Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-21 / 303. szám

4 1989. DECEMBER 21. j^ÉPlAP Megkezdődött a Könyvtárt Védegylet szervezése Csendes demonstrációként is felfogható A megye valamennyi könyvtára csatlakozott A könyvtárosok általában csendes, halkszavú emberek, idegen tőlük a hangoskodás, az erőszakos követelőzés. Szó nélkül „tűrik hányatott sorsukat”, a kultúrpolitika talán ezért is régóta mellőzi őket — egyáltalán az egész könyv­tárügyet. Ügy látszik, most a könyvtárosok körében is meg­mozdult valami. A napokban a nagyalföldi városi könyvtárosok Szege­den, a Somogyi Könyvtár falai között Könyvtári Védegylet alapítására szánták el magukat. A szervezők felhívása la­punkban is megjelent. A védegylet megalapításának szán­déka az első hallásra még keveset mond, nem is tűnik je­lentősnek. Ismerve azonban a könyvtárosokat, mindjárt más a helyzet. Ha ők ilyen lépésre szánják el magukat, az azt jelenti, hogy a könyvtárügy végveszélybe került. Saj­nos, mostanában sok minden került nálunk végveszélybe. Ilyen körülmények közepette mit tehet a Könyvtári Véd­egylet a könyvtárakért? — erről kérdeztük Csáti Péternét, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár módszertanosát, aki személyes részese volt a védegylet gondolatának. — A Könyvtári Védegylet megalapításának ötlete no­vember 23-án született Sze­geden, a könyvtárosok szo­kásos regionális értekezle­tén — mondta el Csáti Pé- terné. — Tulajdonképpen a szükség hívta életre és nem valamiféle önös szándék. A könyvtárak sorsáról, a meg­maradás esélyeiről tárgyal­tunk. A helyzet sokak szá­mára ismerős: létbizonyta­lansággal küzdünk, a költ­ségvetési keret nem válto­zik, közben a kiadások je­lentősen nőnek. Ha ez a helyzet marad, a könyvtá­raknak csökkenteniük kell szolgáltatásaikat, esetleg a dolgozók létszámát és an­nak is reális a veszélye, hogy néhány intézményt egyszerűen be kell zárni. Valamit tenni kell annak érdekében, hogy ez ne kö­vetkezzék be, hiszen ez a jö­vőre nézve beláthatatlan következményekkel járna! A Könyvtári Védegylet — ha úgy tetszik — csendes de­monstrációként is felfogha­tó a könyvtárak megmenté­sére. A könyvtárhasználók­tól gyűjtünk aláírásokat, el­sősorban őket szólítjuk csatlakozásra. Kérjük őket, hogy nevükkel vállaljanak elkötelezettséget a könyv­tár mellett. — Az országban két és félmillió beiratkozott olva­sója van a könyvtáraknak, a megyében közel százezer — folytatta Csátiné. Ennyi aláírás már komoly nyoma- tékot kell hogy adjon a könyvtárak fennmaradásá­hoz szükséges anyagi igé­nyeinknek. Az ország gaz­dasági helyzetét ismerjük, tudjuk, hogy irreális kéré­sekkel nem állhatunk elő- De a központi költségve­tésnek biztosítania kell az alapszolgáltatáshoz szüksé­ges anyagi feltételeket, bele­értve a béreket is. A véd­egylethez csatlakozóktól azt is kérjük, hogy ki-ki lehe­tősége szerint esetleg anya­gilag is támogassa a könyv­tárakat. Minden forint szá­mít most az intézmények­nek! Persze az lenne az igazi megoldás, ha erre nem kényszerülnénk rá. Feltehe­tő a kérdés: mi lesz akkor, ha a könyvtárak alapigényét sem tudja a költségvetés kielégíteni? Akkor biztosan szembe kell nézni a koráb­ban említett veszélyeit be­következtével. Hogy áll a megyében a Könyvtári Védegylet szerve­zése? — ezt is megkérdet­tük Csáti Péternétől. — A megyében valamennyi könyvtár felvállalta a véd­egylet eszméjét — válaszol­ta. Csatlakozásukat a könyv­tárak vezetői, dolgozói alá­írásukkal meg is erősítették. Egyéb adataink még nincse­nek, hiszen a napokban postáztuk ki a védegyleti naplókat. Egyébként az ala­pítók további célja, hogy egyesületként bejegyeztetik a Könyvtári Védegyletet. B. I. Lakásépítés Rémhírek az áfáról Az adófelügyelöség vezetője válaszol Az utóbbi napokban amer­re csak megfordultam, szél­iében, hosszában beszélték az emberek, hogy a jövő év­től kezdve nem térítik vissza a magánlakást építők, fel­újítók, korszerűsí tők, köz- művesítők részére az építő­anyagok áraiban szereplő ál­talános forgalmi adó össze­gét. Éppen ezért fölkerestük Dósa Imrét, a Szolnok Me­gyei Adófelügyelőség veze­tőjét, aki a következő tájé­koztatást adta a Néplapnak: — Szeretnénk megnyugtat­ni mindenkit, mert fölösle­ges az aggodalom. Ebben az esetben valóban rémhírről van szó. Az Országgyűlés novemberi ülésszakán meg­alkották az általános forgal­mi adóról szóló 1989. évi Xl-es törvényt, amely 1990. január 1-én lép hatályba. Ennek lényege az, hogy a magánerős lakásépítkezők, lakást bővítők, korszerűsí- tők, közművesítők továbbra is visszaigényelhetik az ál­talános forgalmi adót, tehát a visszatérítés rendszere alapvetően nem változik. Sőt, egy egyszerűsített rend­szer kerül bevezetésre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magánlakásépítők a jövő esztendőben már ked­vezőbb feltételekkel igényel­hetik vissza az áfá-t, hisz amíg korábban első igénylé­sükkel és azután is csak ak­kor jelentkezhettek az adó­felügyelőségen, ha a számlá­jukon 20 ezer forintnyi áfa volt, addig 1990. január 1- től már 10 ezer forint értékű áfa is visszaigényelhető. S ugyanakkor a törvény fölha­talmazta az APEH elnökét arra, hogy a kereskedelmi szerveknek — amelyek erre igényt tartanak — engedé­lyezze, hogy az áfá-t a vá­sárláskor a helyszínen visz- szatéríth essék. — Ez tulajdonképpen azt jelenti hogy a magánlakás­építkezők az áfá-t nem utó­lag kapják meg, hanem a vásárláskor már ki sem kell azt fizetniük? — Igen, de egy nagyon fontos dologra föl szeretném hívni a figyelmet. Első ízben — tehát amikor már 10 ezer forint értékű áfa összegyűlt a számlákon — az építke­zőknek be kell menniük az adófelügyelőségre, ahol azt az összeget visszaadják. Ott kapnak majd egy igazolást — amely egy évig érvényes —, s annak felmutatásával a továbbiakban már a kije­lölt üzletekben áfa-mentesen szerezhetik be az építőanya­gokat. Samit még lényeges­nek tartok megjegyezni: az építkezés befejeztével egy végelszámolást kell készíte­ni, s a használatbavételi en­gedély kiadásától számított hat hónapon belül azt be kell mutatni az adófelügye­lőségen. — Melyek azok a kereske­delmi egységek, amelyekben jövőre áfa-mentesen lehet majd vásárolni? — Erről még nem tudok mondani semmit, mivel dé- cember 15-ig pályázhattak a szövetkezetek, állami válla­latok és magánvállalkozók is, és december 31-ig szüle­tik meg a döntés. Én azt hi­szem, hogy sok ilyen üzlet lesz a megyében, mivel a kereskedők saját érdeke is ezt diktálja. Mert nyílván mindenki ott akar majd vá­sárolni, ahol már eleve föl sem számolják az áfá-t. — nt — Csak tilt a masiniszta (Folytatás az 1. oldalról.) deményezés alulról jött. A központ csak összefogta kö­veteléseinket. A Nyugati pályaudvarra tartó, csak éppen veszteglő személyvonat vezetője Per- jési László. — Akciójukkal nem hara­gítják magukra az utasokat, a közvéleményt? — Ettől nem tartok. Egyébként sem tudtuk más­képp elérni, hogy felfigyel­jenek ránk. Magas a köte­lező szolgálat időtartama. Harminc órát túlórázom. Így is csak 8300 forintot ka­pok kézhez. Igazán jól ke­reső mozdonyvezetővel még nem találkoztam. Más mun­kahelyen könnyebb munká­val is kereshetnék ennyi pénzt. Éjszakázni kell. és nem biztos, hogy az ünnep­napok egybeesnek a szabad­napokkal. Tíz éve dolgozom itt. Akkor még elfogadható volt a bér. — Kollégái egyetértettek a sztrájkfelhívással? — Ügy érzem, szinte min­denki. Én is mellette va­gyok. Remélem sikerül a számunkra kedvező ered­ményt kiharcolni. Lassan letelik az egy óra. Pár perc múlva hat. A hu­szonéves Gulyás Zoltán és felesége a fővárosba váltott jegyet. A másodosztályú ko­csiban meleg van, igaz. kint sincs hideg. Most még ke­vés az utas. Kedd este a rá­dióban hallották, hogy sztrájk lesz. Félnek, hogy nem érik el a Lővér Ex- preszt. Sopronba mennek nászúira. — Jól kezdődik, mondja a férj mosolyogva. — Nem haragszunk rájuk — foly­tatja, és leteszi a teleírt ke­resztrejtvényt. Mi kibírjuk valahogy, de nem tudom, hogy ők elérnek-e valamit. Közel vagyunk a hangszó­róhoz, a bemondó hangját tisztán hallom: „Szíves el­nézésüket kérjük. ..” Szurmay Z. Az egyre nehezedő gaz­dasági helyzetben sok gyárnak, szövetkezetnek szinte alig akad munká­ja. Szerencsére a BVM kunszentmártoni gyárá­ra ez nem jellemző. Van mit csinálniuk, belföldre és exportra egyaránt. Képünkön egy bánya­ipari szívóvezeteket ké- szí?enek a szakemberek, amelyből négyet szállíta­nak a megrendelőnek Gondolatok a rákról A daganatos betegségek korszerű gyógyítása 2. Tünetek szerepe a felvilágosításban Miután cikkünk első ré­szében alapfogalmakat tisz­táztunk, s a betegek tájékoz­tatásáról is szó esett, ezút­tal a rákos betegek gyógyí­tásának lehetőségeivel fog­lalkozunk. Megelőzés Akkor jön csak szóba, ha ismerjük a kiváltó okot. Bi­zonyos esetekben (a dohány­zás és a tüdőrák kapcsolata) egyértelműnek látszik az összefüggés, míg más esetek­ben csak laza, valószínűsít­hető oki -kapcsolatról (alko­hol, táplálkozási faktorok szerepe) van szó. Nagyon fontos a propaganda, a fel- világosító munka szerepe! Az USA-ban például az el­múlt 20 év dohányzásellenes kampányának tulaj donítha- tóan a népességben a do­hányzók aránya 60 száza­lékról 30 százalékra csök­kent, ugyanakkor kimutat­hatóan csökkent a tüdőrák gyakorisága is. Vannak jól felismerhető rákmegelőző állapotok, melyeket kezelve meg tudjuk azt akadályoz­ni, hogy később valóban rák legyen belőlük. Ilyenek a tápcsatornában gyakori po­lipok, bizonyos gyulladásos bélbetegségek, bizonyos nyál­kahártya elváltozások, és ilyennek számít a gyomor­fekély is (de nem a nyom- bélfekély!), melyet pontosan ezért célszerű időben meg­operálni, ha gyógyszeres ke­zelésre rövid idő alatt nem gyógyul meg. A rák korai stádiumban történő felismerése Általában nehéz, hiszen legtöbbször kevés és bizony­talan panasszal jár együtt, viszont törekedni kell erre, hiszen ilyen stádiumban ke­zelve van legnagyobb esély a teljes gyógyulásra. A pa­naszokat nem okozó, korai stádiumú rák felismerése szű­rővizsgálattal lehetséges. Ja­pánban, ahol a gyomorrák ötször gyakoribb mint Eu­rópában és- népbetegségnek számít, a szűrővizsgálatok széles körű bevezetésével el­érték, hogy a rákok közel felét (!) úgynevezett korai stádiumban fedezik fel. Ek­kor a rákos folyamat még csak a gyomor nyálkahár­tyáját érinti, és ezek a be­tegségek csaknem mindany- nyian (90—100 százalék) vég­legesen meggyógyíthatok! Hia a folyamat előrehaladottabb, akkor a betegek 30—40 szá­zaléka remélhet végleges gyógyulást. Európában a korai gyomorrákok aránya kisebb mint Japánban (8 százalék körüli) — feltehető­en a szűrés hiánya miatt, s ennek következtében az eredmények is rosszabbak. Sikerrel alkalmazhatók a szűrővizsgálatok más rákok esetében is: emlőrák, méh­nyakrák szűrésével és korai felismerésével kedvező hazai tapasztalatok vannak. Ugyanígy alkalmazható az ernyőfénykép szűrés (tüdő­szűrés) a tüdőrák korai ki­mutatására (férfiaknál ez a leggyakoribb rákféleség!). A japán példát (röntgen, illet­ve endoscopos szűrés) drá­gasága miatt a legtöbb or­szág nem tudja követni, ezért egyszerűbb és olcsóbb módszereket kerestek a be­tegek kiszűrésére. Erre az egyik lehetőség, elsősorban vastagbélrákok esetében az, hogy a székletből a rejtett (szemmel nem látható) vér­zést laboratóriumi módsze­rekkel kimutassuk, s az így kiszűrt betegeket azután speciális vizsgálómódszerek­kel kivizsgáljuk. A kérdés jelentőségét mutatja az a tény, hogy a rákok közötti gyakoriságban a vastagbél- végbélrák nőknél az első, férfiaknál a második helyen áll, és évente mintegy 5000 — amelyek felhívhatják a figyelmet arra, hogy a hát­térben komolyabb baj hú­zódhat meg. Ilyenek pl., a bőrön levő szemölcsök, anyajegyek vál­tozásai (hirtelen növekedése, elszíneződés); nehezen gyó­gyuló sebek, fekélyek; szék­lettel, vizelettel kapcsolatos panaszok; tartós köhögés, re­kedtség; nyelési nehézségek; szokatlan vérzés, váladéko­zás; csomó, duzzanat a mell­ben, vagy máshol. Fontos, hogy ilyen mini­mális tünetek észlelésekor se a beteg, se az orvos ne nyugodjon meg addig, amíg a rákos betegséget a lehet­séges okok közül ki nem zárják. Néhány tünetet kie­melve: Véres széklet esetén mindenképpen vastagbéltük- rözést (vagy röntgen vizsgá­latot) kell végezni a rák ki­zárása céljából. Ez akkor is szükséges, ha betegnek aranyerei vannak, mivel a két betegség társulhat egy­mással. Nem hanyagolható el az újjal történő (digitális) vizsgálat sem, mely az ese­tek egy részében — a vég- béldaganatok többségénél — egyből tisztázza a diagnó­zist. Havonta kívánatos az em­lő önvizsgálata nők eseté­ben. Sajnos még mindig sok a későn észlelt eset, kevés a kifejtett propaganda. Egyre több olyan beteggel talál­kozunk viszont — (s ez ör­vendetes változás), aki rend­szeresen figyelemmel kísé­ri önmagát, időnként (leg­alább havonta) áttapint já mellét, és ha rendellenessé­get (csomót) érez, felkeresi a szakrendelést. Sokan fél­nek a tünetek észlelésekor orvoshoz fordulni („nehogy baj legyen, és nehogy lé kelljen venni a mellet!”). Hasonló félelemmel találko­zunk vastagbél- végbélrák esetén is, itt a sztomától (a bélkivarrásától) tartanak. Előbb-utóbb a betegség elő­rehaladtával, vagy valami­lyen szövődmény miatt min­denképpen orvoshoz kerül a beteg, csak ekkor már a gyógyulás kilátásai sokkal rosszabbak. A tünetek észle­lése és a műtét között eltelt új beteggel számolhatunk hazánkban. Ilyen rejtett vér­zés kimutatására alkalmas például a Haemoccult-teszt, de ennél már jobb és speci­fikusabb kétlépcsős szűrés is ismeretes (ezekkel hazai ta­pasztalatok is vannak). A Vizsgált betegek 1—2 száza­lékánál található valamilyen rendellenesség, és kb 0,5—1 százaléknál rákos betegség. A szűrővizsgálatok elterje­dése megnövelte a korai rá­kok arányát az összes rákon belül, ennek következtében javultak a gyógyítás ered­ményei is. Mivel ezek a vizsgálatok többnyire pa­naszmentes, vagy minimális panaszokkal rendelkező be­tegeken történnek, nagyon, fontos a betegek megnyerése az együttműködésre. idő hazánkban kb, kétszere­se a nyugat-európ>ai orszá­gokénak (kb. 1 év!) mind emlő-, mind vastagbéirák esetén, és ez megengedhetet­lenül hosszú! A késlekedés­ben nyilvánvalóan szerepe van a kevés ilyen irányú propagandának és felvilágo­sító munkának is. Az emész­tőrendszeri rákok közül gya­kori még a gyomorrák (bár gyakorisága az utóbbi évek­ben csökkent, a vastagbélrák gyakoribbá válásával pár­huzamosan), itt is későn for­dulnak a betegek orvoshoz. Alattomos betegség a has­nyálmirigy- és epehólyag­rák is, mert későn okoznak kifejezett tüneteket. Általában elmondható, hogy bármilyen jelentékte­lennek tűnő emésztőrendsze­ri panasz (étvágytalanság, bizonytalan hasi fájdalmak, fogyás, emésztési zavarok, székrekedés stb.) hátterében gondolni kell a rák lehetősé­gére, és ezeket a betegeket megfelelően ki kell vizsgál­ni. A kivizsgálás az esetek többségében ultrahang, rtg, illetve endoscopiás (tükrö- zéses) vizsgálatot jelent. Ez utóbbinak egyik nagy elő­nye, hogy szövettani vizsgá­latra minta is vehető, így a betegség természete tisztáz­ható. Műtéteket is el lehet adott esetben kerülni — hi­szen pl., kisebb polipok eltá- volíthatók az endoscopiás vizsgálat során. Kiemelnénk még az ultrahang vizsgála-. tót, mely jó kézben igen ér­tékes információkat nyújt­hat a daganat kiterjedéséről, esetleges áttétek meglétéről, és teljesen veszélytelen a betegre nézve. Adott esetben természetesen más speciá­lis vizsgálatokra is sor ke­rülhet (például komputerto­mográfia izotópos vizsgála­tok) a betegség természeté­nek pon tos tisztázása érde­kében. (A rák gyógyításáról, az utókezelésről és a gondozás­ról a következő részben lesz szó). Dr. Csonka Csaba sebész adjunktus Szolnok megyei kórház I. sz. sebészeti osztály Tünetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom