Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-21 / 303. szám
4 1989. DECEMBER 21. j^ÉPlAP Megkezdődött a Könyvtárt Védegylet szervezése Csendes demonstrációként is felfogható A megye valamennyi könyvtára csatlakozott A könyvtárosok általában csendes, halkszavú emberek, idegen tőlük a hangoskodás, az erőszakos követelőzés. Szó nélkül „tűrik hányatott sorsukat”, a kultúrpolitika talán ezért is régóta mellőzi őket — egyáltalán az egész könyvtárügyet. Ügy látszik, most a könyvtárosok körében is megmozdult valami. A napokban a nagyalföldi városi könyvtárosok Szegeden, a Somogyi Könyvtár falai között Könyvtári Védegylet alapítására szánták el magukat. A szervezők felhívása lapunkban is megjelent. A védegylet megalapításának szándéka az első hallásra még keveset mond, nem is tűnik jelentősnek. Ismerve azonban a könyvtárosokat, mindjárt más a helyzet. Ha ők ilyen lépésre szánják el magukat, az azt jelenti, hogy a könyvtárügy végveszélybe került. Sajnos, mostanában sok minden került nálunk végveszélybe. Ilyen körülmények közepette mit tehet a Könyvtári Védegylet a könyvtárakért? — erről kérdeztük Csáti Péternét, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár módszertanosát, aki személyes részese volt a védegylet gondolatának. — A Könyvtári Védegylet megalapításának ötlete november 23-án született Szegeden, a könyvtárosok szokásos regionális értekezletén — mondta el Csáti Pé- terné. — Tulajdonképpen a szükség hívta életre és nem valamiféle önös szándék. A könyvtárak sorsáról, a megmaradás esélyeiről tárgyaltunk. A helyzet sokak számára ismerős: létbizonytalansággal küzdünk, a költségvetési keret nem változik, közben a kiadások jelentősen nőnek. Ha ez a helyzet marad, a könyvtáraknak csökkenteniük kell szolgáltatásaikat, esetleg a dolgozók létszámát és annak is reális a veszélye, hogy néhány intézményt egyszerűen be kell zárni. Valamit tenni kell annak érdekében, hogy ez ne következzék be, hiszen ez a jövőre nézve beláthatatlan következményekkel járna! A Könyvtári Védegylet — ha úgy tetszik — csendes demonstrációként is felfogható a könyvtárak megmentésére. A könyvtárhasználóktól gyűjtünk aláírásokat, elsősorban őket szólítjuk csatlakozásra. Kérjük őket, hogy nevükkel vállaljanak elkötelezettséget a könyvtár mellett. — Az országban két és félmillió beiratkozott olvasója van a könyvtáraknak, a megyében közel százezer — folytatta Csátiné. Ennyi aláírás már komoly nyoma- tékot kell hogy adjon a könyvtárak fennmaradásához szükséges anyagi igényeinknek. Az ország gazdasági helyzetét ismerjük, tudjuk, hogy irreális kérésekkel nem állhatunk elő- De a központi költségvetésnek biztosítania kell az alapszolgáltatáshoz szükséges anyagi feltételeket, beleértve a béreket is. A védegylethez csatlakozóktól azt is kérjük, hogy ki-ki lehetősége szerint esetleg anyagilag is támogassa a könyvtárakat. Minden forint számít most az intézményeknek! Persze az lenne az igazi megoldás, ha erre nem kényszerülnénk rá. Feltehető a kérdés: mi lesz akkor, ha a könyvtárak alapigényét sem tudja a költségvetés kielégíteni? Akkor biztosan szembe kell nézni a korábban említett veszélyeit bekövetkeztével. Hogy áll a megyében a Könyvtári Védegylet szervezése? — ezt is megkérdettük Csáti Péternétől. — A megyében valamennyi könyvtár felvállalta a védegylet eszméjét — válaszolta. Csatlakozásukat a könyvtárak vezetői, dolgozói aláírásukkal meg is erősítették. Egyéb adataink még nincsenek, hiszen a napokban postáztuk ki a védegyleti naplókat. Egyébként az alapítók további célja, hogy egyesületként bejegyeztetik a Könyvtári Védegyletet. B. I. Lakásépítés Rémhírek az áfáról Az adófelügyelöség vezetője válaszol Az utóbbi napokban amerre csak megfordultam, széliében, hosszában beszélték az emberek, hogy a jövő évtől kezdve nem térítik vissza a magánlakást építők, felújítók, korszerűsí tők, köz- művesítők részére az építőanyagok áraiban szereplő általános forgalmi adó összegét. Éppen ezért fölkerestük Dósa Imrét, a Szolnok Megyei Adófelügyelőség vezetőjét, aki a következő tájékoztatást adta a Néplapnak: — Szeretnénk megnyugtatni mindenkit, mert fölösleges az aggodalom. Ebben az esetben valóban rémhírről van szó. Az Országgyűlés novemberi ülésszakán megalkották az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi Xl-es törvényt, amely 1990. január 1-én lép hatályba. Ennek lényege az, hogy a magánerős lakásépítkezők, lakást bővítők, korszerűsí- tők, közművesítők továbbra is visszaigényelhetik az általános forgalmi adót, tehát a visszatérítés rendszere alapvetően nem változik. Sőt, egy egyszerűsített rendszer kerül bevezetésre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magánlakásépítők a jövő esztendőben már kedvezőbb feltételekkel igényelhetik vissza az áfá-t, hisz amíg korábban első igénylésükkel és azután is csak akkor jelentkezhettek az adófelügyelőségen, ha a számlájukon 20 ezer forintnyi áfa volt, addig 1990. január 1- től már 10 ezer forint értékű áfa is visszaigényelhető. S ugyanakkor a törvény fölhatalmazta az APEH elnökét arra, hogy a kereskedelmi szerveknek — amelyek erre igényt tartanak — engedélyezze, hogy az áfá-t a vásárláskor a helyszínen visz- szatéríth essék. — Ez tulajdonképpen azt jelenti hogy a magánlakásépítkezők az áfá-t nem utólag kapják meg, hanem a vásárláskor már ki sem kell azt fizetniük? — Igen, de egy nagyon fontos dologra föl szeretném hívni a figyelmet. Első ízben — tehát amikor már 10 ezer forint értékű áfa összegyűlt a számlákon — az építkezőknek be kell menniük az adófelügyelőségre, ahol azt az összeget visszaadják. Ott kapnak majd egy igazolást — amely egy évig érvényes —, s annak felmutatásával a továbbiakban már a kijelölt üzletekben áfa-mentesen szerezhetik be az építőanyagokat. Samit még lényegesnek tartok megjegyezni: az építkezés befejeztével egy végelszámolást kell készíteni, s a használatbavételi engedély kiadásától számított hat hónapon belül azt be kell mutatni az adófelügyelőségen. — Melyek azok a kereskedelmi egységek, amelyekben jövőre áfa-mentesen lehet majd vásárolni? — Erről még nem tudok mondani semmit, mivel dé- cember 15-ig pályázhattak a szövetkezetek, állami vállalatok és magánvállalkozók is, és december 31-ig születik meg a döntés. Én azt hiszem, hogy sok ilyen üzlet lesz a megyében, mivel a kereskedők saját érdeke is ezt diktálja. Mert nyílván mindenki ott akar majd vásárolni, ahol már eleve föl sem számolják az áfá-t. — nt — Csak tilt a masiniszta (Folytatás az 1. oldalról.) deményezés alulról jött. A központ csak összefogta követeléseinket. A Nyugati pályaudvarra tartó, csak éppen veszteglő személyvonat vezetője Per- jési László. — Akciójukkal nem haragítják magukra az utasokat, a közvéleményt? — Ettől nem tartok. Egyébként sem tudtuk másképp elérni, hogy felfigyeljenek ránk. Magas a kötelező szolgálat időtartama. Harminc órát túlórázom. Így is csak 8300 forintot kapok kézhez. Igazán jól kereső mozdonyvezetővel még nem találkoztam. Más munkahelyen könnyebb munkával is kereshetnék ennyi pénzt. Éjszakázni kell. és nem biztos, hogy az ünnepnapok egybeesnek a szabadnapokkal. Tíz éve dolgozom itt. Akkor még elfogadható volt a bér. — Kollégái egyetértettek a sztrájkfelhívással? — Ügy érzem, szinte mindenki. Én is mellette vagyok. Remélem sikerül a számunkra kedvező eredményt kiharcolni. Lassan letelik az egy óra. Pár perc múlva hat. A huszonéves Gulyás Zoltán és felesége a fővárosba váltott jegyet. A másodosztályú kocsiban meleg van, igaz. kint sincs hideg. Most még kevés az utas. Kedd este a rádióban hallották, hogy sztrájk lesz. Félnek, hogy nem érik el a Lővér Ex- preszt. Sopronba mennek nászúira. — Jól kezdődik, mondja a férj mosolyogva. — Nem haragszunk rájuk — folytatja, és leteszi a teleírt keresztrejtvényt. Mi kibírjuk valahogy, de nem tudom, hogy ők elérnek-e valamit. Közel vagyunk a hangszóróhoz, a bemondó hangját tisztán hallom: „Szíves elnézésüket kérjük. ..” Szurmay Z. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben sok gyárnak, szövetkezetnek szinte alig akad munkája. Szerencsére a BVM kunszentmártoni gyárára ez nem jellemző. Van mit csinálniuk, belföldre és exportra egyaránt. Képünkön egy bányaipari szívóvezeteket ké- szí?enek a szakemberek, amelyből négyet szállítanak a megrendelőnek Gondolatok a rákról A daganatos betegségek korszerű gyógyítása 2. Tünetek szerepe a felvilágosításban Miután cikkünk első részében alapfogalmakat tisztáztunk, s a betegek tájékoztatásáról is szó esett, ezúttal a rákos betegek gyógyításának lehetőségeivel foglalkozunk. Megelőzés Akkor jön csak szóba, ha ismerjük a kiváltó okot. Bizonyos esetekben (a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata) egyértelműnek látszik az összefüggés, míg más esetekben csak laza, valószínűsíthető oki -kapcsolatról (alkohol, táplálkozási faktorok szerepe) van szó. Nagyon fontos a propaganda, a fel- világosító munka szerepe! Az USA-ban például az elmúlt 20 év dohányzásellenes kampányának tulaj donítha- tóan a népességben a dohányzók aránya 60 százalékról 30 százalékra csökkent, ugyanakkor kimutathatóan csökkent a tüdőrák gyakorisága is. Vannak jól felismerhető rákmegelőző állapotok, melyeket kezelve meg tudjuk azt akadályozni, hogy később valóban rák legyen belőlük. Ilyenek a tápcsatornában gyakori polipok, bizonyos gyulladásos bélbetegségek, bizonyos nyálkahártya elváltozások, és ilyennek számít a gyomorfekély is (de nem a nyom- bélfekély!), melyet pontosan ezért célszerű időben megoperálni, ha gyógyszeres kezelésre rövid idő alatt nem gyógyul meg. A rák korai stádiumban történő felismerése Általában nehéz, hiszen legtöbbször kevés és bizonytalan panasszal jár együtt, viszont törekedni kell erre, hiszen ilyen stádiumban kezelve van legnagyobb esély a teljes gyógyulásra. A panaszokat nem okozó, korai stádiumú rák felismerése szűrővizsgálattal lehetséges. Japánban, ahol a gyomorrák ötször gyakoribb mint Európában és- népbetegségnek számít, a szűrővizsgálatok széles körű bevezetésével elérték, hogy a rákok közel felét (!) úgynevezett korai stádiumban fedezik fel. Ekkor a rákos folyamat még csak a gyomor nyálkahártyáját érinti, és ezek a betegségek csaknem mindany- nyian (90—100 százalék) véglegesen meggyógyíthatok! Hia a folyamat előrehaladottabb, akkor a betegek 30—40 százaléka remélhet végleges gyógyulást. Európában a korai gyomorrákok aránya kisebb mint Japánban (8 százalék körüli) — feltehetően a szűrés hiánya miatt, s ennek következtében az eredmények is rosszabbak. Sikerrel alkalmazhatók a szűrővizsgálatok más rákok esetében is: emlőrák, méhnyakrák szűrésével és korai felismerésével kedvező hazai tapasztalatok vannak. Ugyanígy alkalmazható az ernyőfénykép szűrés (tüdőszűrés) a tüdőrák korai kimutatására (férfiaknál ez a leggyakoribb rákféleség!). A japán példát (röntgen, illetve endoscopos szűrés) drágasága miatt a legtöbb ország nem tudja követni, ezért egyszerűbb és olcsóbb módszereket kerestek a betegek kiszűrésére. Erre az egyik lehetőség, elsősorban vastagbélrákok esetében az, hogy a székletből a rejtett (szemmel nem látható) vérzést laboratóriumi módszerekkel kimutassuk, s az így kiszűrt betegeket azután speciális vizsgálómódszerekkel kivizsgáljuk. A kérdés jelentőségét mutatja az a tény, hogy a rákok közötti gyakoriságban a vastagbél- végbélrák nőknél az első, férfiaknál a második helyen áll, és évente mintegy 5000 — amelyek felhívhatják a figyelmet arra, hogy a háttérben komolyabb baj húzódhat meg. Ilyenek pl., a bőrön levő szemölcsök, anyajegyek változásai (hirtelen növekedése, elszíneződés); nehezen gyógyuló sebek, fekélyek; széklettel, vizelettel kapcsolatos panaszok; tartós köhögés, rekedtség; nyelési nehézségek; szokatlan vérzés, váladékozás; csomó, duzzanat a mellben, vagy máshol. Fontos, hogy ilyen minimális tünetek észlelésekor se a beteg, se az orvos ne nyugodjon meg addig, amíg a rákos betegséget a lehetséges okok közül ki nem zárják. Néhány tünetet kiemelve: Véres széklet esetén mindenképpen vastagbéltük- rözést (vagy röntgen vizsgálatot) kell végezni a rák kizárása céljából. Ez akkor is szükséges, ha betegnek aranyerei vannak, mivel a két betegség társulhat egymással. Nem hanyagolható el az újjal történő (digitális) vizsgálat sem, mely az esetek egy részében — a vég- béldaganatok többségénél — egyből tisztázza a diagnózist. Havonta kívánatos az emlő önvizsgálata nők esetében. Sajnos még mindig sok a későn észlelt eset, kevés a kifejtett propaganda. Egyre több olyan beteggel találkozunk viszont — (s ez örvendetes változás), aki rendszeresen figyelemmel kíséri önmagát, időnként (legalább havonta) áttapint já mellét, és ha rendellenességet (csomót) érez, felkeresi a szakrendelést. Sokan félnek a tünetek észlelésekor orvoshoz fordulni („nehogy baj legyen, és nehogy lé kelljen venni a mellet!”). Hasonló félelemmel találkozunk vastagbél- végbélrák esetén is, itt a sztomától (a bélkivarrásától) tartanak. Előbb-utóbb a betegség előrehaladtával, vagy valamilyen szövődmény miatt mindenképpen orvoshoz kerül a beteg, csak ekkor már a gyógyulás kilátásai sokkal rosszabbak. A tünetek észlelése és a műtét között eltelt új beteggel számolhatunk hazánkban. Ilyen rejtett vérzés kimutatására alkalmas például a Haemoccult-teszt, de ennél már jobb és specifikusabb kétlépcsős szűrés is ismeretes (ezekkel hazai tapasztalatok is vannak). A Vizsgált betegek 1—2 százalékánál található valamilyen rendellenesség, és kb 0,5—1 százaléknál rákos betegség. A szűrővizsgálatok elterjedése megnövelte a korai rákok arányát az összes rákon belül, ennek következtében javultak a gyógyítás eredményei is. Mivel ezek a vizsgálatok többnyire panaszmentes, vagy minimális panaszokkal rendelkező betegeken történnek, nagyon, fontos a betegek megnyerése az együttműködésre. idő hazánkban kb, kétszerese a nyugat-európ>ai országokénak (kb. 1 év!) mind emlő-, mind vastagbéirák esetén, és ez megengedhetetlenül hosszú! A késlekedésben nyilvánvalóan szerepe van a kevés ilyen irányú propagandának és felvilágosító munkának is. Az emésztőrendszeri rákok közül gyakori még a gyomorrák (bár gyakorisága az utóbbi években csökkent, a vastagbélrák gyakoribbá válásával párhuzamosan), itt is későn fordulnak a betegek orvoshoz. Alattomos betegség a hasnyálmirigy- és epehólyagrák is, mert későn okoznak kifejezett tüneteket. Általában elmondható, hogy bármilyen jelentéktelennek tűnő emésztőrendszeri panasz (étvágytalanság, bizonytalan hasi fájdalmak, fogyás, emésztési zavarok, székrekedés stb.) hátterében gondolni kell a rák lehetőségére, és ezeket a betegeket megfelelően ki kell vizsgálni. A kivizsgálás az esetek többségében ultrahang, rtg, illetve endoscopiás (tükrö- zéses) vizsgálatot jelent. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy szövettani vizsgálatra minta is vehető, így a betegség természete tisztázható. Műtéteket is el lehet adott esetben kerülni — hiszen pl., kisebb polipok eltá- volíthatók az endoscopiás vizsgálat során. Kiemelnénk még az ultrahang vizsgála-. tót, mely jó kézben igen értékes információkat nyújthat a daganat kiterjedéséről, esetleges áttétek meglétéről, és teljesen veszélytelen a betegre nézve. Adott esetben természetesen más speciális vizsgálatokra is sor kerülhet (például komputertomográfia izotópos vizsgálatok) a betegség természetének pon tos tisztázása érdekében. (A rák gyógyításáról, az utókezelésről és a gondozásról a következő részben lesz szó). Dr. Csonka Csaba sebész adjunktus Szolnok megyei kórház I. sz. sebészeti osztály Tünetek
