Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-11 / 294. szám

4 j^ÍÉPLAP 1989. DECEMBER 11. IA szerkesztőség postájából I Félvállról kezeltek A Néplap december 2-i szá­mában egy kedves levelet közöl­tek, melyben egy hírlapkézbesftő búcsúzik 68o családtól, akikkel évek óta kapcsolatban volt. Bi­zonyította, hogy így is lehet vi­szonyulni az embernek a vállalt munkájához. Papp Istvánná hfr- lapkézbesítőnek ismeretlenül kí­vánom, hogy megérdemelt pihe­nését jó egészségben töltse sze­rettei körében. E levél megírásá­ra a hírlapkézbesítés másik, nem kívánatos formája kényszerített, ami a következő: Évtizedek óta előfizetek a Néplapra, mert eb­ből értesülök a környezetemben történt eseményekről, szűkebb pátriám híreiről. Most kénytelen vagyok a lapot nélkülözni, mert nem talált otthon a díjbeszedő. Megjegyzem, nem tudom, mikor járt nálam és hányszor, egyálta­lán próbált-e talákozni velem az előfizetés ügyében. Mint nyugdí- , jas, három műszakban dolgoz­tam az ősszel, ezért elvártam volna, hogy egy másik időpont­ban megkísérelje az előfizetés megújítását, vagy ha szom­szédaimhoz fordul, azok is kifi­zették volna - ahogyan már más­kor is megtették. A postahivatal­ban csak nagy nehezen, kivétele­sen fogadták el a decemberi el­őfizetésemet. Nem kivételezést kértem, csupán azt, hogy ne fél­vállról kezeljék az előfizetők ügyét. Úgy vélem, nem lehet mind­egy a Postának sem, hogy mennyi az előfizető, ahogyan nem mindegy a Néplap szer­kesztőségének sem, hogy hány ember kezébe kerül naponta a lap. Kiss András Szolnok Képtelen hirdetőtáblák Törökszentmiklósról kaptuk e sorokat: A Kossuth Lajos úton, a könyvesbolt előtt és a postánál lé­vő hirdetőoszlopon nagy betűkkel olvasható, hogy érdemes az áfész tagjának lenni.., hogy szolgálta­tásaival segíti a lakosságot... - például olajkályhajavítással üve­gezéssel stb. Ezekre a szolgáltatá­sokra igen nagy szükségünk len­ne, ám az áfész üveges részlege legalább öt-hat éve megszú nt, de kályhajavítója sincs. Mindezt csak akkor tudhatjuk meg amikor már a lábunkat is lejártuk, és a nálunk tájékozot­tabbakfelvilágosítanak: ne keres­sük, mert nincs! Miért áll úton-útfélen semmit­mondó, a lakosságot félrevezető hirdetőtábla, hiszen azok haszná­latáért is fizetni kell valakinek. Jóllehet, e felesleges kiadástól a hiteles tájékoztatásért felelősök, mulasztók fizetése nem kevesebb. De meddig? A hirdetőoszlopok üvegtáblái alatt közérdekű ügyekben, a la­kosságot érintő szolgáltatásokról tájékoztassanak - a valóságnak megfelelően! Plakátháború A november 26-i népszavazás alkalmával a pártok még csak korlátozott plakátháborút foly­tattak, ennek ellenére biztosra veszem, hogy az idejétmúlt pla­kátok eltávolításán fáradozó ta­karító asszonyok egyike sem fog elszegődni a közelgő képviselő- választásra plakátragasztónak. Feliratokkal csúfított középü­letekkel - legyen az akár műem­lék - találkozhattunk szerte az országban, és ez alól megyénk sem volt kivétel. Várható, hogy márciusra mindegyik párt teljes erőbedobással helyezi el propa­gandaanyagait - jóllehet nem­VOlt... és lesz? csak a legforgalmasabb helye­ken, mint most. Ha a plakátháború - a nyuga­ti országokban ilyenkor szokásos szintet nem is éri el -, eléggé kör­nyezetszennyező. Célszerűnek tartanám, ha a tanácsok, a pár­tok képviselőivel közösen, még most felülvizsgálnák a falraga­szok és feliratok elhelyezésére vonatkozó szabályokat. Ha még­is tiltott helyre kerülnének a pla­kátok, az eltávolítás költségét a pártkasszából fizettessék meg. Közösen óvjuk lakókörnyeze­tünket, és elég volt a választási plakátokból! Sarkadi Ferenc Kisnyulak az iskolában A Tiszaföldvár Ószőlői Általá­nos Iskolából új kezdeményezés­ről adhatunk hírt. Az iskolaszö­vetkezeti csoport részeként, - a 7. osztályos fakultáció keretében - nyúltenyésztő csoport alakult. A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész 2o anya- és 5o apanyulat adott, a Lenin Termelőszövetkezettől pe­dig az ellátásukhoz kaptunk se­gítséget. Varga Antal pedagógus és Hegedűs László karbantartó közreműködésével készültek el a ketrecek. A nyulakat hetente két tanuló gondozza. Nagy öröm volt, amikor meg­születtek az első kisnyulak. A gye­rekek még nagyobb lelkesedéssel gondoskodnak róluk, állatneve­léssel hozzászoknak a rend­szerességhez, pontossághoz és a nélkülözhetetlen tisztasághoz is. A nyúlok tartásából származó ösz- szegből majd kiránduláson, tábo­rozáson vehetnek részt. Bízunk abban, hogy a gyerekek kezdeti lelkesedése nem hagy alább. Borza Attila igazgató Tiszaföldvár--------------------------------------------------------------------------> Karácsony előtt pénzt kapnak Nyugdíjas olvasóinktól, valamint gyesen és gyeden lévó kis­mamáktól számos levelet kaptunk, melyben kérdezik: jogosul­tak-e a decemberi pluszpénzre, mennyit kapnak és mikor? Tájékoztatónk nekik és valamennyi olvasónknak szóL Kétezer forint egyszeri kiegészítést visz a postás mindazok­nak az elkövetkező napokban - még karácsony előtt -, akiknek a nyugdíja- vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátása - a baleseti járadékot kivéve -, továbbá a sorkatona hozzátartozójának já­ró családi segélye a havi hatezer forintot nem haladja meg. Ugyanennyi ellátásban részesülnek az I-II. csoportba tartozó nyugdíjasok, a baleseti nyugdíjasok, rokkantsági járadékosok, ha ellátmányuk a havi hatezer forintot nem haladja meg. Ezer forint nyugdíjkiegészítést kapnak erre a hónapra azok, akiknek a havi ellátmánya hatezer forintnál magasabb, de a hétezer forintot nem éri el. Kétezter forint nyugdíjkiegészítés illeti meg azt is, aki házastársi pótlékban részesül, aki a ha­vi hétezer forintot meg nem haladó saját jogú nyugellátása, vagy baleseti rokkantsági nyugdíja mellett házastárs után já­ró jövedelempótlékot kap. /Nem jár az egyszeri nyugdíjkiegé­szítés annak, aki kizárólag kártérítési járadékban részesül./ Gyerekenként ezer-ezer forint egyszeri kiegészítés illeti meg azokat, akik november hónapra családi pótlékra, vagy gyer­mek után járó jövedelempótlékra jogosultak. Kétezer forintot kapnak * a gyermekek számától - függetlenül azok, akik no­vember elsején gyermekgondozási segélyre voltak jogosultak. A gyeden lévő kismamáknak • bármennyire kevés összegre jo­gosultak - sajnos nem jár! A felsorolt egyszeri nyugdíj- és ellátási kiegészítést külön kérés nélkül, és még karácsony előtt kézbesítik. megtelt beszélgető, vitatkozó emberekkel. Amiből mi - ott le­selkedő, lo év körüli gyerekek - mit sem értettünk. Régmúlt idők, a 2o-as, 3o-as évek regéje ez. "Ötvenszer is lehullott már..." - ahogy a nóta mondja. Meggyőződésem, hogy a je­lenlegi kisgazdáknak ott a helye, ahol apáink, nagyapáink álmo­doztak egy emberibb, jobb világ­ról. A Nadrágfenék kaszinóban, a baloldali mozgalmak bölcsője volt Karcagon. Azok a régi em­berek - dacolva az utánuk szima­toló irdatlan hosszú rendőrrel - az elnyomó hatalommal, min­dent odaadtak a jó ügyért, és semmit sem kaptak cserében. A város vezetése - ha akarja - meg is tudja oldani, hogy a kései utó­dok visszakapják jogos tulajdo­nukat. De nem bérleti díj fejé­ben, mert az nekik járna az el­múlt évtizedekért. Benes Imre Mindenki nézzen szét a saját háza táján! Naponta olvasom a Néplapot, és jónak tartom a Halló! című rovatot, melyben az embereket foglalkoztató közérdekű ügyek­ben telefonon kémek választ az illetékesektől, intézmények , vál­lalatok vezetőitől A közterület­felügyelet igazgatóját november 15-én szólaltatták meg aki töb­bek között elmondta, hogy fel­adatuk a harmonikus, rendezett városkép megőrzése, no meg a bírságolás. Ezek után felmerült bennem a kérdés: Ha beköszönt az igazi tél és hó takar majd be mindent, akkor is a "Közterületé” a közterület? Mert sajnos nem ez a tapasztalatunk. A házmesterek csupán a rájuk tartozó területen söprik el a havat és teszik rend­be a járdát, a rajtuk kívül eső utakon pedig alig lehet járni Mi­előtt tehát a szabálysértésekről meg a bírságolásokról beszél­nénk, jó lenne, ha mindenki kö­rülnézne a saját háza táján ... Sándor László Szolnok Intézkedtek November 27-i számunkban, e helyen Kiss László törökszent­miklósi olvasónk szóvá tette, hogy városukban az autóbusz­pályaudvar illemhelye régóta zárva van. Azonnali intézke­dést kért. Levelére Ari Ká­roly, a Jászkun Volán mező­túri üzemegység főnökségveze- tője válaszolt, miszerint kinyit­tatták a mellékhelyiségeket. Ke­zelésére, rendben tartására az egyik törökszentmiklósi lakossal kötöttek szerződést. Utcai beszélgetés Hozzászólás cikkeinkhez A kisajátításnál nem voltak ennyire tanácstalanok Kedves szülővárosomról, Kar­cagról mindig felfokozott érdek­lődéssel, izgalommal olvasok. Osztozom az ott élők örömében, bánatában. így volt ez a napok­ban is, amikor a kezembe akadt a Néplap november 9-i száma. Ebben olvastam a tanácselnök válaszát, amit a Helyet követel­nek a kisgazdák Karcagon című levélre adott. A jó szándékú, de "nesze semmi, fogd meg jól" vá­laszával kapcsolatban az a véle­ményem, hogy a kisajátítók an­nak idején nem voltak ennyire tanácstalanok. Gyermekkori emlékeimet idé­zi a református iskola, a Papp Sándor féle kúria udvarán ma­gasodó gólyafészek, a baptista imaház, ahová olykor a színvo­nalas kultúrműsor, és az ott osz­togatott forró tea, fonott kalács miatt látogattunk el; a volt Nad­rágfenék kaszinó előtti kerekes- kút, amit annyit forgattunk, ha kellett, ha nem - mind meg­annyi csodás jó érzéssel töltenek el ma is. A Balogh utcában lak­tunk, s gyakran hallatszott: "Gyerünk a cocilista gyűlésre". A Nadrágfenék ólvasókör ilyenkor Felvételünk Szajolban készült /Foto: Mészáros/ IA tárgvajdterembóil Ütötték, szidták a feleségét — a férj pedig (csak) békítgette a támadót Ha iszik a hitvesed, ne menj utána, hadd gurgulázzon az ár­tatlan, mert előfordulhat, hogy eltángál, ócsárol a cimborája, íme, eme bővített mondat lehet a csattanója annak a nem min­dennapi peres ügynek, amely vé­gére a közelmúltban tett pontot a megyei bíróság. Történt a dolog az idén, július 12-én a késő délutáni órákban Jászberény külterületén, ahol három cimbora az erdőben rő- zsét, kiszáradt, kidöntött fákat szedett és rakott fel egy lovasko­csira. közben már alaposan fel­öntöttek a garatra. Hiába, nehéz ellenálni a kísértésnek, ha min­dig úgy térül-fordul az ember, hogy kocsma akad az útjába. Az egyik szedegető távollétét már igencsak sokallta a felesége, ép­pen ezért kerékpárral a keresé­sére indult. Meg is találta a fér­jét a megadott dűlőút mentén a másik két cimborája társaságá­ban, ámbár tüstént észrevette azt is, hogy valamennyiőjük lába alatt ugyancsak inog a talaj. Ezért csak tisztes távolságról hívta élete párját, mire a 34 eves Bathó András Jászberény, por­telki lakos ráordított: menjen in­nen gyorsan, ne háborgassa őket. Pedig az asszony csak azért jött, mert nem akarta, hogy a férjét ismét elcsalják a kocsmá­ba. Bathó mérges lett, hogy az állhatatos nő követi őket, ezért először szidni kezdte az asz- szonyt, majd úgy megütötte, hogy elesett. Ekkor a sértett fel­kelt, és kerékpárpumpával csa­pott támadója felé, de az ütés nem talált. Annál jobban Bat- hóé, amitől a nő ismét földre ke­rült, sőt a ittas férfi még a ke­rékpárt is ráhajította a földön fekvő asszonyra, miközben apjá- val-anyjával szidta. A nő segítsé­gért kiabált, hiszen a férje is ott volt, de ő az erélyes közbelépés helyett csitítgatni kezdte Bathót, mondván: ne bántsa az asszonyt, mert lehet, hogy neje még a ren­dőröket is kihívja. Úgy is lett; ha már a férj nem segített, a megvert asszony ön- nönmaga igyekezett valamilyen megoldást keresni. Orvosi látle­letet vetetett fel, és feljelentette a bátor verekedőt. Ügyét