Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-16 / 299. szám

10 HflÉBAP 1989. DECEMBER 16. Karcag, így évutón * Karcag, így évutón * Karcag, így évutón MOZAIK Karcagi Hírmondó tizenegyedszer Az itt élők régi vágya teljesült, ami­kor az idén februárban ismét saját új­ságja lett a településnek. A nyolcforin­tos havilap négyezer példányban kerül az olvasók elé, és a városi tanács ad­ja ki. A súgókról, kézi vezérlésről sze­rencsére már csak múlt időben beszél­hetünk, ezért a sajtótermék szabadon foglalkozhat bármilyen közérdekű, a lakosságot érintő témával. így közölt már visszaemlékezéseket az 1956-os karcagi eseményekről, de szóvá tett olyan sajnálatos történeteket is, amikor a garázda szülők ellen a pedagóguso­kat a rendőröknek kellett megvédeni. A legutóbbi számban bemutatja a helybeli pártokat, és az olvasók meg­tudhatják a Déryné Művelődési Köz­pont havi műsorajánlalát is. A sportra­jongók sem maradnak hírek nélkül, és közli a lap a helyi házasságkötéseket, születéseket. Tervezik, hogy 1990 ja­nuárjától, de legkésőbb februártól gyászjelentéseket is közölnek, mon­dotta a kiadvány felelős szerkesztője, Jenei Gyula. Kétszáz nyilvántartott munkanélküli Karcagon az egyik legégetőbb helyi gond a munkanélküliség alakulása. Ebben talán a legilletékesebb Fazekas Sándomé, aki naprakész adatokkal szolgál.- Nálunk a munkaerőszolgálati iro­da itteni kirendeltségén jelenleg közel kétszáz, nyilvántartott munkanélküli­ről tudunk. Megközelítőleg a felük nő. A többség harminc-negyven közötti, illetve akad egy üzenéves pályakezdő réteg is. A bökkenő az, hogy a zömük képzetlen, kevés iskolával rendelkezik, sőt bármennyire hihetetlen: még anal­fabéták is találhatók köztük. - Mi a jel­lemző a számok alakulására?- Az emelkedő irányzat. Noha köz­hasznú munkát már hatvanan végez­nek, rajtuk kívül évekkel korábban is volt 140-150 munkát kereső. Most pe­dig, mint említettem: ötvennel több akad. A kétszáznak a hatvan százalé­ka cigány, és bizony nem egyszerű he­lyet találni nekik, főleg ha tele bejegy­zéssel a munkakönyvük.- Mi a helyzet a munkanélküli-se­géllyel?- Jelenleg százötvenen kapják. A baj csak az, hogy egy részüknél már a jö­vő év elejére letelik az a 365 nap, amíg ez folyósítható. Várjuk az állam, a kor­mány további döntését, hiszen kenye­ret nekik is kellene ezután is enniük.- A munkahelyek kikel keresnek?- Szakmunkásokra nagy szükség lenne. Segédmunkás viszont havonta hatnál, nyolcnál több nem kell.- A napi forgalom?- Tíztől százig, átlagosan viszont el­mondható: ötvenen bizonyára meg­nyitják az ajtót... Orvoslakásból idősek klubja Közhely, de igaz: nemcsak az ország, de Karcag is idősödik, ko­rosodik, hiszen hovatovább min­den ötödik ember olyan életkorú, hogy vagy nyugdíjas, vagy köze­lít a bűvös számhoz. Éppen ezért nem nehéz megjósolni, hogy a nagykun városban az idősekkel való törődés jelenti az elkövetke­zendő időszak egyik legfontosabb tanácsi feladatát. A két szociális otthonon kívül - amelyekben természetesen más településekről is akadnak gondo­zottak - jelenleg a városban száz­hetvennégy koros embernek hor­danak ebédet és rajtuk kívül to­vábbi harmincnégy házi gondo­zott is akad. De nem néptelen a kissé furcsa nevű idősek klubja sem, amelyik végre méltó helyé­re, egy megüresedett, tágas, kert­tel is rendelkező egykori orvosla­kásba került. A kényelmes búto­rokkal felszerelt klubba negyve­nen járnak be, ahol naponta 7-4- ig (szombaton is) olvasással, té­vé-nézéssel, beszélgetéssel, rádió­zással ütik el a nemszeretem hó­napok óráit. Itt például páran ép­pen a napi újság legérdekesebb felolvasott híreit hallgatják. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Nagy Zsolt Otvenkilencedik éve nyomdász Visszakerült az ellopott kisfiú Voit hadifoglyok, internáltak Karcagon Az országban két megye népfront bizottsági vállalta, hogy segít az egy­kori olyan hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek ügyeinek intézésében, akik nyugdíjánál eddig valamiért nem vették figyelembe az így eltöltött esz­tendőket. Ezt a feladatot a városban a HNF városi bizottsága végzi, akiknél december 12-ig tizenhét egykori inter­nált, hadifogoly jelentkezett, kért se­gítséget. A tanácsházán lévő első emeleti népfront irodában az év végé­ig .munkanapokon 8-12 óra között vár­ja a tovább: esetleges érdeklődőket, il­letve megfelelő ingyenes tanács­adás".’! szolgái bárkinek Kovács Lász­ló nyugdíja: jogügyi előadó. Noha a kar­cagi Gereben Szabolcs még mindössze hatéves, mégis döbbenetesen izgalmas életutat járt be, amely főbb állomá­sairól másfél éve lapunkban is beszámoltunk. Édesapja dél-je­Ami szemnek szájnak ingere A karcagi piac emberöltő, de ta­lán emberöltők óta híres esemény­nek számít a környék meg a vá­ros életében. Hajdanában a Fő tér azaz a Kossuth tér döngött földje, majd macskaköves környéke adott otthont a túrót, tejfölt, ruha­félét árusítóknak, majd a piaccsar­nok felépítése óta valamivel kij­jebb szorult az efféle árusítás a központból. Igaz, nem jelentős: mindössze párszáz méter a távol­ság és lehet bármilyen az idő, hét­főnként, csütörtökönként és szombatonként a Nyírségtől Kecskemétig többszáz ember pró­bál itt szerencsét. A városi keres­kedelem az idén új színfolttal gaz­dagodott, hiszen nyár óta néhány tucat lengyel is immár visszatérő vendég. Afféle -ha már itt vagy­tok helyet biztosítunk nektek- ala­pon a hajdani használtcikk-piac egy részét kapták meg. A nyelv­járás tipikusan közép-európai, mi­vel árulnak itt románok, kárpát­ukrajnaiak is, de az emberek még­is csodálatosan megértik egymást. Ezekben a napokban különösen a karácsonyi díszek, a kerámiák, bi­zonyos konyhai kisgépek, továb­bá a ruha- és fehérnemű kínálat népszerű az itt lakó 25 ezer em­ber és az alkalmi átutazók között. Felvételünkön úgy látszik: itt már nem csak mustra volt, de alku is köttetett. Akad Karcagon egy épület, amely egykoron a Kertész nyom­da nevet, az alapítóét viselte, majd az államosítás után karcagi nyomda lett. Azóta bővítések, tol- dozások, építések eredményekép­pen a létesítményben már negy­vennyolcán keresik a kenyerüket, és a forgalomra jellemző, hogy naponta harminc ügyfélnél keve­sebb ritkán toppan be. A megren­delők köre széles, és elsősorban Szolnok, Békés, Heves, Hajdú- Bihar, Pest, Bács-Kiskun me­gyékbe dolgoznak, noha ottjár- tunkkor Pápára meg Tatabányára is készítettek karácsonyi, újévi üdvözleteket. A részvéttáviratok például már a megrendelés nap­ján, de legkésőbb másnap elvihe­tők, de csinálnak születési értesí­tőket, házassági meghívókat, ügyviteli nyomtatványokat, hely- történeti kiadványokat, sőt itt ké­szül a városi újság is. A cég ku­riózuma Petyus András bácsi, aki jó erőben, egészségben a 75. esz­tendejét tapossa, és 1931. február 3-a óta ugyanitt található megsza­kítás nélkül a munkahelye. Noha 1975-ben lett nyugdíjas, azóta is naponta bejár dolgozni, és ebbéli minőségében a megye legidő­sebb, aktív nyomdásza. Volt gép­mester, korrektor, most meg affé­le mindenes, akinek a szavaival élve valamikor mennyországnak számított ide bekerülni. Igaz, az elmúlt évtizedekben nem egyszer ajánlottak neki urasabb, jobb munkát máshol, de ő csak a fejét ingatta, és mosolygott. Ugyan minek is cserélte volna fel a he­lyét, ha úgy érezte, hogy már éle­tében ebbe az áhított országba ke­rült. Képünkön Petyus András mint a legidősebb nyomdász, a legfia- talabbnak. Kovács Irén kézisze- dő-tanulónak segít. Lesz-e helyük a szerveződő pártoknak? igény lenne, csak a pénz kevés Karcagon jelenleg az alábbi pártok, szervezetek tevékenyked- nek:az MDF, független Kisgaz­dapárt,a FIDESZ,a Szociáldemok­rata Pán, a Demokratikus Ma­gyarországért Mozgalom, az MSZMP az MSZP, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Népfront /míg a Szabad Demokraták Szö­vetségének jelenleg csak tagjai vannak/'. Ami az elhelyezésüket il­leti, köztudomású, hogy a Minisz­tertanács megalkotta azt a rende­letet, amely értelmében az MSZMP, illetve az MSZP kezelé­séből átvett ingatlanok további hasznosítása tanácsi feladat. Karcagon három ilyen ingatlan található. Az egyik a főtéren, a volt pártszékház. Ennek a föld­szinti, öt helyiségéről az MSZP lemondott, illetve az emeleten is átadott két szobát. A Táncsics körúton is akad egy pártoktatási épület, ahol az ML esti egyetem foglalkozásait tartották. Ezek he­lyiségeibe a tanács gyermekkörze­ti orvosi rendelőket helyezett. Van egy épület a Szabó József úton is, ezt az MSZMP még a nyáron át­adta a tanácsnak. Ide is orvosi ren­delők kerültek, mégpedig a felnőt­teké, mindaddig, amíg a jövő esz­tendő közepére fel nem épül az új felnőtt- és gyermekkörzeti orvosi rendelő. Időközben Karcagon is alakult egy bizottság, amelynek az a cél­ja, hogy a párt volt ingatlanjai sor­sáról döntsön, illetve javaslatokat tegyen. Ennek a tanács vb-titkára a vezetője, tagjai a pártok küldöt­tei, valamint a tanács két osztály- vezetője. A legelső összejövetelre minden párt választott küldöttet, csak az MSZMP nem, illetve az SZDSZ megfigyelőként képvisel­tette magát. A második tanácskózásra elké­szült a helyiségek hasznosításának javaslata. Itt a Kisgazdapárt kép­viselője kijelentette, hogy a továb­biakban nem kíván részt venni a bizottság munkájában, mivel az MSZMP, illetve MSZP még nem számolt el az összes vagyonával. Ugyanakkor az is tisztázódott, hogy a Kisgazdapárt nem helyisé­get, hanem önálló ingatlant kér, mivel korábban kettővel rendelke­zett. Ami a többi pártot illeti: a Kos­suth téri pártszékházban lévő sza­bad helyiségekről először az MDF mondott le. Az indoklás szerint nincs annyi pénze, ami a fenntar­tásra kellene. A FIDESZ is hason­lóan érvelt, mondván: a Déryné Művelődési Központban alkalom­szerűen mindig kap helyiséget. A szociáldemokraták viszont kértek egy szobát és úgy néz ki, hogy ezt december 31-gyel meg is kapják. Azért ekkorra, mivel az előterjesz­tett javaslatoknak még hosszú az útja: továbbítják azt a megyei ta­nácshoz, majd ezt onnan az ille­tékes kormánybizottsághoz. (Úgy tűnik, a bürokrácia változatlan.) Folytatva a sort, az MSZMP, amely a napokban szerveződött, szintén kér egy helyiséget. Időközben a volt Otthon Szál­lodában megüresedett hét-nyolc szoba. A tanács illetékesei minden helyi pártnak írtak, ha szükséges, azonnal kiutalják az üres helyisé­geket. Bért nem kérnek, csak annyit, hogy az igénylők a fenn­tartási költségeket (fűtés, világí­tás) fizessék. A pártok közül csak a szociáldemokraták válaszoltak: kellett volna nekik két helyiség, de amikor kiderült, mindkettő üres, és be kellene bútorozni, bi­zony megállt a tudomány. Ugyan­is pártok már akadnak Karcagon, helyiség is lenne nekik, csak mi­vel a templom egere és az ő tehe­tőségük sokmindenben rokon, a kielégítő megoldás egyelőre nehe­zen látható. Pedig lassan véget ér az év... meni diplomata volt, aki sajnos, azóta autóbaleset áldozata lett. így került Szabolcs a Fazekas nagyszülőkhöz, mint nevelők­höz. Jól érezte magát, de az anya és új élettársa pert indított a fiú­ért. Igaz, végül is nem ő kellett volna, hiszen kijelentették: 200 ezerért visszaadják, mivel nekik sürgősen ennyi pénzre van szük­ségük. Szegény nagymama, na­gyapa még az OTP-től is hajlan­dó lett volna ennyit felvenni, de- hát erre a célra ma széles e ha­zában aligha akad kölcsönzési lehetőség. Időközben végétért a per, és a másodfokú jogerős bí­rói döntés Szabolcsot a nagyszü­lőknek ítélte. Igen ám, de tava­lyelőtt, szeptember 15-én szó szerint ellopták a kisfiút Karcag­ról. Végül is hatott a bírói vég­zés, no, meg néhány ezer kicsi­kart forint, és az apróság zilált fővárosi környezetéből ennél jó­val nyugodtabb helyre, a karca­gi nagymamáékhoz került. Azóta ismét végigaludja már az éjsza­kákat, és ha kissé megkésve is, most vasárnap lesz a karcagi re­formátus templomban a keresz­telője. Mit is kívánhatnánk erre a szép napra a sok hánykódtatást megért, jó kiállású kislegény- nek? Kevésbé viharos, nyugod­tabb, boldogabb éveket, mint ahogyan az első hat eltelt. Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekasmüvész halála után sem vált néptelenné a neves mester műhe­lye. A szakmát, veje Kun Gazda Ferenc, és az ő veje ifjú Tóth János folytatják. Egyébként a napok­ban zsűrizték Tóth János száz újabb alkotását, amelyek közül nyolcvanat elfogadásra, bejegyzésre alkalmasnak találtak a szigorú ítészek. Képünkön a fiatal mester munka közben látható, Kántor Sán­dor hajdani híres helyén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom