényi —Zulnyik (f), Patics (3), Gulyás (2), Zsigmond (2), Gyurka (7), Kalocsay (3). Csere: Németh (kapus), Zsitnyikov (3), Vozár (4), Brenner (1),. Végh (2). Ed­ző: Valerij Melnyik. Szol­nok: Busa—Rigó (1). Paku (1) , Mezei (2), Vizsnyiczai (2) , Vitális (3), Lantos (2). Csere: Fejes (kapus), Gu­lyás (3), Danyi (1), Janko- vics, Berényi. Edző: Balogh 'Zoltán. Kiállítás: 6 perc ill. 10 perc. Hétméteres: 5/3 ill. 1/1. a focifesztivált. A pályavá­lasztó csabaiak imponáló já­tékkal 3—1-es félidő után 8—2-re leiskolázták a szám­talan helyzetet elügyetlenke­dő ellenfelüket. A folytatásban az Eger SE legénysége lépett parkettára a vendéglátó szolnokiakkal szemben. A gólszüret ezúttal jócskán késett, hiszen Fegy­vernek! találatára közel húsz percig kellett várni. Szünetig még négyszer rezegtek a há­lók. A második játékrész­ben huszáros rohamokkal próbált fordítani a hazai együttes, helyette azonban a negyvenedik percben Kor­mos 4—2-re növelte az egri­ek előnyét, sőt Fegyverneki hálószaggató bombával dup­lázott, Pádár gólja a 6—2-es végeredményt jelentette. Ebéd után először az öreg­fiúk vették birtokukba a já­tékteret. Régi kedvencek — Kolláth, Lódi, Repka, Sebők, Csontos, Papp, Magyar — terelték a labdát közel egy órán át a Vendéglátó Válla­lat a városi kispályás baj­nokságban verhetetlen csi­kócsapatának ellenében. Lódi parádés pörgetés­sel vette be az ellenfél ka­puját, Kolláth zúgó lövését a közönség is megtapsolta. Persze a játékvezető sem akárki volt. Varga Sándor mint a legfrissebb magyar FIFA-bíró dirigálta a talál­kozót. Az idő múlásával az­tán egyre fogyott a levegő az öregeknél, a szívük ugyan vitte még őket, de a jóval fiatalabb és mozgékonyabb vendéglősök 3—2 arányban diadalmaskodtak. Következett a harmadik helyért vívott mérkőzés, ahol a két vesztes a Metripond és a MÁV MTE csapott össze. Az első ziccert Hegedűs még kihagyta, viszont a követke­zőt Kiss I. belőtte, de Tasi válasza sem 'késett sokáig. Öldöklő küzdelemben több igazi bodicsek is tarkította a mérkőzést, mígnem a hosz- szú sérüléséből felépült Mé­száros tempírozott átadását a nagypályán is gólveszélyes Szabó közelről bepasszolta. Nem hagyta annyiban a Vá­sárhely, még fordulás előtt Tasi egyenlített, utána pedig Pápa a vezetést is megsze­rezte a vendégek számára. Ennek nem sokáig örülhet­tek, mert Kanyári bravúros emelését Kiss A. bevágta, Mészáros góljára a másik ol­Közel egyhónapos szünet után folytatódott a bajnok­ság a kézilabda NB I-ben. A „kényszerpihenő” nagyon jól jött a VÁÉV csapatá­nak. mivel a válogatott Gyurka felépült sérüléséből és rendbe jött a két szovjet játékos is. Így a legjobb ösz- szeállításban léphettek pá­lyára. A szolnoki csapat jól rajtolt. Mezei góljára Paku rátett még egyet és az ötö­dik percben 0—2 volt az ál­lás. A hazaiak főleg gyors lerohanásokra összpontosí­tottak és a félidő közepén 5—3-ra vezettek. A Szolnok sok mozgással, biztonságos védekezéssel lépést tartott a VÁÉV-vel és öt perccel a dalon harmadszor is Tasi, fél perccel később Urbán vála­szolt, végül megint Mészáros következett az utolsó perc­ben, így alakult ki az 5—5- ös végeredmény. A büntető párbajban a MÁV MTE cél­zott pontosabban, ezért győ­zelmével kivívta a harmadik helyet. Szolnoki MÁV MTE—Met- ripond SE 5—5 (2—2). A kemény, férfias csata után a második betétmérkő­zés során felüdülést jelentett a Tiszaliget SE—Egri Len­dület SE női összecsapás. A két NB I-es hölgytársaság közül a nemcsak nevében lendületesebb és összeszo- kottabbnak tűnő egriek 8—3- ra legyőzték az újsüttetű és még nem teljesen összefor­rott ligeti lányokat. A profik döntőjében a délelőtti két nyertes — Bé­késcsaba és Eger — az első percekben nagy taktikai harcot vívott, öt perc múl­tával fokozatosan mezőny­fölénybe került a viharsarki gárda és Belvon lapos lövé­se utat talált Bodolai kapu­jába. Ettől élénkebbé vált a játék, egyre nagyobb sebes­ségre kapcsoltak a csapatok, Kanál két gólja már 3—0-át- jelentett a Békéscsabának. Jó első félidő után a máso­dikban sem esett a színvo­nal, a további gólok gyártá­sát Csató kezdte meg ebben a játékrészben mindjárt az első percben. Néggyel ké­sőbb viszont gyors egymás­utánban Simon és Kormos köszönt be Gulyásnak. A já­tékrész derekán Major is fel­iratkozott a góllövőlistára, követte őt Belvon, majd az egri Mirkóczki is letette név­jegyét. Közeledve a végéhez Fabulya egyéni játék után Bodolait elfektetve helyezett a hálóba mint később kide­rült utolsó góllövőként. Békéscsaba—Eger 7—3 (3—0). A hagyományoknak meg­felelően ezen a tornán is kü­lön tiszteletdíjat vehettek át a játékosok. A torna legjobb kapusának Bodolai Istvánt (Eger SE) választották a szakemberek, a legtechniká­sabb játékos Csató Sándor (Békéscsaba) volt, a gólkirá­lyi címet hármas pontver­seny után a hódmezővásár­helyi Tasi Lajos érdemelte ki. A torna legsportszerűbb csapata címet a MÁV MTE együttese nyerte el. N. I. félidő befejezése előtt még 12—8 volt az állás. A befe­jezésben a hazaiak ponto­sabbak voltak és 15—8-cél zárult a félidő. A második félidőt nagy lendülettel kezdte a VÁÉV, de az Olajbányásznak sike­rült a ritmust tartani és a 20. percben 22—13 volt az állás. A mérkőzés hajrájá­ban a kilenc hazai gólra csak kettővel tudott vála­szolni az Olajbányász. A szolnoki gárda az utol­só tíz percet kivéve jól ját­szott és reméljük, hogy a vasárnapi, Elektromos elle­ni mérkőzésig még tovább javul a csapat. H. J. A tiszafüredi torna győztesének kijáró kupát Gál Béla, a DVTK csapatkapitánya vette át Kézilabda Egységesebb volt a VÁÉV Vízilabda Komjádi Kupa Nagyszerű játékkal a döntőben Szolnoki Vízügy SE— BVSC 10—5 (1—0, 4—2, 3—2, 2—1). Damjanich uszo­da, 100 n. V.: Oravetz, Bí­ró. Szolnok: Kiss T.—Mol­nár 3, Kiss Z. 3, Batta 1, Kiss A. 2, Magyar 1, Lukács. Csere: Nagy T. Edző: Urbán Lajos. BVSC: Károlyi—Kar­sai, Szabó, Miliők, Balogh, Németh 3, Czirok. Csere: Képes, Illés 1. Varga, Éliás, Laurenczy 1, Sviosek. Edző: Babarczi Roland. Ezen a mérkőzésen a szol­noki csapat részéről nagy volt a tét: győzni kellett áh­hoz, hogy bejusson a Kom­jádi Kupa döntőjébe. Az el­ső negyedben a versenybí­róság asztalánál keletkezett kisebb zűrzavar jelentett némi izgalmat, valamint az, hogy a kiállított Kiss A. — miután a szolnoki gárda ki- védekezte hátrányos hely­zetét — nem jöhetett visz- sza, mert a játékvezető fi­gyelmetlenségből nem adott arra engedélyt. Ez látható­an megzavarta a játékoso­kat is. Aztán lehiggadtak a kedélyek és a szolnoki fia- italok megmutatták, hogy ér­tik és tudják ennek a játék­nak a fortélyait. Zártan, Kiss A. két gólt lőtt ügyesen védekeztek, Kiss T. többször is jó ütemben úszott ki a labdákra. Ponto­san szálltak az átadások. Jó néhány megoldás a felnőt-, tektől korábban látott szi­porkázó játékra emlékezte­tett. Szép volt, amikor Kiss Z.. szinte a víz alól, a ki­úszó kapus fölött ívelt a há­lóba, majd utána az ő pon­tos átadásából Molnár lőtt gólt. Kiss A. előnyös hely­zetből szerzett góljával a második negyedben már 5—1-re vezetett a Vízügy SE. A BVSC játékosai tehe­tetlenségükben, egész pá­lyás letámadást alkalmazva, szinte piócaként tapadtak a szolnoki játékosokra még a saját kapu előterében is és ez a kapaszkodó, karmoló stílus sokat rontott a mér­kőzés színvonalán. Szeren­csére a Vízügy SE játékosai vitézül állták az ostromot s egy percet sem hagytak két­séget afelől, hogy melyik a jobb csapat. Ezzel a nagy­szerű játékkal és győzelem­mel bejutottak a kupa dön­tőjébe, amelyet a hét végén, szombaton és vasárnap ren­deznek a fővárosban. Az egyik csoport győztese, a másik csoport második he­lyezettjével játszik és for­dítva. A két győztes vívja majd a kupadöntőt. A szol­noki csapat valamennyi já­tékosa dicséretet érdemel a BVSC ellen nyújtott játé­káért. Urbán Lajos edző: „Min­den elismerésem a gyereke­ké. viszonylag kevés hibá­val játszottak.” (Pi) Kosárlabda Csak a győzelem különbsége volt kérdéses NB I. Férfi. A-csoport: Szolnoki Olajbányász—Sop­ron 87—71 (51—38). Tiszali- geti Sportcsarnok, 2700 n. V.: Toók, Hajniss. Sz. Olaj­bányász: Abeljanov (8), Fé­sűs (4), Tóth A. (16/12), Tóth; Z. (12/6), Berkics (35). Cse­re: Judik (2). Nazarov (1), Kerényi (2), Vida (2), Misek (5/3). Edző: Rezák László, Szalay Ferenc. Sopron: Ma­jor, Rozwadowski (12), Dok- manovics (10), Slávik (4), Molnár (12/3). Csere: Skub- rics (2), Rakolczai (19/9), Belloni (6), Sterbenc. Tóth Z. (6). Edző: Kin tér György. 1 Ügy tűnik, Rezák mester­nek sikerül kialakítani a kezdő ötöst. Immár sorozat­ban azok a játékosok lép­nek a parkettre, akik szom­baton is kezdtek és a látot­tak alapján jogosan élvezik a bizalmat. Magabiztosan kezdett a csapat, látszott, hogy egyre jobban össze­szoknak a játékosok, megér­tik egymást, kezd kialakul­ni egy stílus, van elgondo­lás, amely nemcsak szemre tetszetős, hanem eredmé­nyes is. Ellen á 1 lhafatfan ui rohamozott az Olajbányász, hullottak a kosarak mint a tavaszi zápor. Tóth Z. két triplát is dobott és a 7. perc­ben már 21—9 volt az ered­mény. Egységesen, olajozot­tan működött a csapat, a 8. percben 25—9, két perccel később pedig már 32—11 volt az állás. Sportszerű, kö­zönségcsalogató és szóra­koztató volt a mérkőzés. Tóth A. is feliratkozott a triplát dobók közé és a 15. percben 43—26-ra vezetett az Olajbányász. Előrevetet- íe árnyékát egy nagyarányú győzelem. Utána azonban megtorpant a csapat. Talán a cserék miatt, akik nem tudták átvenni pihenő tár­saik ritmusát, lényeg az, hogy egyre szorosabb lett az eredmény, Sopron tíz pont­ra is csökkentette hátrá­nyát. Szünet után ismét a kez­dő ötössel lépett pályára az Olajbányász, de sokáig nem tudott visszaállni az első félidő remek ritmusára. Ne­hezen lendült játékba, Sop­ron állta a versenyt, jellem­ző, hogy a 25. percben még csak 56—46 volt az ered­mény. Aztán „megrázta” magát a csapat, Berkics ez­úttal is ponterős volt, zsá­kolásaiért többször kapott nyíltszíni tapsot s ismét megnyugtató volt az előny, a 12. percben 69—50 volt az eredmény. Később húsz pont különbséggel is veze­tett a csapat, s csupán a győzelem különbsége volt a kérdéses. Üjabb szép siker­nek tapsolhatott a közön­ség, de ez a mérkőzés ko­rántsem volt olyan fergete­ges, lélegzetelállítóan izgal­mas, mint a Csepel elleni. Nyilvánvaló hogy megelé­gedtek a játékosok a biztos győzelemmel, amit a sze­rény képességű Sopron el­len „kötelező”' volt megsze­rezni. Ez sikerült is, de hogy miért az elégedetlenség, ta­lán Berkics véleménye fe­jezi ki legjobban, aki sze­rint ezt az ellenfelet, ezen az estén negyven pont kü­lönbséggel kellett volna ha- zaküldeni. Lehet, hogy a szombati, Körmend elleni mérkőzésre tartogatták az erőt? Min­denesetre nehéz feladat vár az Olajbányászra az év utolsó két mérkőzésén. Kör­mendről hazatérve 20-án a" ZTE látogat Szolnokra. Mi­lyen szép lenne, ha győzel­meikéit helyeznének el szurkolóik ünnepi asztalá­ra ! (pataki) NB II. Női A-csoport: Szolnoki MÁV MTE I—Mis­kolci Postás 77—73 (43—35). Szolnok, v.: Zsíros, Vitéz. Szolnok: Nyíri, Harmath (12), Czeglédi (16), Petróczi (10), Nagypál (33/3). Csere: Miklós (6/6), Bódi, Krasz- nai, Izbéki, Posta. Edző: Hegedűs Mária. T otóeredmények 1. B. Dortm—Werder Bremern 1 2. FC Homibuirg— B, München 2 3. W. Mannheim—VfB Stuittg 1 4. Hannover— Saarbrücken x 5. Duisburg—Wattenscheid 1 ß. Meppen— Braunschweig 1 7. Unterhaching-—Essen 2 8. Verona—Fiorentima 1 9. Bari—NapoOli x IK). AveLliino—Torino x 11 1 Fóggia— Parma 2 1:2. Triestina—Reggina 1 H3. Messina—Como 1 Pótmérkőzés: 14. S-am p doria—M Ham • x A kosárlabda NB II-ben az előre hozott első tavaszi fordulóban a két éllovas ta­lálkozott a Véső utcában. Azonos képességű csapatok kemény csatáját láthatta a közönség, rangadóhoz méltó játékkal. Az első félidőben úgy látszott, hogy a hazai pálya előnye . megnyugtatta a szolnoki lányokat. Látvá­nyos. magabiztos játékkal rukkoltak ki, és megnyug­tatónak látszó előnyre tet­tek szert. A második félidő elején minden úgy folytató­dott, ahogy azt a szünet előtt tették a csapatok. A félidő közepére rákapcsol­tak a vendégek, kiegyenlí­tettek, majd 1 pontos előnyt is szereztek. A mérkőzés hajrájában izgalmas percek után végül a MÁV MTE ke­rült ki győztesen az idegek harcából és 4 pontos győ­zelmével összesítésben is megelőzte a miskolciakat. A MÁV MTE szinte végig vezetve nyerte a mérkőzést, megérdemelten, az eddig veretlen Postás ellen. így az NB II A-csoportjában az első helyről folytathatja 10- vább a jövő évben' a baj­nokságot. Jók: Harmath, Nagypál. — Albert — NB I. Ifi. Szolnoki Olaj­bányász—Soproni SE 85—49 (35—19). Szolnok, Tiszalige- ti Sportcsarnok, 1500 n. V.: Zsíros, Vitéz. Olajbányász: Kis (16) Mérész (7), Pálsza- bó (15/3), Bódi (14), Takács (15/6). Csere: Gyenes (7), Tasnádi (3), Horváth (4), Szabó I. (4), Háfra. Edző: Tapodi László. Ezen a mérkőzésen a győ­zelem volt a fontos, s az ilyen arányban is megérde­meltnek tűnik, az enervál- tan játszó vendégek ellen. Az állás 1. Csepel 12- 3i 1365-1276 27 2. Tungsram 111 4 1367-1314 26 3. Oroszlány i0 5 1113011-1206 25 4. Atome. 9 6 1313-1238 24 •5. Körmend T 8 1224-1208 22 6. Baja 7 8 1346-1342 22 7. ZTE 6 9 1425-1364 21 8. Honvéd 7 7 1203-4202 21 9. Videoton 6 9 1211-1235 21 10. MAFC 5 10 1220-1356 20 11. Szolnok 5 0 Ü1177-1229 IS 12. Sopron 4 II 1131-131« 10 Jegyzet: az óvás -alatt álló Szol­nok— Bp. Honvéd mérkőzés ered­ményét nem vettük figyelembe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom