Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-02 / 287. szám
4 jjflÉPUP 1989. DECEMBER 2 . No bel-díjat emlegetnek A Néplap vendége Törőcsik Mihály Törócsik Mihálynak, az Agro- men Kft ügyvezető igazgatójának pályafutása azért népszerű, mert abban azok is találnak maguknak "csemegézni valót”, akik kajánul ellene szurkolnak - de azok számára is tanulságos e pálya, akik őszinte szívvel szorítanak egy tehetséges ember felemelkedéséért. A mezőgazdász életútjában voltak nyomorúságos buktatók, és voltak - vannak - olyan irigylésre méltó magaslatok, amilyeneket nem mindenki járhat be élete során. Nemrég egy bírósági tárgyalás után beszélgettünk, akkor le- hangoltan nyilatkozott közállapotainkról, most pedig telve opanyagokat. Nos, ehhez az akcióhoz nem vettem meg magas rangú támogatókat, így végig szemben álltam a MEM-mel, amely a NEB-en és a KNEB-en keresztül érvényesítette velem szemben ellenszenvét. Kevesen álltak ekkor mellettem, de akik mégis ott voltak, azoknak nem felejtem el a segítséget. Mindenképp megemlítem a Néplap támogatását, az újság ebben a szorult helyzetben nekem szurkolt.- Bátran boríthatunk fátylat erre a korszakra, hiszen most Önt sikeremberként tartják számon.- Igen, és ez már egy újabb fejezet. A magyarázata pedig a következő. A Zempléni-hegységben található ásványi anyag a a különös képességű ásványi anyag képes megkötni a fémeket, ásványi sókat, vajon nem lenne-e alkalmas arra, hogy a rádióaktív izotópokat is csapdába ejtse? Nos hát itt az én tudományom lassan véget ért, szakemberekkel kellett szövetkeznem, és a Frederic Joliot-Curie Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet munkatársaiban jó partnerekre találtam. Dr. Sztanyik B. László főigazgató főorvos, címzetes egyetemi tanár és dr. Varga László kandidátus állt mellém. Először, nem tagadom, megmosolyogtak, amikor elmondtam a teóriámat, ám két hét múlva csengett a telefon, azonnal menjek, a kísérletek engem igazoltak. Elkészült az első találmányunk a TVSZ, - Töröcsik- Varga-Sztanyik - ez tabletta formában a szervezetbejuttatva az emésztörendszerból távolította el a rádioaktív izotópok egy részét. Nagy segítség lesz ez a rászorulóknak, de még nem az igazi. Arra lett volna szükség, hogy azonnal hasson a gyógyszer, méghozzá közel 100 százalékos hatásfokkal. A kísérletek folytak világszerte, ám azok az anyagok, amelyek az izotópokat "kitakarították" a szervezetből, magukkal vittek életfontosságú elemeket is, így ment a kalcium, a kálium, és a fertőzött esetleg ezek hiányában halt meg. A nagy ötlet, melyet már dr. Varga László kandidátusék fedeztek fel, az volt, hogy egy olyan molekulát állítottak elő, amely timizmussal, egy Nobel-díjra Javasolt team tagjaként szemléli az élet derűsebb oldalát- Mit kell tudni Törőcsik Mi- hályról, az emberről és az egyre népszerűbb felfedezőről?- Tószegen születtem, ma is ott lakom. 1959-ben végeztem az egyetemet Gödöllőn, és a mező- gazdaságban végigjártam a szamárlétra valamennyi fokát. Voltam agronómus, aztán tsz-el- nök Tiszaigaron. Egy szanált szövetkezet élére kerültem, ám két esztendő múlva már szép sikereket tudtunk felmutatni, aminek nyomán jólétben tudhattam a közös gazdaság tagságát. Másnak ilyenkor gratulálnak, engem a szúk látókörő és dilettáns tiszafüredi járási vezetés megtámadott, és 42 politikai vádpont nyomán arra kény- szerített, hogy beadjam a lemondásomat.- Milyen kísérletek előzték meg a TAM I. és a TAM II. - a Tö- rőcsik-féle Adalékos Műtrágya - gyártását?- A hetvenes évek elején a lehetőségeim meglehetősen szűkösek voltak, eladtam a gépkocsimat, a házam felére jelzálogkölcsönt vettem fel, és ebből "Csernobil után kezdtem morfondírozni." világon több helyen is előfordul, így Indiában, Indonéziában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Kurdisztánban és Grúziában, de egyetlen egynek sincs olyan abszorbciós kapacitása, mint ami Magyarországon lelhető fel. Néhány évvel ezelőtt akadémikusokkal egyetemben "Szolnok megyében még senki nem vette fel a telefonkagylót." láttam munkához. Meggyőződésem az volt, hogy pazarlóan bánunk a műtrágyával. Jóval többet szórunk a földekre, mint amennyire a növénynek szüksége van. A kísérletbe bevont ásvány tulajdonsága az, hogy magába zárja a fémeket, sókat, melyeket aztán szabályozottan bocsájt vissza a talajba. Megköti az ólmot és egyéb mérgező anyagot, viszont "elengedi" a növények táplálásához szükséges egy tanulmányt készítettünk, és ebben előálltunk azzal, hogy a Tokaj hegy alján elóbányász- ható ásványai anyag - igen szerényen számolva - 35 milliárd dollárt hozna a népgazdaságnak. Ezt az előterjesztést a MÉM egyetlen tollvonással áthúzta.- Ön természetesen nem adta föl...- Csernobil után kezdtem morfondírozni azon, hogy ha ez szelektív módon csak a radioaktív izotópokat távolítja el, a lét- fontosságú elemeket érintetlenül hagyja a szervezetben.- Önöket - és ez egy teamot jelent, melynek nyolc tagja van - a Nobel-díj várományosaiként emlegetik. Mi az alapja ennek a bizakodásnak?- A szovjet tudósok nagyra értékelik a munkánkat, ők a csernobili katasztrófa kapcsán érdekeltek felfedezésünk hasznosításában. Ók azok tehát, akik minket Nobel-díjra javasoltak. Egy szolid becslés alapján úgy két év múlva már emberen is használható lesz az injekció, amit a vénába adnak majd a rászorulóknak. Szükségállapotban véleményem szerint már jóval korábban is lehet majd alkalmazni - amire azért ne kerüljön sor.- Önt tehát már nem üldözi a bíróság - mondhatni, hogy elégedett ember?- Programunkat a kormány karolta fel, munkánkban teljes védettséget élvezünk, és a hasznosításra alakult az Agromen Kft. és a Hargitay and Partners (Hungary) Kft., menedzserünk pedig Fekete János országgyűlési képviselő, a híres bankember. Sikerünkhöz sokan gratuláltak; jólesett az országos vezetők elismerése, ám Szolnok megyében még senki nem vette fel a telefonkagylót, hogy további munkánkhoz szerencsét kí- vánjonl Palágyi Béla "Egyedül vagyunk! Vegyetek körül, nyújtsatok kezet, ti épek, többiek! Embernek születtünk: lehessünk emberek." /Részlet Pozderka János Gondolatok cimű verséből/ Versbe öntött gondolatok A rákóczifalvi Pozderka Jánost verseiről már sokan ismerik. Azt talán már kevesebben tudják, hogy ez a 42 éves fiatalember szinte teljesen magatehetetlen. Szörnyű betegség köti születése óta az ágyhoz, teszi másokra utalttá. Nehezére esik a beszéd, időnként összerán- dul az arca, mintha fizikai fájdalom is gyötörné beszéd közben. Az első mondatok szinte érthetetlenek, vissza kell kérdezni, elmondatni még egyszer a hallottakat. Tűi az első szavakon eltűnnek a megértési nehézségek. Tiszta, világos gondolkodást és mély érzéseket közvetítenek a kínlódva elmondott mondatok.- Talán az országban is kevés olyan lehet, mint én - vall állapotáról. Teljesen másokra vagyok utalva. Gondozóim szinte családtagként kezelnek, szeretettel foglalkoznak velem. Szociális otthonban azóta már biztosan elpusztultam volna. Nagyon fáj, hogy azért, mert felvállaltak, sok intrika, irigység, rosszindulat éri őket. Az állapotom miatt már nincsenek lelki gyötrődéseim. Régebben, amikor tudatosult bennem a megváltoztathatatlan, néhány hétig iszonyúan szenvedtem. A versírásra is az állapotom vitt. A hasonló sor- súak érzését igyekszem közvetíteni, de újabban más témákra is "átnajózok". Több lapban, antológiában Jelentek már meg Írásaim. Sok barátom van, széles körű levelezést is folytatok. Gondozóiról szívesebben beszél Pozderka János, mint önmagáról. Nem győzi hangsúlyozni, milyen sokat jelentenek számára. Nem veszi észre, hogy felesleges. A környezet hangulatából, a gondozó Urbán Ferencné és időközben megérkező félje szavaiból gyorsan kiderül, hogy ő itt teljes értékű családtag. A távol közelebb van Mozgássérültek között -Tolókocsival, bottal Nem szánalomra van szükségük kát, és- soha nem változik semmi! Pedig nem is kellene olyan nagy dolgokat tenni! - A közlekedés a legnagyobb gond - mondja. - Én szerencsére le tudok jutni a tolókocsival egyedül is az utcára, mert a lépcsőn kívül egyenletes lejtőt is építettek erre a célra. A járdasziget azonban valóságos sziget számomra, azon túl csak a Trabanttal mehetek. Az autóval bármikor elutazhatok Szegedre, Pécsre és máshová, de a közeli csemegeüzlet belsejét még soha nem láttam. A környezet kiképzése kiszolgáltatottá teszi a mozgássérülteket, és bezáija a kapukat előttük. A mozogni alig tudó emberek 90 százalékát önállóvá lehetne tenni, ha a környezetet úgy építenék meg! A lakás bejárata előtt parkoló tolókocsi már jelzi, hogy itt mozgásában erősen korlátozott ember lakik. Túri Józsefné az első csengetésre ajtót nyit a Tófenék úti garzon földszintjén. A lakásban rend, tisztaság. Minden kézközeiben, tolókocsiból is elérhetően. Küszöbök nincsenek, az ajtók szélesek - egszóval ideálisak a viszonyok egy tolókocsival közlekedő, egyedül élő ember számára. Túriné beszédes, szinte kérdezés nélkül mondja a magáét.- 36 éve vagyok tolókocsihoz kötve - sorolja. Három éve teljesen egyedül élek. Kivételezett helyzetben vaf ymk. A lakásban könnyű özlekedni, a házimunkák zömét egyedül is el tudom végezni. Takarítok, mosok, és mindennap fözök magamra, ezenkívül dolgozom, tasakokat készítek. Egyedül a bevásárlásban kapok segítséget. A napjaim mozgalmasan telnek. Gyakoriak nálam a baráti összejövetelek. Van egy Trabant Hycomatom, tehát távolságok sincsenek előttem. Beszélgetés közben azonban valami elkeseredettség is kicseng Túri Józsefné szavaiból. Vissza-visszatér egy dologra: vajon lesz hatása a mozgássérültekről készült írásnak? Hiszen olyan régen mondogatjuk már a gondoHycomatomat. A kocsi pedig számomra létfontosságú! Mások fontosabbak A mozgássérültek szolnoki csoportjának megalakítása előtt kérdőívet küldtek az érintetteknek. Ki legyen a csoport vezetője? - ezt a kérdést is tartalmazta az ív. "Olyan, aki utána tud járni a dolgoknak, mindent kiharcol a mozgássérülteknek, kellő magatartással, jóindulattal rendelkezik. Van beleérző képessége. Minden megpróbál, hogy segítsen" - írta az egyik megkérdezett mozgássérült. Nos, a kívánság teljesült. Olyan ember lett a csoport vezetője, akire pontosan ráillik az idézett jellemzés. Nász Margittal csak rövid ideig lehet zavartalanul beszélgetni. Lakásán állandó a jövés-menés, örökké cseng a telefon. Margitka tervez, szervez, bonyolít. Hosszú időbe telik, amíg kiderül, hogy a lakásban hárman élnek, ő, 12 éves gyermeke és a nagymama. Nagy lelkesedéssel újságolja, hogy sikerült megalakítani a budapesti "Sziget" Rehabilitációs Kisszövetkezet szolnoki részlegét 55 mozgássérülttel. Csomagolóeszközöket, papírtasakokat gyártanak. Most éppen egy helyiség "megszerzésén" munkálkodnak. A vállalkozás nyereséges, a forgalmazással nincs gondjuk. Közben ketten is jönnek, egyikük szépen becsomagolt csokoládéval. Megköszöni Margitkának, hogy közbenjárt a Trabant Hycomat kiutalása ügyében. A jövés-menést és a telefonokat figyelve az az ember érzése, hogy Nász Margitka mindent el tud intézni. Nevetve mutat egy levelet, amit valami kölcsönügy lezárása után kapott. "Úgy néztek rám az OTP-ben, mintha valami bennfentes pajtásom lenne a felső tízezer között"- írja a levél küldője. - Magam is mozgássérült vagyok- mondja Margitka -, de számomra fontosabbak mások. Amit csinálok - beleértve a kisszövetkezetet is - ingyen csinálom. Nem kell itt nagy dolgokkat elintézni, csak apróságokat. Pontosan senki sem tudja, hány mozgássérült él a megyében. Számukat 3500 körülire tippelik. Ha ez igaz, akkor egy közepes nagyságú község egész lakosságát kitevő létszámról van szó. Tűri Józsefnének igaza van, annyit beszéltünk már arról, mit kellene tenni! Tanács helyett most álljon itt néhány kiragadott mondat az írásból:"Pedig nem is kellene olyan nagy dolgokat tenni!" "A mozogni alig tudó emberek 90 százalékát önállóvá lehetne tenni, ha a környezetet úgy építenék meg." "Nekünk nem szánalomra van szükségünk, hanem lehetőségre. Ne legyünk kiszolgáltatottak, hátrányosan megkülönböztetettek." Berki Imre Állandó krízishelyzetben Szolnokon, a Vízügyi Igazgatóság sokemeletes épületében két lift működik, egy "hosszú" és egy "rövid". A "hosszú" a nagyobb, a "rövid" a kisebb - ez a különbség a kettő között. Az azonosság: egyik sem áll meg az ötödik emeleten. Miért? Mert így rendelkeztek! - hangzik a válasz. Erre nem lehet ellenérvet felhozni.- Nekem kivételesen az ötödiken is megáll a lift, ha dörömbölök az ajtaján - mondja nevetve dr. Szíts Levente, a cégjogtanácsosa. A kivételezés talán érthető, hiszen két bottal is csak métereket tudok megtenni. Kétéves korom óta vagyok súlyosan mozgássérült. Nagy-nagy fizikai erőfeszítésekkel végeztem el az iskoláimat. Az utazások iszonyú testi fájdalmakkal is jártak. Száz százalékos rokkantságom mellett óriási szerencsém, hogy önálló vagyok, tudok segítség nélkül öltözködni, enni, tisztálkodni. Ennek ellenére a magamfajták állandó krízishelyzetben vannak. Mindennap le kell győzni a nehézségeket, akár egy üveg kupakjának lepattintásakor is. Nincs a napnak olyan öt perce, amikor ne kellene megküzdeni a hátrányos helyzettel. A mindennapos küzdelemhez az a kiegyensúlyozott, derűs, érzelemgazdag családi háttér ad erőt, amelyben élek a feleségemmel és az édesanyámmal. A munkám is nagyon sokat jelent számomra, azt, hogy fontos vagyok, szükség van rám. Sok tartalmas baráti kapcsolattal is rendelkezem.- Nincs állandóan bennem az a nyomasztó érzés, hogy mozgássérült vagyok - folytatja Szűcs Levente. - Amikor tükör, vagy kirakat előtt állok, akkor csodálkozom el önmagámon: úristen, hogy nézek ki! Nekünk mégsem szánalomra van szükségünk, hanem lehetőségre, hogy úgy éljünk és dolgozzunk, mint az egészséges emberek. Ne legyünk kiszolgáltatottak, hátrányosan megkülönböztetettek. A figyelmesség természetesen nagyon jólesik. Szeretném, ha bekerülne a lapba is: a szolnoki AFIT mindig soron kívül javítja a Trabant "Eladtam a gépkocsimat, a házam felére jelzálog-kölcsönt vettem fel."