elsőfo­kon a Jászberényi Városi Bíró­ság, Táborosné dr. Varga Rozá­lia tárgyalta, ahol Bathó Andrást könnyű testi sértés vétsége miatt négyezer forint pénzbüntetésre ítélték. Továbbá ki kell fizetni az eddigi és a jövőben esetleg fel­merülő bűnügyi költséget is. Az ügynek talán az lehet a ta­nulsága, hogy nem szükséges úgy rőzsét gyűjteni, hogy az em­ber reggel egy deci pálinkával melegít, amelyre napközben szá- molatlan üveg sört rátölt. Ugyanis ennyi maligánfok hatá­sára nem egy iddogáló olyan erőssé válik, hogy még a férjét kereső asszonynak is hihetetlen bátorsággal nekimegy. Az ítéletet egyébként a megyei bíróság helybenhagyta, így az jogerős. D.SZ.M. Jogi tanács az öröklésről 13./ Kizárás — Kitagadás Az öröklésről való lemondás az örökhagyó és a törvényes örö­kös írásba foglalt közös megálla­podása. Ugyanakkor a visszauta­sítás az örökös egyoldalú akarat­nyilvánítása, míg a kizárás az örökhagyó jognyilatkozata. A három jogi fogalom tehát közös abban, hogy az öröklésből való kieséssel jár. Csak végrendeletben lehet bárkit kizárni az öröklésből, s kétféle módon: 1. kizárást tartal­mazó nyilatkozattal, 2. ha az örökhagyó más személyt jelöl ki örököséül. A kizárást nem kell indokolni. A végrendelkezési szabadság lényege: az örökhagyó szabad akarattal eltérhet a tör­vényes örökléstől, arra hagyja vagyonát, akire akarja, s mindezt anélkül teheti, hogy meg kellene okolnia az elhatározását. A legközvetlenebb hozzátarto­zók tekintetében viszont más a helyzet. A leszármazók, a szülők és a házastárs akkor is jogosul­tak az örökhagyó vagyonának egy részére (a köteles részre), ha őket az örökhagyó kizárta az öröklésből. A köteles részt álta­lában a törvényes örökrész fele. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például az örökhagyó apa - aki­nek három gyermeke a törvény­es örököse - a saját házát élet­társára hagyja, gyermekeik kö­vetelhetik a köteles részüket. Ez fejenként egyhatod házrész. A három gyermek köteles része együtt háromhatod, azaz fél ház. Tehát a ház egyik felét örökli az élettárs, a másik felét egyenlő arányban a három gyermek. A köteles részre a törvényes örö­kös hozzátartozói is igényt tart­hatnak, hacsak az örökhagyó nem tett a kizáráson túlmenő végintézkedést, kitagadást. Kitagadni azokat lehet, akik köteles részre jogosultak, vagyis a gyermeket, a szülőt, a házas­társat. Érvényes kitagadás ese­tén ők a köteles részükre sem tarthatnak igényt. Visszatérve az említett példára: Ha az örökha­gyó a három gyermekét a vég­rendeletében nemcsak kizárja az öröklésből, hanem ki is tagadja, a gyermekek nemhogy a tör­vényes örökrészüket, de annak felét, a köteles részüket sem kapják meg. A jogszabály szigorúan körül­határolja a kitagadási okokat: - öröklésre érdemtelenség; az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselemény elkövetése; ha a kötelesrészre jogosult az örök­hagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet köövetett el; súlyosan megsértette az eltartási kötele­zettségét; erkölcstelen életmó­dot folytat; öt évi, vagy azt meg­haladó szabadságvesztésre ítél­ték. Van még egy kitagadási ok: a házastársi kötelességet durván sértő magatartás, mely csak a házastársra vonatkozik. Bármelyik ok az öröklésből való kitagadással járhat, azon­ban a bíróság - vita esetén - szi­gorúan vizsgálja a törvényességi feltételeket. (folytatjuk) Dr. Korpás László Szerkesztői üzenetek Tóth Kálmánné, Kisújszállás: a nyugdíjhoz szükséges szolgála­ti időnél naptári napot vesznek alapul. Azokat az időket lehet fi­gyelembe venni, illetőleg egybe­számítani, amelyek között nincs öt évnél hosszabb megszakítás. Amennyiben a szolgálati idejé­ben egyhuzamban ennél több éves megszakítás van, a megelő­ző szolgálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha újabb öt év szolgálati időt szerzett. Összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom