Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-20 / 302. szám

1989. DECEMBER 20. 5 Néplap Az elmúlt héten több olyan érté­kes és érdekes programot, riport­filmet, portrét láthattunk, amely­ből egy-egy jelentős művész egyé­niségét ismerhettük meg, illetve fedezhettük fel magunknak. Talál­kozhattunk olyanokkal a képer­nyőn, akikre évtizedek rakódtak rá, hogy elfedjék előlünk még az emléküket is - például a neves, vi­lághírű tenorista Pataky Kálmán /Tüzérfőhadnagy tenorszerepben, kedden este/ -, másokat viharos idők sodortak messzire tőlünk, idegen országokba, azért nem tud­hattunk róluk eddig jóformán sem­mit, így például Határ Győző. Határ, Hevesi, Seregi Róla, a kiváló íróról szerdán es­te riportfilmet sugárzott a televízió /Határ Győző könyvei/, majd va­sárnap este a Premierben találkoz­hattunk vele, amikor Jézus-Krisz­tus születése című drámájának bé­késcsabai előadásából is ízelítőt kaptunk. A bibliai tárgyú színjáték egyébként jól illeszkedett a kará­csony előtti napok hangulatába is, de egyúttal bepillantást nyerhet­tünk mind Határ Győző szellem- i világába, mind pedig a csabai színház műhelymunkájába. Külön is kiemelném azt a riportot, amely darabjának előadása kapcsán a színpadi látvány megteremtésének titkairól és értelméről szólott, s egyáltalán, azt firtatta, hogy mi is valójában a színház. A színház, amelyről Hevesi Sán­dornál többet aligha tudott valaki is hazánkban, ebben a huszadik században. Legendás színházcsi­náló, rendezései színháztörténeti értékűek, valóságos mítosza nőtt az idők sorában, csak azt nemigen tudhattuk meg róla, hogy színpadi szerzőnek sem jelentéktelen. Hogy nemcsak elméletben tudta, milyen a jó dráma, de gyakorlat­ban is bemutatta. Most megismer­hettük; hála a nevét viselő zalae­gerszegi társulatnak, amelyik szín­re vitte a Császár és komédiást, és hála a televízió figyelmes szer­kesztőjének, Virág Katalinnak, aki felfigyelt erre a bemutatóra, és így szerda este képernyőn is láthattuk Hevesi talán legjobb drámáját. Az antik témájú dráma, amelynek egyik kulcskérdése a megtérés, azaz hogy valaki miként fordul az Istenhez, régi elveinek is hátat for­dítva, nos ez alkalmat adott, hogy az emberi léleknek erről a tulaj­donságáról, az átváltozás folyama­táról vallásos vetületben is szó es­sék az előadás szünetében - igen tanulságosan. Ha jól meggondo­lom, ez az est is kapcsolódott a kö­zelgő ünnepek tartalmához. És még mindig színház, bár an­nak egy igen sajátos formája a ba­lett, azaz a mozgás, a tánc színhá­za, és egy művészember, aki vég­telenül otthonosan mozog ebben a világban, jóllehet bevallása szerint mindig tele van szorongással, ami­kor deszkáira lép. A hatvanéves Seregi László, akit abból az alka­lomból tisztelt meg egy portré­filmmel a televízió, hogy ő is elér­te a bűvös hatodik ikszet. Ami azonban aligha érdem, ahogyan ő fogalmazta, csupán állapot. Vele tölthettünk egy felejthetetlen órát vasárnap este. Seregivel, akiben a jószemű Szabó Iván szobrász, haj­dan szenvedélyes koreográfus is­merte fel először, hogy van benne valami, bár tánctudása még akkor meglehetősen gyatra volt. Seregi­vel, aki ha nem is tudott akkorát ugrani, mint egy sportember, de el tudta hitetni, hogy ő is akkorát ug­rik, s ez a művészet lényege. A ha­tásé, a szuggessztióé. A végletek embere - mondták róla a filmben a pályatársak, hadd tegyem hozzá: izzó láva, mely szüntelenül for­tyog. Ezt láthattuk, ahogy munka közben is szikrázva ontja utasítá­sait, ahogy lendülettel szinte maga is beszáguldja a színpadot, hogy így ragadja magával a többieket. De ugyanakkor végtelenül fegyel­mezett művész, munkái is ezt ta­núsítják, aki tiszteli a zenét - s akit tisztelnek a zeneszerzők is. Ahogy Hidas Frigyes szavai is igazolták, kinek muzsikájára ugyancsak ké­szített koreográfiát. S még valami, ami Seregi művészi törekvéseiben egyáltalán nem mellékes: bármit csinál, számára rendkívül fontos, hogy azt a közönség értse is. Mi ez, ha nem a közönséggel szembe­ni legtisztább alázat, ami bizony sok modem művészemberből hi­ányzik. A portréfilmben a művész alkotásért vívott küzdelme mellett jóleső érzés volt hallani, ahogy emberi drámájáról szólott, itt is ki­kalapált, pontos mondatokban. Hogy mennyit gyötrődött például örökös kívülvalósága miatt, mert viszontagságos életkörülményei megakadályozták, hogy időben megszerezhesse a szükséges szak­mai tudnivalókat. S fájdalom - hal­lottuk tőle -, hogy amit fiatalon kénytelenül elmulaszt az ember, azt már sose tudja igazán behozni. /Figyelmeztetés ez másoknak is!/ Mindezek tudata keserűséggel töl­ti el, jogos keserűség, mert ahogy ő is mondotta, a mostoha kor fosz­totta meg lehetőségeitől, "tessék a történelmet megváltoztatni, a gyermekkoromat kivasalni" - fa­kadt ki keserűen, amikor sorsának tanulságait próbálta levonni. Igaz mozdulat nekem a színház - hang­zik el vallomásában, a vele készült filmet, azt sem torzították holmi hamis gesztusok, minden szava igazul csengett és mélyen emberi volt. Egy nagyratörőművésszel ta­lálkozhattunk, akiben azonban semmi hamis nagyravágy vagy önmutogató kivagyiság. Pedig csi­nált néhány balettet - Spartacus, A fából faragott királyfi, Romeo és Julia -, amelyet a világ különböző tájain ma is játszanak! Külön is dicsérendő a portréfilm feszessége, nemes takarékossága az idővel; csak annyit és azt meg­mutatni, ami fontos - Horváth Adám rendező igazi alkotótárs­ként teremti meg Seregi vonzó arc­képét a képernyőn. Röviden Két film a hétvégén, az úgyne­vezett szórakoztató filmek fajtájá­ból - szombat este a Kellemes hús­véti ünnepeket és A négyszög, egy francia és egy NSZK-film. De egy harmadik is odasorolható mellé­jük, egy magyar mű, a Pesti mese, mely a ’30-as évekből való. Habos torták a képernyőn, édesek, muta­tósak, könnyűek. Témájuk, mi is lehetne más, mint a szerelem. A franciamunka - Belmondoval a fő­szerepben - egy nőcsábász gazdag férjről szól, aki alaposan belegaba­lyodik egy fiatal lánnyal való ka­landjába; inkább fárasztó, sem­mint felvillanyozó. És mi tagadás, Belmondo sem a régi már. A má­sik, egy szerelmi négyszöget tár­gyal humorosan, itt egy reklámfő­nök tűnik fel nőcsábász színekben. S mindez szalonképes formában, játéknak jó lehet, igazságnak azonban semmiképpen nem. Szó­rakoztatásnak is soványka. A Gaál Béla rendezte Pesti mese a maga bankuralmat tükröző valóságké­pével, az elüzletiesedő világ ábrá­zolásával az előbbieknél igazabb- nak tűnik. Bár az a mód, ahogyan a "felemelkedés" útját felvillantja - egy váratlanul érkező nagy ösz- szegű amerikai örökség -, ezt a me­sét végül is az elérhetetlen álmok csalfa világába utalja. Olyan szép ez a mese, hogy nem lehet igaz. Amit azonban a csődről meg a bankokról mondott, az mintha új­ra időszerű lenne, '89-ben is! Valkó Mihály Szolnoki városi tanácsülés Folytatható a tanácsi bérlakások elidegenítése Lemondott a tanácselnök Törökszentmiklóson a városi tanács szociális segélyalapjából összesen 250 ezer forintért kétszázötven rászoruló kap az ünnepekre élelmiszercsomagot. Képünkön Fodor Józsefné gondozó átadja a csomagot Sátrán Sándornénak; Fotó: Mészáros Tudománypolitikai Kollégium Európai szerep az értelmiségnek Az értelmiségpoli tika kér­déseivel, illetve a tudomá­nyos kutatás, a műszaki fej­lesztés és a felsőoktatás stra­tégiai feladataival foglalko­zott keddi ülésén a Minisz­tertanács Tudománypolitikai Kollégiuma. Az értelmiségpolitikai kon­cepcióról szólva a sajtótá­jékoztatón elhangzott: a Tu­45 éves jubileum Méltó ünneplés Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés megalakulásának 45. év­fordulója alkalmaiból decem­ber 21-én 12 órakor a Deb­receni Református Kollégi­um oratóriumában emlékün­nepséget tartanak, amely­nek programja a következő. A Himnusz elhangzása után Petőfi Sándor: a Nemzet- gyűléshez c. versét mondja el Csikós Sándor, majd kö­szönetét mond dr. Kocsis Elemér, a tiszántúli refor­mátus egyházkerület püspö­ke. Az ünnepi megemléke­zést Pozsgay Imre állammi­niszter tartja, majd Men­delssohn : Finálé című mű­vének hangjai csendülnek fel'. Ezt követően Kölcsey Ferenc: Parainesis című költeményéből hallható rész­let Csikós Sándor előadásá­ban. Az emlékezést emlék­tábla avatása és annak meg­koszorúzása zárja be. flz ideiglenes köztársasági elnöknél Egyházi vezetők fogadása Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke — aki hétfőn a katolikus egyház vezetőit fogadta — kedden délelőtt három egy­ház több vezetőjével talál­kozott az Országház Nán­dorfehérvár termében. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Czine Mi­hály, a Magyarországi Re­formátus Egyház Dunamel- léki Egyházkerületének fő­gondnoka, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelő­je, Nagy Gyula, a Magyar- országi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, Jaksity Iván, a Budai Görögkeleti Szerb Egyházmegye vikáriusa és Vujicsics Dusán, a Budai Görögkeleti Szerb Egyház­megye nyugalmazott vikári­usa. A kormány képvisele­tében ott volt a találkozón Glatz Ferenc művelődési miniszter és Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a kormány Egyházpolitikai Titkárságának vezetője. damánypolitilkai Kollégium azon az álláspontom van, hogy az értelmiséget évtize­dékein át háttérbe szorító kurzus egyértelműen lezá­rult, s napjainkban olyan időszak előtt állunk, amely­ben az értelmiség társadal­mi szerepe az európai nor­máknak megfelelően fogal­mazódik meg. (Folytatás az 1. oldalról.) s erősítették az úgynevezett mélységi határőrizetet, s ez­zel a menekülők által hasz­nált „zöld határt” is teljesen lezárták. A tragikus temes­vári és aradi események hí­rének hatására hétfőn csak nyolc magyar állampolgár próbálkozott a nyírábrányi és a csengersimai határátke­lőn Romániába utazni, de mindegyikőjüket indoklás nélkül visszafordították. Gyakorlatilag megbénult a bejövő turistaforgalom is. A lengyel parlament alsó­háza kedd délelőtt egyhan­gú szavazással határozatot fogadott el, amelyben fel­szólítja a román vezetést, azonnal hagyjon fel a lakos­ság elleni erőszakkal, egy­ben a nemzetközi közvéle­ményhez fordul a temesvári és az ahhoz hasonló erősza­kos események elítélését kérve. Vezető téma a tüntetések brutális elfojtása a világ­sajtóban is — számos cikk elemzi a történteket a nyu­gatnémet lapokban Nagy- Britannia sajtójában és olasz napilapokban. Itthon hazákban imalán- cot szerveztek az egyházak képviselői — római kotoli- kus, református, evangéli­Tegnáp délután tartotta ülését Szolnak Város Taná­csa, amelyen hosszú vita előzte meg a tanácsi bérla­kások elidegenítésével kap­csolatos döntést, majd hatá­lyon kívül helyezték a szep­temberi tanácsrendeletet és a módosított jogszabályok­nak megfelelően folytatód­hat az állami bérlakások el­idegenítése. A vételár nagy­sága az ingatlan életkorától, és a legutóbbi felújítás idő­pontjától függ. Megszavazták a városi ta­nács politikád érdekegyezte­tő bizottságának létrehozását is. Néhányanfelvetették: tar­tanak attól, hogy ezzel a képviseleti szerv fölött, szé­les jogkörrel rendelkező bi­zottság „uralkodik”. A leg­többen alaptalannak tartot­ták ezt a kifogást, hiszen e fórumnak nincs döntési jo­gosítványa. Határoztak Reutlingen Vá­ros Tanácsa és Szolnok Vá­ros Tanácsa testvérvárosi megállapodásának jóváha­gyásáról. A személyi kérdések kö­zött szavaztak Bálint Ferenc tanácselnök lemondásának kus gyülekezet — tagjai imádkoztak tegnap is az er­délyi menekültekért. Az Európai Gazdasági Kö­zösség Miniszteri Tanácsa (a külügyminiszterek testü­leté) a leghatározottabban elfogadásáról. A megyei ta­nács tisztségviselői nevében dr. Bozsó Péter köszönte meg eddigi munkáját. A le­mondással megszűnik vég­rehajtó bizottsági tagsága, de továbbra is tanácstag ma­rad. A jogszabályok értel­mében az általános tanács­elnök-helyettest ilyen eset­ben megilletik mindazok a hatáskörök, mint a tanács­elnököt. A tanácsülést köve­tően — a választásokig — Rózsa Ferenc általános ta­nácselnök-helyettes veszi át elődje feladatait. A volt MSZMP-vagyon hasznosításával kapcsolat­ban a testület a Beloiannisz út 1. szám alatti pártszék­ház egészségügyi célokra va­ló felhasználása mellett fog­lalt állást. Az ülés végén Lengyel Boldizsár tanácselnök-he­lyettes megemlékezett a múlt hét végi temesvári esemé­nyekről. Javasolta a tanács­nak. hogy nyújtsák be tilta­kozásukat Románia buda­pesti -nagykövetségén az em­beri, lelkiismereti, politikai szabadságjogok fegyveres el­nyomása ellen. Sz. Z. elítélte kedden a romániai megtorlást, és megfelelő lé­péseket helyezett kilátásba. A tizenkettek nevében az elnöki tisztet jelenleg betöl­tő Franciaország külügymi­nisztériuma kedden délben nyilatkozatot tett közzé a temesvári események kap­csán. Románia hivatalosan kö­zölte a Szovjetunióval, hogy a „kedvezőtlen időjárás és a korai iskolai szünet miatt” nem fogad szovjet turista- csoportokat. Ezt Vagyim Perfiljev szovjet szóvivő je­lentette be keddi tájékozta­tóján Moszkvában. A szovjet—román határ mentén vasárnap óta ko­moly fennakadások vannak, sőt — hivatalos helyről egyelőre meg nem erősített hírek szerint — a határt ro­mán részről lezárták. A temesvári eseményekről a román központi lapok- kedden sem tettek említést. A Scinteiát olvasva úgy tű­nik, mintha nem is történt volna semmi Temesvárott. A rendkívüli biztonsági intézkedések továbbra is ér­vényben vannak, azok ki­terjednek az ország nagy városaira és határövezetei­re is. Felhívás Magyarország Diákjaihoz! Nem tűrhetjük azt a jogtiprást, amely Romá­niában oly régóta jelen van. Sokan nem tudják igazán átérezni helyzetü­ket, hiszen soha nem éhez­tünk, féltünk igazán. Egy nép elbutítása, hagyomá­nyainak és történelmi ér­tékeinek elpusztítása a leg­nagyobb bűn a világon. Eddig tehetetlenek voltunk ez ellen, de most, amikor abban a szörnyűségekkel teli országban - képesek voltak lázadásra az embe­rek, a legnagyobb segítség, amit számukra nyújtha­tunk, a lelki támogatás. Arra kérünk Titeket, hogy ha együttéreztek Velük, tiltakozzatok! Követeljé­tek Tőkés László szaba­don bocsájtását és az em­beri jogok érvényesítését Romániában 1 Mi levelet fogalmaztunk az Emberi Jogok Bizottságának és aláírásokat gyűjtünk isko­lánkban. Kövessetek min­ket! Karácsonykor. egy szál gyertyával gondolja­tok Rájuk! Érezzék a ma­gyarok és minden más Romániában élő nemzet, hogy nincsenek egyedül! A genfi Emberi Jogok Bizottságának címe: Mr. M. J. Martenson Under — Secretary — Ge­neral for Human Rights UNO Palais des Nations 1211, GÉNÉVÉ 10 SUISSE. Varga Katalin Gimnázium II. c. osztálya Világszerte fokozódik a felháborodás Tiltakozások hazánkban Döbbenet. Amíg csak Kínában dö­rögnek a fegyverek, tapos­nak szét anyát és gyerme­ket a tankok, addig alha- tunk ugyan nyugodtan mi itt Európában, lelkiisme­retünk azonban nem lehet tiszta. De az őrület nem ma­radt meg a Távol-Keleten, akadt egy őrült a szom­szédban, aki jó tanítvány­nak bizonyult. Sajnos is­mét bebizonyította a sztá­linizmus, hogy édestestvé­re a fasizmusnak. A hétvégén Romániában elszabadult az őrület. A géniuszok géniusza, vagy inkább Hitler hasonmása kegyetlenül lemészárolta- totf százakat a hadsereg­gel! Itt most már nemcsak Tőkés Lászlóról, Temes­várról, Erdélyről, a ma­gyarságról vagy akár Ro­mániáról van szó, hanem Európáról. Ilyen fekélyt nem tűrhetünk Európánk gyógyuló testén, ki kell azt vágnunk mielőbb. Intő figyelmeztetés volt ez a hétvégi mészárlás a világnak és főleg Európá­nak, hogy ne tűrje tovább e fasiszta őrült népirtá­sát. Felkérünk mindenkit — pártállástól függetlenül —, hogy tiltakozását kifejezni jöjjön el gyertyával, mé­csessel 1989. december 20-án lft órára a Megyei Művelődési Köz­pont előtti térre, ahol til­takozó nagygyűlést tar­tunk. MDF KISGAZDAPART SZDSZ, FIDESZ Szolnok Városi Szervezetei A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom